Békés Megyei Népújság, 1970. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-04 / 102. szám

Kevesen jelentkeznek mezőgazdasági szakmunkás-tanulónak A mezőgazdasági és élelmiszeripari szakmunkásképzésről tárgyalt a megyei Oktatási és Pályaválasztási Tanács A Békés megyei Oktatási ési Pályaválasztási Tanács április j 26-án tartott ülését Nagy János, a megyei tanács vb-elnökhelyet­tese nyitotta meg, majd pedig Szító József, megyei oktatási szakfelügyelő terjesztette a ta­nács élé a mezőgazdasági és élelmiszeripari szakmunkás­képző-iskolák helyzetéről, fel­adatairól szóló jelentést. A megyében, működő négy mezőgazdasági és élelmiszeripari szakmunkásképző-iskolában évente mintegy 1300—1400 ta­nuló oktatását tudják biztosíta­ni. A diákotthonok befogadó­képessége 770, ez azonban nem elégíti ki az igényeket, s a kö­zeljövőben bővítésre töreked­nek. Az oktatási célt szolgáló be­rendezések, felszerelések, a tár­gyi feltételek sem eléggé kor­szerűek, vagy egyáltalán nem is állnak az iskolák rendelkezé­sére. A mezőgazdaságban a mű. szaki és technológiai fejlődés magas képzettséggel rendelkező munkaerőket igényel, a munka­helyi feltételek azonban a meg­felelő színvonalú képzést nehéz­zé teszik. Negatívumként jelent­kezik az üzemek nem megfelelő szociális ellátottsága,, a sok­helyütt tapasztalható egészségte­len személyszállítás is. Az 1970/1971-es tanévre az üzemek igénye 1032 nyolcadik osztályt végző tanuló. Az isko­lák felvevőképessége és a kevés jelentkező azonban nem teszi lehetővé az igény kielégítését: a négy iskola — a gyomai, a sza- badkígyósi, a békési és a két- egyházi — az új tanévre össze­sen 500 tanulót vesz fel, a beér­kezett jelentkezések száma 555 volt. Különösen rossz a helyzet a zöldségtermesztő és a juhte-' nyésztő szakmáknál, túljelent-1 kezés csak a konzervipari és a sütőipari szakmákban volt. Ko­moly igény mutatkozik gépi-fejő és á Hat egészségügyi betanított munkások iránt :s. A szakiskolai oktatáson belül kell megoldani a tejmester-képzést is. A tapasztalatok szerint a szü­lők elégedettek az iskolai neve­lő- és oktatómunkával. Az isko­lák évente 2—3 ' alkalommal több oldalas tájékoztatót adnak ki az iskolában folyó munkáról, életről, s ezt a szülőknek is el­küldik. Általános tapasztalat, hogy a végzett tanulók nagy része szak­májában helyezkedik el. Problé­ma azonban, hogy az üzemek általában nem részesítik maga­sabb bérezésben a szakmunká­sokat. Ezt úgy lehetne megol­dani, ha egyes munkakörökben csak szakmai képzettséggel dol­gozhatnának. Az elemző jelentést követő vitában a tanács tagjai a to­vábbtanulás, s a felnőtt-oktatás problémáival, az új igényekkel foglalkoztak. A KISZ képvise­lője több támogatást kért a fia­talok számára, többen pedig fel­vetettéit az iskolák rossz fel­szereltségével kapcsolatban, hogy a modernebb gépekre az üzemekben van szükség, ezek beszerzése helyett a tanulók korszerű, gyors üzembe szállí­tását kell megoldani. Nagy Já­nos, a tanács elnöke és Deák Ferenc, a megyei tanács műve­lődési osztályának vezetője hoz­zászólásukban hangsúlyoztak, hogy a problémák ellenére sike­rekről, eredményekről is beszá­molhatunk a mezőgazdasági szakmunkásképzésben, s hogy nem részletmegoldásokra, ha­nem a képzés strukturális vál­toztatására van szükség. Békéscsabai Színházi Napok A hónap végével érdekes ese­mények kezdődnek a megye­székhelyen. Május 27 és június 1 között rendezik meg a Békés­csabai Színházi Napokat. A hat­napos gazdag program igazi csemegéket tartogat a színház­kedvelők számára, ugyanis a Budapestről érkező Nemzeti Színház a Varsói melódiát, a Madách Színház a Gellért-hegyi álmok-at, a Thália a Komám- asszony hol a stukker-t mutatja be, a két vidéki színház közül a miskolci Choinski Riadó, a győ­ri pedig Róbert Bőit Kinek se nap. se szél című darabjával vesz részt a Színház? Napokon. Tudományos élet és kereskedelem Alig néhány napja, hogy a Békés megyei Műszaki Fejlesz­tési Hetek keretében megtar­totta előadását Pallér Gáspár, a Szentlőrinci Tangazdaság fő- agronómusa a zöld lucerna kor­szerű, nagyüzemi tárolásáról, maris megélénkült mezőgazda- sági üzemeink érdeklődése az AGROKER Békés megyei Vál­lalatánál rendezett fóliavásár iránt. A zőldlucerna tárolását ugyanis fólia alatt oldják meg a gazdaságok, melyből igen nagy mennyiséget rendéit és kapóit Békés megye. Legtöbb gazdaság már átvette a 0,1 és a 0,15 milliméter vastagságú fóliát, amely a takarmánytá­roláson kívül igen alkalmas kertészeti növények hajtatásá- na is. i Növekvő idegenforgalom Szarvason — Kicsi a szálloda — Kempingek és idegenvezetők kellenek Alig egy hónapja alakult meg Békéscsabán a Megyei! Idegenforgalmi Bizottság, s | tevékenységének hatása máris: érződik a járásoknál, városok-! nál, elsősorban azokon a he­lyeken, ahol idegenforgalmi nevezetességek, lehetőségek vannak. Nemrég Szarvason tárgyal­ta a tanács a város idegenfor­galmi helyzetét. Idegenforgal­mi jelentősége földrajzi hely­zetéiből adódik, mivel főút­vonal vezet át rajta, s most a gyulavári határátkelőhely megnyitásával ez a jelentő­ség még fokozódik. Éppen ezért nagyon is időszerű volt e téma napirendre tűzése. Az oktatás igen széles ská­lájú hálózata található meg Szarvason, az óvónőképző in­Vasesztergályost és autóvillamossági szerelőt felvesz az OROSHÁZI DÓZSA MGTSZ. tézet például országos beisko­lázású, s ezenkívül külfölddel, elsősorban Bulgária, NDK, Franciaország és Vietnam ha­sonló intézményeivel is szoros kapcsolatot tart. A felsőfokú mezőgazdasági technikum is hasonló jelleggel bír, s ilyen adottságait megle­hetősen ki is használja. Az el­múlt évben 26 rendezvényt tartottak, s az ünnepségeken, szakmai tanácsakozásokon 3 ezer 800-an vettek részt. Kiemelkedőek és jelentősek azok a kulturális események, amelyeket már szinte hagyo­mányként minden évben meg­rendeznek, így a Just Zsig- mond Országos Színjátszó Na­pok, melyeken átlalában 10— 12 megyéből több csoport is részt vesz. A társastánc-taní- j tők és verseny táncosok részé- j re itt tartanak kéthetes edző­táborokat, ezenkívül tavaly rendezték meg először — úgy tervezik, hogy ezután, minden évben — a nemzetiségi napo-! kát, csehszlovák, román, ju­goszláv nemzetiségiek részvéte lével. Meg kell még említeni a KfSZ-klubveztők táborát, a'1 horgászversenyeket és rendez-! vényeket, valamint az arboré- j tűm látogatóit. Tavaly többi mint 90 ezren tekintettek meg ezt a gyönyörű botanikus ker­tet. A növekvő idegenforgalom szükségessé teszi, hogy a vá­rosi tanács nagyobb erőfeszí­téseket tegyen a szállodai fé­rőhelyek biztosítására és in­tézkedéseivel tovább segítse, javítsa a jelenlegi állapotokat. A városban jelenleg 24 szállo­dai férőhely van, ami szinte minimális, emellett szükséges, hogy nyári, idényjellegű kem­pingeket hozzanak létre, ter­mészetesen a társadalmi és gazdasági szervek közreműkö­désével. Kevés az idegenveze­tő, sőt szinte nincs is, ennek érdekében szükséges egy ilyen jellegű tanfolyam megszerve­zése. Az ÁFÉSZ-nek a keres­kedelmi és vendéglátóipari igények kielégítésére kellene nagyobb erőfeszítéseket tenni. Mindezekről határozatot hoz­tak a tanács vb-ülésén, me­lyek megvalósítása nagyban elősegíti a város idegenforgal­mának növekedését. 1670. MÁJUS 4. Sárréti kiá Május elsején a Sárréti Napok ] keretében két kiállítást is nyi- j tottak a szeghalmi járásban. Az i egyiket délelőtt fél 12-kor, Szeg­halmon, a művelődési házban. A Sárréti Napok eseménysoro­zata alkalmából összegyűjtött anyagban az ott étó, vagy onnan elszármazott művészek alkotó sait láthatja a közönség. Devaványán délután nyitották meg a népművészeti kiállítást* majd népművész-találkozót ren­deztek. A nap programja a népi zenészek és énekesek ünnepi műsorával zárult. Koszía Rozália festőművész mondott megnyitót a szeghal­mi képzőművészeti kiállításon. Sokan látták már a megnyitó napján is a sárréti művészek alkotásait. Pásztorduüák és használati eszközök a dévaványai népművé­szeti kiállításon. (Fotó; Barnáczj

Next

/
Oldalképek
Tartalom