Békés Megyei Népújság, 1970. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-23 / 119. szám

M egyénkben messzire visszanyúló hagyomá. |nyai vannak a haladó- szellemű újságírásnak, A több, mint százéves megyebeli sajtó történetének fonalán haladva már az első világháború előtt felbukkantak a szocialista moz­galom szolgálatában álló lapok. Ezek közül a Békéscsabán kia­dott Igaz Eszme (1903—1904) és az Achim L. András pártjának szolgálatában álló Parasztújság (1906—1910) a legismertebbek. A Tanácsköztársaság idején ke­rült sor a megye négy városá­ban a proletárhatalmat szolgá­ló pártlapok kiadására; tartal­mukban, szellemükben ezek vol­tak a mai pártsajtó legkorábbi elődei. Békéscsabán a Békés­megyei Népszava, Orosházán a Néperő, Szarvason a Népakarat, Gyulán pedig a Vörös Lobogó harcolt a proletariátus érdekei­ént és a szocialista vívmányo­kért Az ellenforradalmi rend­szer 25 éve alatt megyénkbe is eljutottak az illegális kommu­nista párt kiadásában megjelent sajtótermékek, valamint a ma­gyarországi baloldali és mun­kássajtó legális terméked (Nép­szava, Gondolat, 100% szakszer­vezeti lapok, stb.), önálló prole­tárlap kiadása azonban lehetet­len volt lakosság nagyobb részének 1944 őszén nem volt rádiója. A mű­ködő rádiókészülékek használa­ta is kétélű volt, mert a Szov­jetunióból magyar nyelven anti­fasiszta-, kommunista-műsort sugárzó Kossuth rádió mellett a nyilasok kezében levő buda­pesti adó uszításainak vételére egyaránt lehetőség nyüt Ilyen körülmények között a felszaba­dult Békés megye kommunista pártszervezetei, demokratikus erői hamar felismerték a helyi sajtó azonnali megteremtésének szükségességét, Megyénk méltán büszkélkedhet azzal, hogy a sza­bad Magyarország első sajtóter­mékei, első újságjai itt, a Vihar- sarokbam láttak napvilágot, Bé­kés megyei volt a szabad ma­gyar sajtó szülőhelye. A lapok megjelentéhez messzemenő se­gítséget nyújtottak a szovjet pa­rancsnokságok, túl azon, hogy a felszabadító szovjet hadsereg 1944 október első felétől kezd­ve Magyar Híradó, majd Hír­adó, október végétől kezdve pé­tiig Hírek címen, később Ma­gyar Újság elnevezéssel, továb­bá Igaz Szó címen szeles kör­ben terjesztett magyar nyelvű lapokat adott ki a lakosság fel­világosítása érdekében. A haj­dani nyomdászok visszaemléke­zésedből tudjuk, hogy a Híradó VMiartarok lk yy oúooontiL t Ky p ~ií ű fr**«* * m>t, : Ui *<- 9Ufíiy.»> \ A felszabadulás előtt az új­ságolvasás távolról sem volt olyan tömeges, mint az utolsó negyedszázadban. Az országos és a minden nagyobb településen kiadott helyi lapokat a társada­lom igen nagyszámú rétegei egyáltalán nem forgatták. Az újságolvasáshoz elsősorban a ki­zsákmányoló osztályok tagjai­nak volt lehetőségük, a nyomor- • / ral küszködő munkásság és pa- [\ rasztség részint nem tudta vál­lalni a rendszeres beszerzéssel járó mégoly szerény kiadásokat sem, másrészt pedig — teljes joggal — a dolgozó nép megve­téssel fordult el az elnyomó rendszert gátlástalanul kiszol­gáló helyi és országos lapok fi­zetett demagógiájától. Az első világháború előtt a legolvasot­tabb megyei újság is csak he­tente kétszer jelent meg, és 1200-nál nagyobb példányszámot egy-egy alkalommal nem tudott elérni. Még az 1920-as évék de­rekán is négyezer példány volt az ellenzéki színezete miatt leg­népszerűbb megyei lap — az Orosházi Friss Újság — legma­gasabb példányszáma. Az is­mertebbék közül a bé késcsabai Körösvidék hétköznap kétezer, vasárnap háromezer, a gyulai Békés kétezer, a Békésmegyei Hírlap 1800—2000 példányt ért el. Megyénk felszabadulásával, a társadalmi és politikai viszo­nyok alapvető átalakulásával együtt a sajtó szerepe és jelen­tősége is gyökeresen megválto­zott. A felszabadulást követő első napoktól kezdve rendkívül fontos feladatot jelentett a fa­siszta demagógiától sok tekin­tetben megzavart lakosság de­mokratikus szellemű, reális tá­jékoztatása, feivilágosításay a nagy történelmi sorsforduló je­lentőségének tudatosítása. Az újságra a szokottnál nagyobb szerep várt amiatt is, hogy a több száma éppen megyénkben, a gyomai Kner Nyomdáiban ké­szült A felszabadult Magyaror­szág területén — az újabb kutatások ezt most már végérvényesen és meg­nyugtatóan tisztázták — a Bé­késcsabán Alföldi Népújság cí­men kiadott és először 1944. ok­tóber 11-én megjelent lap volt a legelső demokratikus, legális hírlap. Dr. Gyöngyösi János fe­lelős szerkesztéséiben két száma jelent meg, összefogta Békés­csaba antifasiszta erőit, helyet adott a gyorsan megalakult bé­késcsabai kommunista pártszer­vezet első hivatalos közlemé­nyeinek. Ez a lap kifejezetten a demokratikus egységfront cél­kitűzéseit szolgálta. (Csak a tel­jesség kedvéért említjük meg, hogy Gyulán a város felszaba­dulását követő napon, 1944. ok­tóber 7-én a korábbi Békés- megyei Hírlap egy száma is megjelent, a szovjet várospa­rancsnok és a közigazgatás meg­bízott vezetőjének felhívásait közölve. Ez a példány valójában a felszabadulás előtti újság fej­lécét használta fel, nem teljesen új lap volt.! ttacstCTdíNt; .... A felszabadult Magyarország első kommunista pártlapja szin­tén megyénk területén szüle­tett meg. 1944. október 15-én az orosházi pártszervezet hida­sában, Népakarat címen politi­kai napilapként indult. Mind­össze öt száma jelent meg ugyan, de ezekbe részletes ki­fejezést kapott a Kommunista NEGYEDSZÁZAD Párt programja, a szabad, de­mokratikus Magyarország fel­építésének elved. A Népakarat volt az, amely 1944. október 17-1 számában, Magyarországon egyedül, kommunista álláspont, ról értékelte az októberi I5-i nyilas puccsot. A lap híranya­gának zömét rádióadások alap­ján állították össze. A fontosabb közleményeket, kommentárokat ,a Kossuth rádió, a moszkvai, a londoni és a budapesti rádiók adásaiból gyorsírással jegyezték je, ezzel megteremtették a saját á!llásfoglaláshoz szükséges nyersanyagot. A Népakarat szer­kesztése kiemelkedő színvona­lon történt, a munkában a helyi kommunista pártszervezet is­mert vezetőin (Keresztes Mi­hály, Szemenyei Pál, Súlyán György és Rajki Józsefi kívül olyan jeles tollú egyéniség is részt vett, mint a politikai kari­katúráiról közismert budapesti kommunista grafikus, Rántó. (Roxi) József. A Népakarat a pártszervező munka sodrában a megye nagyobb részébe elju­tott, s az egész Viharsarokban igen jelentős felvilágosító szere, pet töltött be, sokan e lap út­ján találkoztak először a kom­munisták pártjával. Az Alföldi Népújság és a Nép­akarat rövid fennállás után megszűntek, részint a papír- hiány, másrészt akkor helyes­nek látszó politikai megfonto­lások alapján. Amikor, 1944. de­cember elején sor került a Ma­gyar Nemzeti Függetlenségi Front helyi szervezeteinek meg­alakulására, a demokratikus pártok újjászervezésére épülő egységfront-politika kiszélesí­tésére, ismét felmerült a de­mokratikus sajtó szükségessége. A lakosság minden rétegét tö­möríteni kellett az ország újjá­építésére, a fasiszta Németor­szág elleni küzdelemre. A Füg­getlenségi Front Békés megyé­ben kiadott első orgánuma — a szegedi Délmagyarország példá­ját követve — az 1944. decem­ber 5-én iúdult Orosházi Hírek volt. A lapot a három dem okra- tilkus párt helyi szervezete in­dította. Első számában a Vörös Hadsereg győzelmeiről adott hírt a magyarországi frontról: Pécs és környéke, Szikszó és Miskolc vidéke felszabadításá­ról olvashatunk benne. Átte­kintést adott a lap a háború nemzetközi eseményeiről, továb­bá az élet megindulásának Orosházán mutatkozó kisebb- nagyobb jeleiről. A papírhiány miatt az Orosházi Hírék má­sodik száma csak 23 nappal ké­sőbb, 1944. december 28-án ke- rifit ki a sajtó alól. Ebben már Budapest bekerítéséről és a Debrecenben megalakult Ideig­lenes Nemzeti Kormány össze­tételéről, programjáról olvas­hatunk résáetes tudósítást. Be­számolt a la^ a demokratikus pártok helybeli segyüttműködé- sének eredményeiről is. 1945. januárjától kezdve az Orosházi Hírek hetenként kétszer történő megjelentetését is sikerült biz­tosítani. M egyénk többi városában és községében különbö­ző okok miatt nehezeb­ben ment a demokratikus sajtó megteremtése. 1944. decemberé­től 1945. márciuséig a szegedi Délmagyarországot és a debre­ceni Néplapot nagy példány­számban terjesztették megyénk­ben, jórészt ezek pótolták a hi­ányzó helyi orgánttmókal Gyu­lán Alföld címmel dr. Marik Dénes szerkesztésében 1945. feb­ruár 15-én indult meg a demok­ratikus pártok közös újságja. ' Színvonalasan megírt cikkeivel, tudósításaival bizonyos értelem­ben ki is emelkedett a sorbőL Miután az Alföldi Népújság újraélesztése kérészéletű volt, Békéscsabán 1945. máj. 23-án ju- ; tottak el addig, hogy Viharsarok címen másodszor is megteremt­sék a felszabadulás utáni de­mokratikus lapot. „Munkás és parasztújság’’ alcímmel Cseres Tibor, a neves író felelős szer­kesztésében, a Nemzeti Paraszt­párt, a Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt Békés megyei szervezeté­nek kiadásában jelent meg, 6000 példányban, mint a felszabadu­lás utáni első megyei aspektusú, megyei áttekintésü lap, a mai Békés megyei Népújság «dódig- az első szám beköszöntő szer­kesztői vezércikkében a Vihar­sarok Táncsics Mihály nevezetes Munkások Újságja című harcos lapját, továbbá Achim I». And­rás Parasztújságját tekintette szellemi elődjének. Programjait így fogalmazta meg: „Dolgozók­ká a dolgozókért. Néppel a népért!” Az első számokat la­pozgatva a felszabadulás utáni hónapok tevékeny politikai pezsgésének légköre csapja meg az olvasót. Nagygyűlések, az újjáépítés kérdésed, a közigazga­tás rendezése, a fcözeüá- tás nehézségei, a rend­őrség megszervezése, a népelle­nes személyek megbüntetése, s ezek mellett a változatos kultu­rális és sporthírek adják a lap mondanivalóját. A későbbi szá­mokban ez a kör rendkívül ki­bővült; ahogy az élet minden terölelén megerősödött a nép­hatalom, úgy szélesedett a lap profilja is. Több vonatkozásiban 25 év alatt elért eredményeink, mai megvalósult létesítménye­ink előfutárja is voft a Vihar­sarok. 1945. szeptember végén például az MKP javaslatát kö­zölve hangot adott a békéscsa­bai konzervgyár létesítését célzó törekvésnek. Az 1945—47-es vá­lasztások idején, a reakció ma­radványai elleni szívós küzde­lemben ugyancsak nagy szerepe volt, mind a Viharsaroknak, mind pedig a megye egész de­mokratikus sajtójának. (A Vi­harsarok egyébként 1946. de­cember 10-töl lett napilap.) 1945. végén Szarvason is meg­indult Szarvasi Újság címen a város demokratikus lapja. A koalíciós harcok kiéleződésével, 1946-tól kezdve, a Függetlenségi Front kiadásában megjelenő korábbi lapokból a Kisgazda­párt és a Szociáldemokrata Párt újságjai több városban kivál­tak és külön orgánumokként je­lentek meg. Az Orosházi Hírek és a békéscsabai Viharsarok et­től kezdve kizárólag a Kommu­nista Párt lapja lett. Ezek az újságok több alkalommal igen éles küzdelmet folytattak a Kis. gazdapárt helyi orgánumaival, mert azok nem egyszer demok­ráciaellenes úszításra vetemed­tek. A sajtó ezekben az években a politikád harc nagyon fontos eszköze és egyúttal közvetlen színtere is volt. A munkáshatalom győzel­mével, a fordulat éve után sor kerülhetett az egységes megyei lap megterem­tésére. A korszerűtlen technikai felszereltséggel készülő váro­sonkénti. újságokat összevonva, 1949. október 30-án jelent meg először a Magyar Dol­gozók Pártja egységes megyei lapjaként a Viharsarok Népe, amely az 1956-os ellenforradal­mi támadás idején szűnt meg, s hétéves fennállása alatt töret­lenül szolgálta a párt célkitű­zéseit, a dolgozó tömegek tájé­koztatásét és nevelését. A felszabadult Békés megye demokratikus, kommunista saj­tója méltó folytatója volt a ko­rábbi haladó hagyományoknak. A párt. politikájának hirdetésé­vel, az ellenség leleplezésével a megye dolgozó népének nagy tö­megeit nyerte meg. A megyénk­ben kommunista lapók a hata­lomért vívott harc időszakában maradéktalanul teljesítették a forradalmi sajtó feladatát, me­lyet Lenin a kollektív propa­gandista, kollektív agitátor és kollektív szervező funkciójában jelölt meg. A megye lakossága a felszabadulást követő eszten­dőkben lett tömegeiben is rend­szeres újságolvasóvá; a sajtót magáénak érezte, saját problé­máira keresett és kapott benne választ. A megyebeli sajtóter­mékek a félszabadulás utáni esztendőkben vonzóak lettek, érdekessé váltak, mert pártosan, bátran foglalkoztak országos és helyi közérdekű problémákkal, eligazítást adtak a gyakran fel­merülő politikai és gazdasági kérdésekben. Kétségkívül nem a megjelentetett írások irodalmi szintű megformálása volt a cél az első évek újságírásában, bár az igényes, szépen felépített Cikkek tekintetében is találha­tunk maradandó teljesítménye­bet. Csak Cseres Tibor, Féja Géza és Rántó (Roxi) József írá­saira utalunk, de mások neveit is sorolhatnánk. A z eteS esztendőkben új, népi gyökerű hírlap­író-gárda tónevélésére fe szükség volt Olyan szemléle­tet kellett meghonosítani, amely nem a látványos szenzációkban kereste a mondanivalót, hanem a legfontosabb politikai, gazda­sági, kulturális kérdésekre kon­centrálta a figyelmet. Annak a feladatnak, amelyet Lenin úgy fogalmazott meg, hogy a publi­cisták állandó dolga, a ma tör­ténetének megírása, a felszaba­dulás utáni évek Békés megyei sajtója szinte minden vonatko­zásban eleget tett. A történeti kutatás már ma sem nélkülöz­heti e lapok forrásanyagként történő használatát. A hata­lomért vívott harc egyes állo­másait, a „fényes szellők” idő­szakának mozgalmas légkörét, hangulatát ma még személyes élményék alapján is sokan fel tudják idézni, évtizedek múlva azonban többek között éppen ezek a sok küzdelem, önfelál­dozás árán készült, nemegyszer szegényes nyomdai megoldású újságok lesznek a szívesen val­latott tanúk. Dk. Szabó Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom