Békés Megyei Népújság, 1970. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-04 / 129. szám

■ m Ülésezett megyénk parlamentje: fl helyiipar jobban vegyen részt a helyi igények kielégítésében Újabb hét nagyközség határozataikat. A továbbá szer­vezési munkák minden község­A megyei tanács június 3-án ülést tartott Békéscsabán Klau­kó Mátyás elnökletével. A ta­nácskozáson megjelent és az el­nökségben foglalt helyet dr. Szabó Sándor, az MSZMP Békés megyei bizottságának tátikára. Jelen voltak továbbá megyénk országgyűlési képviselő csoport­jának több tagja, valamint a megyei vállalatok, intézmények meghívott képviselői. Klaukó Mátyás elnöki meg­nyitója után a tanácsülés egy­hangúlag elfogadta a végrehaj­tó bizottság által javasolt 6 na­pirendi pont megtárgyalását. Az elsőként, vitára bocsátott jelen­tést Király József, a megyei ta­nács pénzügyi osztályvezetője terjesztette elő az 1969. évi ösz- szesített és központi költségve­tés zárszámadásának értékelésé­ről. Ez a jelentés abból a szem­pontból került a tanácsülés elé, hogy a megye államhatalmi szervének legfelsőbb fóruma fel­mérje az új gazdasági mecha­nizmus második évének eredmé­nyeit, a még jelentkező fogya­tékosságokat, továbbá megálla­pítsa az elkövetkezendő teendő, két. Kitűnt, hogy a költségveté­si gazdálkodásban az új mecha­nizmusra való átállásnak egyre biztatóbb, s tudatos tendenciái mutatkoznak megyénkben. A A zárszámadás értékelése alapján a jövőbeni legfontosabb feladatokat többek között így foglalta össze a tanácsülés: A kialakulóban levő önkor­mányzati szervek kapcsán az ez­zel összefüggő hatáskör leadá­sa, s a nagyközségi tanácstípus kialakulása az eddig elért gaz­dálkodási színvonal megtartá­sában ró tanácsi szerveinkre komoly munkát. Másrészt a fel­újítási előirányzatok felhaszná­lásában a bérmaradványok, va­lamint a kiadások, megtakarítá­sok év végi csökkentését ered­ményező gazdálkodási felfogás kialakítása fokozottabb orientá­ciót igényel. Továbbá szükséges, hogy az 1970-es év zárszámadá­sa sokkal jobb legyen, mint a tavalyi. A másik napirendi pont vitá­ját a mezőgazdasági és élelme­zésügyi állandó bizottság mun­kájáról szóló jelentés képezte, melyet Hankó László, az állandó bizottság elnöke terjesztett elő. Megállapította a tanácsülés, hogy az átállás módját, tartalmát még nem tudta megtalálni az állandó bizottság. Jóllehet, hogy &z összetétele alkalmas arra, hogy ellássa a feladatköréből adódó tevékenységet. Erre mu­tat az is, hogy felismerte; a me­zőgazdaság további fejlődésének igen fontos kérdése a szakmun­kásképzés. Az állandó bizottság minden évben foglalkozott a mezőgazdasági szakmunkáskép­zés helyzetével. A ciklus ideje alatt a kérdésben is lényeges előrelépés történt. Űj szakmun­kásképző iskolák létesültek, ez­zel megszűnt a korábbi évek nagy problémája; az ország kü­lönböző részeire történő beis­kolázás. Ebben az évben sike­rült először 100 százalékos be­iskolázottságot elérni megyénk­ben. Összefoglalva; az állandó bi­zottság tevékenysége a ciklus első felében elmaradt a követel­ményektől, amit az okozott, hogy az új gazdasági irányítási rendszerben nehezen alakították ki új munkastílusukat. Ez az időszak az állandó bizottság tagjaira munkahelyükön is nagy terheket ró és sok esetben nem tudtak megfelelő aktivitásban részt venni a bizottsági ülése­ken. Ügy ítélte meg a tanács­ülés, hogy az állandó bizottság munkája 1968-tól javulóban van és ebben az évben mind tartal­milag. mind az aktivitás szem­pontjából lényeges fejlődés vár­ható. A tanácsi könnyűipar szere­péről, gazdálkodásának hely­zetéről Csepregi Pál, a megyei tanács vb-elnökhelyettese adott írásos beszámolót. Mint ismere­tes, a tanácsi ipar