Békés Megyei Népújság, 1970. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-24 / 120. szám

Csíkos, kockás, virágos ruhák Nagy divat a csikó«, kockás, virágos anyag, szövetből, szőttesből, jerseyből, éppúgy, mint nyári anyagokból is. Néhány csinos modell a készítésükhöz. 1. Fehér-kék kockás ruha kék kihajtóval és kézelővel, szé­les fehér övvel és tisztaselyemből készült virággal, l^a. Jerseyből vagy szövetből készült ferdecsíkos ruha, kám­zsagallérral. 2. Virágmintás jerseyből vagy kasmírból készült, szűkujjú ruha, elkerekített, féloldalas elejerésszel. 2/a. Könnyű, koc­kás szővetruha. A mintasor a ruhán, ferdén halad, míg az ővrészen a kockák egyenesen futnak. Az iskola-tv műsora Gyakran esik szó, kü­lönösen manapság, amikor az egészséges és korszerű táplálko­zásról beszélünk a szénhidrátok­ról, ezekről a fontos tápanya­gokról. De mik is ezek valójá­ban? Es miért beszélünk róluk annyit? Növényi eredetű élelmiszereik — igen fontos tápanyagok az ember étrendjében. Közéjük tar­toznak : a kenyér, a lisztből ké­szült főtt és sült tészták, külön­féle sütemények és a cuikor, s az egyetlen állati eredetű szén­hidrátunk, a méz. A növény a levegő széndioxid, molekuláiból és vízből a napsu­garak energiájának felhasználá­sával építi fel a szénhidrátokat, miközben oxigént ad a levegő­nek. Az ember számára a leg­fontosabb és legegyszerűbb szén­hidrátok a hat szénatomot tar­talmazó cukrok. Köztük a legje­lentősebb a szőlőcukor és a hoz­zá erősen hasonló gyümölcscu- kor, mert a szervezetben végül is minden szénhidrát szőlőcukar- rá — úgynevezett monoé zaeha- ii dákká —alakul át. Többek kö- ^ zött a kétmolekulás, cukornád­ból készült cukor is. Az emberi táplálkozás­ban fontos keményítőfélék — te­hát a lisztes termékeik is — lé­nyegében igen nagy molekulájú polysacharidék. Ilyen a kemé­nyítő lebomlása után keletkező . dextrin is még, amely barna '' színű. Dextrin keletkezik pél­dául kenyérsütés alatt a kemen- ce hőjének hatására a kenyér felületén is, amely olyan jó ízű- -*■ vé teszi a kenyér-« héjét. Ha a keményítő ipég tovább bomlik 7 malátacukör, majd végül szőlő- ‘v cukor lesz belőle. Ez a szerve- . zetben, illetve az élelmtszerek- 2 ben a szénhidrátok színe-válto- zása. A szervezetben a szénhidrátok közül csak a hat és az ennél ke- > vesebb szénatomot tartalmazó cukrok szívódnak fel. Az emész­Konfekció­divat Műbőr, velúr kabát, kissé kar­csúsított vonallal. Tavaazl dl- vatsliger. 1(] mumsssp, 1970. MÁJUS 24. tés menete tehát az elfogyasztott szénhidrát lebomlása, majd a szervezet számára szükségen cu_ korféleségek felépítése. A felvett cukor a májba jut és ott a máj­sejtek glykogént építenek belőle, olyan gyorsan, hogy a szokásos étkezés alatt elfogyasztott szén­hidrát alig emeli a vér cukortar­talmát. A máj 250—300 gramm glykogént is képes elraktározni, a többi cukrot viszont tovább en­gedi Ezt a szervezet egyrészt elégeti, másrészt elraktározza az izmokban. Mennyi a napi szénhid­rátszükséglet? — hangzik gyak­ran a kérdés. Mat álláspontunk szerint testúly-kiiogrammonként 5—6 gramm. Ez annyit jelent, hogy egy 70 kilós átlagsűlyú em. bemék 350—400 gramm szénhid­rát elégséges egy napra, ami körülbelül 1500—1600 kcüóriának felel meg Ennél több szénhid­rátra a szervezetnek nincsen szüksége. A többi kalóriát fe­hérje hús, tej, tojás, sajt, túró), zöldségfélék és zsír formájában kell elfogyasztani. A zsírok a szénhidrátok tűzé- zében égnek el. Ezt legegysze­rűbben úgy képzelhetjük cd, hogy szervezetünk anyagcsere- forgalmában a »írok és fehér­jék csak a szénhidrátok elbom- lását kísérő láng nélküli tű* melegében hasznosíthatók. Az lenne tehát a helyes, ha az el­fogyasztott tápláléknak csak ez a szükséges, kb. 40 százaléka lenne szénhidrát és a többi egyéb tápanyag. De Itt a bail Mert ennél ml, magyarok, Jóval többet fo­gyasztunk. És ez már sok eset­ben hátrányunkra válik. Mik a túlzott szénhidrát-fo­gyasztás hátrányai? A feleslege­sen fogyasztott szénhidrát min­den körülmények között hízás­hoz vezet. Az elhízás megviseli a szívet, a vérkeringés szerveit és a mozgásszerveket, elsősor­ban a lábat. Nehezíti a légzést, a mozgást, és különösen idősebb korban más betegségekre is haj­lamosít. Gyermekkorban a dús szén­hidrát-fogyasztás ártalmára lehet a fogaknak, ha nem gondoskod­nak a fogak káioaott gondozásá­ról. A bőséges szénhidrát-fo­gyasztás fokozza a szervezet vi­tamin-szükségletét és ha nem fo­gyasztunk hozzá elég vitamin- tartalmú ételt, a vitaminhiány jelei mutatkoznak. Mindezeket összefoglalva, meg­állapíthatjuk, hogy ha az elfo­gyasztott táplálékban a szénhid­rát több a kelleténél, az a szer­vezetnek nem az előnyére, ha­nem a hátrányára szolgál. Saj­nos, a tapasztalat azt mutatja, hogy ez az eltolódás gyakori táp­lálkozásunkban . Ugyanakkor meg kell monda­nunk, hogy hízókúrákban vi­szont feltétlenül szükséges a szénhidrát-mennyiség emelése. A hízókúra egyik legfontosabb étele a mézes-vajaskenyér, ahol a szénhidrátot és a zsírt egy­szerre kapja a szervezet. Ezek azok amiket szén­hidrátokkal kapcsolatban el­mondhat a tanácsadó orvos. Or. B. D. Kedd, május 26: 9.00 Környezetismeret (ált. isk. 4, o.), 9.30 Gazdaságpolitikai kér­désekről II. 11.05 Kémia (ált. isk. 7. o.). 11.55 Számtan-mér- tan (ált, isk. 7. o.). 14.00 Kör­nyezetismeret (ism.). 15.50 Ké­mia (Ism.). 16.40 Számtan-mér- tan (Ism.). Csütörtök, május 28: 8.10 Földrajz (ált. isik. 5. o.). 9.00 Környezetismeret (ált. Isk. 4. o.). 11.05 Kémia (ált. isk. 8. O,). 11.55 Földrajz (ált. isk. 7. o.), 13.10 Földrajz (ált. lak. 5. o.). (ism.). 16.40 Földrajz (ált. isk. 7. o.). 17.15 Irány az egyetem! Péntek, május 29: 8.05 Élővilág (ált. isk. 5. o.k 9.55 Fizika (ált. iák. 7, o.). 11.05 Élővilág (ált. isk. 6. o.). 11.55 Francia nyelv (középisk. III— IV. o.). 13.10 Élővilág (ált. isk. 5. o.). (ism.). 14.55 Fizika (ism.). 15.50 Élővilág (ált. isk. 6. o.). (ism.). 17.10 Pedagógusok fó­ruma. — ......... ■ ...............................................mm T mii , A csodálatos talicska Kobakot király hi­res volt arról, hogy szerette a tudományt ét a furcsaságokat, így aztán nem csoda, hogy amikor hírül hozták neki, hogy or­szágában van egy fabrikáló tudós, áld. a legfurcsább talál­mányokat eszelt ki, palotájába hozatta, a toronyszobákban mű­helyt rendezett be neki, s Iffy szólt hoz­zá: — Fabrikálj ne­kem mindenféle új dolgot, én a gondo­dat viselem. A tudóst Pápa­szemnek hívták, s nagy örömmel látott neki a munkának. Nemsokára aztán je­lentkezett őfelségé­nél és azt mondta sugárzó arccal: — Felséges Koba- kos, felfedeztem az igazság vizét. Itt van ni, egy üveggel. Aki iszik belőle egy kor­tyot, csak a tiszta igazat fogja monda­ni. Gondolkozott ezen őfelsége, Kobakos király, aztán meg­rázta a fejét. — Hallod-e Pápa­szem. nem jó dolog ez. Mert. ha min­denki az igazat mon­daná, akkor soha nem hallanék egy hízelgő szót sem, csak a kellemetlen igazságot. Valami okosabb dolgot ta­lálj ki, aminek na­gyobb hasznát ven­nénk. Pápaszem fejcsó­válva ment vissza a toronyba, de egy hét múlva megint meg­jelent. egy zacskó cukrot hozott magá­val, és boldogan új­ságolta: — No, királyom, most pompás dolgot találtam ki, a bűvös cukrot. Aki három szemet eszik belőle, láthatatlanná lesz. Nézd csak, mindjárt ki is próbálom. Pápaszem beka­pott három szemet a cukorból, s Kobakos csak ámult, mert se­hol se látta a tu­dóst. Ügy eltűnt, mint a kámfor. Ami­kor megint megje­lent, őfelsége meg­rázta a fejét és azt mondta Pápaszem­nek: — Ez se jó dolog, hallod-e. Mert, ha a minisztereim meg­lopnának, még csak le se csukathatom ókét, ha láthatatlan­ná lesznek. Hát oko­sabbat találj ki. Pápaszem búsan ment vissza a to­ronyba, és Kobakos király hosszú ideig nem látta. De nagy zaj, kopácsolás és pattogás hallatszott a toronyból, és a ki­rály nagyon kíváncsi volt, hát felment Pá. paszem műhelyébe, ott aztán igen elbá­mult, mert egy nagy talicskát látott, a tu­dós éppen most ké­szült el vele. — Jó, hogy jössz, felséges Kobakos! — örült Pápaszem. — Ez semmi más mint a repülő talicska. Az emberek eddig húz- t.ák-vonták, emelték, most pedig egy gombnyomásra fel­szál a levegőbe, és oda viszi a terhét, ahová akarjuk. — Ez is nagy bo­londság — mondta Kobakos. — Minek repülni vele? Olyan talicskát eszel) ki, amelyet könnyen le­het tolni a ípldön, hallod-e. Es Pápaszem ezt is megcsinálta. Kereket talált ki, azt szerelte a talicskára, és egyetlen ember el tudta tolni. A király­nak nagyon megtet­szett ez. — Pompás dologi — kiáltotta öröm­mel. — Te igazán eszes vagy, Pápa­szem. Feltaláltad a csodálatos talicskát, a kerekest. így az emberek majd töb­bet tudnak dolgozni a javamra — dör­zsölte elégedetten össze a kezeit. Egy zsák arany a jutal­mad I Pápaszem felvitte a toronyba az ara­nyat, s a sarokba csapta a zsákot, mert így már nem tudott neki örüínl. Zsombok Zoltán

Next

/
Oldalképek
Tartalom