Békés Megyei Népújság, 1970. július (25. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-16 / 165. szám
Elkészült a komplex ismeretterjesztő témajavaslat A Békés megyei Tanács művelődésügyi osztálya, a TIT Békés megyei szakosztályainak vezetőségei és a Szakszervezetek Megyei Tanácsának közös munkája, az a kétkötetes komplex ismeretterjesztő témajavaslat, amely a napokban készült el és kerül kiadásra. A témajavaslat-gyűjteményt minden, a megyében működő | kultúrház, intézmény rövidesen megkapja, s így az 1970—71-es ismeretterjesztési oktatási tematika összeállításánál — természetesen a helyi adottságoknak legjobban megfelelő témakörökben — segédletül felhasználhatja. A tájékoztató a társadalom- tudományi és a természettudo- nányi szakosztályoknak nyújt artalmi és módszertani segítséget. A kiadvány az előző évi hasonló összeállításoknál minőségileg újabb tartalmat nyújt. Jobban hozzájárul a korszerű ismeretterjesztés szervezéséhez. Segítséget ad abban is, hogy a szemléltetésekhez javasolt diafilmek, mozgófilmek: jegyzékét közli és a javasolt irodalomjegyzéket is felsorolja. Újszerű az is a kiadványban, hogy a felsorolt könyvek megyei könyvtári kölcsönzési számait is meghatározza. Végül a kiadvány új vonása ,hogy tartalmazza a szakosztályvezetőségek rímja- vrnlatát az előadói és a reprezentatív előadásokra. A 230 stencilezett oldalas komplex-anyag sok segítséget ad a járási-városi titkároknak a szervezési munkához, ezenkívül az üzemi s egyéb ismeretterjesztést propagandisták munkájához is. Fogadóóra a megyei tanácsnál A soron következő fogadóórákat dr. Kertész Márton, a megyei tanács végrehajtó bizottságának titkára tartja július 18- án, szombaton délelőtt 9—12 óráig a hivatali helyiségben, Békéscsabán, Felsőkörös sor. Irodaház. Leszedték a meggyet fiz első kaszá'ás Orosházán is bevált a lucema- úszt készítő üzem. A szénánál lényegesen nagyobb tápértékű, karotinban es ami no-savakban gazdag lucernalisztet késztíenek. Az első kaszálású lucerna holdanként 15 mázsa lisztet adott. Mindössze 22 hold gyümölcsöse van a kaszaperi Lenin Tsz- nek. Ez azonban jól fizet. A fák alatt burgonyát, babot és hagy- mát is termelnek. A különböző im, ez semmiképpen sem fog menni. Ügy gondolom... A chicagói FBI-ügynök közbevágott: — Senki sem kérte arra, hogy hazudjon, ön is éppen olyan jól tudja, mint én ,hogy ... E pillanatban Guy Calvet tangja csattant: — Én tudom, hogy mások, azok, akik segítették Amerikát a nácizmus elleni harcban, most börtönben vagy koncentrációs táborban szenvednek, kizárólag azért, mert az önök hazáját izolgálták. Tudom, hogy önök egy éppen olyan rossz kormányzatot raktak a vállunkra, mint amilyen az áruló Vichy-kor- mány volt. Abban is biztos vagyok, hogy azon eszméik közül, amelyekkel önök bennünket hitegettek a háború alatt, egyetlenegy sem valósult meg. Neon, uraim, az FBI sem félemlíthet meg, még akkor sem, ha börtönnel fenyeget. Jó napot. Dolgom van! Amikor Arthur Roseborough kimászott rejtekhelyéről, Guy Calvet még mindig falfehéren, ökölbe szorított kézzel állt az üzlethelyiség közepén és remegett a dühtől. — Az isten szerelmére —* el tudsz képzelni egy ilyen aljas dolgot? — kérdezte felháborodva. — Igen, nagvon jól el tudom képzelni — válaszolta Arthur Roseborough. mert ő is emlékezett a török nagykövetség előtti szirénázásra, az OSS tagjainak letartóztatására. — Nem félek — mondotta határozottan Calvet. — Fel vagyok háborodva. Komolyan kívánom, hogy letartóztassanak. A bíróság előtt akarom a képükbe vágni... — Nem kell idegeskedni. Bíróságra nem kerül sor, ezt garantálhatom. Az FBI majdcsak kiagyal valamit, hogy a most már kényelmetlenné vált Be- deaux-ügyet kényelmesen el- csitítsa — mondotta Arthur Roseborough. Igaza lett. Az algíri börtönből az FBI vette át Charles Be- deaux-t. Hivatalosan azért, hogy mint háborús bűnöst amerikai bíróság elé állítsák. Útban hazafelé azonban az áruló öngyilkosságot követett el. Floridában, amikor repülőgép-csatlakozásra vártak, mérget vett be. Hogy milyen úton jutott Be- deaux méreghez, azt csak sejteni lehet. (Vége) gyümölcsösök érése, szüretelése, idején azonban segítségre szorul a kertész-brigád. Az idén is 75 mázsa cseresznyét és több mint negyven mázsa meggyet értékesítettek, s folyamatosan érik a többi gyümölcs is. Meggyből 33 mázsát szállítottak exportra, mintegy 12 mózsányit pedáÉ felibe szedettek le a szövetkezet asszony- és családtajaival. (Fotó: Malmos) Megszólal a sírvilág Két és fél ezer éves történelem — 4 régész forintért esdekel Két és fél ezer évvel ezelőtti kép. Keskeny földnyelv, két tó között. Nem messze a víztől, ’ egymás mellé rakott fatörzsekből, kunyhók. A fedelet vékony fák, lombok alkotják. A tóparton fura kinézetű emberek, dús hajzattal, szakállal. Testüket kevés ruha fedi, annál több különös alakú tárgy hajukon, karjukon, vállukon. Valami ladikfélét ácsolnak, ütemes hórukk- kiáltással. Születnek, küszködnek, meghalnak. A mindig hátramaradottak eltemetik őket. Mai kép. Keskeny földnyelv, Gyopároson. a két öreg tó között. Izmos karú emberek ássák a földet, aztán hirtelen megállnak, amint kemény tárgyba ütközik az ásó. Szépen körülhatárolják ,aztán kiveszik a kemény tárgyat. Nem messze a víztől, egymás mellé rakott csontvázak. Szkítakori lelet. Egy1 fatal archeológus, Juhász Irén, szigorú gonddal rendezgeti a kimentett darabokat. Sírkerámiák, használati tárgyak, díszkerámiák sorakoznak. o — Ügy nézíen ezekre, hogy az időszámításunk előtti ötödik, negyedik századból származnak — mondja és óvatos mozdulattal felemel egy hatalmas öblös agyagedényt, rajta különböző minták. Egy mai lakáoba is elfogadnák vázának. Nem is akármilyen helyre tennék. — Ezek a tárgyak, leletek beszélnek a múltról, mert írásos emlékünk a Kárpát-medence időszámításunk előtti korából nincsenek. Ezekből összeállt a két és fél ezer évvel ezelőtti világ tükörképe. Megszólal a sírvilág. A legkülönbözőbb formájú agyagedények vallanak a foglalkozásról, a fejlett fazekasiparról, a bronz, tárgyak a fémiparról, ezek díszítése pediig a kor művészetéről. — Éppen ez a jelentősége a régészetnek — folytatja, s közben újabb edényt mutat, amelynek fülét úgy erősítették a törzshöz, mint ahogyan ina például az egymáshoz illesztett faanyagot Tájkutatási tudományos ülés Debrecenben A Magyar Tudományos Aka- 1 démia Dunántúli Tudományos Intézete és a debreceni Déry Múzeum július 18-án, szombaton tájkutatási tudományos ülést tart. A program szerint dr. Babies András kandidátus, a Magyar Tudományos Akadémia Dunántúli Tudományos In- | tézetónek igazgatója tart az intézet munkájáról előadást, ezenkívül a helytörténetírás törté- j nelmi és módszertani problémáiról. az agrárviszonyokról hangzik el korreferátum T. dr. Mérey Klára kandidátus előadásában. Az alföldi