létrehozása azt a célt kívánta és kívánja szolgálni, hogy egyrészt kielégít­zitív, bár mutatkoznak még olyan hibák és fogyatékosságok is, melyek gátolják a helyes gaz­dálkodási szemlélet gyorsabb ki­alakulását. Sok esetben a kitű­zött feladatok megvalósítása,, maradt el. Így többek között az 1969. december 1-től tervezett 186 szakorvosi óra fejlesztésből 74 óra, a Békés és Mezőkovács- háza községben létesülő rende­lőintézet építésének késése miatt nem realizálódott. Épülethiány miatt a 70 állandó területi böl­csődei férőhelyfejlesztésből 30 nem valósult meg. Nem való­sult meg Orosháza városban 100 férőhelyes általános iskolai diákotthonnak a fejlesztése. El­maradt Békéscsaba városnál 150 férőhelyes óvoda fejleszté­se, holott az óvodai férőhelyek iránti igény különösen a váro­sokban továbbra is nagy. Tehát gáltató igényét, másrészt pedig gondoskodjon azon kissorozatú készáruitermelés biztosításáról, mély a lakosság szükségleteit elégíti ki. A későbbiek folya­mán a korábbi célok mellett je­lentkezett a helyileg felszaba­dult munkaerőfelesleg foglal­koztatottságának szükségessége is. Mint ismeretes, a tanácsi megszüntetni a területi határo­kat és mindennemű monopol­helyzetre való törekvést. E te- véknyeség során érvényesíteni kell a tanácsok koordinációját. A helyes koordináció kialakítá­sa érdekében az érdekelt szak­osztályok tevékenységét e terü­leten a jövőben mindenképpen fokozni kell. Kimondotta a ta­nácsülés többek között azt is, hogy a piaci igények alapján a szükségletnek megfelelően kell fejleszteni az árutermelést, ezen belül az exporttermelést, a nagyipart helyettesítő tevé­kenység területén. A jövőben feltehető, hogy méginkább fo­kozódik az igény a tanácsi ipar irányában, elsősorban a válasz­tékbővítő tevékenységgel kap­csolatban. Az egyre fokozódó igények kielégítése érdekében szükséges a tanácsi iparon be­lül a műszaki és technikai kö­vetelmények kielégítése. A kialakult vita eredménye­ként több javaslat született, melyek segítik a lakossági javí­tó-szolgáltató tevékenység foko­zását a tanácsi iparban. Utasí­totta a tanácsülés a megyei szakosztályokat, hogy mérjék fel többek között a közületi és a lakosság áruigényeit és a vállalatok kapacitását, amennyi­ben szükséges új tanácsi válla­latok létrehozása, erre tegyenek javaslatot a végrehajtó bizott­ságnak, illetve a tanácsülésnek. A tanácsi költségvetési támo­gatásról szólva úgy állapította meg a tanácsülés; nem lehet sajnálni fejlesztési alapként a 100 ezer forintot onnan, ahon­nan hamarosan 200 ezret kapnak vissza. A legdöntőbb: a helyi­ipar jobban vegyen részt a he­lyi lakosság igényeinek kielégí­tésében. Ezt követően a tanácsülés négy kiegészítő javaslattal el­fogadta a megyei tanácsnak, ál­landó bizottságainak és a vég­rehajtó bizottságnak az 1970. második félévi munkatervét. Utána Kulkai Sándor, a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság el­nöke ajánlotta elfogadásra a második félévi módosított mun­könnyűipar alapvető jellemzője a kisüzemszerű termelési forma. A kisüzemi termelés jellege ab­ból következik, hogy a munka­erő koncentráltsága alacsony­fokú, az átlagos üzemnagyság viszonylag kicsi. A munkafolya­matok gépesítettsége, a munka­helyek technikai felszereltsége és állóesziköz-ellátottsága kis­méretű. Mindezek ellenére az eltelt két esztendő tapasztalatai sze­rint a tanácsi könnyűipari vál­lalatok kellő rugalmassággal, helyesen reagálnak a piac igé­nyedre, s ezért a lakosság ellá­tásában jelentős szerepük van. Létük fontos politikai és gaz­dasági érdek, mert a helyhez- kötött munkaerőfoglalkoztatott­ságával igen jelentős társadal­mi. gazdasági gondok megoldá­sához nyújt lehetőséget. Következtetésképpen kimon­dotta a tanácsülés, hogy a ta­nácsi könnyűipar jövőbeni _ te­vékenységének meghatározásá­nál mérvadónak a népgazdaság egésze szempontjából gazdasá­gosabb megoldást kell találni, mérlegelve az igények, a szük­ségletek lehető leggazdaságosabb kielégítését. Erre való tekintet­tel indokolt dinamikusabban fejleszteni a tanácsipar javító- szolgáltató tevékenységét, mert az — figyelembe véve a gyorsan növekvő szükségleteket és a te­rületi szóródást — alatta marad az igényeknek. A javítőszolgál- tatásban a lakosság igényed ér­dekében célszerű katervüket, melyet a tanácsülés jóváhagyott. Ezután került sor egyes köz­ségek nagyközségi rangra való emelésére. Mint ismeretes; a megyei tanács 1969. december 23-i ülésén 37/1/1969. számú ha­tározatával az 1016/1969. Korm. határozatnak megfelelően 11 községet 1970. január 1-től nagyközséggé szervezett. A táv­lati tervnek megfelelően 1970. július 1. napjától újabb községek nagyközségi rangra emelése vált indokolttá. A tanácsülés határozatilag ki­mondta: „A Békés megyei ta­nács — az illetékes községi és járási tanácsok által előterjesz­tett kérelemre — Elek, Újkí­gyós, Battonya, Békésszentand- rás, Kondoros, Dévaványa és Vésztő községeket 1970. július 1-től kezdődő hatállyal nagy­községgé. és ennek megfelelően tanácsukat nagyközségi tanács­osé szervezi át.” A felsorolt községek 5 ezer lakosnál népesebbek, és így a kormányhatározatban előírt feltételeknek megfelelnek. Ren­delkeznek azokkal a jogosítvá­nyokkal, amelyek a kormány politikájának érvényesülését a nagyközségek területén biztosít­ják. Dönthetnek azokban a ható­sági ügyekben, majd július 1-től kezdve, amelyek a lakosságot helyben, közvetlenül érintik és elbírálásuk különleges szakér­telmet nem igényel. Indokolttá tette a nagyközségi rangra eme­lést, hogy az átszervezéshez szükséges politikai és társadal­mi előkészítés a községekben megtörtént. E községek tanácsai a jogszabályban előírt határoza­taikat meghozták és előterjesz­tették. a járási tanácsok hason­lóképpen meghozták és előter­jesztették — az érintett lakos­ság véleményét is figyelembe vé­ve — javaslataikat tartalmazó ben folyamatban vannak es va­lamennyi helyen a személyi, az anyagi, valamint a szervezeti feltételek a nagyközséggé válás­hoz, az átszervezés időpontjára biztosítottak. Az apparátus át­sorolásához szükséges bérfede­zeteket a megyei tanács végre­hajtó bizottsága bocsátja ren­A Körösökön is tovább tart az árvíz elleni küzdelem. A Hor- tobágy-Berettyó és a Hármas- Körös árhullámának vonulását harmadfokú árvízvédelmi ké­szültség figyeli. A Sebes-Körös alsó szakaszán — Körösladány térségében — elsőfokú árvízvé­delmi készültséget tartanak. Bár a Hármas-Körös apad — Gyo­ménál 10 centimétert csökkent a víz szintje —, mégis fokozott figyelemmel kísérik a töltése­ket. Érthető, hiszen feláztak, gyei Tanács VB Művelődésügyi Osztálya által hazánk felszaba­dulásának 25. és Lenin születé­sének 100. évfordulója tiszteleté­re meghirdetett pedagógiai pá­lyázat. Szerdán, június 3-án délután Deák Ferenc, a megyei tanács művelődésügyi osztályá­nak vezetője, miután köszöntöt­te azokat a pedagógusokat, akik a díjkiosztó ünnepségre meghí­vást kaptak, ismertette a pályá­zat nyerteseinek névsorát és át­adta a helyezéssel járó pénzjutal­makat. Ennek megfelelően az el­ső díjat Takáas László, a má­sodik díjat dr. Papp János kap­ta, a harmadikat és negyedik dí­jon Csausz Vilmos és Kovács Zoltán osztozott. Megosztott har­madik díjban részesült továbbá László István, Csausz Vilmosné, delkezésre, a létszám és minő­ségi fejlesztéshez szükséges bér­fedezetekből, valamint az esvéb dologi jellegű kiadások fedezé­séről a járások gondoskodnak. A tárgysorozatok