Békés Megyei Népújság, 1970. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-01 / 101. szám
HUSZONÖT ÉVESEK Negyvenmilliós éves termelés — Csaknem ezer papucsmodell — Export! Csehszlovákiától a Barbadosz-szigetekig — 1971-ben új központi telep A legszebb tavaszi hónapban, május derekán ünnepélyes alkalomhoz érkezik el megyénk egyik legnagyobb szövetkezete, a 640 tagot foglalkoztató Körösvidéki Egyesült Cipészipari Ktsz. 1945. május 15-én mondta ki 62 bőripari dolgozó Békéscsabán, hogy elég volt a bizonytalanságból, a máról-holnapra tengődés- böl, összefogunk és egymást segítve próbálunk ezentúl megélni. Nemcsak a megye, hanem az ország egyik legrégibb szövetkezete alakult meg ezzel Békéscsabán 25 esztendővel ezelőtt. Ügy kezdődött, hogy a front elvonulása és a szovjet csapatok megérkezése után üresen állt az ADRIA Cipőgyár, dolgozói pedig munkátlanul járták a város utcáit. Mi lesz, ho- gyon lesz tovább? S a lehetőséget. az akkori szovjet városparancsnokság lebbentette fel az emberek előtt Égetően szükség volt lábbelire. Nemcsak a padlásról lehozott lyukas cipők voltok nagy becsben, hanem az új cipőket ígérő, de a raktárakban heverő bőrök is, amelyek feldolgozására azonban nem adott senki megbízást. A civil lakosságnak éppúgy, mint a katonáknak, akik ezer kilométereket gyalogolva koptatták el lábbelijüket, szükségük volt cipőre, bakancsra. A szovjet parancsnok magához hívatta a cipészek megbízottait és felhatalmazta őket, hogy irányításukkal kezdjék meg kásoknak is új, szocialista módon kellene szervezni a munkát. Berlinre már feltűzték a vörös zászlót, a világ örült a fasizmus leverésének, a felszabadult népek új életük lehetőségének, és Békéscsabán a bőripari munkások egy része a gyakorlatban is kezdett élni ezzel a lehetőséggel. Áprilisban ideiglenes szerveró bizottságot alakította, mely hozzákezdett egy leendő szövetkezet szervezéséhez. A régi alapító tagok közül ma már sajnos, csak öten dolgoznak a szövetkezetben, a többiek nyugdíjba mentek, vagy örökre elbúcsúztok tőlünk. Az alapítók azonban ma is élénken emlékeznek az akkori időkre és ezekben a hetekben több alkalommal is beszéltek a múltról, fiatalabb szaktársaik körében. Dohányos Mihály jelenleg telepvezető, a szövetkezet első elnöke volt. Szántó Ferenc jelenleg főkönyvelő, a szövetkezet első adminisztratív Vezetője volt. Sárándi József, kikér Károly és Papp József ma is, mint akkor, a termelőmunkában vesz részt és gazdag tapasztalataival okítja a fiatalokat. Az első hetekben és hónapokban a Martincsek-féie üzem tímárjaitól kapták a nyersbőrt Dohányos Mihályék, hogy megindíthassák a termelést. Ehhez azonban meg kellett teremteni a feltételeket. Idézünk egy régi kiadványból, melyet a ktsz fennállásának 10. évfordulója alkalmából adtok kk Ma már 5 milliós évi forgalmat bonyolít le a békéscsabai közkedvelt papucsbolt. Araválasztéka éppen olyan kifogástalan, mint benne a kiszolgálás ßZ-i-a tagság -nagy része hozzáfogott a termelőüzem, helyiségeinek rendbehozásához. Nagy volt a sürgés-forgás az üzemben. Az elhanyagolt és megsérült üzemrészeket, raktárhelyiségeket, ajtókat és ablakokat a tagság társadalmi munkában rendbehozta, hogy legkésőbb 1945. június 1-én — mely határidőt felajánlásképpen a tagság maga élé tűzte — a