Békés Megyei Népújság, 1970. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-06 / 104. szám
Új sütőüzemek, kenyérboltok, termékek A Békés megyei Tanács 2. számú (gyomai) Sütőipari Vállalatának szarvasi és szeghalmi sütőüzemében nemrég fejezték be a gőzkemence építését, melynek üzembe helyezésével lehetővé vált a lakosság által kedvelt gömbölyű vágott (házi) kenyér sütése. A kondorosi új sütőüzemben előreláthatólag május 20-án kezdik meg a termelést. Két műszakban 38 mázsa kenyér készülhet majd, ami a helyi ellátást biztosítja. A kenyeret az üzem saját boltjában árusítja. Az üzemvezető részére szolgálati lakás is épült. Szeghalmon és Vésztőn a napokban új, önkiválasztó rendszerű kenyérbolt nyílik. A vállalat a következőkben a tartósított termékek (száraz tészták) gyártásának növelését tervezi. Űj termék a diós tortalap, ami máris megnyerte a vásárlók tetszését és a dunántúli kiskereskedelmi vállalatok is rendeltek belőle. Az idén még újabb 3—4 fajta termékkel bővítik a választékot. Gyermek- és Ifjúságvédelmi Napok Gyulán Május közepén kezdődik a megyei Gyermek- és Ifjúságvédelmi Napok rendezvény- sorozata. Ezen belül gazdag a gyulai program. A városi tanács dísztermében május 14-én délelőtt 9 órakor tartják a megnyitót, ahol dr. Vidó István, a városi tanács vb-elnöke nyitja meg a rendezvénysorozatot. Ezt követően előadás hangzik el A gyermekszemélyiség szerveződésének törvényszerűségei károsító környezetben és korrigáló nevelés címmel. Másnap a zeneiskola hangversenytermében Kovács Gyuláné, a TIT megyei pedagógiai és pszichológiai szakosztályának elnökhelyettese tart előadást A társadalmi változások hatása a gyermek személyiségének fejlődésére címmel. Május 18-án délután a zeneiskolában ke- rekasztal-konferencia lesz a serdülő ifjúság biológiai, pszichológiai, etikai problémáiról, amelynek vitavezetője dr. Jakubecz Sándor főorvos. Május 19-én a zeneiskolában az alkoholizmus elleni küzdelem eredményeit és problémáit ismerteti dr. Szol- lár Ede főorvos. Május 21-én délelőtt a zeneiskolában az iskolai gyermekvédelem feladatairól, május 25-én a fiatalok elhelyezkedéséről rendeznek előadást. Az ünnepségsorozat május 26-án délelőtt 9 órakor zárul a városi tanács dísztermében sorra kerülő, a városi gyért »'kvé- delem legjobb aktivistáinak kitüntetésével. II legnépszerűbb könyv Leninről A Lenln-cenetnáriumi ünnepségek jegyében született akciók és kezdeményezések, rendezvények, megemlékezések, kiállítások és különféle vetélkedők jelentősen hozzájárultak az érdeklődés felkeltéséhez a Lenin és Leni őröl szóló művek irányában. Az elmúlt negyedévben sokan keresték fel a Megyei Könyvtárat. hogy Leninről szóló irodalommal távozzanak. Néha csalódás tükröződött az arcokon, ha a keresett könyv pillanatnyilag nem volt megtalálható, mert többen azzal a biztos tudattal jöttek, hogy a politikai irodalom nein is olyan keresett cikk. A Megyei Könytár olvasószolgálata minden megfigyelés nélkül tudja, hogy egy-egy társadalom- tudományi mű iránt egyre fokozódó tendeciájú az érdeklődés, s bizony vannak napok, amikor már csak az egyetlen archív-jellegű olvasótermi példány áll az érdeklődők rendelkezésére. A sok-sok Leninnel foglalkozó, a kiváló politikus életét, munkásságának különböző időÜzemrészlegének elhelyezéséhez helyiséget keres a Magyar Hirdető békéscsabai kirendeltsége. x A BÉKÉS MlCWSSzn 1970. MÁJUS 6. szakát ábrázoló mű közül nehéz a választás: vajon melyik is_ a legkeresettebb, a legnépszerűbb könyv? Olvasóink döntése nem véletlenül emeli ki az 1967-ben megjelent Gyurkó László: Lenin, Október című művét. Az író új ösvényeken közelíti meg századunk eddigi legnagyobb politikai alakját. Nem szobrot formál szavaiból, gondolataiból, hanem igen őszinte portrét rajzol egy emberről, akiben a forradalmi tett és gondolat soha nem élt egymástól mesterségesen szétválasztva. Azt a Lenint mutatja fel, aki egyszerre volt humanista és osztályharcos forradalmár. Akinél a hatalom megszerzése és megtartása nem cél, csak eszköz volt ahhoz, hogy az akkori Európa legsötétebb ege alatt olyan szikra lobbantson lángot, amely megvilágítja az értelmes, korszerű, emberhez méltó társadalom útját. Gyurkó László könyvében a politikai cselekvés és a politikát mozgató társadalmi összetevők nem alkalmilag, önkényesen tágulnak vagy zsugorodnak a mához, hanem az ötven esztendővel ezelőtti forradalmi napokhoz igazodnak. Egyszerűen szól a forradalom születéséről, az októberi győzelemről. Lenin színes, gazdag portréja mellett felvillan a XIX. század Oroszországa, a megnyomorított milliók és a gondolkodó, reformokat várók és keresők Oroszországa. E néhány szerény mondattal dicsérni és kiemelni szeretném Gyurkó László könyvét Nem a témáért és az alkalomért, hanem a vállalkozásért. A vállalkozás sikeréért melyet a mű iránti érdeklődés bizonyított — talán, mert az eddigieknél hite. iesebb kép született a forradalomról és vezéréről, melyben mind Lenin, mind a Nagy Október és a szocialista forradalom méltó krónikást kapott. Baukó Dóra könyvtáros Növekvő termelékenység az iparban, javuló árukínálat a kereskedelemben A Központi Statisztikai Hivatal Békés megyei Igazgatóságának 1970 első negyedévi jelentése a megye társadalmi, gazdasági helyzetéről A megyében a gazdálkodási tevékenységet és a legfontosabb társadalmi tényezőket 1970 első három hónapjában a következők jellemezték. A gazdálkodó egységek — a rendelkezésre álló 1969. évi pénzügyi adatok alapján — az elmúlt évben kedvező jövedelmezőségi szintet értek el. A vállalati, szövetkezeti eredmények már év közben mutatták a gaz. dálkodás rentabilitását úgy, hogy több üzemben az év folyamán a nyereség terhére prémiumot, jutalmakat fizettek ki vagy átlagbérfejlesztést hajtottak végre — a termelés, a gazdasági hatékonyság további fokozása érdekében. Az 1969. évi eredmények továbbfejlesztése céljából az idén élénkült a gazdálkodást elősegítő pénzügyi hitelkereslet, s várhatóan növekszik a beruházások volumene, amelyen keresztül tovább fokozódik az iparosítás és korszerűsödik, fejlődik a mezőgazdaság termelése. A termelőágazatok gazdálkodásukban 1970 első negyedében az alábbi eredményeket érték el. Ipar A megye szocialista ipara 1970 első három hónapjában 14 százalékkal termelt többet, mint egy évvel korábban. Országosan ugyanezen időszak alatt nem egészen 7 százalékkal emelkedett a termelés. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés — mérsékelten növekvő ütemben — 7 százalékkal volt több, mint 1969 első három hónapjában. A termeléstöbbletnek 54 százaléka származott a nagyobb termelékenységből. A legfontosabb iparcikkek közül jelentősebben (10 százaléknál is nagyobb mértékben) nőtt a termelés kőolajból, égetett cserépből, konzervipari idényüvegből, öntött síküvegből, kötöttáruból, vágott baromfiból. Egyes könnyűipari vállalatok a termelés növelése ellenére nem tudták kielégíteni az igényeket, ezért néhány üzemben — a termelés fokozása érdekében — az első negyedévben esedékes szabad szambátokat nem vették igénybe, hanem átcsoportosították a harmadik negyedévre. Az élelmiszeripari üzemek zöldségfélékből várható ellátásával kapcsolatban — a szerződéskötések alapján — nem mindenben kedvezőek a kilátások. A húsipar az első három hónapban csökkentette a vágóállat-feldolgozást, az élőállat-kínálat visz- szaesése miatt. A hús. és húskészítményekből való ellátás érdekében jelentős mennyiségű import húst vásároltak. Az élelmiszerekből általában kiegyensúlyozott ellátást tudtak biztosítaná a kereskedelemben. Az ipar általános fejlődésére jellemző, hogy Békés megye történetében első ízben haladta meg a szocialista iparban dolgozók száma az ötvenezret (1970 első három hónapjában a szocialista iparban foglalkoztatottak összes átlagos száma 51 009 fő volt. összehasonlításul érdekes megjegyezni, hogy például 1960-ban az ipari dolgozók száma kb. 26 000 fő s még 1965-ben is csak 34 700 fő volt). Az utóbbi években több nagyközségben ipartelep létesítésével oldották meg a foglalkoztatottság problémáit. 1970 első három hónapjában az ipari munkások személyi jövedelmének havi átlaga 2110 forint volt, 3 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Építőipar Az állami építőipar 1970-ben jelentős ipari nagy beruházások és lakóépületek kivitelezésén dolgozik. Termelését mintegy 13 százalékkal kell növelnie 1969- hez viszonyítva. 