vitáiban fel­szólaltak: Molnár Gábor Békés­csaba. Káplár Károly Orosháza, Almási Tibor Szarvas, dr. Gyár. mati István Gyula. Király Jó­zsef Békéscsaba. Csatári Béla Békéscsaba, Kállai Istvánná Orosháza, Novák Mátyás Gyula­vári, Borka Sándor Battonya, Győri Imre Mezőkovácsháza, Csepregi Pál Békéscsaba, dr. Krattinger Márton Békéscsaba, dr. Sülé József Orosháza dr. Danká János Békéscsaba me­gyei tanácstagok, illetve meghí­vottak. Az ülés Klaukó Mátyás elnök zárszavaival ért véget. Rocskár János átáztak. A Sebes-Körös töltés­csúszásának megakadályozására 1000 köbméter földmunka mi­hamarabbi elvégzését irányoz­ták elő. A Hortobágy-Berettyóm változatlanul feszült a helyzet* A töltéseik erősítésére 11 ezer homokzsákot helyeztek készen­létbe. A Fekete-Körös romániai vízgyűjtő területén kisebb eső­zések voltak, így itt újabb ár­hullám kialakulása várható a közeli napokban. Giricz Béla, Rácz Sándor és Rácz Sándorné, valamint Flen- der György pedagógusok. Az ünnepélyes díjkiosztás után baráti beszélgetésre került sor. Fogadóóra a megyei tanácsnál A soron következő Jogadóórá­kat Csatári Béla, a megyei ta­nács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese tartja június 6_ án, szombaton délelőtt 9—12 óráig a hivatali helyiségében, Békéscsabán, Felsőkörös sor, iro­daiház. A bürokraták te az örömszülők há­Operettszerűnek hangzik, de így igaz: ördöglovasnak titulálják. Lóháton nyargalászik a föl­dek között. Kiválóan képzett agrármér­nök, KISZ-tag. Az öreg parasztembe­reknek nem tud elő­re köszönni, ezt res- telli is. Fürge eszű, de mackó mozgású. Akik ismerik, úgy mondják, ha nagyon mérges, szinte sut­togva beszél. „Reni­tens”, — ezt egy pártvezetőtől hal­lottam, aki hozzá­tette: bár nagyon sok ilyen emberünk lenne. A különböző felvásárló szervek, ügybuzgó bürokraták réme. Sokszor „sut­tog”. — Apám cukrász volt, híres mester. Minden jobb lako­dalomba tőle ren­delték a tortát. Szo­kás volt a falunk­ban, hogy az inas már a lakodalom előtt váló nap e&vit­zához a megrendelt tortákat. Kiírták rá, hogy ki küldte, büszkélkedtek vele. Egyszer 36 szép tor­tát rendeltek apám­tól. Megcsinálta, el­vitték, berakták a sátor melletti alsó­konyhába. De vala­hogy elfelejtették be­csukni az ablakot. A környék macskái éj­szaka rászabadultak az édességre, vala­hogy még egy lom­pos kutya is bemá­szott. Tönkrement az egész. Apám, pedig már kifizették az árut, sírt mérgében... No, az egyik évben a paradicsomunkból megy tönkre jó né­hány vagon, a má­sikban a kelkáposz­tából, aztán a pap­rika, majd más... ott ment semmibe sok­sok szép árunk a földön, A felvásárló vállalatoknak hol ilyen, hol meg amo­lyan kapacitásuk nem vóit. Az embe­reme rek meg kérdezik tőlem: ez meg mi, mérnök úr?! Ilyen­kor marakszom ösz- sze a cégekkel. De most már nem ha- zárdíroztak, kihar­coltam a közgyűlés­től az új teherautót. Nem megy nekem még egyszer tönkre a drága termény. Ha nem jönnek időre az áruért, megpakolta- tom a kocsikat: irány a város. Ahogy veszik, úgy adjuk, de nem megy tönkre, embereknek jut. Ma­gyarázkodnak itt ne­kem mindig a cé­gek, hogy ilyen nagy, meg olyan nagy a probléma. Biztos, hogy akad, de a fő kérdés mégis csak az, hogy ne pusztul­jon el, amink van. Azzal nem jutunk előre, hogy széttár­juk a kezünket, hogy mit csináljunk? Ob­jektiv helyzet... A végét már sut­togva mondta. (Tiszai) gazdálkodás fejlődési iranya po­van olyan pénz, aminek megtakarítása nem hasznos. se a helyi lakosság javító-szol­a gazdasági egységek versenyét fejleszteni, Tizenegyezer homokzsák a Hortobágy-Berettyó töltésén Kiosztották a pedagógus-pályásat díjait Sikerrel zárult a Békés me-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom