Békés Megyei Népújság, 1970. június (25. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-17 / 140. szám
Bolthelyiség az állattartó épületben — Szigorúan ellenőrzik az állami támogatással létesült tsz-épületek rendeltetésszerű használatát A MÉM szakemberei ellenőrizték, hogy a mezőgazdasági nagyüzemed rendeltetésüknek megfelelően has znál .iák-e az állami támogatással épített állatte- nyóizlési létesítményeket, istállókat, gazdaöági épületeket stb. tavaly ugyanis több helyen azt 1 tapasztalták, hogy a gazdaság felépíttette az istádét, majd az épületben nem állatokat tartott, hanem raktárt rendezett be vágy- ideiglenes irodát alakított ki benne. A mostani ellenőrzés arról tanúskodik, hogy sokat javult a helyzet. Csak elvétve akad olyan mezőgazdasági nagyüzem. ahol megpróbálják kijátszani a rendelkezőit. Ilyen esetekben a tsz-szel visszafizettetik az állami támogatás teljes összegét. Bács megyében eddig összesen 1,6 millió Ft-ot téríttettek visz- sza a közös gazdaságokkal. A dunaföldvári termelőszövetkezet Csend... Iskola. Olyan, mint a többi Békéscsabán. Mint a többiben, árvíztől ide- kényuzerített emberek. Este 9 óra. Vacsora után vannak. Lefekpéldául üzlethelyiségnek használta az egyébkent korszerű, de állattartás céljára épített csarnokot. Tolna megyében is találkoztak rendellenességekkel. Egyebek között egy nagyobb borjúnevelő épületben nem ta- j láttak állatokat. A létesítményt! ugyanis műhelyként hasznost- : tották. Csongrád megyei bordá- nyi tsz-ben az ötven férőhelyes '• növendékmarha-istálló építőjéhez adott állami támogatást vonták meg, mert az. épületben ugyan állatokat tartottak, de nem növendékmarhát, hanem kosokat. A felniérés tapasztalata, hogy az állami segítséggel létesített istállók és más épületek kihasz- náll'ijága az utóbbi hónapokban lényegesen javult. II Gabonatröszt szocialista brigádvezetölnek értekezlete Kedden a Gabonatröszt válla- i latainak szocialista brigádveze- I tői az aratás feladatairól tanács- I koztak. Rékai Gábor, a tröszt | vezérigazgatója elmondotta: A hazai nagyüzemek 2,3 millió holdon termesztenek kenyér- gabonát, ennél azonban kisebb területről takarítják maid be a termést, mert az ár- és belvíz nagy károkat, kipusztulást okozott. . A gabona országszerte kalász- ba szökött és a virágzás előtt van. Sok függ még a hátralevő hetek időjárásától, ez ugyanis döntően befolyásolhatja mind a mennyiséget, mind a minőséget. A vállalatok felkészültek a termés fogadására. A kalászosok 95 százalékát nagyüzemi módszerekkel veszik át, tehát gépek- í kel aratják le a táblákat és a szállítást, a tisztítást és az egyéb műveleteket szintén nagy teljesítményű berendezésekkel végzik el. A vállalatok például 3110 vagonra bővítették a szárítógépek egy napra eső kapacitását. A vezérigazgató elmondotta, hogy hozzáláttak a kiskereskedelmi hálózat kiépítéséhez jelenleg 1700 helyen értékesítik a takarmányt, több mint 800 helyiségben — úgy, hogy a vállalatok megbízásából az AFÉSZ- ek és tsz-ek is bekapcsolódtak az árusításba. Az év első öt hónapjában 13 500 vagon takarmányt vásároltak a kisfogyasztók, az év végéig összesen 30—40 ezer vagonnyit akarnak eladni nekikvéishez készülődnek. Az öregek már lefeküdtek. Csak álom nem jön a szemükre. Nem csoda. A víz az otthont fenyegeti. ...Szokatlan hang az _ iskola hangszóróiból. Az árvízről beszélnek. A védelem vezetőinek helyzetjeleintése. Mi van a lakó- helível. a házakkal, az állatokkal? Hogy bírják a gátak? Mekkora a víz? Hírek, hírek... Csend. A