Békés Megyei Népújság, 1970. június (25. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-14 / 138. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA.Világ proletárjai, 1970. JÜNTÜS 14., VASÁRNAP Ara: 1.20 forint XXV. ÉVFOLYAM, 138. SZÁM Hasznot éves a Magyar-Szovjet Barátság mozgalma Ünnepi megemlékezés Békéscsabán Április volt, még nem ért véget a történelem legszörnyűbb háborúja, tőlünk nyugatra még folytak a harcok, amikor a budapesti Tudomány- egyetem Élettani Intézetében haladó szellemű magyar tudósok, művészek, írók létrehozták a Magyar—Szovjet Művelődési Társaság előkészítő bizottságát. E bizottság tagjai, mint az általuk megalakítandó társaság neve is mutatja, tevékenységüket kifejezetten kulturális területen akarták végezni, kezdeményezésükből mégis erős és fontos mozgalom, a magyar—szovjet barátság mozgalma született, illetve fejlődött. E mozgalom születésének 25. évfordulója alkalmából a Magyar—Szovjet Baráti Társaság Békés megyei Elnöksége június 13-án kibővített ünnepi ülést tartott Békéscsabán, a Fegyveres Erők Klubjában. Boros• Gergely, az MSZBT Békés megyei elnökének megnyitó szavai után Vichnál Pál, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság Békés megyei titkára emlékezett meg a mozgalom születésének 25. évfordulójáról. Vichnál Pál beszéde A KGST atomtanácskozása Várnában Szófia Várna mellett, az Aranyhomok-tengerparton jiinius 9-től 12-ig megtartotta 18. üléséta Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának az atomenergia békés felhasználásával foglalkozó állandó bizottsága. Az értekezleten a tagállamok, köztük Magyarország küldöttsége vett részt és tanácskozott. Az ülésről szóló jegyzőkönyv ünnepélyes aláírása után, pénteken este Ivan Popov, a bolgár delegáció vezetője, a BKP Politikai Bizott- zottságának tagja, az atomenergia békés célú felhasználására alakult bolgár bizottság elnöke koktélt adott a részvevők tiszteletére. (MTI) Befejeződött a gáz-kongresszus A XI. Nemzetközi Gázkongresszus szombaton a Kremlben befejezte munkáját. Mintegy 5000 mérnök és szakember ösz- szesen 50 országból megvitatta a földgázkutatás, kitermelés és felhasználás, továbbá a csővezetékek és föld alatti tárolók építésének problémáit. Huszonöt évvel ezelőtt, 1945. június 9-én alakult meg a Magyar—Szovjet Művelődési Társaság budapesti szervezete, mely a későbbiekben az egész országot átfogó mozgalom központjává lett. A budapesti Tudományegyetem fizikai előadóterme volt a színhelye ennek a külsőségeiben szerény, de jelentőségében rendkívül nagy eseménynek. A Társaság akkor megválasztotta első vezetőségét is, melynek díszelnöke dr. Szentgyörgyi Albert, elnöke Zi- lahy Lajos, alelnöke Ligeti Lajos lett Az alakuló ülés azt a célt tűzte a Társaság elé, hogy a haladó szellemű magyar értelmiség segítségével világosítsák fel a magyar dolgozók tömegeit arról a hatalmas kulturális fejlődéséről, amelyet a szovjet nép 1917. óta elért, s ezt a kulturális gazdaságot tegyék a magyar nép közkincsévé. Természetesen nem Budapest volt az első, ahol a Társaság szervezetei — ha más elnevezés alatt is megalakultak. Megyénkben 1944. októberében — amikor a hazánkat felszabadító Szovjet Hadsereg elsőként átlépte a határt — a Kommunista Párt kezdeményezésére sorra alakultak a szervezetek, csoportok. Azt nem tudnánk kimondani, hogy megyénkben elsőként hol, s milyen név alatt alakult meg a szovjet—magyar barátságot ápolni akaró szervezet, de tájékozódásunk alapján 1944. november—decemberben már voltak ilyen csoportok. A megyei levéltár adatai útján tudjuk, hogy az egyetemi városok után mindenekelőtt Orosházán alakult