Békés Megyei Népújság, 1970. június (25. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-07 / 132. szám
Film-hösköltemény Szevasztopol elővárosaiban León Szaakov rendező a „Sze- vasztopol védelme” című új, színes szélesvásznú filmet forgatja. A film szcenáriuma szigorúan dokumentálás alapon áll, a vásznon bemutatják a város három ostromát és a győzelmes ütközetet, amelyben a hitleristákat teljesen szétzúzták. A film főhőse a szovjet nép, a forradalmi hagyományok dicső folytatója. Megjelent a „Béke és Szocializmus" májusi száma Dési utcakép megcsonkított házzal és a közlekedési eszközzel, a csónakkal, amivel megközelíthető Szomszédunk, Románia A Nagy Víz után Str. Cimpului, így hívták az egyik szatmári utcát, ahol ma két méretező fal és mellette a sátor jelzi a tragédiát. Ä folyóirat legújabb számát is a lenini jubileumnak szentelte a szerkesztőség és folytatta azoknak a cikkeknek a közlését, amelyékben a világ kommunista és munkáspártjainak .vezetői méltatják Lenin elméleti és politikai örökségét, a le- nizmus útmutatását korunk fő problémáinak megoldásához. E számban olvasható Kádár János elvtársnak A szocializmus — a világfejlődés fő iránya című cikke, továbbá: Rodney Arismendi, az Uruguay Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára: Lenin — a kommunista forradalmár, a forradalmárok vezére; Larbi Buhali, az Algériai Szocialista Élcsapat Párt Országos Vezetőségének tagja: A lenini típusú párt és a nemzeti és szociális felszabadulásért vívott harc; Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára: Lenin és a szocialista társadalom felépítése’.^.Nicolas Chaoui, a Libanoni Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára: A le- ninizmus és a forradalmi mozgalom néhány problémáia az arab országokban; Alvaro Cun- hal. a Portugál Kommunista Párt főtitkára: A proletár internacionalizmus — politika és világnézet; Gus Hall, az Egye-1 sült Államok Kommunista Pártjának főtitkára: A marxizmus— leninizmus egységes és legyőzhetetlen tanítás; Gustav Husak, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára; A leninizmus és a kommunista mozgalom Csehszlovákiában; Knud Jespersen, a Dán Kommunista Párt elnöke: A leninizmus kora; William Kashtan, a Kanadai Kommunista Párt főtitkára: Biztos iránytűnk a lenini tanítás; a keletpakisztáni Kommunista Párt főtitkára: A leninizmus megmutatja nekünk az utat; Sandzo Nosaka, a Japán Kommunista Párt Központi Bizottságának elnöke: Mi biztosította a Japán Kommunista Párt előretörését?; Gilberto Vieira, a Kolumbiai Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára: Lenin — a történelem legnagyobb forradalmi stratégája; Meir Vilner, az Izraeli Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára: A leninizmus és helyünk a forradalmi harcban című írások. A „Béke és Szocializmus” áprilisi és májusi száma — valamint a februári és márciusi számok, amelyek a leninizmus időszerűségéről szóló nemzetközi vitát ismertették, végigvezetik az olvasót a szocialista világrendszemek, a kapitalista országok munkásmozgalmának és az an- tümperialista felszabadító harcnak legfontosabb fázisain. Fura jelzésekkel, tenyérnyi térkép az újságban. A jelmagyarázatok között karikák, négyzetek, házakat, gyárakat utánzó ábrák. A harminckilenc részre osztott hevenyészett térképen harminchétben minden jelzés megtalálható. Mellettük számok, némelyek százezres nagyságrendűek. Az újság a Kolozsváron megjelenő magyarnyelvű Igazság. A dátum: 1970. május 22. A Nagy Víz csúcspontja. A számok: 63 495 elárasztott, lerombolt és megrongált ház, 240 elárasztott, vagy megrongált ipari egység, ezer híján 700 ezer hek_ tár elöntött termőterület. Románia történetének legnagyobb árvize — negyedmillió hajléktalannal. „Az alábbiakban csak egyfajta-elemi erő mindent magával ragadó sodrásáról lesz szó. De álljunk meg előtte egy néma pillanatra, együttgyászodó részvéttel, fejet hajtani halottaink és hozzátartozóik előtt.” Az Igazság című lap vezércikkében az együtt gyászolás 147 halottnak és 28 eltűntnek szól. Az E—15-ös jelzésű nemzetközi út mentén, elhagyva a Királyhágót, már ott vannak a Nagy Víz ki tudja meddig emlékeztető nyomai. A házakat, teljes utcahosszban, otrombán megfelezte valami csík, ember- magasságig sötét, szürke szín: eddig ért a víz. Az ablakok tárva, nyitva, az udvarokon díványok, párnák, paplanok fordulnak a nap felé. Száradnak. Huszonötezer lakosú város Koloze megyében a részben magyar ajkú Dés. Itt találkozik a Keleti Kárpátokból rohanó Nagy-Szamos, a Radnai Havasokban eredő Kis-Szamossal. A torkolat a város legalacsonyabb részén van. Gátat, töltést errefelé nemigen találni. A kertek alját nyaldossa a Szamos. „Volt itt már sokszor a víz, de a lakásban még nem, pedig negyven éve lakunk itt” — magyarázza Péterfi Istvánná, akinek fél házát úgy leborotválta a rohanó ár, mint ahogy a kés szalad a vajban. „Május 13-án haj. nalban jött a víz. Kimentem a tornácra, de a lépcsőn már nem tudtam lemenni. Visszarohantam a gyerekekért. A konyhában a padló alól tört fel a víz. Aztán az ablakon jött a Szamos. Söpört ki mindent. Engem a férjem mentett ki egy polc tetejéről. Látja ott azt a diófát? No, azon egy asszony a kicsijével két nap, egy éjjel kapaszkodott görcsösen. Még most sem tudja kiegyenesíteni az ujjait. Megfeketedtek.” A mi Szabolcsunkkal határos Szatmár megyében volt a legnagyobb pusztítás. 