Békés Megyei Népújság, 1970. július (25. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-03 / 154. szám
Felejthetetlen színházi élményt ígér a Gyulai Várszínház idei évadja Szigligeti: A trónkereső és Calderon: Két szék közt a pad alatt című müvei a programban Nyolcadik éve rendezzük meg a Gyulai Nyár kulturális eseménysorozatát és hetedik éve, hogy a Dél-Tiszántúl a Gyulai Várszínházzal gazdagodott. Nem kis büszkeség tölti el a Békés megyeieket, a gyulaiakat, amikor A gr igen to, Dubrovnik, Szeged mellett mint „fesztivál-várost”, Gyulát is emlegetik, Az „Alföld Sopronja” elnevezte is közismert és nem jogtalan ez a kitüntetés. A város középkori időket árasztó hangulata, 600 éves téglavéra, történelmi múlt. ja, az itt született vagy itt élt nemzeti nagyságok tovább élő szelleme, a város Európa-hírű Várfürdője és elsősorban nyári nagy eseménye: a Várszínház teszi méltóvá erre. Az országosan, de világviszonylatban is reneszánszát élő szabadtéri előadások idején a Gyulai Várszínház a rangsor élén foglal helyet, és most, hetedik évadjának kezdetekor különösen szeretnénk felhívni a kedves olvasó figyelmét idei programunkra, és ezzel egy időben emlékeztető visszapillantást vetni az elmúlt hat esztendőre, a hat nyári évadra. Mindenekelőtt idézni kívánunk abból a cikkből, mely a Békés megyei Népújság Köröstáj című kulturális mellékletében jelent meg a közelmúltban „Színház a gyulai várban” címmel, Bőgel József, a Művelődés, ügyi Miinksztérium Színházi Főosztályának munkatársa tollából. „Köztudott, hogy a Gyulai Várszínház — a békéscsabai Jó. kai Színház „leányvállalata”, Gyula város és Békés megye politikai és tanácsi szerveinek nagyszerű támogatása révén —v a szabadtéri színházi tevékenységnek egyik legmarkánsabb, legsikeresebb része. Miszlay István művészeti vezető, rendező irányító munkájával e szép vállalkozó» kezdettől fogva arra törekedett, hogy mind a világirodalomból, mind a magyar irodalomból a magyar színházi közvélemény, a színházat szerető közönség számára ismeretlen vagy kevésbé ismert remekműveket, jelentős drámai alkotásokat vigyen színpadra. Megkötötte az Irányítók fantáziáját — Jó és mindenképpen üdvös érte. lemben — egy páratlan adottság, a gyulai vár léte, amely hazánk szinte egyetlen, jóformán épen maradt, középkori eredetű téglavára. Az ennek udvarán kialakított játszási tér és nézőtér kis méreteivel (a szegedi szabadtéri színpadéhoz képest kiváltképpen kicniny), a kitűnő háttérül szolgáló épületrészeivel szinte kínálta a lehetőséget nem túlságosan nagy apparátust!, történelmi témájú, légkörű, drámai konfliktustól, szenvedélyektől izzó történelmi drámák szinrevítelére. Az eddigi bemutatók — Hugo, Katona, Madách, Szigligeti, Sárközi és Jé- kely itt előadott alkotásaira gondolunk — mind megfeleltek az eredeti koncepciónak, az adottságoknak. Túlzás nélkül állíthatjuk ezzel kapcsolatban, hogy a Gyulai Várszínház művészi-irányító kollektívája találta el legjobban az egész országban — a szentendreiekkel együtt —, mit kell csinálnia, milyen profilt alakítson ki az cozág szabadtéri színházi kultúráiénak haszpára és becsületére, de saját közönségének hasznára is. Nem kívánunk Itt sem érdemtelenül előtérbe állítani egy szép vállalkozást, oem mások eredményeit ugyanezzel lebecsülni. Tény azonban, hogy ez a profilkeresés valóban itt sikerült szinte a legjobban (azaz, hogy máris pro. fllmegtalálásról beszélhetünk), s az ilyesfajta eredmény külföldön is elég ritka”. A hat évad é? az idei programja kiválóan tükrözi és megfelelően illusztrálja a fentit megállapításokat. Meg kell említenünk, hogy a Várszínház társadalmi vezetősége —- melynek Gyula város vezetőin kivíil neves írók, esztéták, színházi és televíziós szakemberek is tagjai — fel ismerte, hogy nem mindenki óhajt csak történelmi drámákat látni, hiszen ebben a környezetben remekül színre lehet vinni sodró cselekményű, szellemes, klasszikus vígjátékokat 1«. Így találhatott itt otthonra Holtai Jenő: Néma leventé-je, valamint az olasz és spanyol kiasz. szikua