Békés Megyei Népújság, 1970. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-05 / 103. szám
Kétegyházi pillanatképek Kétegyháza az «tanúit években jelentős fejlődésnek indult, ezt mutatja, hogy több új létesítménnyel is gazdagodott. Ezek közül elsőnek említhetjük az új orvosi rendelőt, melyet a községi tanács a fejlesztési alapból létesített. Az új rendelőt központi fűtéssel, öltözőfülkékkel, korszerű berendezéssel és kényelmes várószobákkal látták el: A fejlődéshez tartozik, hogy egyre több családi ház épül, melyhez a helyi Béke Termelő- szövetkezet is segítséget nyújt tagjainak. Tavaly a községben 70 családi ház épült fél. Képeinken néhány pillanatot örökítettünk meg Kétegyháza életéből. A község kulturális életében nagy esemény volt a román együttes bemutatkozása. Zsúfolt nézőtér előtt kétórás önálló műsort adott az együttes magyar és román népi táncokból és dalokból. Épül Mócz György növényápoló új háza, melyhez a tsz is segítséget nyújtott. Bemutatjuk az új orvosi rendelőintézetet. — kint és bent. Fotó: Márton Nőtt a gyomai fürdő forgalma Az elmúlt években fokozatosan nőtt Gyomán a korszerűen berendezett gyógyvizű fürdő forgalma. 1969-ben már több mint 73 ezren látogatták, annak ellenére, hogy az időjárás eléggé kedvezőtlen volt. Különösen nyáron keresték fel sokan, nemcsak a helybeli lakosok, hanem a távoli vidékekről is, sőt külföldről jöttek látogatóik. Az idén éppen ezért nagy gondot fordítanák a fürdő és környéke további fejlesztésére és csinosítására. Már néhány héttel ezelőtt megkezdték a medencék javítását, a különböző fertőtlenítő munkák elvégzését. Tervezik új kabinok építését is, elsősorban a helyi üzemek, vállalatok segítségére támaszkodva. A fürdő jelentősége tovább nő az idén, mivel nagy az érdeklődés a községben és vidéken is a Körös partján létesítendő nyaralók iránt. A község vezetői számolnak azzal is, hogy a látogatottság tovább nő a Gyulavári határátkelőhely megnyitása után« Néptáncfesztivál A Békés megyei szövetkezeti népitánc-csoportok május 9-én Hódmezővásárhelyen területi versenyen vesznék résizt, melynek legjobbjai a júliusi pécsi nemzetközi folklór-fesztiválon lépnek fel. A vásárhelyi területi döntőn a 9 indulóból öt együttes — a gyulai, a battonyai, a gyomai, az endrődd és a bé- késszentandrási — képviseli megyénket. 6 Legyen több erdő megyénkben R fásítási ankét tapasztalatai R fásítás időszerű kérdéseit ankéton beszélték meg két- hete megyénk erdészeti és fásítási szakemberei. Ez a vita több gondolatot vetett fel, amely szót érdemel. Megállapították az ankét részvevőd, hogy a megye mezőgazdasági szakembereinek még sok a tennivalójuk ahhoz, hogy Békés megye fatermelése elérje, vagy legalábbis megközelítse az országos szintet. A gondolatébresztőt azok a felvetések adták, amelyek a fatermelés gazdasági, esztétikai és egészségügyi oldalával foglalkoztak. Ügy véljük, érdemes közelebbről megvizsgálni, miről is van szó. Kérdéseinkre Nagy Zoltán, a Gyulai Erdőfelügyelőség vezetője adott válaszokat. Elmondta többek között, hogy az erdőfelügyelőség megyénkben csak 1968 januárjában alakult meg. Feladata a Békés megyében levő 18 890 hektár erdő gazdálkodásának, fatelepítési programjának ellenőrzése, felügyelet gyakorlása és szaktanácsadás a gazdaságos, célszerű fatermeléshez és erdőneveléshez. Arról is beszámolt, hogy a felügyelőség évente 200 ezer forintot fordít ingyenes fásításra. Arra a kérdésre, hogy miért halad lassan a fásítás itt az Alföld délkeleti részén, meglepő választ kaptunk. A szakembereknek az a véleménye, hogy a megyénk mezőgazdasági üzemeiben kialakult szemléletben van a hiba. Hogy ez miben jelentkezik? Elsősorban abban, hogy a nagyüzemi mezőgazdasági növénytermesztés gépesítésének kihasználási fokára hivatkozva sokan ellenzik a mező védő erdősávok rendszerének kialakítását. Sőt, a meglevőket is fokozatosan kitermelik. Példaként megemlíthetjük, hogy a Mezőhegyes! Állami Gazdaság kezelésében álló erdősáv-rendszer csaknem 40 százalékát — arra hivatkozva, hogy a repülőgépes, vegyszeres gazdasági munkákat nehezíti — kitermelik. A mező- gazdasági szakemberek másik érvelése az, hogy az erdősávok jelentős területet vesznek el a növénytermesztéstől és elősegítse a rágcsálók szaporodását. Mivel cáfol az erdészeti szakember? Elismeri, hogy a fásítás területigényes. Aat vallja, viszont, hogy a sávok által védett területek megnövekedett terméshozama megéri a terület- veszteséget. S ha a gazdaságok a kevés munkát igénylő fatermelést és a vadgazdálkodásból eredő hasznot is beleszámítják a termelési értékbe, úgy az erdők haszna mindenképpen pozitív eredményt ad. Azon sem vitatkozik, hogy a repülőgépes vegyszerek szórását az erdők nehezítik. Azzal a véleményével viszont, hogy ezt a prohlémát ne lehetne megoldani — úgy hisszük — nem áll egyedül. Végső soron a mező- gazdaság gépesítése is fejlődő. Elképzelhető tehát, hogy néhány év alatt a jelenlegi repülőgépes művelést is felválthatja a helyi céloknak megfelelő más gép. A rágcsálók szaporodási lehetőségeit az erdősített területeken kár lenne vitatni. Ez nyilvánvaló. Az viszont, hogy a védekezést ne lehessen megszervezni, úgy gondoljuk, képezheti vita tárgyát. Éppen a rágcsálók koncentrált elhelyezkedése ad lehetőséget a hatékony védekezésre. Ahogy mondani szokás, „nem erőszak a disznótor”. A fásítás hasznossága, úgy hisszük, egyértelmű. Különösen az, ha figyelembe vesszük, hogy Békés megye — annak ellenére, hogy 1945 óta megkétszereződött a fásított terület — jóval az országos átlag alatt van. Nem hanyagolható el a kérdés, ha tudjuk, hogy a mezőkovácsházi és a szarvasi járás még megyén belül is legszegényebb fában. Mi ennek az oka? A mezőkovácsházi járásban az, hogy a jó termőföldeket elsősorban növénytermesztésre hasznosítják. Ez érthető. A szarvasi járásban pedig az ellenpólus, Vagyis az, hogy a szikes, savanyú talaj miatt nem kifizetődő a fásítás, fatermelés. Ez tehát a jelenlegi helyzet az erdőgazdálkodásban. S mi lesz az elkövetkezendő években? Nagy Zoltán erre válaszolva elmondta, hogy az erdőfelügyelőségnek 5 éves fásítási terve van az 1971—75-ös évekre. Arról is beszámolt, hogy évente 10 —12 millió forint állami támogatással rendelkeznek. Ezekből az összegekből a termelőszövetkezetekre eső rész évi 3 millió forintot tesz ki. A terv készítésénél ugyanis azt vették alapul, hogy megyénk termelőszövetkezetei — néhány kivétellel — kevés erdővel rendelkeznek. A másik dolog pedig a cellulóznyár termesztésének országos érdéire. Ügy hisszük, nem kell külön hangsúlyosunk, hogy fában szegény országunknak mit jelent a cellulóz-termelési program, a több papírhoz szolgáló alapanyag, a fa. A negyedik 5 éves tervben megyénk termelőszövetkezetei közül azok, amelyeknek földje erre alkalmas és a gazdáik is egyetértenek a fásítással, összesen 1234 hektáron telepítenek cellulóz-nyár állományokat. A gyulai járásban 42 hektáron erdőt telepítenek, 269 hektáron cellulóz-nyarat, a békési járásban 9 hektár erdőt, 64 hektáron cellulóz-nyárat, a szeghalmi járásban 110 hektáron erdőt, 127 hektáron cellulóz-nyárat, a mezőkovácsházi járásban pedig 20 hektáron erdőt, 160 hektáron cellulóz-nyárat, az orosházi és a szarvasi járásban összesen 105 hektáron erdőt és 158 hektáron még hozzátartozik a járási jogú városok bel- és külterületein tervezett 170 hektár telepítés. A válaszon érdemes gondolkodni még azoknak is, akik jelenleg nem kívánnak fatermeléssel foglalkozni. A cellulóz- nyár ugyanis 15 év alatt kitermelésre, vagyis feldolgozásra alkalmassá fejlődik. Ez alatt az idő alatt a telepítő, vagyis a termelő gazdaság a befásított területre adókedvezményt kap az államtól. Az sem utolsó dolog, hogy a cellulóz-nyár erdővel csak 5 évig van munka. A következő 9 évben már nincs gond a megerősödött fákkal. Állományok fejlettségének arányában jelentős hosszú lejáratú hitelt vehet igénybe a cellulóz- nyárat termelő gazdaság. Azt is kiszámolták az erdészeti szakemberek, hogy egy hold cellulóz-nyár termesztése 15 év után holdanként két és félszeresen ad nagyobb jövedelmet, mintha ugyanazon a területen mezőgazdasági terményeket termesztenének. R gondolat önkéntelenül adódik. Vajon van-e értelme a fásításról beszélni? Ügy hisszük, van. S ha az elmondottakhoz még hozzátesszük a zöldövezetek emberi szükségességét, mindenképpen indokolt az a vélemény, amely szerint a megye mezőgazdasági termelőszövetkezeteinek, állami gazdaságainak vízügyi és egyéb földdel rendelkező egységeinek érdemes és szükséges az erdőgazdálkodás fejlesztésével és a fásítással foglalkozni. 1970. MÁJUS 5, Botyánszki Jáng$