fekvők félkönyökön. Az ülők, álldogálták mozdulatlanul. Egyetlen mozdulatot sem tesz senki. S nem a hang felé fordulnak, maguk elé néznek. Dermedtem Szemükben, agyukban, idegeikben az elhagyott otthon képe. Még áll. Talán nem lesz nagyobb a baj. Mozdulatlanok a gyerekek is. A hat-nyolcévesek talán már tudják is a veszélvt. Lehet, hogy pár nappal ezelőtt látták a televízióban. újságban, hogy Szeged. hogy Makót a Kraszna. a Szamos ária. Most. az ö iskolájuk, az ő játszóhelyük, az ő otthonuk. A kisebbek meg anvjuk rémületéből érzik tán a szörnyűséget. Hírek, hírek... És rettentő csend. Elviselni alig lehet. Fájó. szívet összemarkoló mozdulatlanság. Soha nem láttam ilyet. Csak filmen... a moszkvai metróban hallsatták így az emberek a világháború haöi tel en tóiéit. Csend. Esv nagvon öreg ember bottal jött volna fel a lépcsőn. A hírek az utolsó lépcsőfokra szösezik. Eleven húsból vésett szobor. A fájdalomé. A szomorúságé. Hírek, hírek... Az utolsó huszonnégy órában nem emelkedett a víz. Fel kellene sóhajtaniuk. Legalább valakinek fel kellene sóhajtania. De csend. Senkiből nem tud kiszakadni egy köny- nyebbítő mozdulat. Tudják, hogy még nem dőlt el a sorsuk. Csend van. —daniss A közlekedés öléves tervének feladatai a KSZDSZ központi vezetőségének ülésén A Közlekedési és Szállítási i Dolgozók Szakszervezetének I központi vezetősége kedden ülést tartott. A központi vezetőséget dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter tájékoztatta a közlekedéspolitikai kon- : cepció végrehajtásának eddigi j eredményeiről és ismertette a közlekedés fontosabb feladatait, j lehetőségeit a 4. ötéves tervben. J Az elmúlt két évben a személyszállítás hálózata 1023 kilométerrel bővült, s teljes hosz- sza csaknem eléri a 24 000 kilométert. További 110 települést kapcsoltak be az autóbuszközlekedésbe, amely ma már 2935 helységet érint. Az autóbuszjáratok számát 2773-mal gyarapították, ezen belül 65 újabb járatot indítottak a megyeszékhe- j lyek között. Kilenc új forgalmi telepet építettek, több új autóbuszpályaudvart és -állomást helyeztek ; üzembe. Két év alatt 74 kilomé- [ ternyi autóút épült, 156 kilométer hosszban 46 bekötő út készült el, 635 kilométernyi utat korszerűsí tettek. Akadnak kedvezőtlen tapasztalatok is. Nem sikerült kellően javítani a személyszállítás színvonalát, s a zsúfoltság sem I csökkent a kívánt mértékben. A 4. ötéves tervben tovább nő a közúti közlekedés és javul a személyszállítás színvonala. I 1975-ig a tehergépkocsik száma 120 ezerre, az autóbuszoké 10 400-ra, a személygépkocsi-ál- ! lomány félmillióra növekszik. Az országos úthálózat 75 százaléka lesz állandó burkolatú, porA PAMUTTEXTILMÜVEK BÉKÉSCSABAI GYÄBA felvesz 16 éven felüli női dolgozókat • • rr | r _ rr szovo-atkepzos, lánocsévélő munkakörökbe Heti munkaidő 40 óra, betanulás idejére kedvezményes ebédtérítést biztosítunk. Vidékről bejárók részére utazási költség, hozzájárulás. Továbbá felveszünk 14 évet betöltött női dolgozókat 6 órás munkakörbe. Kereseti lehetőség 8 órás munkakörben, ill. körökben a betanulás után 1400—1800 Ft, 6 órás munkakörökben 750—850 Ft havonta. x mentes út. Budapesten elkezdődik az úgynevezett tengelykereszt. valamint az országos közutak bevezető szakaszait egymással és a főúthálózattal összekapcsoló körirányú pálya kiépí tése. A miniszter kérdésekre válaszolva egyebek között elmondotta, hogy a személyszállítás színvonalának növelésére a jelenlegi szabályok nem ösztönöznek. A megoldás; megfelelő ösztönzők kialakítása. Szüksé gesnek látszik, hogy a közlekedés kultúráltságának fokozását szolgáló kiadásokat az állam fedezze. A vasútállomások körzetesítését. a vasútvonalak megszüntetését a minisztérium nem sürgeti. erre csak akkor kerül sor, ha minden előfeltételt megteremtettek. A kezdeti tapasztalatok alapián azonban — a korábbi ellenkezéssel szemben — most már a helyi szervek kérik a színvonalasabb utazást nvúitó autóközlekedést a vasút helyett (MTI) Szocaütfa szerződés a 2. tiszai vízlépcső és öntözőrendszerei megalapozásának elősegítésére Üj szakaszba érkezett a KISZ védnökségével megvalósuló kiskörei vízlépcső építése: a tervezők befejezték munkájukat, s az idén már az 1973-as üzembe helyezés feltételeit kell megteremteni. A szocialista szerződés aláírására délután került sor ünnepélyes keretek között. A Tisza 2. KISZ-védnökség országos operatív bizottság a többi között vállalta, hogy együttműködik a Békés, Borsod, Hajdú, Heves, Szabolcs—Szolnok megyei védnök- ségi operatív bizottságokkal és a KISZ budapesti bizottságával, s a helyi feladatoknak megfelelően akcióprogramot dolgoz ki számukra. Lakáshelyxet hőseiről és távolról 9 Csizmák és léptek A lakásépítési programjának | meghatározása nem csak az j adott ország anyagi erejének függvénye, hanem például a lakosság kor szerinti összetétele, hisz a mai tizenéves a távlati terv időszakában már családot alapít, lakást igényel — rengeteg más tényezőnek is. Hazánkban például csupán -a lakásigénylések szamából nem lehet a tényleges lakásszükségletre következtetni. Nem, mert sokan — a lakáshelyzet ismeretében — be sem nyújtották igénylésüket. Mások ugyanakkor több helyen és több címen is. Szép számmal vannak olyan igénylők, akiknek másutt lakásuk, házuk található, stb. A lakásépítés Ugyanakkor nem egyenes következménye a jó vagy rossz lakáshelyzetnek: Svájcban, Svédországban például kimondottan jók a lakásviszonyok, s mégis, itt új lakást építenek. Hosszú évek óta a Szovjetunióban építik számszerűen a legtöbb lakást, mégis, az általános lakás- helyzetben hátrább áll. hiszen a háborúban teljes lakásállományának negyedét vesztette el, $ a másik negyed súlyos károkat szenvedett... A második világháború négymillió lakást teljesen elpusztított, s 15 millió szenvedett különböző • méretű sérüléseket Európában. Közvetlenül a háború éveit követően elsősorban a lakásépítés —: és minden építés — ipari bázisait kellett létrehozni, s csak az 1959-es évektől beszélhetünk nagymértékű lakásépítésről. Igaz, akkortól kezdve sok országban mérföldet lépő csizmákat húztak a lakásépítők. Ilyen csizmában járnak a szocialista országok is. Am hátrábbról kezdték, mint partnereik ... ! Gyorsuló ü*em Húsz esztendeje, 1950-ben az ezer lakosra jutó lakásépítés az Egyesült Államokban volt a legmasasabb- kilenc. Az NSZK 7 5 lakást épített akkor ezer la- kosra számítva, s a többi európai tőkés ország mutatója is g—7 között volt. A szocialista országok közül a Szovjetunió építette — már akkor is — a legtöbb lakást, ezer lakosra számítva, hatot. A többi szocialista ország e mutatója 1.5 és 4.0 között mozgott. A fejlődés gyorsaságának érzékeltetésére: hazánkban 1950-ben ezer lakos- . ra 3,8. 1968-ban 6.5 újonnan épí- j tett lakás jutott. A Szovjetuni- ! óban 6,0. illetve 9,4, Csehszlovákiában 3,1 és 6,1, Lengvelor- j szágban 2,4 és 5.9, Romániában j 3.0 és 5.8 Bulgáriában 2,7, és 5,1 j Jugoszláviában 1,6 és 6.4. a Német Demokratikus Köztársaságban 1,7 és 4,5. A gyorsuló lakásépítési ütem eredményeként a szocialista országok kivétel nélkül „felsőbb osztályba” léptek: a rossz lakáshelyzetű országok közül a közepesek, illetve a közepesek közül a jók csoportjába. Az európai szocialista országok között a Német Demokratikus Köztársaság áll az élen — ezer lakosra 349 lakás —, öt hazánk követi — 309 lakás —, majd a további sorrend: Csehszlovákia, Szovjetunió, Románia, Bulgária, Lengyelország, Jugoszlávia. (Hazánk esetében az épített lakások száma hosszabb távon így alakult: 1941-ben 31 ezer, 1950-ben, 35 ezer, az 1961—1965 közötti évek átlaga 56,5 ezer, 1969-ben 61,8 ezer. Az idézett adatok egésze végül is egyértelmű kép kialakítását teszii lehetővé, ami a fejlő- j dés mennyiségét, gyorsaságát, s eredményességét illeti. Persze, azért marad még tennivaló... Többet, korszerűbbet A tőkés országok és a szocialista országok lakásépítési tevékenysége között lényeges különbséget ott találunk, hogy a tőkés országokban fölépített lakások nagyobbak és korszerűbbek. Anélkül, hogy bármiféle magyarázkodásba kezdenénk, szükséges megjegyezni: a nagyobb alapterületű, szobaszámú, s korszerűen fölszerelt lakások építése a kapitalista országokban függetlenül a lakáspolitikától — mert ilyen lakáspolitika a legtöbb országban egész egyszerűen nem is létezik —, mig a szocialista országok — érthetően — elsősorban az alapigények kielégítésére törekednek; a „második lépcső” a nagyobb, korszerűbb lakások építése. A cikk szűkre szabott keretei nem adnak módot arra, hogy akárcsak a legfőbb szempontok alapján is mérlegre tegyük a különböző európai országok lakásállományának korszerűségét, így csak az érzékeltetés kedvéért: a villannyal ellátott lakások aránya a teljes lakásállományon belül száz százalék Angliában, Svédországban, az az NDK-ban és az NSZK-ban. A többi országban hetven-kilenc- vennyolc százalék között van. Jóval nagyobbak az eltérések a vízvezetékkel, fürdőhelyiséggel való ellátottságban. Huszonegy európai — szocialista és tőkés — ország adatai 25 és 97 százalék között mozognak a vízvezeték. nyolc és 79 százalék közt a fürdőhelyiség esetében. A teljes lakásállományt tekintve erőteljes a különbség a tőkés országok javára, a felszereltségét illetően, ám már jóval kisebb, ha az újonnan épített lakásokat vesszük alapul. (Sőt, a villannyal való ellátottságnál már nincs is eltérés.) A -„rés” tehát szűkül, s ez a tudatos állami lakáspolitika eredménye. Úticél: a város vagy ..,? A lakásépítések többsége — néhány, valóban csak kivételként fölfogható országtól eltekintve — ma már a városokban valósul meg. Az urbanizáció, ahogy ezt szakszerűen jelölik, világjelenség, s megállíthatatlan folyamat, egyenes következménye a gazdasági-társadalmi változásoknak. A szocialista országok ilyen értelemben is csökkentették a köztük és a fejlett tőkés országok közötti távolságot, de mindkét országcsoportban áll a vita: valóban a meglevő városokat szükséges-e fejleszteni, vagy egészen új utakat kell vágni, s létrehozni a már a XXI. század emberét szolgáló településeket? Túl messzire szaladnánk, ha e különben nagyon érdekes témát boncolgatni kezdenénk. Maradjunk csak a realitások józan világában. Ott. hogy 1941-ben még 382 személy lakott száz lakásban Magyarországon, hogy 1950-ben még mindig 375, 1960- ban 332, s 1969-ben 308... Mert, ha nem is mérföldlépő csizmákkal, de — a többi országtól nem el-, vagy leszakadva haladunk előre. Oda. ahol lakásigények és lakások minden család esetében összetalálkoznak. Mészáros Ottó BitíSMim^ ij 1970. JUNIUS 17.
