Békés Megyei Népújság, 1970. július (25. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-14 / 163. szám
Technika Fiatalítás égetéssel Tudomány — Elektromos fűtőszalag Az olajat, bitument, pakurát és más könnyen dermedő, besűrűsödő anyagokat szállító cső_ vezetékek sok gondot okoznak az üzemekben, különösen a kemény téli hónapokban. Mindeddig úgy védekeztek az elduHz ókori Herszonesz ásatásai A Fekete-tenger észak-nyugati partvidékén, Herszonesz ókori város mellett százharminc éve folytatnak ásatásokat az archeológusok, az i. e. 422—121-ből származtatott ókori település feltárására. Az ásatások során a szovjet archeológusok számos ér_ dekes mozzanatot reprodukálnak az ókori város hétköznapi, kulturális és sportéletéből. Napjainkban is folytatják! az ásatásokat. Több ezer kiállítási tárgyat — hatalmas építészeti egységektől és márványból készült szarkofágoktól a különböző ókori érmékig és amulettekig — gyűjtöttek össze a Herszonesz! Történelmi-Archeológiái Múzeumban. A múzeum kiállítása módot ad a látogatóknak, hogy betekinthessenek az ókori város hajdani életébe. A képen: Herszonesz bazilikájának oszlopai. Szerves szilícium A közelmúltban még ilyen tudományág egyáltalán nem létezett. Ügy vélték, hogy a szerves szilíciumvegyületek biológiailag inaktívak, vagyis az élő szervezetre nézve közömbösek, nem használnak és nem ártanak. A Lett Tudományos Akadémia szervesvegyészeti intézetében végzett kísérletek során kimutatták, hogy léteznek szilíciumvegyületek, amelyek magas élettani aktivitással rendelkeznek. Megsemmisítik a káros rovarokat, gombákat, baktériumokat, csökkentik a vérnyomást 1970. JÜLIUS 14. gulás ellen, hogy az anyagszállító cső mellett egy kisebb átmérőjű gőzcsövet is vezettek, s a kettőt közös szigetelőburko. lattal vették körül. Várható volt, hogy a szakemberek e drága és sok hibalehet oxiget magában rejtő régi módszer helyett valami tökéletesebb megoldással fognak előrukkolni, ami most következett be. A kutatók vékony, hajlékony üvegszálakból szőtt szalagba ellenálláshuzalt ágyaztak be, ami hálózati árammal előre megválasztott hőmérsékletű izzásba hozható. Az elektromos fűitősza- lagot felcsavarják a csővezetékre, majd az egészet üveggyapot szigeteléssel veszik körül, aminek az sem árt, ha a huzal 100 —200 C fokra melegszik fel. A szalag menetemelkedésének változtatásával igazodni lehet a szükséges hőteljesítmény mértékéhez. Nagy előnye e megoldásnak, hogy a szivattyú, tolózárak, csapok és szelepek is egyszerűen melegen tarthatók véle. Az áramfogyasztás nem több, mint amennyibe a hagyományos módszerhez gőzt szolgáltató berendezések üzemben- tartása kerül. Az emberek már régen észrevették, hogy a könnyű égési sebek helyén — a gyulladás folyamatának lezajlása után a csecsemő bőréhez hasonló finom, vékony, új bőr keletkezik. A plasztikai műtétekkel foglalkozó orvosok ennek a megfigyelésnek az alapján rendkívül eredeti és amellett hatékony módszert dolgoztak ki az arc ráncainak égetéses eltüntetésére. Különleges készülék segítségévéi leégetik a bőr felső rétegét, amely a ráncok között kitüremlik. Eredményeként rendkívül sima és puha tapintású arcbőr keletkezik. A műtét alá vett bőrfelületet előzőleg különleges módszerrel érzéstelenítik, úgy, hogy a művelet teljesen fájdalommentes. Miután csak a felső hámréteget égetik le, a felületen semmiféle sérülés vagy pörsenés nem marad. A műtét után nyolc-tíz napon keresztül mangánérc álarc alatt folyik le a gyógyulás folyamata. Ezután ezt a réteget leveszik és alatta megmarad a friss, sima bőr. A gyógyító égetés — állítólag — nyolc-tíz évvel fiatalítja meg az arcot. Az eljárás ma még kísérleti jellegű, de az eddigi eredmények alapján lehetséges, hogy később orvosi rutin-mun. kává válik. Az ionok és a nyersgumi Ä latex — a gumi alapanyaga — adja az esőköpenyék vízhat- lanságát, belőle készítik a szintetikus szö_ veteket és szőrméket iS. Latex bői gyártják a villamoskábelek szigetelését, a futballbel- sőket és a sebészek gumikesztyűit. A latex sajátos nyersgumi, vízben lebegő apró kauosukgo- lyócskák sokasága. A golyócskák közül a legnagyobb mérete öt mikron, míg a legkisebbé nem éri el a mikront sem. Leggyakrabban szappan- hártyával óvják a kaucsukgolyócskákat az ösczetapadástőL Védőburkot alkotva körülöttük. Valamilyen gumitárgy, pl. egy sebészkesztyű ké. szítése során, az illető tárgy alakjának megfelelő formát bemártják a vizes szappanos latexelegybe, majd valamilyen úton-mó- don szétroncsolják a latexgolyócskákat védő vékony szappanhártyát. Ezzel a módszerrel azonban csak maximum három milliméter vastag gumirétegeket lehet előállítani. A kutatók új, elektromos üle- pítési módszert dolgoztak ki, amellyel már több mint másfél centiméter vastag gumirétegeket is lehet előállítani. Ez rendkívül fontos a gumiipar számára, mivel nő az egyszerűbb latextech- nológiávál előállítható termékek száma. Az elektromos ülepítéses módszernél jó elektromos vezetőképességgel rendelkező anyagból — például alumíniumból — kell a formákat készíteni. A kész formát ezután fémsók vizes oldatába merítik, majd átviszik a latexelegyet tartalmazó fürdőbe, és az áramforrás pozitív pólusához kapcsolják. A vizes sóoldat koncentrációja és az áramsűrűség változtatásával beállítható a termék vastagsága. Az elektro-ionos ülepítés módszere lehetővé teszi a latexter- mékek gyártási időtartamának jelentős cGökkentését, növeli a munka termelékenységét, azaz nagy megtakarítást eredményez. Képünkön: Elektro-ionos eljárással latexből készült mintadarabok. Bepillantás a femek belsejébe A röntgensugaras átvilágítás sokáig csak orvosi, gyógyászati célokat szolgált, ugyanígy röntgenfelvételeket is kizárólag betegségmegállapítás céljából készítettek. Közben rájöttek arra, hogy sokkal erősebb sugárhatással a fémek belsejébe is „bele lehet látni”, s ettől kezdve az ipar is fokozott figyelmet kezdett tanúsítani a röntgenoszkó- páa iránt. Ma már elterjedten használják az ipari röntgenkészülékeket fémalkatrészek, gépegységek és konstrukciós elemek belső anyagszerkezetének vizsgálatára, a hegesztési varratok jóságának, folyamatosságának ellenőrzésére, a fémekben hőkezelés vagy forgácsoló megmunkálás közben lejátszódó fizikai-kémiai folyamatok megfigyelésére és még sok más célra. A képen látható tökéletesített szovjet műszer most hagyta el a kísérleti üzemet. Tudományos kutatás céljaira — például a folyékony halmazállapotú fémekben végbemenő folyamatok vizsgálatára — is alkalmas lesz. Átlátszó fé # Igaz-e az, hogy a fémek átlátszatlanok? Ezt a „merész” kijelentést ma már csak saját hétköznapi tapasztalatainkra támaszkodva kockáztathatjuk meg. Az elektronmikroszkópos vizsgálatokat végző kutatóknak ugyanis más a véleményük. Ok olyan metszeteket is tudnák készíteni, amelyek húszszor vékonyabbak a cigarettapapírnál és így át lehet rajtuk látná. A vékony fémfóliák előállítására különféle eljárások ismeretesek. Közülük legismertebb a nyújtással, hengerléssel való vékányítás — így készül az úti. sztaniolpapír —, ami csak bizonyos határig alkalmazható az anyag ,soványítására”. A vékonyra hengerelt fémfólia vegyi maratással, élektrolitikus „lehámozással”, ionáramban való „bombázással” (amikoris az ionok atomokat ütnek ki fém felületéből) „karcsúsítható” tovább. Igen vékony rétegek képezhetők fémeknek nagy vákuumban való eQgoaölögtebősével is. Az átlátszó fémfóliák segítségével és az elektronmikroszkóp „jóvoltából'’ a tudósoknak alkalmuk nyílt a fémstruktúrák minden eddiginél alaposabb vizsgálatára és a korábbi elméleti feltevéseik igazolására. A fémek kristályos testek, vagyis az atomok szabályosan rendeződnek el bennük, kristály- rácsot alkotnak. Ha a fémre erő hat, kezdetben a gumihoz hasonlóan deformálódik, és az erő megszűnte után visszanyeri eredeti alakját Nagyobb erők hatására azonban maradandó alakváltozást szenved, a kristály alakja megváltozik, az atomok síkjai elcsúsznak egymáson, akárcsak egy kártyacsomag lapjai. Azt a határvonalat, amelyen az atomok elcsúsznak egymáson, diszlokációs vonalnak nevezik. Ha diszlokációs vonalon való elcsúszás akadálytalan, az anyagok lágyak és könnyen nyújthatók. Ebből következik, hogy e mozgás akadályozásával növelhető az anyag szilárdsága. Ez a gyakorlatban úgy valósul meg, hogy ötvözik az alapfémet vagyis idegen kristályokat „építenek be” a diszlokációs síkokba (durva hasonlattal úgy jellemezhetnénk ezt a folyamatot, mintha finom csiszolóport szórnánk a kártyalapok közé). Az ötvözetekben e „manipuláció” belső feszültségeket hozhat létre, ami főként akkor következik be, ha az ötvözőelem atomjai átrendeződnek és az anyakristályba beágyazódva eltérő méretű új belső szerkezetet alkotnák. Ez a „felkeményedés- nek” nevezett következményhez vezet, ami megelőző momentuma a későbbi „kifáradásnak”. Szuper-vékony, átlátszó rétegek nélkül még ma sem lennénk birtokában ezeknek a felismeréseknek, hiszen az elektronok csak igen kis mértékben tudnak áthatolni a fémeken, s ez sokáig akadályozta a vizsgálatokat. Ma már viszont szinte „belelátunk” az anyagba, jóformán atomi szinten követni tudjuk a belső struktúrák változásait. A kutatások, kísérletek még nem derítettek mindenre fényt a fémek „belső életével” kapcsolatban,, de már csak idő kérdése, hogy a tudomány tetszése szerint irányíthassa a fémek tulajdonságainak kialakítását. Különösen a nagy szilárdságú szerkezeti anyagok vonatkozásában sürgetőék az ipar igényei. Az sem lenne meglepetés, ha rövidesen megkétszereződnének, megháromszorozódnának, az anyagi szilárdság jellemzői.