1970 első három hónapjában az állami építőipar kb. 95 millió forint értékű építési, szerelési munkát végzett, az egy évvel korábbinál 20—22 százalékkal többet, az előirányzott összegnél azonban kevesebbet. Az anyagellátással az idén is probléma volt, főként cementből és kavicsból nem kapták meg a kivitelezők a szükséges mennyiséget. Az építőipar komoly feladatát jelenti, hogy a Békés megyei Állami Építőipari Vállalatnak — többek között — 1970-ben kell átadnia kb. 600 lakást, a hűtőház egy részlegét, a Kner Nyomda új beruházását, az orosházi gázfogadót, a gyulai SZOT-szál- lót, a békéscsabai iparvágányt stb. Mezőgazdaság — Vásárlás A mezőgazdasági 1969-ben a kedvező termelési eredmények mellett korszerűsítette, növelte műszaki kapacitását. Az állami gazdaságokban 1606, a termelő- szövetkezetekben 6052 traktoregység volt az év elején, s az erőgépállomány 7—9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Emelkedett a gépi munkáik mennyisége. A megye számosállat-állománya — a tavaszi állatösszeírás alapján — meghaladta az egy évvel korábbit. Egyes állatfajokból nőtt, másokból csökkent az állomány. Szarvasmarhából március 31-én 6 százalékkal volt kevesebb, mint 1969 tavaszán. Az összes gazdaságban mintegy 63 800 sertést tartottak, 19 százalékkal többet, mint egy évvel ezelőtt. Kedvező, hogy az anyakocák száma 39 százalékkal, az előhasú kocák száma pedig 122 százalékkal emelkedett. Nem így van ez a szarvasmarháknál, ahol a tehenek 36 százalékos aránya alacsony szintnek felel meg. A fontosabb állatok és állati eredetű termékek felvásárlásának együttes volumene az összes gazdaságban 9, ezen belül a tanácsi szektorban 11 százalékkal kevesebb volt, mint 1969 első negyedévében. A tanácsi szektorban vágóállatokból 13 százalékkal kevesebbet, állati eredetű termékekből 3 százalékkal többet értékesítettek, mint 1969 első negyedévében. A tavaszi mezőgazdasági munkákban — a rendkívül kései ta- vaszodás és a jelentős belvizek miatt — az előző évekhez viszonyítva, minden területen számottevő a lemaradás. n lakosság életkörülményei 1970-ben tovább emelkedett a foglalkoztatottak száma — a közlekedés (AKÖV) kivételével — valamennyi népgazdasági ágban, együttesen 7 százalékkal. A lakosság pénzbevételei 9 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A vásárlóalap növekedésének megfelelően, folyóáron 12, változatlan áron kb. 10 százalékkal emelkedett a kiskereskedelmi forgalom, amelynek döntő többségét a lakosság vásárlásai tették ki. Bolti élelmiszerekből 12, ruházati cikkekből 6, vegyes ipar. cikkekből 17 százalékkal emelkedett a forgalom. Eddigi tapasztalatok szerint a kiskereskedelem árukínálata javuló tendenciájú. Növekedtek a készletek, bővült az áru- választék. A megyében az ipar az előző év elejéhez viszonyítva, 30-ról 35 százalékra emelte a belkereskedelem részére történt értékesítés arányát. Továbbra sem tudták az igényeket kielégíteni mindenkor egyes gyermekruházati cikkekből, háztartási kisgépekből — porszívó, mosógép, gáztűzhelyből, kisebb méretű motorkerékpárokiból stb. Az utóbbi időben a szövetkezeti kiskereskedelem — többek között — hálózatfejlesztéssel valamivel jobban növelte forgalmát, mint az állami kereskedelem. Ez elsősorban a községek lakosainak növekvő vásárlása szempontjából jelentős. A lakosság egészségügyi és kulturális ellátottságában a következők említésre méltók. Az egészségügyi ellátásban egyik legnagyobb probléma, hogy jelentős számú orvosi állás nincs betöltve. Ez mind a megelőző, mind a gyógyító munkában kedvezőtlenül érezteti hatását. A megyében a .csaknem 600 orvosi állásból minden 10. állás betöltetlen. A művelődésügy területén történt számbavétel eredményei azt mutatják, hogy 1969-ben tovább csökkent a színház- és mo_ zilátogatók száma. Az év elején a televízió-előfizetők száma 16 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban. A könyvtárakban növelték a könyvállományt és emelkedett az olvasók száma. Szakmunkástanulónak érettségivel rendelkező fiatalokat veszünk fel az 1970/71-es tanévre MAGASNYOMÖ GÉPMESTER és KEZISZEDŐ szakmára, gyulai és békéscsabai telephelyre. Jelentkezés személyesen vagy írásban, legkésőbb jún. 1-ig a következő címen: Békés megyei Nyomdaipari Vállalat személyzeti vezetőjénél, Gyula, Jókai u. 5—7. x A SZÉKKUTASI GÉPJAVÍTÓ ÁLLOMÁS FELVÉTELRE KERES lakatosokat, miíhelysegédmunkásokat, külszolgálati munkakörbe villanyszerelőket. Víz- és villanyszerelők mellé segédmunkásokat Fizetés teljesítménybérben. A külszolgálatos dolgozók részére 610,— Ft a külszolgálati átalány. Jelentkezés személyesen vagy írásban a gépjavító állomáson.
