Békés Megyei Népújság, 1970. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-18 / 167. szám

Egy nap Kötegyánban Í'tépííő liaía&ok v ~w- f; ____m , r0. I. II .inÉ Felújítják Körösladány és Dévaványa között húzódó mű­utat. A munkában fiatalok is részt vesznek. A bitumen kiszó­rása előtt seprik az utat. Fotó: Demény Befejeződtek a szakmunkásvizsgák Junius 12-én, pénteken nagy I volt az izgalom Kötegyánban. | De aztán nem történt különö­sebb és mindenki megnyugodott. Szombaton is csend volt, hanem vasárnapra virradó éjjel félre­verték a harangot..; Árvízveszély miatt kitelepí­tették a lakosságot. Csak 184 férfi maradt. Közülük 28-an a Fekete-Körös gátját védték, a többiek a községben szolgála­tot teljesítettek és a háztáji ál­latokat étették. A harmadik nap Malomiak­nál megcsúszott a gát... Már- már újra félreverték volna a harangot, hogy mindenki me­neküljön, de a gátat szerencsé­re sikerült megfogni. Árvíz tehát nem volt Köte­gyánban, a belvíz azonban 48 családi házat tönkretett. Üjat kell építeni helyettük, ami nem kis gond a tanácsnak sem. Pénz és anyag kell sürgősen. Pénz talán lesz is, mert — ahogy Jánká Sándor tanácstitkár mondja — az OTP sarkadi ki- rendeltségének vezetője közöl­te: a kérdéses lakások felépíté­sére egyenként 100 ezer forint körüli összegben kamatmentes kölcsön igényelhető. Történelmi visszapillantás Ilyen esztendőre még a leg­idősebb emberek sem emlékez­nek. Persze voltak nehezebb évek is. Akkor, amikor gróf Bethlen Klára, Beliczai Tibor, Pongrácz Aladár, Antos János, Sándor László, Hódi János meg a nagyváradi püspök birtoka terpeszkedett a határban. Az idősebbek közül Molnár Imre és Hajdú Imre jól ismerik az ak­kori idők nyomorúságát. És itt éltek akkor is, amikor kezdő­dött a földosztás. Vörösőrséget is szerveztek és a direktórium elnöke Papp István lett. A forradalmat leverték. A földosztás abbamaradt. Még két és fél évtizednek kellett eltelnie, hogy a parasztság vég­leg birtokába vehesse ősi jus­sát. Azt a földet, amelyért any_ nyi vért és verejtéket hulla­tott. S hadd örökítsük meg az utókornak: a földosztó bizott­ság elnöke Dézsi Mihály volt, a bizottság tagjai pedig Ladá­nyi Bálint, Szőke László, Mol­nár Imre, Kozma Lajos és má­sok. Néhány év múlva pedig új­fajta nagybirtok kialakítása kezdődött meg. Csakhogy ez már közös tulajdont képezett. Elsőként — 1949-ben — a Bé­ke Tsz jött létre, amit több más is követett. Sok-sok szervező­dés után, 1964. december 1-én végül is a Petőfi Tsz-be tömö­rült csaknem minden gazda. Ma a lakosság 60 százaléká­nak nyújt megélhetést az 5275 holdas közös gazdaság. n tsz is segíti őket Régi hagyomány azonban a községben az állattenyésztés. Még 1935-ben kezdődött, ami­kor a nagybirtokok egy kis ré­sze haszonbérbe került. A kedv aszerint változott, hogy meny­nyire volt kifizetődő állatokkal foglalkozni. — Mostanában érdemes — ál­lapítja meg Hadi Géza, a tsz állattenyésztési brigádjának ve. zetője, akit Felföldi Imrével, a párt községi csúcsvezetőségé­nek titkárával együtt az ottho­nában keresünk fel. Hogy ért az állatok nevelé­séhez, azt a háztáji gazdasága bizonyítja. Az istállóban egy hí­zó bikát, három borjút, egy vemhes és egy növendéküszőt tart. Két tehenét a legelőre haj­tották, egy hízott bikát pedig éppen a napokban adott el, 15 ezer forintot kapott érte; Az ólakban két koca, négy malac és nyolc süldő tanyázik. Van 120 tyúkja, melyek alól napon­ta 70 tojást szed össze a csa­lád. A tojást a keltető szakcso­port 2 forint 20 fillérért veszi neg. Külön, elkerített részen .alólunk még 40 libát és 40 ka­csát, valamint — utánpótlásra — 190 csirkét. Ennyi állattal persze rengeteg a munka. A feleségének, édes­anyjának, nagynéniének hajnak tói késő estig nincs megállása. Géza, a most érettségizett fia sem sokat pihenhet a nyáron, utána pedig — ha egyetemre kerül — majd az állattenyész­tés elméletét is megtanulja. A tsz takarmánnyal és alom­szalmával segíti a háztáji gaz­daságot. A hízott sertést érté­kesíti és a nagyüzemi feláron fele-fele arányban osztozik. Az ÁFÉSZ gondoskodik a takar­mánytápról. Hadd Géza 1960-ban lett tsz- tag. Azóta mintegy 50 ezer fo­rintot áldozott a családi házuk bővítésére, a háztartás gépesí­tésére. De még sok-sok terve van. Szeretnének szőnyeget szőni Az emberek sorsa azonban más és másként alakult. Sokan nem találták meg a számításu­kat és elmentek másfelé sze­rencsét próbálni. Míg 1953-ban 2836 lakosa volt a községnek, ma alig van több 2200-nál. De az ittmaradt felnőttek közül is szép számmal dolgoznak a Bé­késcsabai Konzervgyárban, az építőiparban, a húsiparban, a ruhagyárban, a BOV békéscsa­bai gyárában és más helyeken. Szeretnénk, ha meghonosod­na valamilyen ipar a község­ben. Bacsa Jánosné, a párt csúcsvezetőségének a tagja a legmegfelelőbbnek a szőnyeg­szövést tartaná, amelynek ha­gyománya van Kötegyánban. — Egyszer tervezte is a Gyu­lai Háziipari Szövetkezet, hogy üzemet létesít. Sok asszony és lány jelentkezett, de aztán csak bedolgozókat vett fel kesztyű­kötésre, ruhavarrásra, párna­hímzésre — mondja Bacsa Já­nosné egy cseppet sem elége­detten. Vagy 50-en szeretnének sző­nyeget szőni. Az üzem kiala­kítására a tanács a volt ma­lomépületet bocsátaná rendel­kezésre. Az ifjúság is talpra áll A fiatalok sem mentesek a gondoktól. Szőke Máriával, a Petőfi Tsz KISZ-vezetőségi tag- | jával és Ungvári Mihály KISZ- : taggal beszélgetünk. Szerintük! az ifjúsággal többet lehetne el­érni, ha a tsz-vezetőséK törőd­ne vele. Nem valami különö­sebb ellenszenven múlik ez, hanem a megszokott,ságon. Ta­lán az idősebbek nem vették észre, hogy a fiatalság felnőtt j hozzájuk és műveltségben itt, j ott föléjük is emelkedett. — Nem egy fiatal agronómus elment már, mert szinte észre sem akarták venni őket — mondja állításának bizonyítá­sául Ungvári Mihály, majd egy másik példát említ: — A fia­talok társadalmi munkában fá­kat ültettek a gépműhely kör­nyékére. Fenyőfákat is, ame­lyekre azonban az öregek kén­savat öntöttek és így elpusztí­tották azokat Nemrég új vezetőséget vá­lasztott a KISZ-szervezet. Haj­dú Borbála lett a titkár. Elő­ször is az ifjúsági ház megépí­tését tűzték célul. Segített a tanács, a tsz-vezetőség jármű­vel, a fiatalság pedig társadal­mi munkával. Hamarosan el is készül, ha a tanács építő­brigádja is úgy akarja. Aztán majd végre megkez­dődhet a szervezeti élet. Lesz fotószakkör, önképzőkör, szep­tembertől pedig helytörténeti szakkör is. Ungvári Mihály, aki szabad idejében fafaragással foglalkozik és fest is, vállalja - az önképzőkör vezetését; Nem javítják az utat Minél messzebb van valami a fényforrástól, annál gyengéb­ben érik a sugarak. Valahogy így próbálják indokolni azt is, hogy miért annyira rossz az út a határmenti Kötegyánban. — Pedig mi, végvidékiek is az országhoz tartozunk — ke­seredik neki Szőke Károly trak­toros, hozzáfűzve még: — Itt nem megyünk, hanem csak dö­cögünk. — Szokták javítani az utat? . — Néha-néha egy pótkocsi követ Sarkadtól Kötegyánig szépen elszórnak. Molnár Ferenc traktoros is közbeszól: — Másfél-két éve én magam is hordtam a sárgaföldet. Azzal javították az utat. A tsz negyven traktora és egy tehergépkocsija évente legalább 1090 vagon terhet szállít az úton. Csak a TÜZÉP-áru 400— 500 vagont tesz ki. S a rossz út miatt gyorsan tönkremennek a járművek. Beszéljünk itt mindjárt a közlekedésről is. Arra éppen­séggel nem lenne különpsebb panasz, ha az AKÖV a reggel 7 óra 12 perckor induló vonat­hoz is buszjáratot szervezne. Akkor ezzel a vonattal indul­hatnának a diákok Sarkadra, az orvosi kezelésre járó bete­gek Gyulára és nem kellene nekik a korai vonathoz felkel­niük vagy az állomásig 3 kilo­métert gyalogolniuk. A lakosság kívánsága a mai viszonyok között már teljesen indokolt, kár is lenne ezen az AKÖV-nek vitatkoznia. A pártkongresszusra készülnek Kötegyán kommunistái is ké­szülnek a pártkongresszusra. A vasútállomás és az ÁFÉSZ dol­gozói vállalást tettek arra, hogy munkájukkal hozzájárulnak a nemzeti jövedelem 1 százalé­kos növeléséhez. A tsz-ben el­sőként Hajdú László ifjúsági műhelybrigádja célul tűzte a szocialista cím elnyerését. A két pártalapszervezet 5—5 tagú vezetősége július 20-ig készíti el a taggyűlésre a be­számolót. A tsz-alapszervezet- nél a fő kérdésekhez tartozik a szövetkezeti demokrácia fejlő­dése. Reflektorfénybe kerül a nők helyzete is. Ezzel kapcsolatban , Felföldi Imre, a csúcsvezetőség titkára mindjárt meg is jegyzi: — Jellemző, hogy a tsz 13 ta­gú választott vezetőségében mindössze egy nő van. Nem különb az ifjúság hely­zete sem. Gazdasági vonatkozásban a túlzott központosítás okoz gon­dot. Nincs elég önállóságuk a középvezetőknek. Egyébként a pártalapszervezet vezetőségé­nek az a véleménye, hogy a szövetkezet helyesen gazdálko­dik. Pásztor Béla Mintegy hatvanötezer fiatal részvételével országszerte befe­jeződtek az idei szakmunkás- vizsgák. 0 Bár pontos adatok még nem állnak rendelkezésre, az már bizonyos, hogy az új szakmun­kások elhelyezkedésével kapcso. latban általában nem lesznek gondok, sőt a munkaerő-keres­let nagyobb mint jelentkezők száma. Ez elsősorban a vas. és az építőiparra vonatkozik, ahol lakatos, esztergályos, központi- fűtés-, villanyszerelő, ács és kő­műveshiány van. Az általában kedvező elhelyezkedési lehető-1 Bégekkel szemben néhány kivé-1 tel is akad, elsősorban a nők számára. Egyes divatos terüle­teken túlképzés tapasztalható: főként a kozmetikus, fodrász és Tegnap Békéscsabán, a párt | megyei bizottságának épületé- ] ben hirdették ki a KISZ Köz- | ponti Bizottsága, a Művelődés- ügyi Minisztérium, a SZOT, a | Szövetkezetek Országos Szövet­sége és a Népművelési Intézet hazánk felszabadulásának 25 és Lenin születésének 100, évfor- ; dulója tiszteletére meghirdetett f női szabó szakmákban. Egy-két helyen még mindig idegenked­nek a fiatal szakmunkásnők al­kalmazásától, így például egy megyei építőipari vállalat 12 hegesztőnöt azon a címen nem akart felvenni, hogy „lányszak­munkásokat nem foglalkozta­tunk”. A fiatal szakmunkások mun­kakezdését jelentősen megköny- nyítette az a tavalyi rendelke­zés amellyel feloldották a kö­tött kezdő személyi órabért Számos helyen az új szakmun­kásokait normakedvezményben részesítik, s jobb beilleszkedé­sük érdekében már tanuló ko­rukban olyan munkahelyekre osztják be őket, ahol az iskola befejezésével majd dolgozni kezdenek. (MTI) III. Kiváló Ifjúsági Klub pá­lyázat eredményét. Részt vett az ünnepségen Véffh Andor, az MSZMP Békés megyei Bizottságának munka­társa, Fabulya Balázs, a KISZ Békés megyed Bizottságának titkára, Ivanics Katalin, a KISZ MB kulturális felelőse. Fabulya Balázs tájékoztatójá­ban elmondotta, hogy megyénk­ből 13 ifjúsági klub nevezett be a pályázatra. Az értékelések alapján harmadszor nyerte el a Kiváló címet a Gyulai Haris­nyagyár és a békéscsabai Fegy­veres Erők Jurij Gagarin Ifjú­sági Klubja, első ízben pedig a sarkadi Karinthy Ferenc és az orosházi Fegyveres Erők Zrínyi Miklós Ifjúsági Klubja. A klubok munkájának értéke­lése után átadta a pénzjutalma­kat, valamint Volent Zoltánnak, a KISZ KB ajándékát — több éves, lelkiismeretes, példamu­tató munkájáért — egy 10 na­pos NDK-nyaralásra szóló utal­ványt. Pénzjutalomban része­sült még eredményes munká­ja elismeréséként a sarkadi gimnázium és a szentetomyai ifjúsági klub. Végh Andor a párt megyei bizottsága nevében gratulált a kiváló ifjúsági klubok vezetői­nek és további sikereket kívánt a jövő feladatainak teljesítésé­hez. A jutalmazottak nevében Volent Zoltán, a Gyulai Haris­nyagyár Művelődési Otthoná­nak igazgatója mondott köszö­netét. Békés megyei Szolgáltató és Termelő Szövetkezet kőműveseket, ácsot és segédmunkásokat azonnali belépésre felvesz Munkahely csak Békéscsabán, téli munka is biztosított. Jelentkezés: BÉKÉSCSABA, Csaba u. 2. Lakáskarbantartó részleg. Olajtüzelésű gőzkazánhoz vizsgázott fűtit keresünk Jelentkezés „Hattyú” Vegytisztítószalon, Békéscsaba, Lenin út 7. A szalonhoz vasalónőt is felveszünk. Ismét bizonyított megyénk ifjúsága A III. Kiváló Ifjúsági Klub-pályázat eredményhirdetése

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom