Békés Megyei Népújság, 1970. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-28 / 150. szám

As alapszervezetek bírálata nyomási

Javítja irányító munkáját a békési járási pártbizottság Interjú Kassai János osztályvezető elvtárssal

A BÉKÉSI járás valamennyi pártalapszerveze tőben taggyűlésen vitatták meg a demokratikus centralizmus és a pártdemokrácia jelentőségét, érvényesülését a mindennapi életben és a tennivalók közben. A vita sok tanulsággal szolgált mind az alapszervezetek, mind a községi pártbizottságok és a járási pártbizottság számára is. Főleg ezekről a tanulságokról beszélgettünk Kassai János elvtárssal, a békési járási pártbizottság párt- és tömegszerveaeti osztályának vezetőjével.

— Általános tapasztalatunk, hogy a párttagok nemcsak helyesnek, hanem szükségesnek tartották ennek a témának a megvitatását. Annyira, hogy kérték: a jövőben gyakrabban tűzze napirendre a vezetőség a pártdemokráeia érvényesülésének helyzetét, mert a mostani is sok útmutatást adott a párt politikájában való eligazodáshoz és sok bátorítást is a demokratikus szellemmel ellentétes jelenségek, megnyilvánulások elleni fellépéshez. Az alapszervezetek vezetőinek egy része is e vita után ismerte fel, hogy eddig nem voltak teljesen tisztában a pártdemokrácia adta lehetőségekkel és jogaikkal, s ezért nem is éltek ezekkel megfelelően. Többnyire bátortalanul szóltak bele a gazdasági vezetők elképzeléseibe és döntéseibe. A gazdasági vezetők sem igényelték a pártalapszervezet vezetőinek, tagjainak véleményét, sem a tervek kidolgozásához, de a személycserék esetén sem. Egyszerűen elzárkóztak azzal, hogy a termelés Irányítása kizárólag az ő feladatuk.

— Hallhatnánk egy-két

olyan példát, amely jobban

érthetőbbé tenné ezeket a

megállapításokat?

Például a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat békési ki- rendeltségének volt vezetőjét figyelmeztette a pártszervezet, hogy nem vezet jóra, ha mindent egymaga határoz és dönt el. Azt válaszolta erre, hogy a pártnak semmi köze az ő irányítási módszereihez. Máshol is volt hasonló, ha nem is ennyire durva eset. A termelőüzemek jó részében nem érvényesült a személyzeti és kádermunkában az a pártkövetelmény, hogy a szakmai képzettséget egészítse ki a párthűség, a politikai megbízhatóság, a vezetékeszség és az emberekkel való türelmes érintkezési és bánásmód. Több felszólaló is szóvá tette a demokráciát tárgyaló taggyűlésen, hogy a gazdaságvezetők ismétel- len figyelmen kívül hagyták a pártvezetőség és a taggyűlés határozatait. Ez párttag gazdaságvezetők esetében is előfordult. Például Kamuton is kijelentette az egyik vezető szakember, hogy ő nem a pártszervezet, hanem az igazgatóság határozatait hajlandó csak elfogadni. A taggyűléseken olyan kritikai légkör alakult ki, hogy nemcsak a vezetők, hanem egymás eddigi helytelen felfogását és szemléletét is bírálták a párttagok. Többek között a Mező- berényi Faipari Ktsz-bem is el4

~mnUk

1970. JÜNIUS 38.

marasztalták a vezetőket azért, mert nem kérték ki a pártszervezet vezetőinek, tagjainak véleményét számos nagyobb szabású intézkedésük előtt, s az anyagi ösztönzést is eléggé szűk vezetőkörben dolgozták ki. Az AKÖV békési telepén szóvá tették, hogy eddig nem érvényesült megfelelően sem a párt vezető szerepe, sem a pértde- mokrácia. Annak ellenére, hogy az utóbbi időben sok szó esett róla, s központi határozat is van rá, nem kaptak érdemükhöz méltó elismerést a törzsgárda tagjai. Több helyütt szóvá tették, hogy a gazdasági irányítás leginkább a rendeleteken nyugszik. Mivel általában a dolgozók — s köztük a párttagok — nem ismerik ezeket a rendeleteket, a vezetők intézkedései rideg utasításnak tűnnek előttük. A víz. és csatornamű vállalat békési telepén Is jórészt vezényszavaknak tűnő utasításokkal irányítottak eddig a tennivalók megmagyarázása és megértetése helyett.

— A múlt Időbeni megfogalmazás mögött lényeges javulást, változást érthetünk a párt- és gazdasági vezetők együttműködésében a pártdemokrácia érvényesülésében?

— A felszólalások azt bizonyítják, hogy a párttagok bátorságot merítettek, s aligha tűrik ezután jogaik megcsorbítását. De ehhez segítség kell, mert néhány gazdasági vezető jól megtanulta, hogyan intézze el a szókimondó, bíráló párttagokat. Ezért nemcsak azt tartják szükségesnek, hogy a jövőben többször is napirendre kerüljön a pártdemokrácia helyzete, hanem azt is, hogy ennek érvényesüléséhez több segítséget adjanak a községi és járási bizottság mellett a felsőbb pártszervek. Azt is szükségesnek tartják, hogy a pártalapszervezeti és gazdaságii vezetők előtt, hogy mibe van : beleszólási és operatív intézke- : dési joga a pártszervezetnek, j Ezentúl azt is kérték, hogy a ! felsőbb pártszervek a jövőben : sokkal jobban vegyék fi gye- £ lembe az alapszervezetek, s ál- : tálában a párttagok jelzéseit, : véleményeit, mind politikai és : mind gazdasági kérdésekben. : Több helyütt is szóvá tették, £ hogy a felső pártszervek túlsá- S gosan sok kötelező napirendet • írnak elő az alapszervezetek ! vezetőségi üléséire és a taggyű- ! lésekre, s ezzel elveszik idejüket j saját gondjaik, bajaik alaposabb ■ megvitatásától.

■

— Itt, Békésen is, de má- ! sutt is hallottuk, hogy a fel- £ sőbb pártszervek vezetői elég : ritkán látogatnak ki a terme- ! lőegységekbe. Amikor kimen- £ nek, akkor is leginkább csak £ az igazgatóval, vagy a szövet- £ kezet elnökével tárgyalnak, s 5 aztán az ő szemszögükből íté- j Ilk meg a dolgozók munka, és életkörülményeit.

— Ez a megállapítás vonatkozik a felsőbb tanácsi és gazdasági vezetőkre is. Látogatásaik alkalmával csak ritkán keresik fel, vagy hívják meg a gazdasági vezetőkkel történő tanácskozásaikra az alapszervezet titkárát. Nem kérik ki a véleményét, ehelyett az igazgató vagy az elnök közli a magasabb irányító szerv képviselőinek távo-' zása után, hogy ilyen és ilyen feladatok megoldásához adjon

segítséget a pártszervezet. A párttitkároknak mintegy 80 százaléka társadalmi munkában látja el sokirányú teendőit. Sorozatos mellőzésük nemcsak az ő munkakedvüket rontja, hanem a párttagok hangulatát is. Több helyütt szóvá tették, hogy ők csak vitatkoznak, határoznak a taggyűlésen, aztán a felsőbb szervek képviselői egészen másként döntenek a gazdasági vezetőkkel.

— Érvényesült ez a bírált gyakorlat a békési járási pártbizottság Irányító munkájában Is?

— Eléggé. A járási pártbizottság legutóbbi ülésén helyt adott az alapszervezetekben elhang zott bírálatok zömének. Feladatává tette a végrehajtó bizottságnak az irányitó munka minő' ségének a megjavtíását. Azt is, hogy csökkentse a kötelező napirendi pontok előírását és a jelentések számát. Ugyanakkor növelje a helyszíni segtíségek, a vezetőségi üléseken és a taggyűléseken való részvételek szá mát. A vb munkáját a mindenre való törekvés határozta meg eddig. Az erőn felüli feladatvállalás és mindenbe való beleszólás közben túlságosan elaprózódott a vb munkája, ráadásul több esetben sértette az alapszervezetek és a községi párt- bizottságok önállóságát. A járási pártbizottság határozata ér leimében igyekszünk csökkenteni a járási pártbizottság apparátusában dolgozók íróasztalhoz kötöttségét, hogy lehetőségük legyen az alapszervezetek veze tőivel és tagjaival való gyakori találkozásokra, s egyes kérdésekben, szükséges intézkedésekben a vélemények egyeztetésére — mondotta befejezésül Kassai János elvtárs.

K. I.

Megérdemelt siker

Lendület, méltóság, ritmus és népi melódiák. Ezt láthatta, hallhatta a nagyszámú — mondhatni nemzetközi közönség. —• tegnapelőtt, pénteken este Békéscsabán, a szabadtéri színpadon a Magyar Állami Népi Együttes „Jeles napok” című legújabb műsorában.

Nagyszerű élmény látni, hallani és a népi tánc, a népdal finoman fogalmazott nyelvén érezni a szépet. Jeles napok. Igen. azok! Olyan napok, amelyek népünk naptárában Ünnepnapoknak számítanak. Farsangi játék, a tavaszi napforduló, az újjászületés, a májusfával köszöntött nyár, az aratóünnep, a szőlőőrzés és a betlehem mind, mind egy-egy ünnepe a regélő, éneklő, táncot szerető népünknek.

S az együttes, amely a Békéscsabán megrendezett II. Nemzetközi Bábfesztivál tiszteletére látogatott megyénkbe, méltán vívta ki a közönség vastapsát egy-egy kompozíciójával, és aratott nagy sikert a Regölés összmunkája, A májusfa Bucsky Beáta által táncolt leánya és partnere B. Nagy János. Hozzáértő, lelkes taps fogadta az Aratóünnepet, amelyben az Erdélyi Tibor, Kiss István, valamint Sajti Sándor nyújtottak kiválót. A pásztorfogadás karikéstáncá- nak két bojtárja; Asbóth András és Rajkai Miklós pedig nyíltszíni tapsot kapott.

Könnyű dolga van a krónikásnak, amikor az együttesről ír. Valamennyi számát dicsérheti, hiszen az egész műsor olyan igazi, nagy élmény, amilyet ritkán láthat megyénkben a néptáncot, folklórt kedvelő, szerető közönség.

B. J.

Az együttes egyik legsikeresebb kompozíciójából, a Betlehemből mutatunk be képet. A kalotaszegi népviseletbe öltözött

női kar.

■ •■■■•■■■■■■■■■■■■■■■■■■••■■■aa«M»aMaaaa«MMaaaaaa«aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa,aaaaa* «•■■■■!

I

a

i.

— 4lapvetö eél: a népgazdaság hatékony működése

1971. január elsejével indul a

IV. ötéves terv. A tervjavaslat,

amely a következő öt esztendőre felvázolja a népgazdaság fejlődését, a termelőerők, a lakosság életszínvonalának, életkörülményeinek egészségügyi és kulturális ellátásának fejlesztését — a közelmúltban elkészült. A javaslat rövidesen a párt Központi Bizottsága, majd a kormány elé kerül, s ősszel a parlament elé, amely ha részleteiben és egészében mindannyiunk számára megfelelőnek ítéli a tervezetet, megalkotja majd a IV. ötéves tervtörvényt.

Napjainkban a tervezés nem állhat a részletes javaslatok puszta összesítéséből, összehangolásából, majd a terv lebontásából gazdasági egységekre. Ma a tervezés fő módszere a kialakuló gazdasági folyamatok értékelése, elemzése. A feltárt jelenségek, tendenciák előrevetítése és azok befolyásolására a lehetőségek megteremtése. Ez az utóbbi feladat a tervezésnek rendkívül felelősségteljes szakasza: itt kell a központi, állami döntéseket — amelyek valamennyiünk érdekeit szolgálják — összehangolni a gazdasági szabályozókkal, amelyek a vállalati gazdasági környezetet befolyásolják.

A III. ötéves terv eredményei különben bizonyítják, hogy ez a

bizonyos gazdasági környezet fő vonalaiban megfelelő a IV. ötéves terv céljainakvalóraváltásá- hoz is. Egy-két finomításra azért, természetszerűen, mégis szükség lesz. Ilyen kívánatos finomítás pl. — s ezen napjainkban még dolgoznak —, hogy a bérezés, de általában a jövedelem, az eddiginél jobban igazodjon a munka tényleges hatékonyságéhoz, minthogy a IV. ötéves terv egyik lényeges, és általános programja is éppen a hatékonyság, és ezen belül a termelékenység javítása. A tervjavaslat így fogalmaz: a nemzeti jövedelem évenkénti gyarapodását a teljes foglalkoztatottság mellett, 85—90 százalékban a termelékenység emeléséből kell fedezni. (Ezt különben azzal is segítjük, hogy a tervjavaslat a magasabb termelékenységű ágaknak az átlagosnál gyorsabb ütemű fejlesztést biztosít majd).

Hagyon jutottak el azonban a tervezők,, például ehhez a javaslathoz: a nemzeti jövedelem 1971 és 75 között évenként 5,5— 6 százalékkal gyarapodjon. Miért pont ennyivel? Nos, az egész tervjavaslat elkészítésénél lényegében két fő módszesr ötvöződött szüntelenül: a közgazda- sági elemzőmunka és a gépi programozás. így történt ez a

nemzeti jövedelem számításánál

is.

A gyakorlott közgazdász számára világos, hogy a nemzeti jövedelem alakuláséira két tucat alternatívát felesleges kidolgozni. Vagyis a tartomány — egyszerű becsléssel is — behatárolható: 4-től kb. 8 százalékig. Ez az a sáv, amelyben a nemzeti jövedelem évenkénti növekedését gazdaságunk színvonalán — de a nemzetközi tapasztalatok alapján is — reálisan elképzelhetjük. Ezek után programozni már csak azt kellett, hogy végül is mennyi legyen a megadott határok között. Kiderült például, hogy 4—4,5 százalék között kár lenne tervezni, ez visszafogná a fejlődésünk dinamikáját, ennél lényegeiben jobbak kondícióink. A 7—7,5 százaléknál viszont tüstént kiugrott, hogy ilyen ütemű növekedés tervezése lehetőségeink túlbecsülése lenne, feszültségek keletkezhetnének a végrehajtás során, mert — egyetlen pontban legalábbis — már egyensúlyi zavarokat hozna magával.

Nevezetesen: nemzeti jövedelmünk ilyen mértékű gyarapodását évenként, külker eskedemünk, a világpiaci körülmények várható alakulása, termékeink műszaki színvonala miatt képtelen lenne realizálni — már a ráeső részt természetesen. Az évenkénti 5,5—6 százalékos növekedést ugyanakkor valamennyi összefüggés adatsora visszaigazolta. Ez került tehát a tervjavaslatba. (A túlteljesítés a hatékonyság és a műszaki fejlődés meggyorsításával természetesen lehetséges, mint ahogy az most a