Békés Megyei Népújság, 1970. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-07 / 105. szám

Háromórás rádióműsor a győzelem 25. évfordulóján M@jus 9-en, a győzelem 25. évfordulóján 3 órás műsort su­gároz a Kossuth Rádió. Hang- dokumentumok, emlékezések, irodalmi és zeneművek szólnak a 25 éve történetekről, az azóta eltelt negyedszázadról. A műsor­ban l'S külföldi újságíró nyilat­kozik, akik földrészünk külön­böző tájairól érkeztek, s közülük egy képviseli az Egyesült Álla­mokat is. Riportereinkkel be­szélgetve, elmondják, hogyan szabadultak fel, milyen helyzet­ben. milyen várakozással kezd­ték meg az újjáépítést, az életet a béke időszakában. Elmondják azt is, terveikből mit sikerült megvalósítaniuk, beszámolnak arró, hogyan telt el országuk­ban a béke 25 éve. A műsor­ban elhangzó irodalmi és zene­művek mind ennek a korszak­nak termékei. Részben a hábo­rúval vannak közvetlen vagy közvetett kapcsolatban, részben a béke két és fél évtizedét áb­rázolják. Külön értéke és érdekessége a műsornak a sok-sok korabeli hangfelvétel. A régebbről már ismertek mellett több, eddig nem hallott felvétel is elhang­zik. Hallhatjuk Zsukov mar­sall!, amint Keiteléket felszó­lítja a kapitulációs okmány alá­írására, egy tudósítás elvezeti a hallgatót Montgomery főhadi­szállására, helyszíni felvétel idézi Churchill szavait, hangké­pek számolnak be a moszkvai Vörös térről, a hitlen zászlók bemutatásáról és földrevetésé- ről, s hallgatunk egy korabeli német haditudósítást a Pilisből, a körülzárt fasisztáik felmenté­sére indult akcióról. Á műsor olyan részekből áll, hogy egy- egy meghallgatása is- élmény. Hazai szikesek javítása és hasznosítása — könyvekben Az Akadémiai Kiadó gondo­zásában jelent meg űj szak- könyvünk, a Hazai szikesek ja­vítása és hasznosítása címmel. Dr. Prettenhoffer Imre, a me­zőgazdasági tudományok dok­tora ebben a műben összegezi 40 éves tiszántúli kutatása eredményeit, tapasztalatait, vonja le a szikesek hasznosítá­sával kapcsolatos következteté­sét. A könyv szerzője nemcsak a hazai, hanem a külföldi szak­emberek körében is elismert. Az ő munkássága révén tárult fel a tisztántúli szikesek javí­tásának, hasznosításának több módszere. Fontos része a könyvnek az öntözéses gazdálkodás, a rizs­termesztés eredményes rend­szerének tárgyalása, továbbá a szikes gyepek hasznosítása, a szikes gyepek vízgazdálkodásá­nak megjavítása. Évadzáró hangverseny Békéscsabán Komor Vilmo s vezényel, Perényi Eszter Bar­tók Hegedűversenyét játsza. Az Országos Filharmónia hétfőn este rendezte 6., évadzáró bér­lett hangverse­nyét a békés­csabai színház­ban. Bár az 1969 1970-es zenei évad a múlt­hoz viszonyít­va színvonala­sabbnak tűnik, ezen az estén a jelenlevő kisszámú kö­zönség kivéte­lesen magas színvonalú produkcióhoz jutott. Már a műsor össze­állítása is pél­dás. A Buda­pesti MÁV Szimfonikus Zenekart Ko­mor Vilmos vezényelte. A dirigensben századunk ma­gyar karmes­tergeneráció­jának „nagy öregjét” tisz­telhetjük, aki klasszikus és mo­dem művek bemutatásával, itt­hon és külföldön, mai napig tö­retlen energiával képviseli ha­zánk tekintélyét, a világ zene- életében akár a hangverseny­dobogón, akár operházi zenekar élén áll. Először Bach 3. Branderburgi Versenye hangzott el. Az oly sokszor szélsőséges tempóvétel­lel előadott gépies metronom- zene helyett igazi — mozgalmas­ságában is kiegyensúlyozott, barokk muzsikát hallhattunk. A legnagyobb várakozást kétségte­lenül Bartók Hegedűversenyé­nek előadása előzte meg. Peré- ■nyi Eszter interpretációjának méltatásánál nem lenne értel­me a zenekritikák szótárában keresgélni. Ennek az óriási tech­nikai követelményeket támasz­tó műnek a hallgatásakor a technikát — mint magától ért­hetődét — elfelejtettük. Stílus­ban és megformálásban egyaránt a legtökéletesebbet kapta a kö­zöség. A tévedhetetlen intoná­ció, a hangszínek sokasága, a pillanatokra sem lankadó tónus végig lebilincselte a hallgatósá­got. A zenekor méltán osztozott a hosszas tetszésnyilvánításban, ami bizonyíték arra, hogy az úgynevezett nehezen emészthető remekművek hamar megtalálják mindenkihez az utat, méltó elő­adásban. Befejezésül a meghirdetett Joh. Christian Bach szimfónia helyett Haydn időskori alkotó- periódusából származó 102. sz. szimfóniáját hallottuk szolid, precíz előadásiban. A műsort Liilcin László ismer­tette, ízléssel, nem „szájfoarágó- an”, s amiről példát vehetnének mások is: idő-arányérzékkel. A FELSÖNYOMÁSI ÁLLAMI GAZDASÁG IV. kerületébe, Csorvás, Pelőfi-puszta, növénytermesztő ágazatvezetöt KERES FELVÉTELRE, felsőfokú végzettséggel. Jelentkezni a gazdaság központjában, a személyzeti vezetőnél lehet. Felvétel esetén útiköltséget térítünk. Akkor, amikor- azt mondjuk, hogy a hétfő esti koncert külsői ségeiben is méltó keretben zaj­lott le, nem hallgathatunk el néhány gondolatot — hangver­senyévadunk végére érvén —, noha nem feladata egy recen­ziónak. A mostani előadást nem éreztük „vidéki produkciónak”. A7 Országos Filmhormóma kon- certrendezvénveivei zenekultú­rában nevelő funkciót is ellát, ezért van például bevezető is­mertetés. De ilyenkor az apró­ságokra is ügyelni kell! Ha a zenekar frakkba öltözik, tulaj­donképpen kiemeli a muzsika felemelő, ünnepi jellegét. Saj­nos. ez vidéki előadásokon egy­általán nem természetes. Más­részről a rendezésnek — a mos­tanihoz hasonlóan — mindig gon­dosan kell ügyelnie arra, hogy az előadók se „vidéken” érez­zék magukat. Sajnos, a múltban ezzel nem dicsekedhettünk. En­nek természetesen tárgyi felté­telei is vannak. Elég. ha meg­említjük, hogy nincsen a me­gyénkben egy elfogadható hang­versenyzongora, ami nélkül rendszeres és színvonalas zenei élet elképzelhetetlen. Nem „esett” volna bele az akkordba a Brandenburgi Verseny conti. nuójának játékosa sem az átve­zető részénél, ha nem kellett volna a ross7 zongora mechani­kájára figyelni. A gondolatsort befejezve, megállapíthatjuk, hogy lehet nálunk is — min t ezt a szezon- záró koncert igazolta — világ­városi nívót biztosítani. Ehhez a megfelelő, állandó lehetőség megteremtése viszont megyénk és városunk kulutrális életének irányítóira hárul. Dr. Ferdinándy Kond Szárazmalomkőből emlékmű Dobozon, május 8-án délelőtt egynegyed 9 órakor állítják ere­deti helyére, azt a három ma­lomkövet, melyről 1919. január 5-í népgyűlésen Somló Dezső, a Kommunisták Magyarországi Pártjának alapító tagja mondott beszédet: Azért is emlékezetes ez a nap, mert Dobozon e beszéd után nyomban megalakították a helyi pártszervezetet. Az ün­nepségen a szárazmalomkőből készült emlékművet emlékhellyé is nyilvánítják. nmmmss^, 0 Szövetkező vállalatok M a is, akárcsak néhány év­vel ezelőtt, sok a panasz a kooperációra, a vállalatok együttműködésére. Többnyire jogosan bírálják az alkatrészek, az anyagok, a részegyeségek szállítóit a hosszú vállalási ha­táridő, a rossz minőség stb. mi­att. „Mi már korszerűen, gyor­san és gazdaságosan dolgozunk” — halljuk gyakran a feldolgozó üzemek érvelését. — „Ha ter­mékeink mégsem elégítik ki a magas világpiaci követelménye­ket. ez nem rajtunk, hanem koo­peráló partnereinken múlik”. Sokszor helytálló, bizonyítha­tó az iménti állítás, de ez a pó­ruljárt feldolgozó üzem számára sovány vigasz. Évekkel ezelőtt még más volt a helyzet. A mi­nisztérium utasíthatta az anyag-, az alkatrészgyártót, mérsékel­hette a feldolgozó üzem tervét stb. Most a piac értékítélete a bedolgozó üzemek hibáiért is a készáru szállítóját sújtja. Min­den vállalat kezességei vállal azért az anyagért, alkatrészért, amit megvásárolt és felhasznált — esetleg kiszolgáltatott hely­zetben. A „fővállalkozói” fele­lősség alól — a helyzet bármeny­nyire is ellentmondásos —, nincs kibúvó. Viszont a súlyos anyagi konzekvenciák megelőzhetők. Például importversennyel, kül­földi alkatrész- és anyagvásár­lással. G yakran érdemesebb szövet­kezni, a kölcsönös előnyök kiaknázására, anyagi érdekkö­zösségre lépni a hazai szállító­val. A Vörös Október Férfiru- hagyár