Békés Megyei Népújság, 1970. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-18 / 167. szám

II. Nemzetközi női sakkverseny — Szarvas ^ .................. ■ 1 1 T —— ■ B omba meglepetés: Porubszky legyőzte Polihroniadét A szarvasi ver­seny VIII. forduló­jában „robbant a bomba”: Porubszky Mária legyőzte a többszörös román bajnoknőt, az idea jugos^láviaá világbajnoki zó­nái verseny első helyezettjét, Elizabeta Polihroniadét! Ezután már csak a szovjet Kozlovszká- ja veretlen. A részletes eredmények a következők: A verseny állása a következő: Kozoivszkaja 7,5, Eretova, F.o- lihroniade 5,5—5,5, Karakas— Porubszky 4,5—4,5, Verőci 4, Sinka 3,5 (1), Jurcynsika 3,5, Ivánka 3, (1), Worch 3, Liebert 2,5 (1), Juncu, Honfiné 2,5—2,5, Finta 2 (1) ponttal. A verseny résztvevői tegnap az eredeti tervektől eltérően nem Szegedre, hanem Bek és- szentandrásra látogattak, ahol a szőnyeggyarat tekintettek meg Romániába utazott a Bcs. VTSK labdarúgó-csapata Tegnap romá­niai túrára uta­zott a Bcs. VTSK labdarú gó - csapa- ta. Romvári László, dr. Vere- di Ferenc, Kádi Mihály, elnökségi tag, Oláh Tibor szakosztályvezető, Molnár János in­téző, Szombati György edző, va­lamint 14 játékos: Krátlki, Ko-i vács X, Kai cső, Bozó, Komán,1 Félix, Fábián, Csúlik, Tóth, I Knyibár, Karadi, Sar’kadi, Var- 1 ga, Viczián kelt útra. Oláh Ti­bor a portyáról a következőket mondta: — Előreláthatólag 3 mérkő­zést játszunk Romániában. A Sepsiszentgyörgyi Öltül vendé­geként először Kézdivásárhe- lyen, majd Gyergyószentmikló- scm,K végű] Sepsiszentgyörgvön lépünk pályára. Ellenfeleink a C-ligában szerepelnek. Ügy gon­dolom, a túra jól szolgálja fel­készülésünket! Tíz napot töl­tünk Romániában, s július 27-én az esti órákiban érkezünk haza. Napirenden: A szakmai munlra színvonalának emelése Porubszky—Polihroniade 1:0, Porubszky bravúros győzelmet aratott. Polihroniade a szabály­talan megnyitást rosszul kezel­te, tisztet vesztett és Porubszky a 22. lépésiben nyert. Kozlovsz­kaja—Jurcynska 1:0. A lengyel versenyzőnő rosszul építette fel állását. Hibás cserék után jelene tős térhátrányba került s ez­után állása nem volt tartható. Juncu—Karakas 0:1. A közép. játékban több csere történt, Ka­rakas fölénybe került és vezért vitt be. Eretova—Worch 1 1:0. Eretova a 18. lépésben győzött úgy, hogy a német versenyző pontatlanul kezelte a megnyi­tást és korán került hátrányba. A Honfiné—Verőci játszma dön­tetlenül végződött. Az Ivánka— Liebert és a Finta—Sinka mér­kőzés függőben maradt. A foly­tatásra ma regeel 9 órakor ke­rül sor. Sportműsor SZOMBAT Sakk. n. nemzetközi női sakk­verseny, Szarvas, városi tanács dísz­terme, 16 órától. VASÁRNAP Labdarúgás. Nyári Totó Kupa. Dél­keleti-csoport. Szarvasi Spartacus— Gyulai MEDOSZ, Szarvas, 17 óra, Szántó. Megyei bajnokság. Ifjúsági helyosztó, Csorvás—Elek, Csorvás, 16.30, Medve. Sakk. TI. nemzetközi női sakkver­seny, Szarvas, városi tanács díszter­me, 16 óra. A párosítás: Ivánka— Honfiné, Eretova—Karakas, Finta— Liebert, Kozlovszkaja—Polihroniade, Juncu—Verőci, Jurcynska—Worch, Porubszky—Sinka. Megyei villámbaj­nokság, Szarvas, vasipari ktsz, 10 óra. Kézalabda. OKISZ Kupa, Békés­csaba férfi—női mérkőzések, Békés­csaba, Kórház u., 9 óra. Spartakiád, Falusi dolgozók spar- takiádjának megyei kézi-, röplabda, atletkai döntője, Gyula, sporttelep, 9 óra. Labdarúgás A békési járási Nyári Kupa ered­ményei: Köröstarcsiai TSZSK—Bé­kési Spartacus 0:10, Bcs. Volán SC— Békési MEDOSZ 1:10, Muronyi ME­DOSZ—Kamuti TSZSK 1:5, Muronyi Lenin TSZSK—Mezőberényi ME­DOSZ 7:0. A sarkad! községi kispályás-baj­nokság eredményei: Gépjavító—Le­nin TSZ 1:2, Cukorgyári KISZ—Kos­suth TSZ 2:1, Cukorgyári Szakszer­vezet—Béke lakótelep 9:3, TÖVÁLL —KTSZ 5:3. , A bajnokság állása 1. Gépjav. Váll. 7 6 — 1 24: 7 12 2. Lenin Tsz 7 4 2 1 20:13 10 3. C.-gyári Szaksz. 6 4 1 1 32:13 9 4. Gimnázium 7 4 1 2 23:18 9 5. C.-gyári KISZ 7 4 1 2 23:23 9 6. ÁFÉSZ 7 2 2 3 25:22 6 7. Kossuth Tsz 7 1 3 3 17:19 5 8. Béke Lakótelep 7 2 1 4 21:27 5 9. TÖVÁLL 7* 2 — 5 15:33 4 10. KTSZ 7 — 1 6 12:34 1 g tímmuss 1970. JÜLIUS 18. A sportvezetés különböző szintjein és területein gyakran téma a sportszakmai munka egy-egy konkrét vagy általános, átfogó kérdése. Az elterjedt ki­fejezéssel szólva a „szakmai munka színvonalának emelése” általános törekvéssé vált. Az MTS Országos Tanácsa 1969-ben elfogadta a magyar versenysport fejlesztésének táv­lati programját. A nagy fon­tosságú dokumentumban meg­jelölte a fejlesztés legfontosabb területeit és annak feltételeit. Az MTS megyei tanácsai, el­nökségei mind gyakrabban tűz­nek napirendre olyan kérdése­ket, amelyek a szakmai mun- 1 ka javítására vagy azzal ősz- \ szefüggésben a kedvezőbb fel- \ tételek biztosítására irányul­nak. Lassúbb ütemben, de egy­re szélesedő körben találkozni ezzel a gyakorlattal a járási, de még inkább városi sportszer­veink részéről is. Két véglet Elkészültek vagy elkészülnek a megyék versenysportjának fejlesztésére vonatkozó tervek és programok. Ezzel a szakmai munka és annak fejlesztése ér­dekében tett intézkedések terv- | szerűbbé, hatékonyabbá, kőnk- | rétabbá váltak közép- és alsó szinten is. Ezen a területen te­vékenykedő sportszervek, sport­vezetők is célul tűzték ki, hogy a sportszakmai munkával job­ban, rendszeresebben kell fog­lalkozniuk. Ennek gyakorlati megvalósítása azonban más és ■más módon történik — sokhe­lyütt akadályokba ütközik. E kérdésekben — sok esetben — még szemléletbeli, felfogásbeli problémák is nehezítik a jobb, az általánosabb kibontakozást. Gyakran helytelenül értelme­zik egyes sportegyesületi el­nökségek, vezetők a szakmai munka irányítását. Két véglet; tel lehet találkozni. Az egyik esetben az elnökség a szakmai munka egészét a csapat, a szak­osztály edzőjére bízza és a ve­le szemben támasztott követel­mény nem több és nem keve­sebb, mint hogy „a csapat ne essen ki, vagy nyerjen bajnok­ságot”. A másik véglet, hogy a szakmai munka irányítása jogcímén megnyirbálják az ed­ző hatáskörét — ezzel a fele­lősséget is — olyannyira, hogy a csapat-összeállításba: is köz­vetlenül beleszólnak. Helyenként többek által kép­viselt egyoldalú „feltétel”- szemlélettel is lehet találkozni. E nézetek képviselői a feltéte­lek közül kiragadnak egyet- egyet és azt a fejlesztés egye­düli, szinte kizárólagos forrá­sának, módszerének tekintik. Ilyen, szinte divatos kiemelés ma többek között a főfoglalko­zású edzők alkalmazása, azok számának növelése kérdésében tett egyoldalú kinyilatkoztatás. Hanpoztatóik