21 500 házat so. dort el az ár, 120 ezer hektár területet öntött el. Utak, hidak, vasutak, egész falvak tűntek el a térképről. Van olyan település, amit nem lehet újjáépíteni, csak helyette újat építeni. Részlet a Román Kommunista Párt KB és a Minisztertanács határozatából: „A károsult megyék néptanácsainak végrehajtó bizottságai gondoskodnak ezeken a helyeken sátor vagy barakképület felállításáról a legszükségesebb szolgáltatási berendezésekkel. Azoknak a falusi lakosoknak, akiknek személyi tulajdonában levő lakása tönkrement, annak felépítésére pénzsegélyt kapnák, amely a biztosítási összeggel elérheti a 15 ezer lejt.” (Kb. 24 ezer Ft.) A Maros mentén fekszik az egyik legnagyobb magyarlakta város, Miarosvásárhely. Nagyrésze kétméteres víz alatt volt. Nem védte semmi a várost a folyótól. A Maros-parton levő tömbházak első emeletéig ugyan az az otromba szürke csík. Ma mór úgy mondják: a maximum vízmércéje. És azt is mondják, hogy pirosra festik a csíkot, had emlékezzenek az utódok — és cselekedjenek. „Egyetlen folyammá váltak a hegyek, ni nos a világnak az a medre, ami elnyelte volna” — mesélik a szem. tanúk. Április végén másfél-kétméteres hó hullott a Kárpátokban. Május elején 26—28 fokos meleget mértek. Trópusi eső áztatta a hegyeket és megindultak. A Marosvásárhelyen megjelenő Vörös Zászló interjút közöl a polgármesterrel a károkról. „A víz elárasztott két városnegyedet, tucatnyi utcát, 3400 családot kellet kiköltöztetni, 1500 ház rongálódott meg, üzemképtelen, né vált az elektromos művek, a bútorgyár, a kés zru hagy ár és több közüzem. A károk több száz millióra rúgnak.” Ugyanitt a polgármester a jövőről: „Meggyőződésem, hogy városunk ösz- szes állampolgára fiemzetiségre való tekintet nélkül minden energiáját a helyreállítás, a feladatok túlszárnyalása szolgálatába állítja.” Az úton visszafelé két folyócskán mentünk keresztül. Szelíden, játékosan csobogtak lefelé a köveken. Át lehetett gázolni rajtuk. Az egyiket úgy hívják. Szamos a másikat, Maros. Seleszt Ferenc Jó gondolat — Valósítsák meg! Figyelemre méltó indítványt terjesztették elő az MSZMP Gyula Városi Végrehajtó Bizottságának legutóbbi ülésén, amikor a mezőgazdasági üzemek helyzetét értékelték és a további feladatokat határozták meg. A belvíztől sokat szenvedett gyulai, gerlai, dobozi, sarkadi térség növényvédelmi egyesülésének létrehozását szorgalmazta az egyik felszólaló. Ésszerűen tette, hiszen az előbb említett községek termelőszövetkezeteiben tél végén, kora tavasszal csak károkozással folytathatják a mezőgazdasági munkát; a műtrágya kiszórását és a vegyszerezést. Az idei esztendő különös, képpen tanúsítja, hogy ezen a mély fekvésű területen milyen nagy jelentősége lenne a repülőgépes növényvédelmi munkának. Nem is egy tsz-ben elmaradtak a műtrágya kiszórásával, a kenyérgabona vegyszeres gyomirtásáról nem is beszélve. Mit lehetne tenni, hogy Gyulán, Sarkadon, Dobozon, Gerlén tovább növekedjenek a terméshozamok? Hogyan lehetne elősegíteni a termelés mind korszerűbb kibontakoztatását? Erre a kérdésre keresték és találtak választ, miután az indítvány elhangzott: vizsgálják meg a mezőgazdasági üzemek vezetőd, hogy miként tudnának egyes- ségre jutni növényvédő repülőgép vásárlására és közös fenntartására. Gyula város vezetői felajánlottak területet műtrágya, és növényvédőraktár elhelyezésé, re, gazdasági repülőtér kialakítására. Ezzé; is tanújelét adták annak, hogy támogatják a társulás létrehozását. Most már a mezőgazdasági üzemek vezetőin a sor: vitassák meg az együttműködés lehetőségeit, alakítsák ki a társulás létrehozásának feltételeit. A párt végrehajtó bizottságának ülésén gyors kalkulációt is készítettek a vállalkozás gazdasági sikerességéről. Azt állapították meg, hogy egy ilyen társulás Gyula térségében feltétlen eredményesen működhetne, jó segítséget nyújthatna a Gyula környékén gazdálkodó állami gazdaságok és termelőszövetkezetek tél végi, kora tavaszi növényvédelmi munkáihoz. D. K. Cölöpökre épült város Nyeftyanyje Kamnyi egyedülálló város a maga nemében, teljes egészében acélból és cementből épült, legyezőszerűen, mintegy tíz kilométer hosszúságban nyílik a tengerre. Nagy kiterjedésű, mindössze húsz éve feltárt olaj mezőre épült, cölöpökön, oszlopokon, gólyalábakon, és úozószigeteken, Manapság a lakóházakon kívül találunk itt színházépületet, könyvtárakat, éttermket, kórházat, továbbá egy ipari technikumot. A városnak önálló újsága is vam. Ez a modem város mindössze néhány éve létesült a Kaspi- tengeren: ma 50 ezer lakost számlál. 9 M70. JÚNIUS 7.
