Békés Megyei Népújság, 1970. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-30 / 151. szám

30 fok árnyékban

Kánikula — strand — mentők

Kevermes alig 3200 lakosú község. A régi Alföld településekre jellemzően a kis házak eléggé szétszórtan épültek és így a község nagy területen ter_ peszkedik szét a híresen jól termő földeken.

Híres a község azért is, mert itt született ét3 él hazánk 10 milliomodik magyarja, Takács Marika.

Nem tartozik a gyorsan fejlődő községek közé, de — ha kicsit lassabban is, mint a többiek —,' évről évre fejlődik. Nem irigylem a kis községek tanácsának vezetőit, hiszen tudom, milyen nehéz kis pénzből gazdálkodni. Fokozottabban nehéz egy község fejlődését úgy irányítani — a rendelkezésre álló nem nagy ösz- szegű fejlesztési alapból —, hogy az megfeleljen a lakosság igényének, a távolabbi fejlesztési céloknak. Talán lehetetlen is úgy, hogy mindenki elégedett legyen. Vajon Kevermesen sikerül-e ez? Hogy megtudjuk, rendhagyó módon, először nem a községi tanács vezetőit kérdeztük meg a várható községfejlesz. tésről, hanem néhány, találomra megszólított kevermesi lakost.

Mit tenne, ha tanácselnök lenne?

Tóth József: Törpevízmű kellene.

Elsőként Tóth József MÁV-al- kalmazott házába kopogtattunk be a kérdéssel:

— Én bizony először is a törpevízmű építését szorgalmaznám. Igaz, sok kút van a községben, de mégiscsak jobb lenne, ha be lehetne vezetni a házakba is a vizet. Vagy itt van a régi problémánk, a járda. Rit.

Szakmunkástanulónak

érettségivel

rendelkező

fiatalokat veszünk fel az 1970/71-es tanévre

MAGASNYOMÖ

GÉPMESTER

és :

KÉZISZEDÖ

szakmára,

gyulai és békéscsabai telephelyre.

Jelentkezés személyesen vagy írásban legkésőbb aug. 10-ig a következő címen:

Békés megyei Nyomdaipari Vállalat

személyzeti vezetőjénél,

Gyula, Jókai U; 5—7.

ka az olyan utca, beleszámítva a főutcát is, amelynek mind a két oldalán lenne beton. A közlekedésről nem is beszélve, — tárja szét karját —, vagyunk a községben vagy ötvenen vasutasok, akik Lökösházára járunk át nap, mint nap dolgozni. Itt fekszik alig 3 kilométernyire, mégis másfél órát kell várni, amíg jön a kisvonat, hogy hazajöhessünk. Van a községben egy orvos, de ez most, már kevés. A község vezetői megkérték ugyan a szomszédos Dombiratoson lakó orvost, hogy naponta járjon át se_ gíteni az itteni kollégának, de hát ez nem megoldás.

Talán még sorolná tovább is, ha nem kellene sietni. Az éjszaka szolgálatban volt, most pedig igyekszik ki a határba, segíteni az asszonynak a kapálásban.

Túrák Sándor: ABC-áruházat építtetnék.

Ä háztartási bolt ajtajában támaszkodik Túrák Sándor, az üzletvezető.

— Nem nagy a forgalom ilyen, kor, hiszen most van a legnagyobb dologidő és a község ap- raja-naigyja kint tartózkodik a földeken. Szorít az idő, a sok csapadék után minden napsütéses órát ki kell használni. Majd inkább estefelé jönnek többen.

Túrák Sándor régi kereskedő. 43 évvel ezelőtt állt a pult mögé és érthető, ha a kérdésre így válaszai:

— Ha én lennék az elnök, először is verekednék egy ABC-áru. házért. Ez azért is jó lenne, mert mindent egyhelyen lehetne megvásárolni. Nem úgy, mint most, ahány bolt van, annyi felé. Hozzám is még 3 kilométerről is jönnek a vevők petróleumért meg vegyszerekért. Elég szegényes a

tok áruválasztéka is és persze, hogy sokan bejárnak Csabára meg Gyulára vásárolni.

Hevesi Gellért: Mi lesz az öregekkel.

Ä presszó előtt néhány kerék, pár társaságában ott ül Hevesi Gellért. Már három éve vigyáz az itt hagyott „csikókra”. Nyolcvanegy éves, a tsz-ből ment nyugdíjba. Zavartan babrál az

ölébe fektetett görbeboton, kalapját feltolja a feje búbjára és hosszasan gondolkodik. Bár nehezen, de belemegy a „játékba”:

— Hát kérem szépen, nekem az a véleményem, hogy ide először is jó ivóvíz kéne. Mert tetszik tudni, sok jó vizű kút volt itten, de most ezzel a fene sok belvízzel elromlottak. Aztán meg nagyon jó lenne, ha az Üjtele- pen, ahol én is lakom, lenne va. laani helyiség a magamfajta öregeknek, ahol esténként eJko- mázgatnánlk. Igaz, van itt a központba egy olvasókör, de ez nagyon messzi esik tőlünk, nem a mi öreg lábainknak való már a sok mószkálás. Hát, ha én tanácselnök lennék, először ezeket csináltatnám meg.

Még a beszélgetés közben érkezik a presszó elé Túrák József postás. Rögtön bekapcsolódik a társalgásba és amikor meg. tudja, hogy miről van szó, „veszi a lapot”:

— Én már 15 éve járom a községet kerékpáron meg gyalog. Lehet, hogy elfogult vagyok, de bizony én először az utakat hozatnám rendbe, mert ez kérem szépen már borzalmas, hogy milyen állapotban vannak. Ha esős az idő, a bakancsomat majd lehúzza a sár, ha jó idő van és fúj a szél, nem látni a portól. Nem egészséges ez. Már régen mondogatják, de hát az útépítéshez sok pénz kellene.

öt óira felé jár már az idő. Az utakon hazafelé tartó emberek, ki gyalog, ki kerékpáron vagy lovas kocsival. A hentes is, aki eddig a bolt előtt beszélgetett, most már szaporán csapkodja a húsvágó bárdot a tőkén, méri a vacsorának- valót.

Túrák József: Nem egészséges ez.

Á tan,ácsházán már csak Balogh Ferenc vb-titkárt találom, ő is hazafelé készül. Amikor elmondom a községben hallottakat, helyeslőén bólint:

— Igen nehéz közmegelégedésre intézi egy község gondját-ba- ját. Nem ismeretlenek előttem ezek a problémák, amiket az interjú-alanyok felvetettek. De coak addig nyújtózkodjunk, amíg a takarónk ér. Talán rossz a hasonlat — mosolyodik el — kis pénz, kis foci. De komolyra fordítva a szót, évente alig másfél millió forint áll rendelkezésünkre községfejlesztésre. Ebből a Ids pénzből nagyon nehéz gazdálkodni. De azért minden évben sikerült egy kicsit előbbre jutni. A napokban készült el és nemsokára átadjuk rendeltetésének a vágóhidat, készül a központi orvosi rendelő, hamarosan megkezdik a járdaépítést is. Megrendeltük a tervet a közvilágítás korszerűsítésére, épül az új könyvtárunk és talán elkészül az öregek napközi otthona is. SokT ba kerül a törpevízmű-építés, ehhez nekünk nincs elegendő pénzünk. De azért nem vetettük el véglegesen ezt a régen dédelgetett tervünket sean.

Kevermesen sem várnak csodát a lakosok és a vezetők. Tisztában vannak a korlátozott anyagi lehetőségekkel és ennek tudatában terveznek.

Béla Ottó

Néhány nappal ezelőtt még állandó beszédtémánk volt a hűvös, esős idő, alig vártuk már, hogy kisüssön a nap, most pedig megkeressük a legkisebb árnyékot is a kánikulai meleg ellen. És ezen nem is lehet csodálkozni, hiszen az elmúlt vasárnap az árnyékban ts 30 fokot mértek. Nem panaszkodhatnak a strandok vezetői, a hűsítőárusok sem az időre, annál többet a mentők.

Tegnap reggel rövid információkat kértünk Békéscsabáról, Gyuláról és Gyopárosról a strandok vasárnapi forgalmáról.

Békéscsaba. Miár a kora reggeli órákban hosszú sorokban özönlöttek a hűs vizek és napfény imádói a strand felé. A déli órákban számuk már elérte a három és fél ezret, ami a strand körülbelül 80 százalékos telítettségének felel meg. Ennek ellenére — jól vizsgázott a vendéglátóipari vállalat is —, különösebb fennakadás nem volt. Ezt bizonyítja az is, hogy a hét végén a Strand-étterem 60 ezer forintos forgalmat bonyolított le. Sörben nem volt hiány, mindössze csak azt panaszolták a sörivók, hogy a közkedvelt magyar kőbányaiból volt kevés. Ezt — úgy-ahogy — pótolta az ötféle jugoszláv, lengyel sör.

Gyula. Az ezerszínű virággal

pompázó Várfürdő óriás parkját már reggel 8 órára ellepték nemcsak a gyulai, hanem a megye valamennyi részéről ideeereglett vendégek. Hatezerhatszázan kerestek menedéket az óriás fák lombkoronái alatj és a medencékben. A legnépszerűbb az úgynevezett „csúszdás” medence volt, amelyre nyugodtan ki lehetett volna tenni a „megtelt” táblát. Nagy sikere volt a hűvös boltíves várpresszónak, és bőven fogytak a strand területén felállított üzletek árui is. A vár tövében hullámzó tavon sorbaállás volt a csónakokért.

Gyopáros. Háromezerötszáz vendég érkezett a gyopárosi strandra. A vendéglátás itt is ki. elégítő volt és sokan vették igénybe az újra üzembe helyezett nagymedencét és több mint 400. an csónakáztak a tavon.

Nagy forgalmat bonyolított le a Békés megyei Szesz- és Szik- vízipairi Vállalat, amely a hét végére ’ 32 ezer liter szódavizet és 30 ezer palack különféle hű■ő italt szállított ki az üzletekbe. A gyerekek nagy örömére a vendéglátóipari vállalat cukrászüzemeiben több mázsa fagylalt készült.

És ami már kevésbé örvendetes, a nagy meleg miatt a mentők az átlagos forgalom háromszorosát bonyolították le. B. O.

Illés és Kencz-show Békéscsabán

A könnyűzenét kedvelő közönség ismét láthatja és hallhatja kedvenceit, az Illés-zenekart és Koncz Zsuzsát. Az együttes és Koncz Zsuzsa július 2-án este 8 óra 30 perckor kezdi műsorát Békéscsabán, a szabadtéri színpadon. A Megyei Művelődési Házban kapott tá jékoztatás szerint rossz idő esetén a rendezvény elmarad, de másnap, július 3-án, pénteken ugyancsak 8 óra 30 perckor megrendezik a könnyűzenei estet a szabadtéri színpadon.

Szezonkezdet a Városerdőn

A gyulai" Városerdőn évente több száz általános iskolás gyermek tölt két hetet, üdüléssel. Az idei pihenés első turnusának kezdő időpontja az árvíz miatt kétséges volt. A megyei tanács vb művelődési osztályán kapott tájékoztatás szerint azonban minden jóra |

fordult, a zavaró körülmény elhárult így július 7-én 80 általános iskolás lány megkezdheti az üdülést. Augusztus közepéig 2 hetes turnusokban egy-egy alkalommal 80—80

gyermek pihenheti ki a tanulás fáradalmait a hűs fák árnyékában.

Ig?y készült a terv

if.

Mertünk választani

Miután a párt Központi Bizottsága kijelölte a tervezés gazdaságpolitikai irányait, a konzultációk sora kezdődött újból. A tervkészítés központjának, az Országos Tervhivatalnak egy-egy szakterületi előadója s egy-egy vállalat között személyes konzultatív kapcsolatok alakultak ki: lényegében az elméleti elképzeléseket mérték meg a kisebb gazdaság egységek gyakorlati tapasztalatain. Szélesebb konzultációkat is szerveztek 50—100 vállalat bevonásával, s itt már nemegyszer konstruktív vita is kerekedett. Ezekben a kapcsolatokban most már egy régóta várt, új vonás is megjelent: a vállalati véleményekből, beszámolókból eltűnt a „félelem”, hogy tervutasításként esetleg visszakaphatják az „őszinteséget”. Ez arra utal, hogy immár széles körben megszületett jelenlegi irányítási rendszerünk lényegének, szellemének megértése: csak egyetlen dolog kötelező — tessék gondolkodni, kalkulálni. Legfeljebb ez a kalkuláció ad majd „parancsot” valamilyen cselekedetre, magatartásra a vállalatoknál. Az összhang nem körlevelekben, hanem a szabályozókon keresztül érvényesül, s ezek nyújtják a kalkulációhoz is a plusszok és mínuszok egy részét is.

Az ágazati minisztériumok is

részletesen válaszoltak a kérdésre: mi legyen egy-egy ágazat fejlesztési iránya. Ez-t igyekeztek indokolni is, megjelölve hozzá a forrásokat, eszközöket. Igaz, persze, hogy pl. az egyedi nagy beruházásokra így beérkezett javaslatoknak a fele sem került be, nem kerülhetett be a tervbe, amely — hiába — a népgazdaság egészének, egészséges egyensúlyát kell, hogy vigyázza, különben egy-egy tervidőszak programja könnyen elveszthetné minden realitását.

A Pénzügyminisztérium, a Külkereskedelmi Minisztérium, az Anyag- és Árhivatal, a Bankok, a Munkaügyi Minisztérium is új módon segítette a tervezők munkáját. Korábban ezek a hatóságok nem is nagyon vettek részt a népgazdasági terv- készítésben, legfeljebb a manuális részét, a számításokat végezték el, miután a terv elkészült. Most menet közben az elemző, értékelő alternatívák sokaságát „zongoráztak” végig — keresve a legmegfelelőbb irányt, a legkedvezőbb hatásokat kiváltó közgazdasági szabályozó módszereket.

Minthogy az egyensúllyal kapcsolatos követelmények, vagy az életszínvonallal, életkörülményekkel kapcsolatos elképzelések csak akkor valósulhatnak meg, ha a termelés hatékonysá-