Békés Megyei Népújság, 1970. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-19 / 142. szám

t J MAXIMUMOK A «servezett vízgazdálkodás történetében egyszer sem vonult le olyan árhullám a Körösökön, mint ez év június első felében. A Fehér-Körös Gyulánál 1962- ben 675 centiméteres vízoszlop­pal tartotta a maximumot, me­lyet most 718 centiméterrel meg­döntött. A Fekete-Körös legna­gyobb vízhozamát 1966-ban Re­meténél 788 centiméterrel mér­ték. Mait 863 centiméter vízszin­tet észleltek. A Kettős-Körös Békésen 1919-ben akozott némi meglepetést 882 centiméteres vízoszlopával, melyet most 938 centiméter követett. A Sebes- Körös Körösladénynáil ugyan­csak 1919-ben 714 centiméteres vízállással tetőzött, most pedig 815 centiméterrel. A Hármas- Körös Gyoménál 1919-ben 873 centimétert ért el, most pedig 918-at. A Hortobágy-Berettyón 1966-ban 716 centiméteres víz­magasságot mértek, most pedig már napok óta 727 centiméteren áll a víz és még mindig árad! A most levonuló árhullám te­hát minden idők legnagyobb ma­ximumát adta. Érthető, hogy a vízügyi igazgatóság, a megyei tanács végrehajtó bizottsága, a párt megyei bizottságával közö­sen hathatóu védelmi intézke­dést tett, mivél az előrejelzések­ből következtettek a mostani vízhozamokra. Tulajdonképpen ezért kellett biztonságba helyez­ni több község lakosságát és azért kellett megnyitni Szegha­lomnál a Berettyó bal oldali töl. tóiét, elárasztani a szeghalmi Rákóczi Tsz kétezer holdját, hogy Körösladány és Dévaványa sanyargatott helyzetén könnyít­senek. Ha ezt nem teszik, tótkor a Sebes-Körös körösladányi véd­vonala felmondja a szolgálatot. A megyei árvízvédelmi operatív bizottság intézkedésével tehát tragédiát előzött meg. Ugyanezt mondhattuk a sarkadi térségre is. A Fekete-Körösre ugyanis annyi vizet vártak, hogy az a töl- léskoronával színei. Csupán né­hány centiméterrel maradt a vízszintje a töltéskorona alatt. Ha a megye nem lett volna ké­szenlétben és a védekezési mun­kálatokat csak egy percre i»3 szü­neteltette volna, akkor a Fekete- Körös jobb és bal partja elön­téssel fenyegette volna a kör­nyéket. Vízügyi szakembereink kérésére a párt megyei bizottsá­ga, és a megyei tanán, olyan erőket mozgósított a töltések erősítésére, melyekre méltán rá- illenek az új maximumok. Az emberi teljesítőképesség maximumára volt szükség ah­hoz, — többek között —, hogy Gyulán, a József szanatóriumi hídtól 500 méteren át térdig érő Latyakba vigyék az emberek az anyaggal töltött 50 kilós zsáko­kat azért, hogy a csúszó partot megállítsák. És az emberek jöt­tek Elekről, Kétegyházáról, Do­bozról, Békésről, Mkzőberényből, Körösladányból, Dévavényáról, Csorvéaról, Orosházáról, Pusz­taföldvárrá, Tótkomlósról, hogy védekezzenek és készenlétben le­gyenek a legnürgősebb beavat­kozásokra. A legmagasabb vízállás, a töltések védelme ez emberi erő mellett, a technikai eszközök legnagyobb összpontosítását is követelte. Szinte az egész ország együtt lélegzett velünk. Buda­pestről, Szombathelyről, Pécsről gépkocsivezetők, vízügyi szak­emberek, katonák kapcsolódtak be a bai elhárítására. Ma korai lenne még arról be­szélni, hogy a legmagasabb víz­állással járó veszélyen túljutot­tunk. A folyókon még mindig magas a vizoszlop. A töltések átáztak, «»úszkálnak. További türelmes és munkára kész erők szükségesek ahhoz, hogy ered­ményesen védekezhessünk! Az eddigi példák azt mutatják, hogy a csúszott, leszakadt töl­telék is menthetők! Erősítsük ezeket, mert a védeti oldal a mi­énk s ott emberek élnek. Dupsí Károly Békés megvetek a pécsi vásárán Július 3-a és 13-a között újdonságait. A vásáron me- rendezik meg a II. Pécsi Ipari j gyénket jj Békés megyei Vc- Vásárt és Kiállítást. A termék- \ gyesipari Vállalat és a Békés­bemutatón mintegy 90 hazai és; csabai Vasipari Klsz képviseli 34 jugoszláv vállalat állítja kil termékeivel. Ki ad el több könyvet? Áprilisban jelent