városfejlesztésről Módy György, a Déry Múzeum tudományos főmunkatársa, a dunántúli és az alföldi pásztorkodásról pedig dr. And- rásfalvy Bertalan, a Magyar Tudományos Akadémia Dunántúli Tudományos Intézetének munkatársa, az alföldi agrárviszonyokról dr. Varga Gyula, a Déry Múzeum tudományos főmunkatársa, a regionális ipartörténeti problémákról dr. Szita László, a Magyar Tudományos Akadémia Dunántúli Tudományos Intézetének munkatársa, a | debreceni Déry Múzeumról mint ' tájkutató intézetről dr. Dankó Imre kandidátus, a Déry Múzeum igazgatója ad tájékozta- [ tót. Figyelem! Figyelem! Új szolgáltatás a lakosság részére! Autó, motorkerékpár festését, fényezését rövid határidőre vállaljuk Keresse fel bizalommal festő-fényező részlegünket. Szervizeink gépkocsiját, motorkerékpárját előkészítik műszaki vizsgára is. LAKATOS ÉS GÉPJAVÍTÓ KSZ OROSHÁZA, Táncsics u. 40. csapolják. — Olyan ismereteket szerzünk, amelyeket másként soha nem tudnánk, s talán a történelemkönyvek is hiányosabbak lennének. Néha Itt, a feltárt sírok között íródik újra egy-egy fejezet. 0 Milyen emberek voltak hát a szkíták, honnan jöttek ide, mivel foglalkoztak, s egyáltalán hogyan éltek? — Keleti népek voltak, erre utalnak a művészetükről tanúskodó leletek. Ázsia felől jöttek, időszámításunk előtt 550-től körülbelül 300-ig voltak a Kárpátmedencében. Élénk kereskedelmet folytatak, hiszen sok bronztárgy került elő, ami nemcsak a fémiparra utal, hanem a kereskedelemre is. Itt, ugyanis nincs fém, valahonnan hozniok kellett. De nemcsak a férfiak dolgoztak hanem a nők is hiszen a szövéshez fonáshoz használatos orsógombokat is találtunk. — Milyen hiúak voltak a szkíták — mondja és mutatja a mai bross elődjét persze bronzból. Aztán egy karperecszerű tárgyat amit azonban a lábszáron viseltek még gyermekkorban feltették, s egész életükben hordták. Nem lehetett valami kényelmes viselet... Hót így éltek a szkíták a mai Orosháza határában. o Juhász Irén egyébként négy éve vezet ásatásokat a környéken, Kardoskúton, az orosházi téglagyárnál, most meg Gyopároson. Eközben egy, a Kárpátmedencében páratlan leletre akadt a Bónumi Téglagyárnál. — Egy avarkori lószerszám tartozékán nagy darab bronz- lapocskát találtam — magyarázza —, amelyen egy csodálatosan szépen kimunkált ordító oroszlán feje látható. Olyan élethű volt, hogy az első pillanatban magam is meghökkentem a lát-, ványtól. Több mint ezerszáz évvel ezelőtti kor ilyen magasfokú ötvösművészetére nem is gondoltunk. Ma a múzeumban őrzik a mestermunkát. 0 Persze az ilyen, de a többi leletért is sokat kell ásni. És sok pénz keli hozzá. Ezzel pedig gyengén látták el a régészeket. Tavaly 65 ezer forintot biztosítottak az ásatásokra, az idén is annyit ígértek, eddig a felét sem kapták meg. — Pár nap és elfogy a pénz, nem tudjuk miből fizetni az embereket, ha otthagyjuk a területet, rámennek a nehéz mező- gazdasági gépek, vége a temetőnek. Borzalmas érzés úgy dolgozni, hogy az ember tudja, már csak néhány napra való pénze van, aztán mint a hajótöröttek, megadják magukat a sorsnak. ne hát akkor hiábavaló Wt volna a fáradság? ... Talán nem. Bizonyára megértik ezt azok is, akik tehetnek valamit. Felbecsülhetetlen kul- túrkincsekről van szó, amit meg kell menteni. Hiányzik még néhány lap az emberiség őstörténetének könyvéből, amelynek betűit talán épp a gyopárosi föld rejti. Seleszt Ferenc mmsss 5 i 1970. JÚLIUS 16.