termelést megkezdhesse. Az üzem helyiségeit a tagság maga meszelte ki, súrolta fel... A szorgos előkészítő munka nyomóm a termelés 1970. MÁJUS X, a munkát az elhagyott műhelyekben. Az ADRIA Cipőgyár újra megélénkült és itt a felszabadulás utáni első termelés hevében került új téma p>orondra. A kommunista párt tagjai, a szakszervezetek vezetői arról beszéltek a munkásoknak, hogy hazánkban már sohasem lesz kapitalizmus, s a bőripari munA szövetkezet eddig egymillió forintot fordított gépesítésre. Képünkön egy új gépsor látható 1945. június 1-én kezdetét is vette. A szabász először vágta kését saját üzemében, a saját maga által előteremtett felsőbőr kiterített darabjába. Ünnepi pillanatok voltak ezek. A felsőrész- készítők és alja-munkások. úgyszólván a szövetkezet teljes tagsága ott volt ezekben a percekben a szabászasztal mellett, hogy új, megváltozott életét most már véglegesen magáénak mondható üzemében meginduló termelést megkezdje Ennek az ünnepi pillanatnak rendkívüli mélysége, tartalma tartotta a hitet a tagokban, azokban a kemény, küzdelmes hónapokban, amelyek követték a megalakulást. A részjegyekből összegyűrt tőke tizenkétezer pjengőt tett ki. Am a pengő néhány hónap múlva elértéktelenedett, s a szövet- kezep tagjai természetben kérték a munka utáni járandóságot. Természetbeni ellenértékként lehetett csak beszerezni abban az időben a termeléshez szükséges nyersanyagokat is. Mosolyt fakaszt ma már, hogy az akkori pénztáruk a raktár volt, melyben a kukoricát, lisztéi:, cukrot, szalonnát, melaszt, babot és a többi élelmiszert tartották. így aztán a tagok annyit kerestek, hogy „zsákban” vihették haza a fizetésüket. Az első évek nehézségei a forint stabilizációjával, az ország általános vérkeringésének megélénkülésével fokozatosan megszűntek, s az újjáépítés hároméves terve már a tervgazdálkodást honosította meg a termelőüzemekben is. Bevezették a ki- utolásas rendszert és havonta ötszáz (!) pár lábbeli készítésére kapták bőr- és más nyersanyag-kiutalást. Az összevagyo- nufe ekkor 40 ezer forint volt, de a javuló élet, a jó forint fellendülést hozott a termelésben és ennek eredményeként 800 Píárra fokozták havi termelésüket. A Gazdasági Főtanácstól termelésük további fejlesztésére 20 ezer forintos kölcsönt kaptok, majd újabb 15 ezer forint hitellel továbbfejlesztették üzemüket. A7 eredmények évről évre történő sorolása helyett idézzük inkább a jelent. Ma a Körösvidéki Egyesült Cip>észip>ari Szövetkezet a megye legkiterjedtebb szövetkezete. Hetven javítórészlege működik a megyében és négy telephelyén — Békésen, Békéscsabán, Gyulán — Mezőberényben — mintegy 640-en dolgoznak. (Az 1962- es fúzió előtt taglétszámuk még csak 420 volt.) Híressé vált terméked betörtek a világpiacra. Áll ez elsősorban ízléses, finom- vonalú papucsaikra. A régi 40 ezer forint éves termelésű szövetkezet ma milliókban beszél. M ű a n ya gpa pu es- term elésük foAz országos első dijat nyert papucsmodell Kiváló Kisipiari Szövetkezete címet. Érdekes lenne, ha egy kiállítást rendeznének a ktsz 25 év- alatt gyártott, termőiéiből. Igen széles skáláját láthatná a néző a felszabadulástól mostanáig készített különböző típusú lábbeliknek, az egyszerű száras, szeges cipőktől és bakancsoktól a gojzer varrott cipőkön és férfi- flexi szandálokon át, a legújabb típusú modem vonalú, szinte légies kivitelű női papucsokig. Csak a papucs termelésben nemsokára az ezredik modellnél tartanak, tehát rendkívül bő a választék és ezt a választékot nemcsak kiállításokon mutatják be a körösvidékiék, hanem a közkívánatra nyitott békéscsabai p>a- pucsboltjükban el is adják. A megnyitás évében hárommillió forintot, 1969-ben p>edig már csaknem ötmillió forintot forgalmazott a p>apxucsbolt. Az első év 120 000 párás termelése ma már a múlté, jelenleg 320 ezer pár különböző modeöú papucsból, ha nem is bőven, de marad elég belföldi árusításra. Köztük az országos kiállításon első díjat nyert modellből is. A termelésnövekedés a termelékenység emelkedéséből következett. A szövetkezet az elmúlt évek során fokozatosan kicserélte elavult gépeit és üzembe állította a legmodernebb cipőipari konstrukciókat, többek között csákázó-, prés- és tűzőgépeket. Gépesítésre több mint egymillió forintot költöttek az elmúlt években. A rohamos fejlődés miatt ma már szűknek bizonyul a békéscsabai telep, s a fokozódott igényeket a jelenlegi körülmények között már nemigen tudja kielégítem a szövetkezet. Ezért a következő években nagyarányú beruházásokhoz kezdenek Békéscsabán. A Kinizsi és a Csaba utca sarkán három- szintes közpionti telepet építenek, melyben a termelőüzemeket, a gépesített rintértéke évről évre nő. 1966- ban egymillió volt, 1967-ben 2,5 millió, az utóbbi években pedig megközelítette a hatmilliót. Exportjuk Csehszlovákiába, Belgiumba, az NDK-ba, Angliába, de még az angol gyarmatokra is eljut. Barbadosz-szigetekre ez évben küldtek 500 pár mintapjapu- csot. Össztermelési értékük 1962- től, tehát a fúzió óta, megnyolc- szorozódott. Akkor 5,5 millió forint volt, 1969-ben p>edig 40,6 millió forint termelési érték eléréséről számolt be a vezetőség a szövetkezet tagsága előtt és nyereségrészesedésként 22 napot osztottak. Csak kitűnő, a termelési és a piaci lehetőségeket jól ismerő vezetők irányításával működő egységes kollektíva érhetett el olyan eredményeket, amilyeneket a Körösvidéki Egyesült Ci- pősziprari Ktsz jubileumi ünnepén fel tud mutatni. Kilenc, többszörösen kitüntetett seocia- lista brigádjának nagy része van abban, hogy a szövetkezet termékei keresették az ország minden részén, és hogy a ktsz már háromszor nyerte el a Megye javítóműhelyeket helyezik el, továbbá az irodát, a közpxmti raktárt, a szociális és kulturális létesítményeket, A kép ütemben felépülő központi telepire csaknem tízmillió forintot költenek, A termelőüzemek 1971 végéig költöznek oda, majd 1973-ban fejeződik be a teljes építkezés. A bővített műhelyekben újabb 150 fővel növekedik a létszám, elsősorban csökkent mcmkaké- pességűekbőn és nőkbőL A Körösvidéild Egyesült C5- pészipxari Ktsz azonban addig is minden igényt kielégítően áffl a lakosság szolgálatában. Méretes eipőrésziegei, javító-szolgálata példásan, reklamáció nélkül dolgozik és sehol az országban olyan rövid idő alatt nem készülnek el a megrendelések, mint a ktsz körzetében. A javítórészlegék kétrrapos határidőre is vállalnak talpalást, sarkalást. A szövetkezet dolgozói mindent megtesznek a jövőben is azért, hogy negyedszázados múltjukhoz méltón álljanak a közönség szolgálatában. (X)