aktív szerTovább súlyosbítja a helyzetet a Körösök újabb áradása Töltéserősítés Körösladánynál — Négyezernél is többen a védelmi szakaszokon A Körösök több árhulláma helyenként már majdnem eléri a töltés koronáját. A Sebes-Körösre Körösladánynál 820—840 cm-es vízmagasságot jeleztek, amely a jelenlegi vízszintnél 50 centiméterrel várható magasabbra. Ezért most mintegy 3 kilométer hosszúságban nyúlgátat építenek. A Sebes-Körös Körösladány térségében a 10 500-as szelvény körül átáztatta a töltést. A Körös- vidéki Vízügyi Igazgatóság ide rendelte ÁKSZ-osztagát, hogy az átázott töltés erősítésén a közerővel együtt dolgozzanak. Vízügyi szakemberek véleménye szerint szombat estig befejezik a Sebes-Körös töltésének erősítését a legkritikusabb i00 méteren. Szombaton ellennyomó medencéket raktak a töltés védett oldalára és köveket hordtak terhelésére. A helyzet mégis kritikus, így a kora délutáni órákban elrendelték a külterület kiürítését, az öregek, a gyermekek, a lányok és asz- szonyok kitelepítését Gyomára. A Sebes-Körös átázott töltéseit meg lehet védeni a rendelkezésre álló anyagi és műszaki erőkkel egy esetleges gátszakadástól. Ezért itt a védelmi munka fokozott szervezése és folytatása szükséges. Tovább súlyosbítja az árvízvédelmi helyzetet a Fehér-Körösön szombatra virradóra kialakult újabb árhullám. Ez 10 cm-rei nagyobb vízálással jön, mint amelyik 1966-ban Körös- kisjenőnél elszakította a töltést. A Fekete-Körösön változatlanul nagy erővel folyik a nyúlgátépítés. A töltés koronájából itt már csak centiméterek látszottak ki szombaton kora délután. A Kettős-Körös vízmagassága Békésnél a Fekete- és a Fehér-Körös árhullámának levonulása következtében 970 centiméterre növeli a víz szintjét. A jelenlegi vízmagasságra még 100—120 centiméteres emelkedés várható. A Körösök térségébe jelentős katonai erőket összpontosítottak. Ezek fel vannak szerelve lánctalpas úszó gépkocsikkal, melyek egy esetleges közvetlen veszély esetén a veszélyeztetett területen rekedt embereket menekítik „szárazföldre”. Pénteken éjszaka, szombatra virradóra befejeződött Űjsza- lonta, Kötegyán és Sarkad külterületének kitelepítése Gyulára, illetve Békéscsabára. Mindhárom községben a várható veszély elkerüléséről beszéltek az embereknek, hogy kinek mi a feladata a teljes kiürítés esetén. Tegnap, szombaton késő délután összeült a megyei árvízvédelmi operatív bizottság. Az árhullámok levonulásának tanulmányozása után határozatot hoztak Dévaványa teljes kiürítésének elkezdésére, továbbá Méhkerék, Nagygyanté és Sar- kadkeresztúr kiürítésének előkészítésére. A töltések őrzésének fokozása és a közrend, közbiztonság körültekintő szervezése ellátása volt napirenden. (A legfrissebb jelentések az 5. oldolon) vezet. Hat tagozatot szervezték; irodalmi, orvostudományi, természettudományi, népművészeti, zenei és mezőgazdasági. — Az első nagyobb tevékenységük volt — amikor a Szovjetunió életét Budapesten bemutatott kiállítás anyagát lehozták Orosházára, melyről az akkori sajtó is beszámolt. 1948 után jelentős változások történtek az ország egész életében — hangoztatta az előadó — A megváltozott helyzet és a népünk előtt álló új feladatok (Folytatás az 5. oldalon) Békekölcsön-sorsolás Az Országos Takarékpénztár két hét múlva, június 29- és és 30-án, Budapesten rendezi a II., a III., és a IV. Békekölcsön 1970. első félévi húzását. Az első napon a II, Békekölcsönt sorsolják, 135 800 kötvényre 36,4 miihó forintot. A második napon sorsolják a III. és a IV. Békekölcsönt. A III. Békekölcsönből 612 850 kötvényre 81,3 millió forint, a IV. Békekölcsönből pedig 376 000 kötvényre 