abba a hibába es­nek, hogy más egyéb, fontos szubjektív és objektív körül­ményeket figyelmen kívül hagynak. Sok esetben a megle­vő lehetőségek, feltételek ki­használtságát sem mérlegelik, bár sokszor a meglevő feltéte­lek jobb kihasználása segítené az eredményesebb munkát. Az edzők, sőt a főfoglalkozá­sú edzők alkalmaztatásának növelése kétségkívül a jobb szakmai munka irányába hat, de csak akkor és ott, ahol az j egyéb alapvető feltételeket is megfelelő szinten biztosítják. Megvalósítható célokat A szakmai munka kérdései­nél abból kell kiindulni, "hogy \ mindennemű, a felkészítéssel i és versenyeztetéssel összefüggő j munka a sportegyesületben fo­lyik. Ezért e területnek fele­lős irányító szervei az egyesü­leti elnökségek, az abban tevé­kenykedő választott vezetők. Jelenleg még a kis- és közép­szintű egyesületek egy részénél, sőt egy-egy nagyobb egyesület­nél is előfordul, hogy nincs megoldva a szakmai munka kellő szintű irányítása, ellenőr­zése és segítése. Gyakran ta­lálkozni olyan sportegyesület­tel,ahol az edzők elé nincs ál­lítva kellő szakmai követel­mény, munkájuk ellenőrzése sokszor még felszínes, vagy tel­jesen hiányzik. A sportegyesületi elnökségek, nek tehát nagyobb energiával, hozzáértéssel kell segíteni a sportegyesületekben folyó szak­mai nevelömunka alapvető kér­déseit. E területen meg kell ol­dani a sportegyesületi vezetők rendszeres tájékoztatását és to­vábbképzését. Elsődleges tenni­való, hogy az edzők elé megva­lósítható célolcat tűzzenek ki, hogy velük szemben világos, érthető és konkrét követelmé­nyeket támasszanak. Ellenőriz­zék, segítsék az edzők munká­ját anélkül, hogy hatás- és jogkörüket, felelősségüket csor­bítanák. Nagyobb figyelmet kell for­dítani az egyesületen belüli szakmai munka testületének, a szakosztály vezetőségének mű­ködésére. A SE elnökségének rendszeresen segíteni, ellenőriz­ni kell a szakosztályvezetőség munkáját. Ott, ahol szükséges és a feltételek megvannak, he­lyes létrehozni a SE elnöksége mellett a módszertani bizott­ságot, amely a szakmai munka segítésének, ellenőrzésének ugyancsak alkalmas szervezete. Helyes, ha a szakosztályvezető­ket, edzőket az MTS területi tanácsai és azok szakszövetsé­gei időnként összehívják, érté­kelik s elemzik a sportág hely­zetét, összehangolják a legfon- tosabb tennivalókat Az MTS területi szervének feladata, hogy aktivizálja és koordinálja az általa létrehozott I Szervek munkáját, amelyek al­kalmasak és hivatottak a sport­egyesületben folyó szakmai munka serkentésére, segítésére. A szakmai munka segítői E szervezetekről szólva hi kell emelni a területi szövet­ségeket. Minden más felfogás­sal szemben a szövetségek nem­csak hogy foglalkozhatnak, de kötelességük foglalkozni sport­ágak szakmai fejlesztésével, így a szakosztályokban folyó munka ellenőrzésével és segíté­sével is. Más kérdés, hogy a területi szövetségek egy része jelenleg még nem segíti kel­lően a szakmai felkészítő mun­kát. Kiváltképpen o helyszíni segítő, ellenőrző és felmérő munkájuk bizonyul elégtelen­nek. Igazság, hogy ez irányú tevékenységük kibontakoztatá­sához jobb tárgyi, személyi és egyéb feltételeket kell biztosí­tani. Gyakorlati tapasztalatok sze­rint ugyancsak hatékony segí­tői lehetnek a szakmai munká­nak az MTS területi szervei mellett működő módszertani bizottságok. E társadalmi bi­zottságok magukba foglalják a terület legjobb, legismertebb szakembereit, akik felkészült­ségük és tapasztalatuk alapján jelentősen segíthetik egy-egy sportágban vagy egyesületben folyó felkészítő munkát. E bi­zottságok megszervezése és mű­ködtetése az MTS területi szer­vei mellett többnyire lehetsé­ges, eredményességük kivált­képpen megyei és városi szin­ten reményt keltőek. Az MTS területi szervéinek, a sportegyesületeknek gondos felmérő és elemző munka, el­végzésével meg kell találni c. meglevő lehetőségekből azokat, amelyekkel a sport-szakmai munka területét tovább lehet erősíteni. Fel kell szabadítani az egyéb területen lekötött lét­szám-, illetve bérkereteket, amelyek jobb munkaszervezés­sel felszabadíthatok és azokat a konkrét szakmai munka, ki­váltképpen az utánpótlás-neve­lés területén kell működtetni. Sportéletünk minden terüle­tén a szakmai munka színvo­nalának emelése fontos köve­telmény. elérhető igény, amely megköveteli a meglevő eszkö­zök és feltételek jobb kihasz­nálását, de azok javítását is. Szerteágazó tevékenység ez, melyben kisebb és nagyobb je­lentőségű kérdések egész sora dialektikus egységet alkot. Tel­jesen bizonyos, hogy egészsé­ges és tartós fejlődésre — amely elvezet a kívánt ered­ményhez — csak akkor számít­hatunk, ha közép- és alapfo­kon is kellő figyelmet fordí­tunk e kérdésre és megtalál­juk a legjobb, leghatásosabb módszereket. Ladányi István, az MTs OT szervezési osztályának munkatársa Bemutatjuk a nemzetközi sakkverseny résztvevőit Kveta Eretova A hétszeres csehszlovák baj­nok, nemzetközi mester érdekes egyéniség. Alapjában véve vi­dám természet, de mérkőzés közben rendkívül gondterhelt­nek látszik. „Csendesen” gyűjtögeti pont­jait, biztos, hogy az élmezőny­ben fog végezni. Tizenhét éves versenyzői pályafutása alatt sok nagy sikert aratott. Szerepelt a csehszlovák olimpiai férficsapat­ban is! A világbajnok jelöltek versenyén kétszer vett részt: Hollandiában, 1968-ban az első helyet szerezte meg. A legna­gyobb női sakkozónak ő is Gaprindasvilit tartja. Elmondja, hogy meglepte az a figyelmesség és áldozatkész­ség, amelyet Szarvason tapasz­talt. örül a Körösnek, s minden szabad idejét a strandon tölti. A magyar konyhát, az ellátást és a rendezést dicséri. ö is Kozlovszkaja győzelmét tippeli, saját eséjeiről viszont — nem nyilatkozik. őinka Brigitta A Békésszentandráson szüle­tett mester sokat fáradozott azért, hogy Szarvason hagyomá­nyossá váljon a női nemzetközi sakkverseny. Több mint 20 éve versenyez és 1953 óta állandó tagja az országos döntő mező­nyének. Legjobb eredménye az országos második helyezés. Két­szer volt tagja a világbajnoksá­gon szerepelt válogatottunknak. Színvonalasnak, jónak tartja a szarvasi versenyt. Véleménye szerint Kozlovszkaja és Polihro­niade közt dől el az elsőség kér­dése. Saját esélyeiről annyit je­gyez meg, hogy szeretne a me­zőny első felében végezni. Szarvason ■— és ez nem is cso­da — otthon érzi magát! Bízik abban, hogy ez a verseny nem­csak a női sakkozás nemzetközi fejlődését, hanem a szarvasi szakosztály tapasztalatgyűjtését is elősegíti. Fotó: Demény Gyula

Next

/
Oldalképek
Tartalom