vígjátékirodalom több alkotása. Kritikák bizonyítják, hogy a Gyulai Várszínházban egy újfajta, nemes komédiára» formálódott ki, amely — már a környezet miatt is —- eszközeivel szinte állandóan clkáp ráztatja a közönséget, élménydús nyári szórakozást biztosít. Az elmúlt évadok eseményeit idézve, az elsővel kell kezde nünk. 1064. július 11-érr gyúltak ki először a reflektorok a 600 éves gyulai téglavárban érj meg. kezdődött falai között Victor Hugo: Humani romantikus drámájának díszbemutatója. A címszerepet kivéve (Somogyvári Pál játszotta vendégként) valamennyi fontosabb szerepét a Békés megyei Jókai Színház művészei alakították, és mintegy félszáz gy ulai középiskolás statisztált az előadásokon. Az érdeklődés minden várakozást felülmúlt, mind a tíz alkalommal megtelt a várudvaron felépített 500 személyes nézőtér. A következő évben Sárközi György: Dózsa című történelmi drámája volt a siker kovácsa, ennek címszerepét Szirtes Ádárn Jászai-díjas alakította. 1966-ban Szigligeti Ede: Béldi Pál című drámája és Holtai Jenő: a Néma levente című verses játéka volt a program. Mindkét előadásról elismerő értékelések jelentek meg a magyar sajtóban. A Várszínház rangját tanúsította, hog) előadásain egyre több neves, fővárosi művész vállalt örömmé] szerepet, a Néma leventé-ben például Agárdi Péter szerepéi Latinovite Zoltán alakította. 1007-ben Katona József örök értékű történelmi drámáját, a Bánk bán-t mutattuk be Bessenyei Ferenc Kossuth-díjas, kiváló művésszel a címszerepben. A klasszikus vígjátékot ezúttal Calderon: Huncut kísértet című műve képviselte. 1068-ban Madách Imre-—Keresztúri Dezső: Csák végnapjaj című történelmi drámájának bemutatása a magyar színházi élet nagy eseménye volt; a második darab ekkor Goldoni: A fogadósné című vig- játéka. Tavaly Jékely Zoltán : A fejedelmi vendég című történelmi játéka és Lapé de Vega: Furfangos menyasszony című vígjátéka vonzotta a nézőket. Az idei, a hetedik évad újból Szigligeti Edét idézi. A trónkereső című történelmi drámáját Miszlay István Jászai- díjas rendezésében ma este premier-előadáson léthatja a Várszínházát idén is felkereső szín- házkedvelő. A kitűnő dráma főbb szerepeit Lukács Margit Kossuth-díjas, érdemes művész, Szakács Eszter, Agárdi Ilona, Gelley Kornél Jászai-díjas, Fekete Tibor Jászai-díjas, Horkay János Jászai-díjas, Szersén Gyula, Fülöp Zsigmond, Iványi József Jászai-díjas, Horváth Sándor Jászai-díjas, Szoboszlai Sándor J ászai-dí jas> és Körösztös István, alakítják. Calderon: Két szék közt a pad alatt című vígjátékát Sándor János rendezésében Július 18-án mutatjuk be a vár színpadán, ebben a darabban Mészáros Ági kétszeres Kossuth- díjas, kiváló művésznek, Papp Évának, Dobos Ildikónak, Tor- dy Géza Jászai-díjasnak tapsolhatunk majd. A szervező munka során nagy feladatok teljesítését vállalta az IBUSZ. Mivel a Várszínház előadásai iránt minden évben növekszik az érdeklődés, az IBUSZ nagy apparátussal készült fel a különböző turista- csoportok kéréseinek és igényeinek teljesítésére, Az ünnepi megnyitóra a Bánkút! Állami Gazdaságból és Nagymágocaról jön egy csoport, június 4-én Békéscsabáról a megyei tanács dolgozói érkeznek az előadásra. A távoli Nyíregyházáról kétnapos hétvégi látogatásra 300-an utaznak Gyulára, július 10-én az Orosházi Gépjavító 400 főnyi kollektívája vesz részt A trónkereső előadásán. A Közalkalmazottak Szakszervezetének tagjai közül 300-an, Egerből pedig S00-an érkeznek egy-egy várszínház! előadásra. Szegedről, • Szabadtéri Játékok színhelyéről július 15-én 50Ö-an utaznak Gyulára, hogy megtekintsék Calderon remek vígjátékét, július 25-én pedig Kecskemétről érkezik félezer vendég. A külföldi csoportok nagy része Romániából és Jugoszláviából jön Gyulára, de kisebb csoportok érkezését más államokból is jelezték. Reméljük, hogy a Várszínház hetedik évadjának előadásain minden kedves vendégünk Jól szórakozik és gazdag színházi élménnyel tér vissza Gyuláról, az „Alföld Sopronjából”, otthonáSzigiigeti Ede történelmi drámájának próbáján, a vár színpadán.