meg a Szö­vetkezetek Országos Szövetsé­gének és a KPVDSZ központi titkárságának közös felhívása: szocialista brigádok, kapcsolód­jatok be a könyvterjesztési versenybe! Nemes elgondolás, én ha tartalmilag sikerül jól megszervezni és megvalósítani, akkor életképes mozgalom in­dulásának lehetünk tanúi. Kétegyházán, az ÁFÉSZ könyvelési brigádja 1964-ben nyerte el a „Szocialista brigád” címet, és ez a brigád most els' sók között jelentkezett az ér­dekes versenyre. A brigádveze­tő, Szilbereisz Józsefné. Brigád­vezetői tiszte mellett a főköny­velő helyettese. Felelős beosz­tás. A brigádot Szilágyi Erzsé­betről nevezték el az asszo­nyok; mert mindenki nő eb­ben a brigádban, Kohut Zoltán­ná, Kemenes Mátyásné, Dósai M. Ferencné, Csáki Andrásné, és Ottlakán Mária. A brigád vezetője, amikor a könyvter­jesztési verseny dolgait kérdem, valóságos kis haditervvel áll elő. — A napokban volt Itt a gyu­lai könyvesbolt megbízottja, megkötöttük a bizományi szer­ződést. Másfél ezer forintos az az első tétel, aztán folyamato­san kérjük majd az új köny­veket. Az elnökünk, dr. Her­nádi József a legfőbb patrónusa ennek a mozgalomnak. Az iro­dájában adott egy szekrényt, és azt is elhatároztuk, hogy fi­zetéskor könyvvásárt csinálunk. Kirakodunk az egyik irodában egy asztalra, hogy mindenki lássa: miben válogathat. A könyvesbolt megbízottja aján­ló-jegyzékeket ígért, az Is jó lesz. A boltok vezetőit is meg­nyerjük az ügynek, könyveket adunk ki nekik, hogy ők is segítsenek árusítani. Az a fon­tos, hogy minél többen vásá­roljanak, és legyen módjuk vá­logatni. A brigád naplóját szívesen megmutatják. Hét éve vezetik pontosan, megörökítve minden eseményt. Ez a verseny a leg­frissebb bejegyzés. — Mindannyian szeretjük a könyveket, nem lesz nehéz ajánlani — mondja Kemenes- né. Nincs szebb dolog, mint könyvet juttatni azoknak, akik ritkán jutnak el ahhoz, hogy rendszeresen olvassanak, és könyvtárat gyűjtsenek — mondja a. másik brigádtag, Csáki Andrásné. Az országos díjak, a megyei és a iárási dijak is csábítóak. De nemcsak ezért fogadták örömmel a felhívást, hiszen ez a brigád, a kétegyházi „Szilá­gyi Erzsébet" mindig, minde­nütt szívesen segít, és vállal nemes, szép feladatokat. S. E. Próbaüzemei a víztisztító Hazánk legnagyobb szennyvíztisztítói közé sorolható a Székes­fehérvárott 40 millió forintért létesített és most próbaüzembe helyezett szennyvíztisztító telep. Az úgynevezett anaerob mód­szerről dolgozó telep naponta J8 ezer köbméter szennyvizet tisztít meg. Képünkön: működésben az ún. eleveniszapos me­dence. (MTI fotó) Váeról üzenik: Szeretettel várjuk az orosházi vegyes kart (Tudósítónktól) Falragaszok adják tudtul Vá­cott városszerte, hogy a helyi KISZ-kórus vendégeként a hét végén a Duna-kanyar Ipari góc­pontjába érkezik a 35 tagú orosházi városi vegyes kar. A Békés megyéből érkezők megelőzőén — szombaton dél­után — a Magyar Rádió stúdió­jában több műsorszámot hang­szalagra énekelnék, a Kóruspó­dium című sorozat részére. — Szeretettel várjuk az oros­házi testvérkórust! — nyilatko­zott Bogányi Tibor, a váciak karnagya. Elmondta, hogy a Vác Városi KISZ-kórus 196.1- ben Orosházán vendégszerepeit. A mostani vendégfogadás él­ményt jelentő műsort ad és to­vább mélyíti a két együttes tagjainak a barátságát. A hangverseny szombaton este kezdődik a főtéri városi kiállitóteremben. Az orosházi együttest Szoko- lay Bálint vezényli. Papp Rezső IXem lehet a nemzeti vagyonnal könnyelműen gazdálkodni Júliusban életbe lép a gázenergia-törvény A szén hidrogén bányászát és a banyahatóság szakemberei Ba­latongyörökön vitatták meg a jú. lius elsejével életbe lépő gázener giatörvény előkészített végre­hajtási tervezetét. A nagyobb­részt jogi szakemberek által megtartott munkaértekezletet Bese Vilmos, az Országos Kő­olaj. és Gázipari Tröszt vezér- igazgatója nyitotta meg. Elmon­dotta, hogy eddig még kevés or­szágban