Békés Megyei Népújság, 1970. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-31 / 126. szám
Békés nagyközség Pataki István, a nagyközség tanácsának elnöke. ahol alul üzletihelyiségeket létesítenek. 217 házhely kialakításával új lakótelep épül az Epreskertben. Sajnos, a szanálás bizony nagy költséget jelent a tanácsnak, mivel a tulajdonosok rendkívül magas árat kémek. A tanács a Décse- ri-kert és a Gőzös-zug közötti volt körgát területét is kijelölte építkezésre, mivel ez az állam tulajdonát képezi, s itt nem szükséges a kisajátítási eljárást lefolytatni. A fiatalok máris nagyon érdeklődnek a telkek iránt, építeni akarnak, letelepedni, itt Békésen. A tanács máris 42 telket tud biztosítani. Végül röviden: irc történik még a községben? A lakosság régi kívánságának megfelelően ez évben megkezdik a Malom- asszonykert villamosítását, az ottani lakosság önkéntes hozzájárulásával; Az összes költség 1 millió forint. A Körösi Csorna út szilárd burkolattal való kiépítését is tervezték, azonban ezt a község saját erőből megoldani nem tudja. Tervbe van véve 1970-ben a Rákóczi úton haladó szennyvízcsatorna, valamint a vele kapcsolatos út felújítása miatti terelőút építése. Ez a terelőút a Fábián utcán épül, a Csikós utcától az Irányi útig. A Rákóczi úti kövesút korszerűsítésére csak ezt követően kerül sor. A tíz munkahelyes SZTK- rendelőintézet ez év közepén kezdi meg működését. Folytatják a szennyvízcsatorna-hálózat építését. Az OTP-vél és a kereskedelmi szervekkel kooperálva további új, többszintes lakóépületek építését kezdik meg és fejezik be 1970-ben. Íme egy csokorra való közös ügy, ami mind-mind hozzásegít nemcsak a nagyközség, de a városkép kialakításához is. Rocskár János (Fotó; Veress Erzsébet» a község fejlesztése a lakossággal. A községpolitikáról nagyon sók a mondanivalója. Egy, amire büszke, hogy az ipar már igenis meghatározó szerepet játszik Békésen, hiszen a mező- gazdaságban jelenleg a munkaképes lakosságnak csupán 28 százaléka dolgozik. Az ipari termelés során sokat fejlődött. Ezek közül néhány, legjellemzőbbet említünk meg. Békés legjelentősebb ipari üzeme a kosárgyár, mely jelentős helyet foglal él országosan is. Terméküket főleg külföldön értékesítik. A helyben dolgozó több mint háromezer ipari munkásból csaknerii 1400-at foglalkoztat. Lehetne több is — mondja az elnök, csak kevesen jelentkeznek felvételre. A község új ipari létesítménye a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár Békési Gyáregysége. Dolgozóinak létszáma 1967-ben még 291 volt, jelenleg 460. Az üzem, az elmúlt években 15 millió forintos építkezést végzett él. Ügy vélik, hogy ebben az évben legalább 600 dolgozót tudnak foglalkoztatni. Termékeik ismeretesek már Indiában és az NDK-ban is, különösen az új konstrukciójuk, a „Kuli”, mely mindenféle szemes terméket összeszed. Fontos szerepe van a községben a Víz- és Csatornamű Vállalatnak, valamint a nők elhelyezése szempontjából a békéscsabai kötöttárugyár helyi részlegének, úgyszintén a vegyesipari ktsz-nék és másoknak. Az iparilag fejlődő nagyközségben azonban gondok is vannak. A felsoroltak csak enyhítették a foglalkoztatási problémát, de még nem oldották meg. Az viszont örvendetes, hogy segítettek a nyolc osztályt végzetteknek, ipari tanulóként való elhelyezkedésében is. Korábban könnyebb volt gimnáziumba bejutni, mint itt ipari tanulónak elhelyezkedni. Ez már lassan-lassan megoldódik. Más a helyzet a leányok elhelyezkedésénél. Ebben a szabó ktsz helyi részlege nyújt némi megoldást. Lehetetlen e nagyközség teljes bemutatása e cikkben, és belezsúfolni mindazt, amit a tanács tett az ipar fejlesztése érdekében. Tény, hogy törekvése továbbra is a helyi munkaerők elhelyezése, másrészt a Békéstől távol dolgozó családos munkások helybeni foglalkoztatása. Az iparosodással az utóbbi időben a község képe is megváltozott. Épületei rendezették, több mint 6 ezer 800 egyszintes és 40 többszintes épülete van — s tovább épül a városiasodó község. Pontos számszerűséggel nem írjuk meg mennyi lakást építenek, mert az lehet több, kevesebb, csupán annyit; az elmúlt 5 évben 140 OTP- társasházat adtak át Most a tanácsháza mellett