például nem csupán a Hungarotex Külkereskedelmi Vállalattal osztozik az előnyös üzlettel szerzett többlet deviza- bevételen, hanem a korszerű di­vatszövet rugalmas szállítójával, a Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár­ral is. A Magyar Hajó- és Da­rugyár, az Április 4. Gépgy ár, a Láng Gépgyár, valamint a Ganz Villamossági Művek komplett erőművek exportjára hozott lét­re egyesülést. Az egyesülés, az Energounion tagvállalatai ígv anyagilag jobban járnak, mintha külön-külön exportálnák a ka­zánt, a lágyítót, a turbinát, a ge­nerátort. A konzervipari gépek gyártásában és értékesítésében érdekelt vállalatok: az Élelmi- szeripari Berendezés és Gép­gyártó Vállalat, az Öntödei Vál­lalat, a Láng Gépgyár, a Gépexi és a Komplex konzurciumot hoztak létre. A konzorcium tag­jai közösen vállalnak felelőssé­get a komplett konzervüzem technológiájáért, s osztoznak az üzletkötés eredményén is. S nemcsak a korszerű, gazdaságos export, a lakosság jobb ellátása is több kezdeményezést igényel­ne. Ügy, ahogy például a Video­ton vagy a Hajdúsági Iparművek több esztendőre szóló szerződést kötött az érdekelt nagykereske­delmi vállalatokkal. A gyártó tervszerűen előre készülhet a hazai igények kielégítésére, s e biztonságért bizonyos árenged­ményt ad a kereskedelemnek cserébe. Az is előfordult, hogy a belkereskedelem az import­áruk beszerzésére kapott deviza­keretből korszerű gépet vásá­rolt a hazai gyártóüzemnek, s így gondoskodott a hiányzó cikk folyamatos gyártásáról és ellátásáról. B vállalatok egyesülésére, az érdekközösség tudatos szervezésére említhetnénk még néhány példát. De nem szeret­nénk azt a látszatot kelteni, mintha a vállalatok általában felismerték volna már az össze­fogásban rejlő lehetőségeket, a gazdálkodás jelenlegi rendszeré­ből adódó feladatokat. Valójában nem ez a helyzet, a társulások, az érdekközösségek ma még ki­vételnek számítanak. A létrejött megállapodások valóra váltása is többnyire vontatottan halad. A vállalatok közötti sokoldalú árukapcsolatok szervezéséhez megfelelő hagyományok és piaci feltételek esetén elegendő a hosszabb-rövidebb időre kötött szállítási szerződés. Amíg vi­szont ezek a tartós árukapcso­latok véglegesen kialakulnak, a piaci viszonyok a vevő számára kedvezővé válnak, nélkülözhetetlen a kezde­ményezés, a szervezés, az érdekegyeztetés. A piaci gondo­kat, a kooperációs feszültségeket, az ellátási nehézségeket a terv­utasításos rendszer a maga sajá­tos eszközeivel részben enyhí­tette. A gondok, a nehézségek nagy részét örököltük, de nem küzdhetünk ellenük a régi mód­szerekkel : tervutasítással, köz­ponti termékgazdálkodással, a szerződéskötés és feltételeinek központi előírásával. Gazdasági eszközökkel, érdekazonosságon alapuló önkéntes integrációval viszont ellensúlyozhatok a de­centralizálás, a vállalati önálló­ság (ezen belül az anyagi érde­keltség) fokozásának bizonyos negatív következményei. B z új gazdaságirányítási rendszer bevezetésekor nem véletlenül alakult át több minisztériumi középirányító szerv egyesüléssé. Ezek az ope. ratív módszerekhez, közvetlen irányításhoz szokott szervezetek azonban még többnyire nem ta­lálták meg a vállalatok érdek- egyeztetéséhez, egyes tevékeny­ségeik integrálásához, hatékony gazdasági együttműködéséhez nélkülözhetetlen eszközöket. Az ágazati minisztériumok sem ősz. tönzik, bátorítják kellően a vál­lalatok összefogására irányuló kezdeményezéseket. A vállalatok új, hatékony együttműködési formáinak kialakításához, szer­vezéséhez általában több elmé­leti jellegű útmutatásra és gya­korlatias segítségre lenne szük­ség. Mert a születő új most is támogatásra szorul és támoga­tást érdemel. K. J. Korszerű sertéstelepünk vezetésére agrármérnököt, legalább 5 éves gyakorlattal azonnal felveszünk LAKÁS BIZTOSÍTVA. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezés a gazdaság személyzeti vezetőjénél, MEZŰHEGYESI ÁLLAMI GAZDASÁG X X 197*. MÁJUS 7.

Next

/
Oldalképek
Tartalom