49,9 miihó forint jut a szerencsés kötvénytulajdonosoknak. A kétnapos húzáson a három Békekölcsönből összesen 1 124 650 kötvényre 167,6 millió forintot sorsolnak ki. A kötvények beváltása július 7- én kezdődik. (MTI) Jubileum és megújhodás Tanácsaink jubilálnak az idén. 1950. június 15-én megalakultak tanácsaink. — Most 20 esztendeje hívta őket életre a törvény, s választotta meg az első tanácstagokat az ország népe. Visszatekintve a két évtized elejére, túlzás nélkül mondhatjuk: a tanáccok megalakulása győzelmesen betetőzött egy politikai- harci szakaszt, amely a felszabadulással vette kezdetét, s a fordulat évével zárult. A társadalom többsége elfogadta a szocializmus felépítésének programját, vereséget szenvedtek az ezzel szembenálló politikai erők és szervezetek. A fordulat megértette a feltételeit annak, hogy a népképviselet, az államhatalom szervezete"— híven a hatalomban véglegessé vált osztályváltáshoz — új keretet és új formát is kapjon a legalsó szinttől a legfelsőig. A választók olyan képviselőket, tanácstagokat választottak, akik személyükben és tevékenységükben a szocialista program talaján létrejött széles társadalmi szövetséget fejezték ki. Azóta több választás és több kiegészítő törvény összetételében, működésében, hatáskörében lényegesen megváltoztatta a tanácsokat, szerepüket, jelentőségüket. Az elmúlt két évtizedben a tanácsok eredményesen és becsületesen vették ki részüket az orozágépítésből, a szocializmus felépítése történelmi programjának megvalósításából.' Az is kétségtelen azonban, hogy épp most a két évtizedes jubileum időszakában vagyunk részesei és tanúi annak, hogy a tanácsok minden eddiginél jelentősebb megújhodás küszöbére léptek. Ennek iránya, célja, pontos megfogalmazást kapott a Központi Bizottság és a kormány áprilisi együttes ülésének határozatában. Napirendre került a tanácsok jogkörének mindenirányú bővítése, önállóságuk növelése, önkormányzati vonásaik erősítése. Mindez a legteljesebb összhangban áll a szocialista államelmélet követelményeivel: a szocialista demokrácia szélesít ésével, s az állami fegyelem, a demokratikus centralizmus erősítésével. A tanácsi munka továbbfejlesztésének — a sok összetevő között is — döntő kérdése most: tevékenységük gazdasági megalapozása. Világos ugyanis, hogy az önállóság csak formális lehet, a hatáskör csak szóbeszéd, ha a tanács mint a helyi lakosság népképviselete nem dönthet érdemben a község, a város lakóinak legközvetlenebb, legalapvetőbb gazdasági, alapellátási, kommunális, kulturális kérdéseiben; ha nem rendelkezik saját bevételekkel, anyagi alapokkal, hogy a döntéseit meg is valósíthassa. & mindennek előnyös, nagyjelentőségű politikai kihatása növeli az emberek egészséges lokálpatriotizmusát, közéleti felelősségérzetét és érdekeltségét, hogy részesei legyenek a közügyek megoldásának — végső fokon ösztönzője és táplálója ez egy magasfokú politikai, közéleti aktivitás kibontakozásának. A párt és a kormány irányelvei következetesen elősegítik e fontos elvek és célok megvalósulását. A nagyobb hatásköröknek természetesen együtt kell járniuk a nagyobb felelősséggel. A két évtized tömegesen kinevelt a tanácsokban olyan választott vezetőket, olyan apparátusi dolgozókat, s tömörített köréjük olyan tanácstagokat, társadalmi aktívákat, akik élni is tudnak a nagyobb önállósággal: van bátorságuk, képességük és képzettségük az öntevékenységhez, a kezdeményezéshez. Olykor megfeledkezünk arról, hogy talán a legnagyobb eredménye a tanácsoknak éppen az, hogy ilyen embereket tudtak kinevelni. A tanácsok jövője az ő kezükben — jó kezekben van. Sz. S.