Békés Megyei Népújság, 1970. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-23 / 119. szám

M

egyénkben messzire visszanyúló hagyomá.

|nyai vannak a haladó- szellemű újságírásnak, A több, mint százéves megyebeli sajtó történetének fonalán haladva már az első világháború előtt felbukkantak a szocialista mozgalom szolgálatában álló lapok. Ezek közül a Békéscsabán kiadott Igaz Eszme (1903—1904) és az Achim L. András pártjának szolgálatában álló Parasztújság (1906—1910) a legismertebbek. A Tanácsköztársaság idején került sor a megye négy városában a proletárhatalmat szolgáló pártlapok kiadására; tartalmukban, szellemükben ezek voltak a mai pártsajtó legkorábbi elődei. Békéscsabán a Békésmegyei Népszava, Orosházán a Néperő, Szarvason a Népakarat, Gyulán pedig a Vörös Lobogó harcolt a proletariátus érdekeiént és a szocialista vívmányokért Az ellenforradalmi rendszer 25 éve alatt megyénkbe is eljutottak az illegális kommunista párt kiadásában megjelent sajtótermékek, valamint a magyarországi baloldali és munkássajtó legális terméked (Népszava, Gondolat, 100% szakszervezeti lapok, stb.), önálló proletárlap kiadása azonban lehetetlen volt

lakosság nagyobb részének 1944 őszén nem volt rádiója. A működő rádiókészülékek használata is kétélű volt, mert a Szovjetunióból magyar nyelven antifasiszta-, kommunista-műsort sugárzó Kossuth rádió mellett a nyilasok kezében levő budapesti adó uszításainak vételére egyaránt lehetőség nyüt Ilyen körülmények között a felszabadult Békés megye kommunista pártszervezetei, demokratikus erői hamar felismerték a helyi sajtó azonnali megteremtésének szükségességét, Megyénk méltán büszkélkedhet azzal, hogy a szabad Magyarország első sajtótermékei, első újságjai itt, a Vihar- sarokbam láttak napvilágot, Békés megyei volt a szabad magyar sajtó szülőhelye. A lapok megjelentéhez messzemenő segítséget nyújtottak a szovjet parancsnokságok, túl azon, hogy a felszabadító szovjet hadsereg 1944 október első felétől kezdve Magyar Híradó, majd Híradó, október végétől kezdve pétiig Hírek címen, később Magyar Újság elnevezéssel, továbbá Igaz Szó címen szeles körben terjesztett magyar nyelvű lapokat adott ki a lakosság felvilágosítása érdekében. A hajdani nyomdászok visszaemlékezésedből tudjuk, hogy a Híradó

VMiartarok

lk yy oúooontiL t Ky p ~ií ű

fr**«* * m>t,

: Ui *<- 9Ufíiy.»> \

A felszabadulás előtt az újságolvasás távolról sem volt olyan tömeges, mint az utolsó negyedszázadban. Az országos és a minden nagyobb településen kiadott helyi lapokat a társadalom igen nagyszámú rétegei egyáltalán nem forgatták. Az újságolvasáshoz elsősorban a kizsákmányoló osztályok tagjainak volt lehetőségük, a nyomor- • / ral küszködő munkásság és pa- [\ rasztség részint nem tudta vállalni a rendszeres beszerzéssel járó mégoly szerény kiadásokat sem, másrészt pedig — teljes joggal — a dolgozó nép megvetéssel fordult el az elnyomó rendszert gátlástalanul kiszolgáló helyi és országos lapok fizetett demagógiájától. Az első világháború előtt a legolvasottabb megyei újság is csak hetente kétszer jelent meg, és 1200-nál nagyobb példányszámot egy-egy alkalommal nem tudott elérni. Még az 1920-as évék derekán is négyezer példány volt az ellenzéki színezete miatt legnépszerűbb megyei lap — az Orosházi Friss Újság — legmagasabb példányszáma. Az ismertebbék közül a bé késcsabai Körösvidék hétköznap kétezer, vasárnap háromezer, a gyulai Békés kétezer, a Békésmegyei Hírlap 1800—2000 példányt ért el.

Megyénk felszabadulásával, a társadalmi és politikai viszonyok alapvető átalakulásával együtt a sajtó szerepe és jelentősége is gyökeresen megváltozott. A felszabadulást követő első napoktól kezdve rendkívül fontos feladatot jelentett a fasiszta demagógiától sok tekintetben megzavart lakosság demokratikus szellemű, reális tájékoztatása, feivilágosításay a nagy történelmi sorsforduló jelentőségének tudatosítása. Az újságra a szokottnál nagyobb szerep várt amiatt is, hogy a

több száma éppen megyénkben, a gyomai Kner Nyomdáiban készült

A felszabadult Magyarország területén — az

újabb kutatások ezt most már végérvényesen és megnyugtatóan tisztázták — a Békéscsabán Alföldi Népújság címen kiadott és először 1944. október 11-én megjelent lap volt a legelső demokratikus, legális

hírlap. Dr. Gyöngyösi János felelős szerkesztéséiben két száma jelent meg, összefogta Békéscsaba antifasiszta erőit, helyet adott a gyorsan megalakult békéscsabai kommunista pártszervezet első hivatalos közleményeinek. Ez a lap kifejezetten a demokratikus egységfront célkitűzéseit szolgálta. (Csak a teljesség kedvéért említjük meg, hogy Gyulán a város felszabadulását követő napon, 1944. október 7-én a korábbi Békés- megyei Hírlap egy száma is megjelent, a szovjet városparancsnok és a közigazgatás megbízott vezetőjének felhívásait közölve. Ez a példány valójában a felszabadulás előtti újság fejlécét használta fel, nem teljesen új lap volt.!

ttacstCTdíNt;

....

A felszabadult Magyarország első kommunista pártlapja szintén megyénk területén született meg. 1944. október 15-én az orosházi pártszervezet hidasában, Népakarat címen politikai napilapként indult. Mindössze öt száma jelent meg ugyan, de ezekbe részletes kifejezést kapott a Kommunista

NEGYEDSZÁZAD

Párt programja, a szabad, demokratikus Magyarország felépítésének elved. A Népakarat volt az, amely 1944. október 17-1 számában, Magyarországon egyedül, kommunista álláspont, ról értékelte az októberi I5-i nyilas puccsot. A lap híranyagának zömét rádióadások alapján állították össze. A fontosabb közleményeket, kommentárokat ,a Kossuth rádió, a moszkvai, a londoni és a budapesti rádiók adásaiból gyorsírással jegyezték je, ezzel megteremtették a saját á!llásfoglaláshoz szükséges

nyersanyagot. A Népakarat szerkesztése kiemelkedő színvonalon történt, a munkában a helyi kommunista pártszervezet ismert vezetőin (Keresztes Mihály, Szemenyei Pál, Súlyán György és Rajki Józsefi kívül olyan jeles tollú egyéniség is részt vett, mint a politikai karikatúráiról közismert budapesti kommunista grafikus, Rántó. (Roxi) József. A Népakarat a pártszervező munka sodrában a megye nagyobb részébe eljutott, s az egész Viharsarokban igen jelentős felvilágosító szere, pet töltött be, sokan e lap útján találkoztak először a kommunisták pártjával.

Az Alföldi Népújság és a Népakarat rövid fennállás után megszűntek, részint a papír- hiány, másrészt akkor helyesnek látszó politikai megfontolások alapján. Amikor, 1944. december elején sor került a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front helyi szervezeteinek megalakulására, a demokratikus pártok újjászervezésére épülő egységfront-politika kiszélesítésére, ismét felmerült a demokratikus sajtó szükségessége. A lakosság minden rétegét tömöríteni kellett az ország újjáépítésére, a fasiszta Németország elleni küzdelemre. A Függetlenségi Front Békés megyében kiadott első orgánuma — a szegedi Délmagyarország példáját követve — az 1944. december 5-én iúdult Orosházi Hírek volt. A lapot a három dem okra- tilkus párt helyi szervezete indította. Első számában a Vörös Hadsereg győzelmeiről adott hírt a magyarországi frontról: Pécs és környéke, Szikszó és Miskolc vidéke felszabadításáról olvashatunk benne. Áttekintést adott a lap a háború nemzetközi eseményeiről, továbbá az élet megindulásának Orosházán mutatkozó kisebb- nagyobb jeleiről. A papírhiány miatt az Orosházi Hírék második száma csak 23 nappal később, 1944. december 28-án ke- rifit ki a sajtó alól. Ebben már Budapest bekerítéséről és a Debrecenben megalakult Ideiglenes Nemzeti Kormány összetételéről, programjáról olvashatunk résáetes tudósítást. Beszámolt a la^ a demokratikus pártok helybeli segyüttműködé- sének eredményeiről is. 1945. januárjától kezdve az Orosházi Hírek hetenként kétszer történő megjelentetését is sikerült biztosítani.

M

egyénk többi városában és községében különböző okok miatt nehezebben ment a demokratikus sajtó megteremtése. 1944. decemberétől 1945. márciuséig a szegedi Délmagyarországot és a debreceni Néplapot nagy példányszámban terjesztették megyénkben, jórészt ezek pótolták a hiányzó helyi orgánttmókal Gyulán Alföld címmel dr. Marik Dénes szerkesztésében 1945. február 15-én indult meg a demokratikus pártok közös újságja. ' Színvonalasan megírt cikkeivel, tudósításaival bizonyos értelemben ki is emelkedett a sorbőL

Miután az Alföldi Népújság újraélesztése kérészéletű volt, Békéscsabán 1945. máj. 23-án ju- ; tottak el addig, hogy Viharsarok címen másodszor is megteremtsék a felszabadulás utáni demokratikus lapot. „Munkás és parasztújság’’ alcímmel Cseres Tibor, a neves író felelős szerkesztésében, a Nemzeti Parasztpárt, a Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt Békés megyei szervezetének kiadásában jelent meg, 6000 példányban, mint a felszabadulás utáni első megyei aspektusú, megyei áttekintésü lap, a mai Békés megyei Népújság «dódig- az első szám beköszöntő szerkesztői vezércikkében a Viharsarok Táncsics Mihály nevezetes Munkások Újságja című harcos lapját, továbbá Achim I». András Parasztújságját tekintette szellemi elődjének. Programjait így fogalmazta meg: „Dolgozókká a dolgozókért. Néppel a népért!” Az első számokat lapozgatva a felszabadulás utáni hónapok tevékeny politikai pezsgésének légköre csapja meg az olvasót. Nagygyűlések, az újjáépítés kérdésed, a közigazgatás rendezése, a fcözeüá- tás nehézségei, a rendőrség megszervezése, a népellenes személyek megbüntetése, s ezek mellett a változatos kulturális és sporthírek adják a lap mondanivalóját. A későbbi számokban ez a kör rendkívül kibővült; ahogy az élet minden terölelén megerősödött a néphatalom, úgy szélesedett a lap profilja is. Több vonatkozásiban 25 év alatt elért eredményeink, mai megvalósult létesítményeink előfutárja is voft a Viharsarok. 1945. szeptember végén például az MKP javaslatát közölve hangot adott a békéscsabai konzervgyár létesítését célzó törekvésnek. Az 1945—47-es választások idején, a reakció maradványai elleni szívós küzdelemben ugyancsak nagy szerepe volt, mind a Viharsaroknak, mind pedig a megye egész demokratikus sajtójának. (A Viharsarok egyébként 1946. december 10-töl lett napilap.)

1945. végén Szarvason is megindult Szarvasi Újság címen a város demokratikus lapja. A koalíciós harcok kiéleződésével, 1946-tól kezdve, a Függetlenségi Front kiadásában megjelenő korábbi lapokból a Kisgazdapárt és a Szociáldemokrata Párt újságjai több városban kiváltak és külön orgánumokként jelentek meg. Az Orosházi Hírek és a békéscsabai Viharsarok ettől kezdve kizárólag a Kommunista Párt lapja lett. Ezek az újságok több alkalommal igen éles küzdelmet folytattak a Kis. gazdapárt helyi orgánumaival,

mert azok nem egyszer demokráciaellenes úszításra vetemedtek. A sajtó ezekben az években a politikád harc nagyon fontos eszköze és egyúttal közvetlen színtere is volt.

A munkáshatalom győzelmével, a fordulat éve után sor kerülhetett az egységes megyei lap megteremtésére. A korszerűtlen technikai felszereltséggel készülő városonkénti. újságokat összevonva, 1949. október 30-án jelent meg először a Magyar Dolgozók Pártja egységes megyei lapjaként a Viharsarok Népe, amely az 1956-os ellenforradalmi támadás idején szűnt meg, s hétéves fennállása alatt töretlenül szolgálta a párt célkitűzéseit, a dolgozó tömegek tájékoztatásét és nevelését.

A felszabadult Békés megye demokratikus, kommunista sajtója méltó folytatója volt a korábbi haladó hagyományoknak. A párt. politikájának hirdetésével, az ellenség leleplezésével a megye dolgozó népének nagy tömegeit nyerte meg. A megyénkben kommunista lapók a hatalomért vívott harc időszakában maradéktalanul teljesítették a forradalmi sajtó feladatát, melyet Lenin a kollektív propagandista, kollektív agitátor és kollektív szervező funkciójában jelölt meg. A megye lakossága a felszabadulást követő esztendőkben lett tömegeiben is rendszeres újságolvasóvá; a sajtót magáénak érezte, saját problémáira keresett és kapott benne választ. A megyebeli sajtótermékek a félszabadulás utáni esztendőkben vonzóak lettek, érdekessé váltak, mert pártosan, bátran foglalkoztak országos és helyi közérdekű problémákkal, eligazítást adtak a gyakran felmerülő politikai és gazdasági kérdésekben. Kétségkívül nem a megjelentetett írások irodalmi szintű megformálása volt a cél az első évek újságírásában, bár az igényes, szépen felépített Cikkek tekintetében is találhatunk maradandó teljesítményebet. Csak Cseres Tibor, Féja Géza és Rántó (Roxi) József írásaira utalunk, de mások neveit is sorolhatnánk.

A

z eteS esztendőkben új, népi gyökerű hírlapíró-gárda tónevélésére fe szükség volt Olyan szemléletet kellett meghonosítani, amely nem a látványos szenzációkban kereste a mondanivalót, hanem a legfontosabb politikai, gazdasági, kulturális kérdésekre koncentrálta a figyelmet. Annak a feladatnak, amelyet Lenin úgy fogalmazott meg, hogy a publicisták állandó dolga, a ma történetének megírása, a felszabadulás utáni évek Békés megyei sajtója szinte minden vonatkozásban eleget tett. A történeti kutatás már ma sem nélkülözheti e lapok forrásanyagként történő használatát. A hatalomért vívott harc egyes állomásait, a „fényes szellők” időszakának mozgalmas légkörét, hangulatát ma még személyes élményék alapján is sokan fel tudják idézni, évtizedek múlva azonban többek között éppen ezek a sok küzdelem, önfeláldozás árán készült, nemegyszer szegényes nyomdai megoldású újságok lesznek a szívesen vallatott tanúk.

Dk. Szabó Ferenc