Békés Megyei Népújság, 1970. június (25. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-14 / 138. szám
Ünnepi megemlékezés Békéscsabán Hz Országos Vízügyi Hivatal rendkívüli tájékoztatója (Folytatás az 1 oldalról) kihatottak a Társaság tevékenységére is. 1950. decemberében rendezték meg a Magyar—Szovjet Társaság I. Kongresszusát. Az a tény, hogy ezt a kongresz- szust első kongresszusnak nyilvánították, ugyancsak azt mutatja, hogy a Társaság kifejezetten hangsúlyozni kívánta megváltozott jellegét. Ismeretes, hogy a kongresszuson a Társaság elnökévé Erdei Ferencet választották. 1949-től 1956-ig nagyjából azonos programmal, azonos módszerekkel dolgozott a Magyar—Szovjet Társaság. A közbeeső időben számos szocialista brigád vette fel Társaságunk nevét. Több helyen ének- és táncegyüttesek, színjátszó csoportok alakultak — köztük mint legjobbak a Békéscsabán, Szarvason, Dévavá- nyán, Vésztőn és másutt, akik társadalmi ünnepek, évfordulók alkalmából felléptek — szerepeltek nagy lelkesedéssel. Ebben az időben megyénkben körülbelül 10—15 ezer tagja volt a társaságunknak. 1956 őszén az ellenforradalom célba vette a Magyar—Szovjet Társaságot is amely a tevékenységében olykor megmutatkozó hibák ellenére is sokat tett a magyar és a szovjet nép kapcsolatainak bővítése, a magyar—szovjet barátság elmélyítése érdekében. Semmiféle erőszak, üldözés, nem tudta széttépni az őszinte barátság szálait a Társaság aktivistáinak szívében. Így történt, hogy az ország számos városában és községében — a mi megyénkben is minden központi irányítás nélkül már 1956 novemberében újjáalakultak, újjászerveződtek az MSZT helyi csoportjai. 1957 tavaszán pedig csaknem az egész országban újra munkához láttak a magyar —szovjet barátság hívei. Ez az egyre erősödő mozgalom hívta azután ismét életre a Társaság szervezeti központját az újjáalakult Magyar—Szovjet Baráti Társaság Országos Elnökségét. Az ellenforradalom leverése után 1957. június 15-én ült ösz- sze először az MSZBT Országos Elnöksége. Ez az ülés nem egyszerű újjáalakulást jelentett, sokkal több volt annál, mert az itt született határozatok lényeges változást hoztak a magyar —szovjet barátság mozgalmának munkájában. A legfontosabb változás az volt, hogy a Társaság ezután nem tömegszervezetként, hanem mozgalomként működjön. Az eddigi zárt szervezeti keret feloldása egyben azt az alapvető célkitűzést is szolgálta, hogy a magyar—szovjet barátság erősítésén ne kizárólag a Társaság dolgozzon; legyen az ügye mindenkinek, akinek drága a szocializmus fejlődése hazánkban. Az MSZBT tevékenysége 1957 után évről évre bővült és egyre hatékonyabbá vált. Nagy jelentősége volt ebben a vonatkozásban annak a körülménynek, hogy 1958 februárjában Moszkvában megalakult a Szovjet—Magyar Baráti Társaság, melynek elnöke Fedoszejev akadémikus lett. Az MSZBT 1960. februárjában megtartott kongresszusa joggal állapította meg, hogy a Társaság eredményes munkát végzett, újjáalakulása óta fő! segítene pártunk és kormányunk politikai célkitűzéseinek megvalósítását Ennek az eredményes munkának az elismerése volt, hogy a kongresszuson a Munka Vörös Zászló Érdemrendjével tüntették ki Társaságunkat. Az MSZBT a kongresszust követő években eredményesen dolgozott a feladatok megvalósításán és sikeresen kialakította munkájának több új, az eddiginél hatékonyabb módszerét. A Társaság tevékenységének s ezzel együtt a magyar—szovjet