Békés Megyei Népújság, 1970. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-01 / 101. szám
Egy a tizenegy közül: gyűlés keretében megalakították a Nemzeti Tanácsot. Megszervezték a Nemzetőrséget és a Direktóriumot (6-os bizottságot), elnöke Rozsnyai Mihály lett. A román imperialista táza. Olyan fél maiság ez a község. Már a jelenben élnék, úgy is terveznek, de még sok a visszamaradott, régi falusor. Vágyuk, hogy városiasodó nagyközséggé váljanak. Erről beA városiasodé község új házai. Szekeres János, a nagyközség tanácsának elnöke. Amikor az orosházi járásnak ebbe a volt kisközségébe érkeztünk, a szó igazi értelmében keresni kezdtük: hol itt a nagyközség? Az 5250 lelket számláló település múltjáról majdnem többet tudtunk, mint jelenéről. Az örökké forrongó gádorosiakról a munkásmozgalmi történetírók több olyan eseményt jegyeztek fel, melyekről a nagyközség bemutatásakor mi sem feledkezhetünk meg; Szegény, földműves nép lakta évszázadokon át. A földmunkások — mivel ipar nem volt — több sztrájkot szerveztek. 1916- ról ezt jegyezték fel róluk: A földmunkások szerződést nem kötöttek, munkába nem álltak. Egyik munkamegtagadó Boty- tyán Mihályné úgy végrendelkezett, hogy piros ruhában ravatalozzák fél, papi beszéd nélkül temessék el, és egy munkásegyleti tag búcsúztassa. 1918. november 2-án több ezren gyűltek össze a községház udvarán és annak környékén. Rozsnyai Sándor ismertette a politikai eseményeket A helyett, a végzett munka lett az irányadó. Azt a kisparaszti életet, amely csak látszólagos függetlenséget jelentett, de haj_ naltól késő estig tartó robottal járt, felváltotta a rendszerben foglalt munka. A tsz-ben megszerezhető jövedelem ugyanis elérte a volt kisparaszti jövedelmet. A megnövekedett jövedelem és a több szabad idő adta azt a lehetőséget, hogy olvassanak, tanuljanak és foglalkozzanak a község ügyeivel. Azért időztem többet ennél a gondolatnál, mert e nagyközség jellege mezőgazdasági. Ipari üzeme nincs. Az elnök is erről panaszkodott, hogy 850-en járnak el munkára 50 kilométeren túlra. Azonkívül több százan Orosházára, az eperjesi kendergyárba és Szentesre. Üzem létesítésére is csak egy kilátás ígérkezik, a Lakatos Ktsz részlegének létesítése. 50—60 ember dolgozhatna itt, de ez is olyan lassan megy. A szolgáltató házban is pangás van, pedig jó lenne legalább 200 asszonyt is helyben foglalkoztatni. Azért nem csüggednék. Fejlődésükről Szekeres János elnök így büszkélkedett: — A Tanácsköztársaság útja valóságos „új falu”. A 10 év alatt 300 ház épült. Emeletes házat is tervezünk itt a tanácsháza mellett. ahol az ÁFÉSZ és a Takarékszövetkezet irodái lesznek, a földszinten pedig áruház nyílik. Ez nagyon is kell a községnek. Amire azonban az egész község büszke, az a februárban átadott vízmű. Nincs már víz- szegénység Gádorosom Megtették az intézkedést a kövesút, valamint a gyermekszakorvosi rendelő és lakásépítésére. Megrendelték a tervet a község északi részén ki parcellázásra kerülő telkekre vonatkozóan, valamint a November 7 utca kikövezésére és a villanyhálózat bővítésére. ABC- áruház lesz a volt mozi helyén. Autóparkot létesítenek félmillió forintos költséggel. A jövő? Erre a kérdésre az elnök megismételte szavait: — Városiasodó községre vágyunk, saját erőnkből, és ha ehhez mindenki ad egy kicsit, akkor sikerül, s akkor valamennyien meg is becsüljük... Búcsúzás előtt a tanácsháza ablakából kitekintettünk; gyermekek sétáltak a parkban nevelőikkel, szépen, jól öltözötten. Távolabb a zöldellő áprilisi föld, a virágos fák... Fiatalodik a természet, fiatalodik a község is, úgy. ahogy visszatér, illetve ottmarad az ifjú nemzedék, a megerősödő Gádoroson. szelgettünk Szekeres Jánossal, a nagyközség tanácsának elnökével. A negyedszázaddal ezelőtt cselédsorban élt falu lakossága lélektanilag is nehezen jutott el addig, hogy beleszóljon saját községe ügyeinek intézéséA község lakosságát hiánytalanul ellátó vízmű. madás hírére megkezdődött a vöröskatonák toborzása. Ekkor kétszázan álltak be vöröskatonának. Lőcsei György zászló- aljparancsmolkként harcolt, Menyhárt Zsigmond pedig századosi rangfokozatot ért eh Ilyen előzmények mellett cseppet sem tűnik furcsának, hogy 1934-ben kommunista szervezkedés volt a községben. Az úri rendszer kiszolgálói három év után akadtak nyomukra és 1937-ben letartóztatták a kommunista szervezet több tagját. Á szegedi ügyészség 1938, március 16-án mondott ítéletet. Badár Bálintot, Bottyán Jánost, Szűcs Józsefet, Mako- vics Mihályt, Bénián Józsefet hosszabb-rövidebb tartamú szabadságvesztésre ítélte. Ez a gádoros! per sem seperte el a magot, a jövőbe vetett hitet. Mi sem bizonyítja jobban, mintáz, hogy 1944. október 7-én a volt kisemmizettek megalapították a kommunista párt helyi szervezetét. És az élet megindult mindig jobban, lüktetőbben, 25 éven át. Az évek múlásával, az életfeltételek törésszerű váltakozása is már csak emlék maradt. Mondhatjuk úgy is, hogy Gádoros igazi születése ezzel, és ekkor kezdődött. Huszonöt év nagy idő. Ahogy sétáltunk az alacsony falusi házak között, a tegnapi falu első nagyközségi öltözködése tűnt fel; a szép kultúrotthon, mellette az emeletes tanácsháÉs sorolni kezdte mindazt, ami arra enged következtetni, hogy lassan belejöttek a saját ügyük intézésébe. Éhre utal az is, amikor a tanácstagi beszámolókon arról vitatkoztak, hogy miképp lehetne a közkifolyókhoz átjárót építeni, a betonjárdát bővíteni, vagy mikor kerül sor a kövesút megépítésére. Mindez úgy merült fel mint utasítás, választott vezetőik részére. A kölcsönösség pedig az, hogy nem fukarkodnak a társadalmi munkával sem, ennek érteke az elmúlt évben 800 ezer forintot tett ki. Ez nagy szó, hiszen jól tudjuk, ezt a falusi embernek máról holnapra kellett megszokni. Arra is emlékszünk, hogy korábban a községekben bizalmatlanok voltak az emberek a maguk közül választott be. Amikor erről érdeklődtem, az alkotó ember izgalma fogta el. — Űj fogalom ez, — mondja —, de egyre jobban megértett fogalom ez a községben. — emberek iránt. Különösen azok, akik földecskével rendelkeztek. nehezen szokták meg a termelőszövetkezetben is az alá-, fölérendeltséget. Űj mérce keletkezett: a föld nagysága A régi mozi helyén készülő ABC-áruház. nagyközség Gádoros £ tegnapi falu első öltözködése: a kultúrotthon és a tanácsháza. (Fotó: Demény Gyula) Rocskár János
