Békés Megyei Népújság, 1970. június (25. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-24 / 146. szám
Egy műszakban ezer pár cipő Elismerés az árvízvédekezésben részt vett fiataloknak Elismerés és köszönet hangján szólunk azokhoz a fiatalokhoz, akik nagyszerűen helyt álltak a megyénket kilenc napon át fenyegető árvíz idején a gátak védelmében, az élet- és vagyonmentés során, a kitelepített lakosság koréban. Köszönjük a rohambrigádokban, ví zhord ó-bri gádokban közreműködő fiatalok áldozatkész munkáját. Ezúton fejezzük ki elismerésünket Gyula, Békéscsaba, Elek, Kétegyháza, Gyoma, Kondoros pedagógusainak, úttörővezetőinek, ifjúvezetőinek, akik nagy szeretettel gondoskodtak a kitelepített gyermekekről, feledtetve velük az otthont fenyegető veszélyt. A közvetlen veszély elmúltával nem csökkent a mi feladatunk sem. Arra hívjuk fel megyénk valamennyi ifjúkom- munistáját, hogy a munkahelyen példásan segítse a termelőmunkáiban keletkezett lemaradást, együttesen munkálkodjunk azok mielőbbi megszüntetésében! KOMMUNISTA IFJŰSAGI SZÖVETSÉG BÉKÉS MEGYEI BIZOTTSÁGA Fiatalok! KISZ-esek! A szeghalmi KISZ járási végrehajtó bizottsága felhívással fordul.a járás, a megye fiataljaihoz, KISZ-alapszerveihez, hogy a rendkívüli időjárás miatt elvégzetten mezőgazdasági munkák meggyorsítására, valamint az árvíz és belvíz okozta károk helyreállítására ifjúsági brigádokat, munkacsapatokat szervezzenek. Kérünk benneteket,,hogy ifjú- kommunista módon álljatok helyt e komoly feladatok végzésében. Az isten-király fehér elefánt- hátról irányította százezres hadseregének mozdulatait. Hercegei is színarany koronát viseltek a háborúban, kardjuk markolatát óriási gyöngyök díszítették. Az Angkor Var-ban sértetlenül fennmaradt korabeli domborművek pontosan igazolják ezt a leírást. De Crindavarman hadjárata volt az utolsó, amely sikeres volt. Utóbb, a minden oldalról Kambodzsára zúduló ellenség megközelítette Angkort és az isten-császár elrendelte a váron kiürítését. Az őserdő néhány évtized alatt elfoglalta a néptelen utcákat, behatolt a kastélyokba és Anikor évszázadokra eltűnt az emberek szeme elől... Vietnam az időszámításunkat közvetlenül megelőző évszázadban független ország volt. Kína azonban leigázta és beolvasztotta déli tartományaiba. Eleinte Nam Viet néven szerepelt Kína meghódított területeinek sorában. A hatalmas Hanh-császá- rok azonban végképp eltaposták függetlenségének maradványait. A századok folyamán Vietnamban számtalan lázadás tört ki a kínai császárok uralma ellen. Vietnam egy része időnként felszabadult a hódítók uralma alól, de akkor új támadók igyekeztek rátenni kezüket. A XII—XIII. században például mongol por- tyázók vetettek szemet Vietnamra. A támadók a Vörös folyó és a tenger mentén haladtak előre. A vietnami védők azonban vastag, kihegyezett törzseket vertek Széles betonút kanyarodik az Endrődi Cipész Szövetkezet új telephelyére. Jobb oldalán higanygőzlámpasor. A bejáratnál száznál is több az állványra helyezett kerékpár. Igaz, hogy az állványnak fű az alja és az égbolt a teteje, de az építőbrigádot az árvízvédelemhez rendelték, mielőtt a betonozást megkezdhette volna. A telep pontosan Endrőd és Gyoma határán kapott helyet. Mintha a két község összetartozását szimbolizálná. Innen isi, onnan is járnak ide dolgozni. Nem sokan ugyan, mert csak egy üzemcsarnokban folyik a termelés. A központi üzemegység néhány év múlva költözik M, s addig még sok víz lefolyik a Körösön. A csarnok 60 méter hosszú és 18 méter széles. Egybeépült a készáruraktárral. Szemben, a betonút másik oldalán található a kaptafaraktár, a műszaki iroda, az öltöző, fürdő és a kazánház. Mindezeknek — ahogy Szegvári János, a szövetkezet párttitkára tájékoztat — már tavaly el kellett volna készülniük, a Békés megyei Tanács Építőipari Vállalata azonban hónapokat késett a munka befejezésével, a szennyvízlevezető hálózatot pedig még nemi adta át. Németh Gyula az első műszak vezetője, aki szinte kifogy- hatalan a termelőszalag szakmai ismertetésében. — Most női körömcipő készül nagy szériában tőkés exportra — mondja többek között, amit gyorsain fel is jegyzek magemr- nak, mert ez valóban érdekelheti az olvasókat. És hogy maradjunk meg ennél a témánál, megkérdezem: — Mennyi készül egy műszakban? — Ezer pár. — Mit neveznek nagyszériának? — Ami ötezer párnál több. — És, ha tőkés exportra dolgoznak, akkor dollár érte a fizetség. Mennyi egy dollár értékű termék előállítási költsége? — Egy éve még 70-nél több volt, ma már csak 63 forint. — Hogy sikerült ezt a költségcsökkentést elérni? — A szalag mechanikus meghajtású. A kézi tolásos szalagon egy műszakban ezer pár elkészítéséhez 130 ember kellett, most elég 95 a folyó és a tengeröböl medrébe. A mongol flotta a dagállyal érkezett és könnyedén át is kelt a csapda fölött. Elérkezett az apály ideje és a büszke mongol hajóhad, Ázsia „Nagy Ármádiája” belefutott az ébenfa-csapdába. A cölöpök felnyársalták a hajókat, valamennyi a habokba veszett... Laosz ősi történetéről még kevesebbet tudunk, mint a másik két „indokínai” országéról. A vad hegyek, erdőségek közé ékelt települések között sok olyan akad, amely mindmáig nem látott idegent és még az ősközösség idejét éli, 6—8 ezer évvel elmaradva Európa és a Közel- Kelet társadalmi fejlődése mögött. E tájon a buddhizmus ortodox, szigorúan merev törvényei uralkodnak. A királyi hercegek se gazdagok. A régmúlt emlékei is sokkal szerényebbek, mint Kambodzsában és Vietnamban. Időgépünkön évezredeket jártunk be percek alatt, de még mindig o'ialk a XIII. századnál tartunk. Kétszáz esztendő választ el attól az időponttól, amelyben Kolumbus Kristóf, Amerika felfedezője megszületett. Ki gondolt volna akkor arra, hogy egyszer majd amerikaiak lépnek fel olyan igénnyel, hogy „kultúrát” vigyenek arra a területre, amely hasonlíthatatlanul kulturáltabb volt Amerikánál és sok szempontból civilizáltabb ma is. (Következik: 2. Hármas keresztelő és búcsú). Persze a 63 forint is sok. Lejjebb kell szorítani a költséget, amit Németh Gyula is jól tud. Ezért mondja: — Még néhány munkagépet állítunk be ebben az évben. Tervezzük olyan cipőalkatrészek előregyártását is, amit a szalagon használunk fel. így meggyorsulhat a munka. Az ENCI márka minőségét, a növekvő kereslet kétségtelenül bizonyítja. A versenyképességnek azonban az ár is függvénye. Molnár János, a Minőségellenőrző Rt. megbízottja, akivel szerencsém van találkozni, munkakörénél fogva csak óvatosan fogalmaz: — Az endrődi cipők általában megfelelnek a követelményeknek. Szigorúan bírál, hogy megvédje a szövetkezet sok küzdelemmel kivívott jó hírnevét, melyben neki is szerepe volt. Molnár János egyébként a gyártás egész folyamatát és a végterméket is ellenőrzi. Hogy sikeresen, azt bizonyítja, hogy például az idén több mint 300 ezer pár cipő került exportra és reklamáció nem volt. A következőkben a szövetkezettől függ, hogy megbízza-e a MERT-et a minőségellenőrzéssel vagy sem. A szövetkezhet már határozott: bár költséges, de továbbra sem mond le róla. Ne kerüljön ki a raktárból olyan áru, amely nem felel meg a követelményeknek. A gyártásközi ellenőrzéssel pedig megelőzhető a selejt. Már csak egy kérdés marad hátra: miért nincs elegendő ENCI márkájú női cipő belföldön? Különösen a megyében! Tágas, világos az új üzemcsarnok, egészségesek a munkakörülmények. Akik itt dolgoznak, talán észre sem vették még, hogy egy-egy műszakban jóval több cipő megy át a kezükön, mint azelőtt. Vagy mégis? Marton Pál úgy véli, hogy az előtoláscs szalagon kényelmesebb volt a munka. — Ha valaki rövid időre megállt, nem számított. Akkor ebéd után nógatták a dolgozókat: „Na, legények, gyerünk már!’’ — szólt ez a férfiaknak és nőknek egyaránt. — Most pedig? — Megszólal a csengő, a gép iindul. Aki későn jön a helyére, kapkodhat. Az ütemes munkát mégis jobbnak tartja. Persze ehhez egészség is kell. Stranszki Lajosné és Majoros Lajosmé kéregbélést ragaszt. Ülve dolgoznak, a felsőrész a szalagon érkezik hozzájuk. Gondosan ügyelnek a minőségre. Ha rossz a ragasztás, a cipő egy osztállyal lejebb kerül, ami anyagi veszteséget jelent a szövetkezetnek, közvetve pedig nekik is. Csak egyet sajnálnak, hogy a szövetkezetben még nem vezették be a 44 órás munkahetet. De reménykednek: — Talán a második félévben, ha megérkeznek az új gépek... — Nem fáj a szívük a szép cipők után? — Amelyik megtetszik, abból vehetünk magunknak — mondják, s egy cseppet sem félnek attól, hogy selejtárut kapnak. Endrődi cipőt tehát érdemes gyártani. És nem is annyit, mint most, hanem jóval többet. Ennek feltétele azonban az üzemi fejlesztése. Szegvári János nem titkolja, hogy erre sor is kerül. Mégpedig a IV. ötéves terv keretében. Az építkezésre 33 millió forintot fordítanak, a gépek beszerzésére még többet. A szövetkezet fejlesztési alapja a költségeknek csak kisebb részét képezi, nagyobb részben központi támogatással alakítják ki az új üzemet — Mit jelent majd a változás? — A tervidőszak végén a jelenlegi 90 millió forint éves termelési érték megháromszorozódik, a létszám azonban 1000- ről mindössze 1500-ra emelkedik. így valóban gazdaságos lehet a termelés. És remélhetőleg belföldön sem lesz hiánycikk az endrődi cipő. Szegvári János már pontosan tudja hova milyen épület kerül: az új felsőrész-szerelde, a csákózó és az előkészítő műhely, a raktár, a szociális létesítmény.. Közben az az ezer fa is megnő amelyet az új üzem 5 holdas udvarán ültettek el, hogy kellemesebbé varázsolja azt a környezetet, ahol a szorgalmas endrődi és gyomai cipészek dolA történelem lapjain több szempontból is emlékezetes ma. rád népünk számára az 1970-es esztendő. Ez év első hónapjaiban vettük számba a III. ötéves terv utolsó előtti évének eredményeit, s a különböző okok miatt bekövetkezett lemaradásokat. Miközben azt latolgattuk megye- és orszászerte; milyen tennivalóknak hogyan rugaszkodjunk neki, hogy a várt vagy annál nagyobb sikerekkel, a következő ötéves tervhez szükséges jó alapok lerakásával zárjuk ezt az esztendőt, kedvezőtlen, hideg, csapadékos időjárás hátráltatta országszerte a népgazdaság egyik legalapvetőbb ágazatában, a mezőgazdaságban a termelési folyamatokat. Jó idő, napfóly hiányában még az üveg- házakban és a fóliasátrakban is vegetáltak, mintsem fejlődtek az élelmezés egyik fontos alapját képező zöldségfélék. Hát még a szántóföldiek, köztük a gabonák! A gyakori esőzések miatt egyre nagyobb területen terjedt a vetés és a növényápolást gátló talaj- és belvíz, amit aztán tetőzött a folyók árhulláma, helyenkénti kiöntése s a több napos, közép-európai és országos méretű önözvízre emlékeztető felhőszakadás. S csakis a példátlanul nagy emberi összefogás és erőfeszítés gátolta meg a Tisza és a Körösök mentén lakó több- százezer ember hajlékát, ingóságát. megélhetésének fő forrását, a termőföldeket, a Szamos mentieket ért tetemes kártól. Tíz- és tízezrek fizikai ereje, fáradhatatlansága győzte le sorra, rendre a hetekig újult elemi erővel támadó vízáradatot. Népünk történelmének ez évről szóló lapjait a gátakat éjjel-nappal lankadatlan hősiességgel védő, erősítő emberek tízezreinek tette foglalja el. Velük egy sorban örökíti meg a történelem és a hálás visszaemlékezés az idők végtelenségében is azokat, akik minden felhívás nélkül az első perctől kezdve pénzösszegekkel, élelmiszerekkel, hajlékkal éc az emberi szolidaritás sok más jelével siettek a bajbajutottak és az árvíz veszélyének kitett emberek segítségére. Az emberfeletti erőfeszítés nyomán aránylag csak kis terű. letet öntött el hazánkból az áradat. Az élet fenntartásához szükséges élelmiszer termelésében Fotók és fotósok Lapunk vasárnapi számában megjelent cikkünk nyomán a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum fotókiállításának rendezői utólag megküldték a kiál. lító fotóművészek — a tárlaton nem szereplő — névsorát. Ezek szerint az elsődíjas kép szerzője: Kocsis Iván váci és Szél Ferenc békéscsabai, a második díjasé: Suttá Józsefné budapesti, a harmadik díjasé: Bíró József békéscsabai, Darkó István budapesti, Rostás-Szabó Mihály székesfehérvári, a 4-ik díjas fotó szerzője pedig Kiss Albert békéscsabai művész. A kiállított képek a Hl. Országos Nyomdász Fotókiállítás nyertesei. azonban alig felmérhető a kár. Azért, mert szántófödjeink jó ré. szét borította talajvíz, amit aztán hatványozott a június közepén kerekedett több napos felhőszakadás. A Szamos kiöntésén túl a lakóházak ezreit mosta alá, ingatta meg vagy döntötte le a magas talaj- és belvíz megyénkben és az ország más vidékein. Ezer és ezer csálád lakik országszerte sátortáborban vagy a megértő, segíteni kész emberek által rendelkezésükre bocsátott szükséglakásban. A folyók minduntalan kitöréssel fenyegető áradatának levonulása ezért csak réczben adhatnak megnyugvást. Az is, hogy népünk egyemberkénti szolidaritása, rövid idő leforgása alatt több mint 150 millió forint ösz- szeget s ki tudja, mennyi értékű közszükségleti cikket adományozott az árvíz sújtotta vidékek, falvak lakóinak. Ezen túl is sok segítségre van szükség. A további adományokén felül elsősorban arra, hogy valamennyi állami és szövetkezeti üzemben minden fizikai és szellemi mun. kás az országot, a népünket ért hatalmas károkra és azok következményeire gondolva dolgozzon az év minden órájában, napjában. A korábbi s még inkább az idei összefogás nagyszerű példája nyomán bízvást mondhatjuk: van erőnk ás lehetőségünk arra, hogy a Minisztertanács legutóbbi üléséről kiadott felhívás szerint, legalább egy százalékkal növeljük a nemzeti jövedelmet a károk egy részének pótlására. Van népünkben elég szilárd elhatározás és akarat arra is, hogy az eddigi követelményen túl, még jobban takarékoskodjon az élet minden területén, a termelés minden mozzanatában, pénzzel és anyaggal egyaránt. A népgazdaság s társadalmunk minden egyes tagjának érdeke, hogy az eddigi egyéni és közösségi adományokon túl, valamennyi állami ég szövetkezeti üzem a lehető legtöbbet tudja adni az árvízkárok helyreállításához többlettermelésből, pénz- és anyagmegtakaritásból, a nyere. ségből képzett fejlesztési alapból, szükség esetén a szerényebbre méretezett személyi jövedelem kiosztásán túl megmaradt összegekből is. Kukk Imre A Szövetkezetek Békés megyei Értékesítő Központja értesíti a közületeket és a lakosságot, hogy egységeiben fó minőségű étkezési óisurgenya mázsánként 50,— Ft-os áron beszerezhető. A vásárlási igényeket a MÉK boltjai és a helyi ÁFÉSZ-ek is kielégítik mék Áruforgalmi főosztály x KISZ JÁRÁSI VB SZEGHALOM goznak. Pásztor Béla Van erőnk az árvízkárok pótlására