barátság egész ügyének újabb fejlődést adott az a tény, hogy 1965 óta a Társaság szoros együttműködést alakított ki a Hazafias Népfronttal. Az MSZBT 1966 jaguárjában megtartott IV. kongresszusa meghatározta a Társaság mai feladatait. Erre vonatkozóan Vichnál Pál a következőket mondotta: A Magyar—Szovjet Baráti Társaság tevékenysége arra irányul, hogy megmutassa azt a harcot, amelyet a Szovjetunió folytat a békéért és a nemzetközi munkásmozgalom egységéért, az önzetlen támogatást, amelyet a szovjet nép nyújt a gyengén fejlett országoknak, a szabadságukért és a nemzeti függetlenségükért küzdő népeknek. A Társaság elő kívánja segíteni, hogy a magyar dolgozók még jobbam megismerjék a Szovjetunió politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális életét, eredményeit. Munkájában fokozott figyelmet szentel a történelmi és mai magyar—szovjet kapcsolatoknak, azok politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális és tudományos jelentőségének. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság felismerve jelentőségét, egyik fő feladatának tekinti, hogy elősegítse a személyes kapcsolatok megteremtésének és bővülésének lehetőségeit. A Társaság nagy figyelmet fordít a küldöttségek cseréjére. Hagyományossá vált immár, hogy az MSZBT hazánk fel- szabadulásának évfordulója, április 4-e és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója, november 7-e alkalmából küldöttséget fogad. Megyénkben már hagyomány, hogy évente 20—30 esetben fogadunk szovjet elvtársakat. Az MSZBT annak érdekében, hogy a hazánkba látogató szovjet turisták programját tartalmasabbá tegye, a Magyarországra érkező szovjet turistacsoportok részére baráti találkozókat szervez, lehetőség szerint üzem-, vagy tsz-látogatásokkal egybekötve. A magyar—szovjet turista- kapcsolatok fejlődésében igen fontos szerepük van a körülbelül 300 résztvevővel induló Béke- és Barátság-von átoknak. Például a jubileumi évben 17 Béke- és Barátság-vonat indult a Szovjetunióba, ebből kettő november 7-re Moszkvába, illetve Leningrad ba. A Szovjetunió népének életét úgy is segítjük bemutatni. — mondotta továbbá az előadó —, hogy népszerűsítjük a hazánkban megjelenő szovjet film- és sajtótermékeket. Példaként említem meg, hogy a Fáklya című szovjet képeslap 10 ezer példányban jelenik meg havonta megyénkben. Ennek vásárlói csaknem fele rendszeres előfizető. Emellett az Asszonyok és a Szovjetunió című lapok is közkedveltek nálunk. Büszkélkedhetünk azzal is. hogy a Békég megyei Mokép országos első a szovjet filmek látogatottságával elért eredményeivel. A Lenín-centenárium megünneplésében megtisztelő, sokrétű feladat hárult az MSZBT- re, mely arra törekedett, hogy a nagy évforduló alkalmából a Szovjetuniót, mint a lenini eszmék gyakorlati megvalósítását mutassa be. A Magyar^—Szovjet Baráti Társaság méltó módon vett részt hazánk nagy történelmi eseményének — felszabadulásának 25. évfordulójának — megünneplésében. Az évforduló kapcsán elsősorban a Szovjetunió felszabadító szerepét, az új, szabad, független Magyar- ország felépítéséhez nyújtott szovjet següség jelentőségét hangsúlyozta és kiemelte a magyar és a szovjet nép barátságának a két ország gyümölcsöző együttműködésének szerepét. Nem kívánom felsorolni mindazt a segítséget, amit viszonzásul a Szovjetuniótól kaptunk gazdaságilag és más területen. De nem mulesztliatosit el ktiszunetünkef kifejezni az elnökség névében a hazánkat sújtó árvíz leküzdéséhez adott szovjet emberek segítségéért. Gondjaink enyhítésében mindenütt ragyog az igaz szovjet—magyar barátság — fejezte be beszédét Vichnál Pál. Ezt követően a baráti társaság megyei elnöke á 25 éves magyar—szovjet barátság mozgalom ünnepének alkalmából aranykoszorús plakettet, valamint aranykoszorús jelvény kitüntetést és díszoklevelet adott át azoknak az aktíváknak, akik a sok közül is a legtöbbet tettek megyénkben a magyar—szovjet barátság elmélyítéséért. Aranykoszorús plakettet kapott a sarkadi Lenin mezőgazdasági tsz, mint az országban elsőként megalakult termelő- szövetkezet. Aranykoszorús plakettel tüntették ki a Békés megyei Művelődési Ház Balassi Bálint népi együttesét. Aranykoszorús jelvény kitüntetést és díszoklevelet kaptak az alábbi aktívák: Alexa Jánosáé Békéscsaba, az Ingatlankezelő Vállalat személyzeti vezetője, Balogh Ferenc Békéscsaba, a Megyei Könyvtár dolgozója, Boros Gergely Békéscsaba, a MÉSZÖV elnöke, a Társaság alapító tagja, Buzi József Békés, az Október 6 Tsz párttitkára, Dobrovszkij Jánosáé, Békéscsaba, a Megyei Tanács Művelődési Osztály munkatársa, Moravszki Pál Békéscsaba, a megyei elnökség tagja. Dr. Gombos Imre Békéscsaba, kórházi főorvos. Hajdú Antal Békéscsaba, SZMT munkatársa, Inokay Jánosné Békéscsaba, az Idegenforgalmi Hivatal vezetője. Jeges Söradómé Gyula, megyei kórház röntgen-asszisztense. Kele József Szeghalom, járási tanács főelőadója, Nyári Sándor Békéscsaba, a Hazafias Népfront megyei titkára. Püski Gábor Békéscsaba, a Művelődési Ház igazgatója, Dr. Pankotai István, Békéscsaba, a városi pártbizottság osztályvezetője. Varga István Mezőhegyes, a Bercsényi Termelőszövetkezet főagronó- musa, Dr. Vörös Áron, Mező- kovácsháza Járási Tanács vezető főorvosa, Szilágyi Mihály Békéscsaba, az elnökség tagja. Müller Dezső Békéscsaba, nyugdíjas. Dr. Földhazi Sándor Békéscsaba, a megyei Állategészségügyi Állomás főállatorvosa, Rocskár János újságíró, Pataki József Orosháza, nyugdíjas. *** A Magyar—Szovjet Baráti Társaság megyei elnöksége, valamennyi aktivistája abban a mélv meggyőződésben ünnepelte meg a Társaság fennállásának 25. évfordulóját, hogy ez az évforduló is jelentős mértékben hozzájárul majd a magyar és a szovjet nép történelmi barátságának megszilárdulásához és elmélyülésének, ahhoz a közös harcnsk sikeréhez, melyet népeink vállvetve folyhatnak az egész világ békéjéért. az i” társadalom megvaló- *í‘r.sáért. az áníziéddmi BieSwzctrő! A Tisza kelet-magyarországi mellékfolyóinak rohamosan növekvő áradása a tiszavölgyi árvízvédekezésben kritikus helyzetet idézett elő. A Berettyó és a Sebes-Körös magyarországi szakaszának viz- színtje áltálában 1 méterrel meghaladja az eddigi legmagasabb vízállást. E folyók hirtelen áradása miatt szombaton 15 óra 30 perckor a víz hosszú szakaszon 3—5 centiméterrel megközelítette a Sebes-Körös gátkoronáját. A folyók áradása tovább tart. Ezért a védelemvezetés elrendelte Szeghalommal szemben, a Berettyó bal partján az árvízvédelmi gát megnyitását és a várható árhullám egy részének az előre kiépített vésztározóba vezetését. A vész- tározó elöntése csak mezőgazda- sági területeket érint és csökkenti a Berettyó vízállását. Ezzel az intézkedéssel kívánja az árvízvédelem a folyók magas árvízszintjét csökkenteni és a sűrűn lakott értékes területeket az árvíz elöntésétől megmenteni. A Fekete-Körös, amelynek vízállása 80 centiméterrel haladja meg az eddig észlelt legmagasabb vízállást, rohamosan árad. A román szervek értesítése szerint a jobbparti töltés román területen, az ún. felfogó csatorna feletti szakaszon átszakadt. A kiömlött víz magyar területeket egyelőre nem veszélyeztet. Eléri az eddigi maximumot a Fehér-Körösön levonuló árhullám is. A kritikus folyószakaszon a vízügyi dolgozók, a honvédség, és a közerő, a helyi lakosság megfeszített munkával erősíti a töltéseket. A Sebes-Körös és a Berettyó torkolati szakaszán a veszélyeztett térségben a lakosságot előkészítették az átköltöztetésre és a szükséges gépjárműparkot a helyszínre összpontosították. A Kraszna szombat délután néhány centiméterrel a maximum fölött tartósan tetőzött. A magyar szakaszon sikerrel védekeznek. A Szamos tovább árad. A magyar árvédelmi osztag közreműködésével Szatmárnémetinél sikerrel esősitik a májusban átszakadt és csak ideiglenesen helyreállított gátakat. Ezzel a Szamos jobb parti magyar területét is védik. Az ideiglenesen helyreállított gátszakadásoknál a magyar szakaszon is erőteljes védekezés folyik. A Hármas-Körös árvize nyomán Szegeden ismét emelkedik a Tisza vízállása és fokozatosan újra megközelíti a 900 centimétert. A tájékoztató adatok szerint szombaton kereken 40 ezer ember védte a gátakat. További sok ezerre tehető a veszélyeztetett térségben azoknak a lakosoknak a száma, akik maguk is részt vállaltak az elöntés elleni küzdelemben. A védekezési munkát 600 földmunkagép, 240 tehergépkocsi és 200 úszó jármű segíti. (MTI) Kitelepítették Csokmő éti ÍJjirás lakosságát Az OVH jelenti: A Körösök mentén válságos, nehéz helyzetben folyik a védekezés. Különösen Üjiráz és Körösladány térségében alakult ki veszélyes helyzet. A védekezés megfeszített erővel folyik. Csökmő és Üjiráz lakosságát kitelepítették és intézkedéseket tettek néhány veszélyeztetett falu lakosságának biztonságba helyezésére is. (MTI) fnlézkettósf terv az Uuléközlekedési Trösztnél az árvíz okozta eredménycsökkenés pótlására Az Autóközlekedési Tröszt igazgatótanácsa szombaton rendkívüli ülést tartott. Tapolczai Kálmán vezér- igazgató értékelte az autóköz- lekedes dolgozóinak az ár- vízvédelem és a helyreállítás során kifejtett áldozatos munkáját, szólt a soron következő feladatokról. Az autóközlekedés csaknem 4000 kocsija dolgozik rendszeresen az árvíz- védelmi munkálatoknál. A közhasznú autófuvarozásra rendkívüli feladatok várnak az év hátralevő részében is. Már jelentkeznek a tavaszi nagy feladatok, a gyümclcs- szállítás stb. és sürgető az elmaradt fuvarok pótlása. Mindezt úgy akarják végrehajtani, hogy se a népgazdaság. sem a vállalatok ne károsodjanak. A tanácsülés — a tröszt 24 vállalatának vezetője — meg szavazta az Autók".1 ’-edés Tröszt felajánlását, amely I szerint hozzájárulnak a nei zeti jövedelemnek a tervezett- i nél nagyobb mértékű növeléséhez. Az előzetes számítások szerint ugyanis az árvíz következtében — a kocsik fokozott igénybevétele, a rendkívüli magas karbantartási költségek, az elmaradt fuvarok bevételének kiesése miatt — eddig mintegy 50 millió forinttal csökken a tröszt gazdasági eredménye. Ezt az elmaradást részletes intézkedési terv alapiján a termelékenység növelésével pótolják. Az Autóközlekedési Tröszt irányítása alá tartozó 74 000 dolgozó összesen 6 millió forintot ajánlott fel az árvízkárosultak megsegítésére. (MTI) mÉS MEGYEIjSs? 1970. JÚNIUS 14.