alkották meg a gázener­gia hasznosításának törvényben szabályozott rendjét. A hazai gázvagyon és termelési lehető­ségek azonban ezt nemcsak le­hetővé, hanem szükségessé is tették. Az országgyűlés azért hagyta jóvá a gázenergia-tör­vényt, hogy gyorsítsa a gázter­melést és gázszolgáltatást. Nyilvánvalóan ezt a törekvést kell a végrehajtási utasításnak is tükröznie. Az a földgáz-te- remtette kulturális és technikai előny, ami annak idején döntő szerepet játszott az USA gyors fejlődésében, ma a hazai lehető­ségeinket hasonló módon gazda­gítja, ezért nem szabad ezzel a nemzeti vagyonnal könnyelmű­en gazdálkodni. A racionális felhasználáshoz meg kell terem­teni az ipari és lakossági fo­gyasztók vonatkozásában a biz­tonságos felhasználás feltételeit. Ez természetesen az elengedhe­tetlen „gázkultúrát” is jelenti, j Meg kell akadályozni a gázbeve­zetések „fusizását”, mert csak! előírás szerinti szereléssel lehet elejét venni a már eddig is sú­lyos tragédiákat előidéző gáz­robbanásoknak. Az új törvény végrehajtási utasítása számos eddig) perel­hető ügyet is ki fog zárni, mert szabályozza a gázszolgáltató és a fogyasztók jogait és köteles­ségeit is. Eldönti, hogy kit mi­lyen mértékben terhel a gázbe­vezetés és a rekonstrukció költ­sége. Előírja az ipari és lakos-1 sági fogyasztóknál alkalmazan-, dó szabványos gázszereléseket, de azt is, hogy a hatósági fel- J ügyelet ellátásában ki az illeté- j kés. Különösen nagy szerepet kapott ezen a téren a Bányaha­tóság, mert a városi ás ipari el­osztóvezetékek engedélyezésón kívül, azok biztonságos üzemel­tetése felett is őrködnie kell. Ez a rendelkezés kizárja azokat a hibalehetőségeket is, amelyek az eddigi gázosításoknál a helyte­len vezetéktervekből adódtak. A Bányahatóság szerveit or­szágszerte megfelelő képesítésű és gyakorlatú szakemberekkel erősítették meg az új feladatok ellátására. Bese Vilmos, a Kőolaj- és J Gázipari Tröszt vezérigazgatója az általános tájékoztatójában azt is elmondotta, hogy 1980-ia a lakossági fogyasztók az ország 66 százalékát teszik ki a tervek és lehetőségek szerint. A Gaz­dasági Bizottság részletesen ki­dolgoztatta a földgázprogram alakulását a forrásoldal tekinte­tében is. Eszerint 1975-ben már 6,5 milliárd köbméterre, 1980- ban pedig 8,5 milliárd köbmé­terre nő az ország földgáz fel- i használása. Az alföldi kedvező; kytatási helyzet ugyan a hazai készlet további növekedésével kecsegtet, de a tervezés bizton- ] sága miatt az import földgáz le­hetőségeket is számításba vet­ték. Elsősorban természetesen a Szovjetunióból érkező földgázra számíthatunk. Fenntartjuk azonban a Ro­mániából érkező földgáz import lehetőségeinket is, ami Jelenleg eléri az évi 200 millió köbmé­tert. így a hazai földgázterme­lést 1975-re 5,3 málliárdra, 1980-ra pedig csak 5,5 milliárdra kellene emelni. A különbözet az a nagy tét, ami a következő években a szénhidrogénbányá­szokat és itt elsősorban az alföl­di szakembereket, most kiemel­ten ösztönözheti. Az import megtakarításában még ilyen nagy feladatok elé nem igen ke­rültek. A tervezett földgázprogram megvalósításához folytatni któl a hazai földgázvezetékek kiépí­tését is, mert a jelenlegi háló­zat a tervezett fejlődéshez nem elegendő, A tervezőknek és ki­vitelezőknek újabb 1700 km táv vezetek megépítésére kell felkészülni. Ezeknél kiemelten kell kezelni az optimális „hősű­rűség” követelményeit és így te­kintettel kell lenni az ország energiában szegény területeire is. A gazszolgáltatás fokozásával párhuzamosan kell gondoskodni a rendelkezésre álló földgáz el­osztásához szükséges biztonsági létesítményekről. A végrehajtási utasítás terve­zetét a munkaértekezleten el­hangzott javaslatokkal és kiegé­szítésekkel fogják kiadni. Július elseje után tehát már az új tör­vényerejű rendelet szellemében folytatódik a hazai földgázprog­ram végrehajtása. (fekete)

Next

/
Oldalképek
Tartalom