megkezdődött 48 lakásos épület építése, A gépgyár új terméke a „Kuli”, nagy mennyiségben exportálják Indiába és az NDK-ba. — Néhány év múlva új, korszerű házak lesznek itt is, ott is, üzletek sorakoznak majd a porban ülő házak helyén, eltűnnek a vízállásos sáros aljak, a járhatatlan gyalogjárók. Parkok, terecskék, széles utcák díszítik majd a környéket. Igaz, messzi vagyunk még ettől — mondja —, de közös a gond, ség lakossága az 1848 és 1944 között eltelt csaknem 100 év alatt mind a függetlenségi harcban, mind az elnyomás elleni küzdelemben bebizonyította haladó szellemét és a szabadság eeeméjéhez való ragaszkodás itt is 1944. október 6-án szűnt meg a szovjet Vörös Hadsereg győzelmével. Megnyílt az út a legális kommunista párt alakításához, a szabad emberi élet megkezdéséhez. Egy percet sem késlekedtek, hogy szavukat hál- A felemás Békés látképe, sát, így a Forradalmi Kormányzótanács a 2/1919. évi rendeletével várossá nyilvánította a községet. Sajnos, ez csak rövid életű lehetett, mert a Horthy- rendszer ismét községgé nyilvánította. Ezen csöppet sem, le. hét csodálkozni, hiszen a községben — éppen a Horthy-rend- szer ellen — egymást érték az Házsor a Fáy A. utcából, ahol 164 lakás épül. Békéscsabától északkeletre a Fehér, és a Fekete-Körös ösz- szefolyásánál helyezkedik él a megye egykori székhelye, Békés. Ma járási székhely. Üde- ség, egyszerűség: erre gondola szemlélődő, ha ebben a nagyközségben széjjelnéz. A község öltözködésben, lakáskultúrában, minden másban a legmaibb, kissé felemás, de mai. Ez a felemásság így sem bántó. Rengeteg a gyermekkocsi és a szépen öltöztetett kisgyerek. Csinos asszonyok, jól öltözött férfiak özönlenek haza az üzemekből. Békés különös helyet foglal el a nagyközségek sorában. Mozgalmasabb, zsibongóbb az élet, mint általában a községekben szokott. Két magyarázatot találhatunk erre. Először is az ország legnagyobb községe: 21 ezer 760 lakossal. Másodszor, ami sok mindent megmagyaráz: alig 16 kilométerre fekszik a megye székhelyétől és igen sokan járnak be Békéscsabára dolgozni. A község területi fekvése miatt vonzási köre kiterjed Tarhos, Bélmegyer, Murray, Kamut és Csárdaszállás községekre. Ez az ősi település évszázadok viharában is kiállta a próbát, érdemes rövid visszapillantást tenni múltjára. Írásos emlékeink között 1219- ben találkozunk nevével <Vá- radi Regestrum), az Árpádkorban felemelkedett a legelső helységek közé. 1640-ben már önálló város volt. Azonban a mai Békés alapítását 1711-re tehetjük. 1732-ben a megye székhelye lett. 1848-ban rendezett tanácsi várossá vált. 1870-ben ismét nagyközség. Mivel a közlassák. A község 1944. december 22-én a debreceni Nemzet- gyűlésbe elküldte képviselőit: B. Szabó István, Sóstarics Lajos és Vári András személyében (az utóbbi 1950-ben a község első tanácselnöke lett). Az örök kizsákmányolás alatt élő, földre éhes szegény népnek 1945 tavaszán a földosztó bizottság 10 ezer 569 katasztrális földet osztott ki, Jantyik Mihály és Kürti László vezetésével. Hatszázötvennégy ember kapott házhelyet. Hálájukat a párt politikája iránt úgy is kifejezésre juttatták, hogy a felszabadult Budapest nehéz helyzetben élő lakosságának három vagon élelmiszert szállítottak. Ennyit kivonatosan a múltról és a ma előzményeiről. Ma már ismét nagyközségi rangot kapott Békés. Pataki István, a nagyközség tanácsának elnökével szemben ültünk, az irodájában. A tanács munkájáról, terveiről, gondjairól érdeklődtünk. A válasz egyA vegyesipari ktsz forgácsolórészlege, amely az Egyesült Izzónak termel. elégedetlenkedő megmozdulások; Hogy csak egy példával éljünk: az 1934—35-os úgynevezett Kaszáskeresztes perben 113 békési szegényembert állítottak bíróság elé. Az effajta küzdelemsorozat értelmű volt: városiasodni, ipart, kultúrát teremteni. Valóban az ipar hosszú ideig nem játszott meghatározó szerepet ebben a községben sem. Most azonban más a helyzet. Az elnök ezt így summázza: — A község akkor még régi volt; hámló falú földszintes házak, düledező kerítések, kátyúval, döccenőkkel teli utcák, por ég sár. Minden mondata felidézés, átélés és meg nem oldott gondok miatti aggódás. A község térképére mutatva magyarázta:
