Békés Megyei Népújság, 1970. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-04 / 129. szám

BÉKÉS Világ proletárjai, egyesüljetek! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEG Y EI TAN ÁCS LA P J A NÉPÚJSÁG M70. JÜNIUS 4., CSÜTÖRTÖK Ara: SO fillér XXV. ÉVFOLYAM. 129. SZÁM MA; ÜLÉSEZETT MEGYÉNK PARLAMENTJE (3. oldal) SZERKESSZEN VELÜNK (4. oldal) Ssorítógátak a töltések és a védfalak mentén A Maros Jobb partján Makó­tól egészen a torkolatig nagy­arányú védelmi munkálatok folynak. A Központi Tiszthe­lyettesi Iskola növendékei, pa­rancsnokai már hetek óta ezen a szakaszon teljesítenek szol­gálatot. Most már pihenőidő is jut, mert a Maros is meg a Ti­sza is apad. A töltések a hosszan tartó ár levonulása miatt átáztak. Makó­tól a Maros jobb oldali védő­gátját meg kellett erősíteni! A védőmunkálatok azonban még folynak. A helyenként 15 mé­ternél is szélesebb töltés-alapra homokkal töltött zsákokat és köveket raknak. Terhelik a töl­tést, hogy elbírja a ránehezedő nyomást. Ezen a részen, ahol sok buz­gárt fogtak fel, töltéscsúszásra, szakadásra is számítanak. Ezért a veszélyeztetett részre vontat­tak két uszályt teljesen feltölt­ve kővel, homokkal. A töltés ko­ronáján végig nagy mennyisé­gű töltött homokzsákot helyez­tek el azért, hogy ha szakad a gát, akkor az uszály odavonta- tásával. berobbantásával eltor­laszolják a kitörő víz útját. A Maros Makónál most már apad. Ugyanakkor, ahol a Tiszába öm­lik, ott a Tisza árad a Maros töltései közé. Az ár elleni küzdelem ezek­ben a napokban Szegeden és környékén a legfelfokozöttabb. A várost védő kőfal is vízbe ke­rült, a védett oldalon szorítógát­tal kellett megerősíteni. A szo­rítógátakat több sorban, egymás után helyezték el. Az élet úgy folyik Szegeden, mintha nem is lenne magas a tiszai vízállás. A gátakon ezrek dolgoznak, s az üzemekben is folyamatos a termelés. 1>. K. A katonák töltik a zsákokat. A töltés talapzatát erősítik. Ju­hász Jenő császlói, Csige József balmazújvárosi, Bereczki Gyu­la budapesti és Tivadar István tengelici származású növendé­kek a többiekkel együtt három nap alatt 50 ezer zsákot he­lyeztek el a Maros töltésén. Hírek hazulról. Mindennap futár viszi Makóról a postát és a megyei lapot Minden eddiginél nagyobb tiszai árhullámot fékeztek meg Szegeden. Egy részletet mutatunk be a Tisza-parti sétányból, háttérben a szalámigyárral. Nagy erővel folyik a megáradt Tisza visszaszorítása a hullámtérbe — a kőfalak közé. (Fotó: Veress Erzsébet) Példájuk követésre méltó A Délmagyarországi Áram- szolgáltató Vállalat Békéscsa­bai Üzletigazgatóságának dol­gozói az árvízsújtotta vidékek lakosságának közvetlen anyagi segítséget nyújtottak, emellett elhatározták, hogy az éves ter­vük túlteljesítésével járulnak hozzá a termelésben másutt bekövetkezett kiesések pótlá­sához. A Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat gyá­raiban most nem tartanak sem szabad szombatot, sem pihenőnapot. Dolgoznak, hogy elegendő tégla és cserép áll­jon a rendelkezésükre azok­nak, akik az árvíz miatt tönk­rement lakóházuk helyett kénytelenek újat építeni, ugyanakkor az építőanyag hi­ánya ne gátolja a tervezett megyei és országos beruházá­sok megvalósítását sem. Talán már senki sincs, aki valami módon ne járult volna hozzá az árvízkárosultak meg­segítéséhez. Nem 'egy dolgozó, nem is egy brigád vagy üzem volt a kezdeményezője ennek az akciónak, hanem szinte mindenki. Ám a vízzel elön­tött területeken az egész nép­gazdaságot érintő súlyos ká­rok is keletkeztek, amelyek adományokkal nem pótolha­tók. Rendkívül nagy termelés­kiesét jelent, hogy a megszo­kott munkájuk helyett még ma is tízezrek kénytelenek a Ti­sza és több mellékfolyójának a gátjait őrizni. Békés megye — bár a belvíz itt is sok kárt okozott —, sze­rencsére mégsem került a frontvonalba. Nálunk tehát különösen megvan a lehetősé­ge annak, hogy jobb munká­val, nagyobb eredmények el­érésére való törekvéssel ellen­súlyozzuk az egész országot ért anyagi veszteséget. Az ár­vízkárosultaknak nyújtott gyors segítség után most er­re van szükség. Az ipari és a mezőgazdasági üzemek dolgo­zói egyaránt sokat tehetnek. Társadalmi összefogással elke­rülhetjük, hogy az utóbbi évek erőteljesebb gazdasági fejlő­désében, valamint az életszín­vonal egyenletes emelkedésé­ben törés következzék be. A DÉMÁSZ Békéscsabai Üzletigazgatóságának és a me­gye téglagyárainak dolgozói példát mutanak és bizonyára hamar követőkre is találnak. P. B. Tito fogadta Fock Jenőt Belgrad Joszip Broz Tto, jugoszláv köztánsasági elnök és felesége szerda délelőtt belgrádi reziden­ciáján fogadta Fock Jenőt, a for­radalmi munkás—paraszt kor­mány elnökét és feleségét. A ta­lálkozón jelen volt Bíró József külkereskedelmi miniszter, Gye- nes András külügyminiszter-he­lyettes, valamint Marjai József, hazánk belgrádi nagykövete és felesége. Jugoszláv részről az eszmecserén részt vett Mitja Ri. bicsics, a Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács (kormány) elnöke és felesége, Mirko Tepa- vac külügyminiszter és felesége, Nagy Ferenc, a Szövetségi Vég­rehajtó Tanács tagja, a ma­gyar—jugoszláv gazdasági, együttműködési bizottság ju­goszláv tagozatának elnöke, Gé­za Tkvicki budapesti jugoszláv nagykövet és felesége, valamint Milos Mialevszki, a köztársasági elnök külpolitikai tanácsosa. A találkozó szívélyes, elvtársi légkörben zajlott le. Apró Antal megtekintette az árvízvédelmi munkálatokat Apró Antal, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a Ma­gyar Forradalmi Munkás—Pa­raszt Kormány elnökhelyettese kedden a késő délutáni órákban Szegedre látogatott. A Csongrád megyei pártbizottságon Győri Imre, a megyei pártbizottság el­ső titkára, Török László, a me­gyei tanács vb elnöke, a terü­leti árvízvédelmi bizottság ve­zetője, dr. Komócsin Mihály, a megyei pártbizottság titkára, Si­pos Géza, a szegedi pártbizott­ság első titkára tájékoztatta a vendéget az árvízvédelmi mun­kákról. A Minisztertanács el­nökhelyettese megtekintette a Szeged várost védő töltéseket, a homokzsákokkal, szádfalakkal erősített gátszakaszokat, beszél­getett a homokzsákok töltésénél dolgozó szegedi munkásokkal. Apró Antal ezután helikopter­ről tekintette meg a Tisza ős a Maros mentén folyó védekezést, majd Hódmezővásárhelyre, utá­na pedig Makóra látogatott. A Minisztertanács elnökhe­lyettese Csongrád megyei láto­gatását befejezve, a sajtó mun­katársainak többek között hang­súlyozta, hogy csak a szocialista társadalom viszonyai között le­het ilyen nagyarányú védekezést megszervezni. A kormány min­den szükséges védekezési esz­közt biztosított. A legnagyobb erő azonban az emberek erőfe­szítése, önfegyelme volt. Apró Antal befejezésül el­mondotta, hogy a Tisza tartós­nak ígérkező magas vízállása miatt továbbra is éber figyelem­mel kell folytatni a védekező munkát és — ahol szükséges — a töltések erőnítését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom