Békés Megyei Népújság, 1970. július (25. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-21 / 169. szám
i Népszerű műsorterv megvalósítására törekszik a színház Évadzáró társulati ülés Békéscsabán Vasárnap délelőtt 11 óraikor volt Békéscsabán, a Jókai Színházban az évadzáró társulati ülés. Az ünnepélyes keretek közt megrendezett ülésen Miszlay István, a színház igazgatója köszöntötte a társulatot, majd ösz- szefoglalta az elmúlt óvad eredményeit és gondjait. Megállapította, hogy az eredmények jó alapot adnak az új évad művészi elképzelésednek megvalósításához. Népszerű műsorterv megvalósítására törekedték, mert közönség nélkül színházat nem lehet elképzelni, és népszerűtlen. erőltetett műsorterv nem vonzza a színházikedvelőket. A továbbiakban megelégedéssel jelentette, hogy a különböző társadalmi szervekkel, intézményekkel a színház kapcsolata tovább javult, és ez kihatott a művészi mynka színvonalára is. A színház gondjai elsősorban a tájelőadásokkal kapcsolatosak, feltétlenül szükség van arra, hogy a játszási körülményeik a taj- helyaken tovább javuljanak. Beszámolójának második részében beszélt a Művelődésügyi Minisztériumitól, a Békés megyei Tanács Végrehajtó Bizottságától, a békéscsabai városi tanácsitól és más szervektől terven felül kapott anyagi támogatásról, mely lehetővé tette a színház aradi vendégszereplését, az aradi színház békéscsabai látogatását, és a sikeres kamaraszínházi napokat. Bejelentette, hogy a következő évadra modem, farmotoros autóbuszt kap a színház, majd a stúdiószínház és a gyermekszínház jövőjéről szólt. Mindkét vállalkozást a színház saját, közvetlen irányítása alá kívánja vonni, mert a* eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a stúdiószínház és a gyermekszínház jövője csak ezen az úton képzelhető él. Végül ismertette az új évad műsortervét. A színház első bemutatója október 10-én lesz, e7 alkalommal Arthur Miller: Salemi boszorkányok című drámája kerül majd színre, Máté Lajos rendezésében. Novemberben jugoszláviai vendégszereplésre készülnek, jövő év májusában részit vesznek az aradi nemzetközi színházi fesztiválon és megkezdik az előzetes tárgyalásokat o nyitrai Szlovák Színházzal, kétoldalú vendégszereplésekről. Az igazgató beszámolója után Hagymási Sándor, a megyei tanács művelődésügyi osztályának főelőadója köszöntötte a társulat tagjait. Az évadzáró társulati ülésen részt vett dr. Pankotai István, a városi pártbizottság osztályvezetője is. Színes dokumentumfilm a felső-tiszai árvízről A Szabolcs-Szatmár megyei Filmstúdió színes dokumentumfilmet készít a felső-tiszai árvízről. A csaknem egyórás, megrázó erejű dokumentumfilm első része a mentést és az árvíz elleni védekezést mutatja be, míg a második rész az újjáépítés munkájáról számol be. A film első részének stúdiómunkáival már végeztek. A bemutatóra néhány hét múlva kerül sor. Napirenden a középiskolai oktatás A gyulai járási tanács végrehajtó bizottsága a sarkadi és az eleki középiskolai oktatási intézmények tanulóifjúságának neveltetési helyzetét, a mezőkovácsházi járási tanács végrehajtó bizottsága pedig a járás gimnáziumaiban végzett tanulók helyzetét tárgyalta július 17-én. A művelődésügyi osztályok előterjesztéseiből, illetve jelentéseiből megtudjuk, hogy a sar- kadi és eleki középiskolai intézményekben »lassan megszűnik a diákotthoni nevelők elvándorlása. Az értékelés szerint az intézetek tárgyi ellátottsága jó. Az viszont, hogy Sarkadon a tornaA fecskésparti tanító Z ödellö napraforgó- és kukoricatáblák, arany, sárga tarlók, dübörgő aratás. Szikrázik a napsütés a gépkocsi szélvédő üvegén, s mögöttünk porfelhőkbe burkolóznak a dűlőutak. A búzatábla már jócskán foghíjas. Benne, minit hatalmas ősállatok, gépek járnak, s vágják, eszik a sárgálló gabonát. Mögöttük kupacokba marad vissza az elcsépelt szalma. A poros árokparton olajos ruhás, ebédelő férfiak. — A fecskésparti iskolához igyekszünk. Merre mehetünk? — állítja meg kísérőm, Csató Nagy István igazgatóhelyettes a kocsit az ebédelőknél. Hatalmas termetű, bronzbamára cserzett arcú férfi áll fel. Kezében jó nagy zománcozott lábas, benne piros zaftú pörkölt. Lenyeli a szájában levő falatot, kenyérbél- lal megtörli a száját, s csak ezután válaszol. — A második dűlőn forduljanak balra. Az már járható, letisztult róla a belvíz. Szittyós mélyedés állja utunnyeihez igazodva a feldolgozás munkafolyamatát is elsajátítják a szakmunkástanulók. Például, maradjunk a kertész szakmánál: a fiatalok megtanulják a zöld- ségsavanyítást, vagy a gyümölcs félkész-áruvá történő elkészítését, egyszóval a piaci előkészítést, ez pedig a gazdaságnak — ha élnek vele! — anyagilag sokat jelent. A harmadik alapvető elv a gyakorlati oktatás reformját tartalmazza. A szakmunkás- képzés új alapokra helyezéséhez hosszabb idő kell, különösen sok a speciális feladat a gyakorlati oktatásban. Két év alatt szeretnénk elérni, hogy az iskolákban mindenütt megfelelő tanműhely (tanistálló, botanikus kert, haj- tatóház stb.) legyen, és ezek idővel egészen speciálisakká fejlődjenek Idetartozik a tanüzemek hálózatának jobb kiépítése is. A tanüzemet az iskolák választják meg a legfejlettebbek közül. Ezek az üzemek azután tetemes állami támogatást kapnak, hogy ott a szakmunkástanulók szigorúan a tanterv szerinti gyakorlati feladatokat végezhessék, függetlenül az üzem pillanatnyi termelési feladatától. Az új törvény megvalósítását ez év őszén kezdjük el. hatalmas anyagi erőket igényel. Teljes megvalósítását 5 évre tervezzük, még távolabb pedig az a célunk hogy 1980-ra 200 ezer szakmunkás dolgozzon a mezőgazdaságban, az erdőgazdaságokban és az élelmiszeriparban, az ott dolgozóknak mintegy 25 százaléka. Ehhez persze a felnőttek képzését is szorgalmazni kell. Érdeke? adat azt hiszem, hogy ez évben országosan 7 ezer fiatalt vehetnek fel a különböző szakmunkásképző iskolák. A BEISKOLÁZÁS, a pálya- választás nehézségeit is jól ismerik a minisztériumban. Az a kialakult vélemény, hogy az igazi nehézség ott mutatkozik, ahol a gazdaság — különböző okokból — nem törekszik kialakitani a szakmunkás munkakör korszerű adottságait. A bizonyíték: Ugrásszerűen megnövekedett a szarvasmarha- és a sertéstenyésztő szakma iránti érdeklődés mert nagy beruházásokkal, korszerű, kultúrált munkakörülményeket biztosító kombinátokban igyekszünk világszínvonalra emelni a magyar állattenyésztést. Ilyen munkahelyekre szívesen mennek a fiatalok. A rossz, elmaradott, kultúrálatlan munkahelyeket egyszerűen nem kedvelik, figyelmen Jcívül hagyják. — Békés megyei példával kívánok még egyszer rámutatni az alapszakmásítás hasznosságára — mondotta végül Megyeri István csoportvezető. — Kiváló öntözőszakmunkásokat képeznek önöknél. de az öntözőgépészek munkaidejük 14 százalékában voltak csak öntözőgépészek, különben egyszerűen növénytermesztő gé- oészi tennivalókat látták el. Az öntözőgépész külön szakma volt, ,most a növénytermesztőgépész- képzésben az öntözést ic elsajátítják a fiatalok. Az ismeret- anyag bővebb, a képzés eredménye tehát a gyakorlati munka hasznát fokozza. INTERJÜNK TEHÄT MEGERŐSÍTI: szakmunka már a mezőgazdasági munka is, és jól választanak azok a fiatalok, akik az új szakmunkástörvény lehetőségeivel megismerkednek, és a mezőgazdaságban, az erdőgazdaságban vagy az élelmiszer- iparban választanak szakmát maguknak. S. EL kát. A sásból bíbic-pár repül fel a fészkéről. A távolba mutat másik kísérőm, Urszuly János, a cinkusi iskola tanítója. — Ott a dombon, a fák között van a fecskésparti iskola. Látja? Nagyot döccen a tengelyig érő gödörben a gépkocsink, s a hőségtől vibráló levegőben úgy tűnik, mintha mozogna a határ. Fecskéspart. Orosházától néhány kilométerre van csupán* s mégis távol a pusztán. Az iskola épülete jóval kimagaslik a környezetből. öreg falai ■ szürkék, tejet hódfarkas cserép. Négy nagy ablakával kelet felé bámul. Most, a szünidőben kihalt lenne az udvarra, de mégsem az. Kőművesek dolgoznak benne. Tatarozzák az öreg iskolát. Ráfér. — A tanító úr? Bent van a lakásban — int egyikük a grádics felé. A tanterem süketen üres. Hiába van benne a századelején készült hosszú padsor, a fekete tábla és a televízió. Üres. Hiányzik belőle a gyereksereg és a tanító. Fehérre meszelt falai hidegen néznek bennünket. A fecskésparti tanító Gildé Kálmán idős ember, ámbár ez nemigen látszik rajta. Középmagas termetén, széles vállain feszül az ing. Kopaszodó, barnára sült arcán, bozontos szemöldökű, kék szemű férfi. Szemüveget nem visel, még olvasáshoz sem. Energikus mozgása meghazudtolja 57 és fél évét. Ebéd utáni pihenésben zavarjuk meg, de fel sem veszi. Széles mosollyal invitál bennünket az öreg bútorokkal berendezett irodába. — Tessék, üljenek le. S ahogy az ismerkedésen túlvagyunk, poharak kerülnek az asztalra. A savanykás rizling- spriccer jóleső hűvössége oldja a kezdeti feszültséget, s a nyelveket. — Bizony már itt öregszem meg az én Fecskéspartomon. Harmincötödik éve tanítok ebben az iskolában. Fiatalemberként kerültem ide Putnokról. Apám is tanító volt, magam is az lettem. — Nem voit könnyű a kezdet. Először csak helyettes tanító voltam. Nyáron, amikor nem volt tanítás, a fizetés sem járt. Hogy mit csináltam? Azt. amit a környék tanyáinak parasztjai. Beálltam aratónak, meg cséplőmunkásnak. S ha nehezen is — mert a fecskésparti tanító, amikor magáról kell beszélni, eléggé szűkszavú — mégis sikerül megismerni valamennyit abból 35 esztendőből, amit ebben a tanyasi iskolában eltöltött. Kirajzolódnak előttem a képek, s szinte látom* miként fogalmazza a kemény munkában megkgrgesedett parasztkezek helyett az elöljáróságnak szóló, adót elegendő kérvényeket. Látom* ahogyan esőben, hóban járja a fecskésparti tanyákat, s azt is, amikor az 50-es években mint tanácstagot keresik, és később, amikor az olajkutatáshoz munkásnak jelentkező parasztokat tanítja a dolgozók esti iskolájában. — Amikor a Holdra utazott az első ember, az itteniek nem akarták elhinni. Hiába látták a televízióban, Meg kellett magyarázni nekik. Azt is nehezen értették meg, hogy az űrhajóból kilépő ember nem esett le a kozmoszból. Pedig ezek az emberek mindnyájan elvégezték a 6 elemit, és most már a 8 általánost. — Soha nem akart elmenni innen tanító úr? — Sokszor elmehettem volna. Hívtak tanulmányi felügyelőnek, s most nem régen tsz-elnöknek. Nem mentem. Szeretem az itteni embereket, gyerekeket. Azt hiszem ők is engem,. Ha nehezebb is most már a tanítás, mégiscsak ezt csinálom. Tanító vagyok. Nem tudom, el tudja-e képzelni, milyen öröm az, amikor egyik-másik tanítványom viszi valamire. Sok mindent feledtet ez az emberrel. S okáig beszélgettünk. A nap már közeledik a nyugati horizonthoz, amikor a távozó gépkocsi után int az iskola ajtajából. Az 1900-ban épült tanyasi iskolának ő lesz az utolsó tanítója. Mert a tanyák kiürülnek. Mind kevesebb a gyerek. S három év múlva, amikor Gilde Kálmán nyugdíjba megy. lehet, hogy üres lesz már a szürke falú feaskésparti iskola is... Botyánszki János FOLYAMSZABÁLYOZÖ ÉS KAVICSKOTRÖ VÁLLALAT szegedi kirendeltsége felvételre keres KEZDŐ ÉS GYAKORLOTT HAJÓSOKAT, HAJÖVEZETÖT. Jelentkezés írásban vagy személyesen: Szeged, Dózsa Gy. u. 5. alatt. 4723 terem felépítése ismét bizonytalanná vált, rossz hatással van a testnevelő szakos tanárok letelepedésére. Két év alatt három testnevelőtanár cserélődött Sarkadon. Arról is beszámolt az előterjesztés, hogy Sarkadon új típusú szakközépiskolai oktatás kezdődik az 1971—72-es tanévben és növénytermesztő, valamint állattenyésztő képesítést kapnak a középiskolai tanulók. Az új oktatási forma tárgyi feltételeinek megteremtése már megkezdődött. A továbbtanulási kedv mindkét köaség középiskoláiban jó. Eleken az 1969-ben végzett középiskolások közül 33-an érettségiztek, Sarkadon pedig 96-an. Magasabb oktatási intézménybe Elekről 16-an, Sarkadról 29-en jelentkeztek. Az eleki jelentkezők közül ötöt, a sarkadiak közül pedig 19-et vettek fel. A tanulók munkakedvét tükrözi, hogy Elekről és Sarkadról rendszeresen jelentkeznek nyári építőtáborokba. Az ifjúság társadalmi tevékenysége is széles körű a két középiskolában. Sarkadon a KlSZ-tagság aktív szerepet vállalt a helyi ünnepségek előkészítésében. A mezőkovácsházi járás gimnáziumaiban végzett felmérés alapján a művelődésügyi osztály a beiskolázás' és a tanulók megtartására irányuló törekvésről, a gimnáziumokban folyó pályairányítási és pályaválasztási munkáról, az érettségizett tanulók továbbtanulásáról, munkába állításáról és a fizikai dolgozók gyermekeivel való törődésről tájékoztatta a végrehajtó bizottságot. A beszámolóból kitűnt az is, hogy az utóbbi években a szülők elsősorban az olyan középiskolákat keresik, ahol kollégium is van. Sajnos, a battonyai leánykollégium kivételével a járás középiskoláiban nincs lehetőség kollégiumi elhelyezésre s ez is nagyban csökkenti a beiskolázási kedvet. Általános tapasztalat, hogy a gimnáziumba jelentkezett tanulók 8—10 százaléka a tanév kezdésig lemor- zsoldik és a beiratkozottak 30,9 százaléka nem jut el az érettségiig. Nem ritka az a jelenség sem, hogy a szülő a jól tanuló gyermeket a második osztályból veszi ki s íratja át ipari tangónak. A pályairányításd és a pálya- választási munka értékelése során megállapította a végrehajtó bizottság, hogy kevés az olyan főiskola és egyetem, amely a járás gimnáziumait azzal a céllal keresi fel, hogy a továbbtanulást elősegítse. A néphadsereg tisztiiskolái és a felsőfokú technikumok részéről van ilyen érdeklődés, s ez érthető, hiszen ezekbe az iskolákba a többihez viszonyítva kevesebb a jelentkező. Az érettségizett tanulók továbbtanulása és munkába állí- lása a járásban a következőképpen alakult: felsőfokú intézményekbe a jelentkezettek közül Bat+onyáról 57,3 százalékot, Medgyesegyházáról 51,6 százalékot, Mezőkovácsházáról 48,4 százalékot vettek fel. Ezek az adatok a legutóbbi hat év átlagát mutatják. Tapasztalat szerint az érettségizettek 35 százaléka fizikai munkát vállal. A három gimnáziumban tíz év alatt 2010-en folytatták tanulmányaikat. Hat év alatt 1397-en érettségiztek, ebből 263-an kerültek főiskolára, egyetemre. Mindent egybevetve a jelentés megállapítja, hogy a középiskolai oktatómunka a járás terű. létén a kisebb hibáktól eltekintve, eredményes. B. J. mjmstm 5 1970. JÜLIUS 21.
