Békés Megyei Népújság, 1970. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-18 / 167. szám

Őskori falu a Berettyó-parton Á Magyar Tudományos Aka­démia Régészeti Intézetének munkatársai a Magyarországi Régészeti Topográfiájának elő­készítő munkálatai során feltér­képezik az összes Békés megyei régészeti lelőhelyeket. Ez év tavaszán a terepbejárás során kiderült, hogy a dévavá- nyai Lenin Tsz területén, a Be. rettyó régi medrének partján őskori települések vannak; ko­ruk mintegy 5—6 ezer évre te­hető. A szondázó ásatásokat vezető Ecsedi István tudományos mun­katárs tájékoztatása szerint az itt megfigyelt telep népe az Al­föld legrégiebb földművelő tehát már termelő életmódot folytató kultúmép — a Körös kultúra népe volt. Békés megye Körös vidéki ré­sze az, ahol ennek a népesség­nek a telepeit a legnagyobb sű­rűségben találjuk. —SGY­Nyári virágpompa \ a szarvasi Arborétumban A rendkívül szeszélyes időjá­rás különös hatást gyakorol a szarvasi Arborétumra. Ember­emlékezet óta nem volt július derekán a mostanihoz hasonló üdezöld a kert pázsitja. Inkább tavaszra emlékeztetnek, mint nyárra a lombhullató fák hatal. más koronái is. A nyári virág- pompa, a kert csodás tarkasága felejthetetlen látványt nyújt a-) vendégeknek. Talpig virágdíszben pompázik többek között a lilaakác. A c»er- szömörce, a spirea, a pálmali­liom, az Amerikából származó szelídgpesztenye gyertyára emlé keztető fehér virága, a horten zia gyönyörű kék virága, a szi­varfa fehétr virága a kert szép színfoltja. A zöld gyepet sok­színű apró virág tarkítja. A be­mutató rózsakertben száznál több rózsaféle bontotta ki virág­szirmait. Az elegáns sárgától a bársonybordóig számos színár­nyalatban, nagyságban pompáz­nak a nemes rózsák. A Holt-Kö­rös partján fekvő természetvé­delmi kertet a belvízveszély el­múltával iomét nagy csoportok látogatják. Országúit mazsolák De az már nagyobb baj, hogy ki-be ugrál az út szélén. Egé- . szén lelassítottunk, megfenye­Menttink Mezokovacshaza re- gettük a kocsiból. Gyorsan el- .é. Az eső nagy tócsákban hagy- húzta a csíkot 1 Vaíon a szülei mát szólnának, víz, pocsolya. Velünk szemben , ». .... , , , egy teherautó jött. Mi lehúzód- ha <* ultek volna a kocslban? tunk a Volgával az út szélére, udvariasan helyet engedve, a sebességet a minimumra csok- bentettük. A nagy batár, miután mel­lénk ért, belesturcoüt. a legna­gyobb pocsolyába. Sárzuhany vágódott a kocsi oldalához. Nesze neked udvariasság! A megállást jelző táblánál le­fékeztünk. Mögöttünk hirtelen egy Moszkvics dugta ki az or­rát Mi épp, hogy megindultunk, a Moszkvics már előzött is. De hogyan? Ha nem vagyunk óvatosak, összeütközünk, úgy vágódott elénk. Ügy látszik elfelejtette, hogy a Volga se tolókocsi és annak is van sebessége! Az előttünk haladó kocsiban vidám társaság ült. Fiatalok. Láthatóan élvezték az utazást. Sietős volt az utunk, előzni akartunk. Észrevették és elkez­dődött a játék. Nem engedték a mienket előzni. Végre megun­ták és elmentünk mellettük. A kocsiban vigyorogtak az ifjon­cok. Milyen jó játék! Csak azt felejtik el, hogy a bajhoz egy pillanat is elég. Szabadkígyóson mentünk ke­resztül. Egy tíz-tizenkét éves forma gyerek állt az út mellett és szamárfüleket mutogatott, grimaszokat vágva hozzá. Hadd mutogasson, egyszer fiatal az ember! JÓ SZÓBAHOZÁS, ha felkeresi a füzesgyarmaü KEDVES zenés eszpresszót. Bor, sör, üdítő italok, presszókávé. — II. o. árak. Figyelmes kiszolgálás! Biciklisek mentek előttünk. Hárman egymás mellett. Már messziről dudáltunk. De minek ? Mert eszük ágában sem volt be­sorolni egymás mögé. Az egész sávot elfoglalták. Szerencse, hogy nem jött jármű velünk szemben. Csak úgy tudtunk előzni, hogy átmentünk az el­lenkező sáv szélére. Ezeket a biciklisfákat kitiltot­tam volna az országúti közleke­désből. Mivel ezt nem tehettem, csak magamban füstölögtem tovább. o Ezeket az eseteket egyik dél­után, fél hattól fél nyolcig gyűj­töttem. Sajnos. És még mondja valaki, hogy unalmas a közle­kedés. Az idegeskedés izgalmas­sá teszi. Persze nem kell oda­figyelni. De a gépkocsivezető is ember és az ő kezében van az életünk! Jó volna egy kicsit kulturáltabban közlekedni. Vi­gyázva az emberi életre és vi­gyázva az anyagi javakra. Jelinek Lajos Dr. SAJTI. I. 51 § ZSILAL. Ä\l Ä0» BÉLA O. V§P'I 09093 [ffl0®£ 2S 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 Vérfolt a falon 1962. április 15-én reggel kö­zépkorú aggódó férfi jelent meg megyénk egyik községének rend­őrségi körzeti megbízotti iro­dájában. Bejelentést tett bátyja gyanús eltűnése ügyeben. A be­jelentést tevő Tímár József a körzeti megbízott előtt feltárta bátyjának, az egyedül élő 61 éves, szintén helybeli lakosú Tí­már Jánctjnak életkörülményeit. Az állami gazdaság kovácsa há­rom nappal azelőtt látogatta meg őt lakásán. Beszélgetés köz­ben Ígérte, hogy másnap ismét felkeresi, azonban másnap nem jött Április 12-én keresni kezdte, de sem lakásán, sem munkahe­lyén nem találta Érdeklődött felőle az ismerősöktől, de azok is csak április 11-én látlak utol­jára Tímár József elmondta azt is, hogy bátyja még soha sem volt távol, s arra gondol, hogy testvérével valami baj történ­hetett A bejelentéssel egyidőben fur­csa beszélgetés zajlott le a köz­ség egvik tanyáján. Farkas Gá­bor óknál. Farkas Gáborné lányával, Judittal beszélgetett. Judit, a 26 éves elvált asszony mosnivaló ruhákat vitt szülei la- káfiára. A ruhák véresek voltak. A meghökkenő Farkas Gáborné kérdéseire a lánya elmondta, hogy Pesti Ferenc élettársa, aki a beszélgetés idején Budapesten tartózkodott, a községi lakásu­kon részeg állapotban megölte Tímár Jánost, majd elutazott Budapestre, ő pedig eltemette a hullát. A lány kérte anyja segítségét és tanácsát, mit tegyen, hogy a gyilkosságra ne derülhessen fény, mert akkor — minthogy jelen volt a bűncselekmény el­követésén —, őt is súlyosan fe­lelőségre vonják. Az anya se­gített. A véres" ruhákat kimos­ták. Judit elhatározta, hogy egyelőre kint marad a szülei ta­nyáján. Tímár János eltűnődének a hí­re hamar elterjedt a községben. A körzeti megbízott azt kutatta, hogy kik látták Tímár Jánost utoljára és hol. Többen állítot­ták, hogy április 11-én este az állomás utcai italboltban látták részegen. Ugyanakkor ott tartóalkodoitt az italboltban Farkas Judit és a vele közös háztartásban élő Pesti Ferenc, akik sörözgettek. Közben vitatkoztak egymással. Farkas Judit szemrehányást tett élettársának, aki mindenáron azt akarta, hogy menjenek fel Budapestre. Farkas Judit pedig arra akarta rávenni, hogy ma­radjanak a községben ér, Pesti Sok a gondja? A HÁZ KÖRÜLI JAVÍTÁSSAL: villanyszereiéin, tetőjavítás, asztalos- és ácsmunka, üvegezés, betonozás (műköves-burkoló), vízvezetékszerelés, szobafestés — mázolás. Majd megoldja ezeket a Békési Építőipari KTSZ szolgáltató részlege a LAKOSSÁG SZOLGÁLATÁBAN építőipari javító-szolgáltató tevékenységgel. Miegrendelés: a Csíkos utcai felvevőírodán; vagy Szarvasi út 42. Telefon: 52. x helyezkedjen el termelőaaövet­, kezeiben. A férfi nem akart kötélnek állni. Kijelentette, hogy másnap a hajnali vonattal felutazik Bu­dapestre és ha élettár&a nem megy vele, útjaik szétválnak. Pénzt kért az asszonytól, aki kö­zölte, hogy mindössze 20 forintja van. A férfi és a nő ittasak vol­tak már. Egyiküknek sem volt valami jó híre a községben. Far­kas Juditot úgy ismerték, mint, aki pénzért nem válogat a fér­fiak között, Pesti Ferencet meg mint munkakerülőt. Iszogatás közben Tímár Já­nos észrevette Farkas Juditot, s intett neki, hogy menjen az asz­talához. Ismerte már régebbről. A meghívást az asszony öröm­mel fogadta, s rövid idő múlva odahivatta Tímárral Pestit is. Mtoist már hárman italoztak to­vább. Tímár fizetett gavalléro- san. Záróra után felkerekedett a társaság. Tímár, Pesti és Judit együtt távozott, és kerékpárral folytatták tovább útjukat. A kutatást végző körzeti meg­bízott még 15-én délben találko­zott a szomszédos körzeti meg­bízottal, s közölte vele, hogy az eltűnés-ügyben dolgozik. A szom­széd rendőr érdekes körülmé­nyekre hívta fel a figyelmét. Elmondta, hogy április 11-én 23 . óra körüli időben igazoltatta Tí­már Jánost, Farkas Judittal és Pesti Ferenccel együtt. Mind­hárman kivilágítatlan kerékpár­ral közlekedtek a műúton. A szabálysért (V, elkövetése miatt figyelmeztetésben részesítette őket. A körzeti megbízott elvtárs a délutáni órákban a felmerült adatokból mindinkább arra a következtetésre jutott, hogy Far­kas Juditnak és Pesti Ferencnek szerepe van Tímár eltűnésében. Ezért elment lakásukra, hogy Tímár holléte felől érdeklődjön. Hosszabb zörgetéo után sem je­lentkezett senki. Bement a szom_ sédba és ott különös dolgot tu­dott meg. Arról beszéltek, hogy Judit és Pestit már két nap óta ^tgyan nem látták, de április 12-én délután feltűnő volt szá­mukra, hogy Farkas Judit egy körülbelül két méter hosszú és egy méter széles gödröt ásott az udvarban a WC és a kerítés kö­zött A körzeti megbízott ezt köve­tően jelentette az eltűnéssel kap. csoiatos addigi értesüléseit a kapitányságnak. A három ember együttléte, Farkas, Tímár és Pesti eltűnése, a friss gödör ásá­sa és betemetése felvetették an­nak gyanúját hogy Tímár János esetleg bűncselekmény áldozata lett. Megkezdődött a nyomozás. Intézkedés történt Farkas Judit és Pesti Ferenc előkerítésére. A tanúk előtt lefolytatott hely­színi szemle sok mindenre fényt derített. Az addigi gyanú alapos­sá vált és számos bizonyíték merült fel Pesti és Farkas Judit bűncsel ekményei re. A helyszíni szemle kiterjedt a ház minden helyiségére és an­nak udvarára is. A konyha egyik sarkában, a kamraajtó mellett, a falon körülbelül egy méter magasságban elkent, le­mosott vérfoltok váltak látható­vá. Sok beszáradt vércsepp mu­tatta, hogy ez volt a bűntett színhelye. A kamrából előkerült egy nagyjából lemosott véres nyelű balta. A konyha köve fris­sen volt felmosva. A később el­végzett szakértői vizsgálatok a lemosott részekből vett mintá­kon is kimutatták a vér jelenlé­tét. Az udvaron megkezdődött a gödör kiásása. Három ásónyom után egy halott ember keze ke­rült elő a földből, majd nemso­kára a földbe ásott ember tel­jes teste. A fejére kabát volt húzva, az egész test pedig nagy­kabátba csavarva. Mtiután a kabátot eltávolítot­ták, egy véres fej tűnt elő. A koponyán sok baltacsapástól származó lyuk tátongott. A ször­nyű roncsolás ellenére a tanúk felismerték az eltűnt Tímár Já­nost. A helyszíni nyomok rögzítőié után a halottat elszállítottak. Farkas Juditot letartóztatták és nyomban kihallgatták. A bűn­cselekmény elkövetését beismer­te, s nyilatkozatot tett arról, hogy Tímár Jánost 1962. április 11-én a késő esti órákban élet­társával, Porti Ferenccel együtt lakásukra csalták. Előzetesen több százast láttak nála és el­határozták a pénz megszerzését. Lakásukon a Tímár által hozott bort elfogyasztották, közben — kihasználva Tímár részegöégét —, megbeszélték, hogy elteszik láb alól és a pénzét elveszik. Tímárt előbb Pesti ütötte le hátulról a kamarából behozott baltával. Az ütéstől Tímár föld­re esett és jajgatott. Ezután Far­kas Judit ugrott oda átvéve a baltát Pestitől, addig verte vele Tímár fejét, amíg bele nem fá­radt. A szörnyű tett után Porti el­szedte Tímár pénzét és iratait. 800 forintot talált nála, melyből 600 forintot zsebre tett, a töb­bit Farkas Juditnak adta. Az iratokat elégette. Ezután még meghagyta az asszonynak, hogy az agyonvert embert rejtse el az udvaron egy gödörbe, ruháit pedig égesse el, s utazzon utána Budapestre. Ezután Porti elin­dult a hajnali vonathoz, hogy Budapestre utazzon. Az otthon maradt fél-részeg asszony lefeküdt és elaludt. Reg­gel felébredve érzéketlen fásult­sággal hozzákezdett a holttest­nek és a nyomoknak az eltaka­rításához. Mindent úgy tett, mint ahogy Pesti meghagyta. Coak az elhalt ruháit „sajnálta” meg, s nem égette el. Inkább kimosta, arra számítva, hogy ab­ból is pénzt fog csinálni. Ezután elutazott Budapestre élettársa és bűntársa után. Öt nem találta anyósáék lakásán. Azok sem tudták, hogy hol tar­tózkodik. Így a magával vitt, a rablásból származó néhány ru­haneműt az ecseri piacon el­adta, majd visszautazott a köz­ségbe. Innen állították elő. Hátra volt még Pesti Ferenc elfogása. A bűnözőt Budapesten a rendőri szervek még április 15-éről 16-ára virradó éjjel el­fogták. Nem volt könnyű a további vizsgálat sem. Farkas Judit meg­változtatta előző, Vallomását, Pesti Ferencet jelölte meg a bűntett elkövetőjének^ A két bűnöző egymásra fogta a gyil­kosság elkövetését. Mindegyik tagadta saját bűnösségét. Far­kas Judit később újból beismer­te, hogy közös elhatározással, s együttesen követték el az em­berölést, majd még többször vál_ toztatta vallomását, végül a helyszíni adatoknak is megfe­lelő, elfogadható vallomást tett. Pesti, a konok bűnöző mindvé­gig tagadott s még az sem za­varta, hogy a szakértő a tőle lefoglalt nadrágon emberi vér- foltot talált. De emberi vértől volt szennyezett a kabátjának hátsó része is. Az ügyben nyomozást folytató nyomozók tárgyilagosan, szak­szerű nyomozással bizonyították a két bűnös tevékenységét. Fel­kutatták a bűncselekmény indí. tékáit, körülményeit, s biztosí­tották a bűncselekmény bizonyí­tékaiul szolgáló bűnjeleket. Az ügyészség vádemelése alapján a bíróság megállapította mindkét terhelt bűnösségét, s ügyükben súlyos ítéletet hozott. Következik: Halott csecsemő a kukoricásban.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom