Békés Megyei Népújság, 1970. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-23 / 119. szám

Több fuvaroztatói kezdeményezésre van szükség Konténerizálási és rakcdógépesitési ankét Szegeden Kanténe rizáció és rakodásgé- pesítts címmel tartott csütörtö­kön Szegeden előadást és szak­mai bemutatót a Közlekedéstu­dományi Egyesület helyi szerve­zetének szállítmányozási szak­csoportja. Az ankétot a Vasút - igazgatóság Kereskedelmi Osz­tályával és a 10. sz. AKÖV-veí közösen rendezték, azzal a céllal, hogy az érdekelt szakemberek tájékozódjanak a szállítás és anyagmozgatás korszerű megol­dásaitól, az egyre növekvő mun­kaerőgondok kiküszöbölésének lehetőségeiről, s egyben tájékoz­tatást adtak a várható fejlődés irányvonaláról is. Vitaindító előadást CSsöltó László, a Központi Szállítási Ta­nács titkára tartott. Az anyagmozgatás — hangsú­lyozta az előadó — jelentős mun. kaeröt és költséget igényel. A költségtényezők sok esetben — egyes termelőüzemek profiljától függően — az összes termelési költségek 15—18 százalékát is elérhetik. A közlekedési vállalatokra nagy gondot ró az a körülmény, hogy különböző méretű, termé­szetű, súlyú és csomogalású áru­darabok szállítását és rakodását kell elvégezniük. Az ezzel járó j nehéz fizikai munkát csak rao- j dernebb technika alkalmazásá- ; val, ki- és berakó gépsorok be- | állításával lehet — és ázükség­Késett az akác virágzás Hazánkban elsőnek rendsze- i rint megyénkben bontja kl vi- I rágait a tavasz egyik legkedvel- j tebb virága, az akácvirág. Most tíznapos késéssel — elsőnek ; Békéscsaba és a többi város szél. i tői védett utcáin, terein bontot- j |a ki virágszirmait a bódító illa- j tú fehérfürtős akácvirág —, de : az ország egyik legnagyobb ösz- szefüggő akácerdejében. Mály­vádon és Vátyonban még bim- i bóeak az akácfák. szerű is! — helyettesíteni, annál i is inkább, mivel közismert, hogy a fokozott fizikai megterhelést j követelő munkahelyeken mun- \ kaerőhiánnyai küzdenek a válla­latok. A fejlődés útját egységra­kományok képzése, valamint a rakodólapos és szóllítótartáiyos árukezelés általánossá válása | jelent. Hazánkban a mór eddig is széles körben alkalmazott kis. és közepes méretű szállítótartá­lyok mellett bevezetik a nagy­méretű (öttonnás) kontinerek forgalmát is. Az előadást vita követte, ame­lyen többek között felszólalt Vi. | dó Lajos, a Békéscsabai Kon­zervgyár szállítási osztályának vezetője is, aki — a gyár áru­forgalmának jellegéből követke- I Három Három történet, három kina­gyított filmkocka, az élmények egymásra fényképezett halma­zából: a dicsérétfől, a sértésről és az áhítatról. A legnagyobb dicséret Egy önérzetében sértett bolt­vezetővel hozott össze a vélet­len a közelmúltban. Panaszát meghallgattam és vigaszul meg­írtam kedvenc történetét, ame­lyet — ha naplót vezetne —, a legnagyobb dicséret címmel jegyezhetne fel. — Tudja, Uram, milyen ke­reskedő vagyok én? Aki nálam jobban szereti a szakmát, az festi magát. Tavaly nyáron is bejön az üzletbe egy idős há­zaspár. Pestiek voltak, s csak egy fogkefét és fogkrémet akar­tak venni. Igen ám, csakhogy az én boltomat nem lehet ilyen olcsón meglátogatni! Beszélget­tem velük, ajánlottam ezt, azt, s végül — ők sem akarták el­hinni — 130 forint lett a cekk. A bácsi, olyan 60 éves forma '•ően is — a í-akodás gépesítésé­nek gondjairól beszélt. A Békés­csabai Konzervgyárban az anyag- mozgatás 60—70 százalékát gé­pekkel végzik. Problémát jelent, hogy a bolgár gyártmányú eme­lővillás targoncákhoz igén ne­héz alkatrészt szerezni; nem megoldott a targoncavezetők képzése sem. Vidó Lajos javasol­ta, hogy a targoncák „pilótái­nak” képzéséről szervezett for­mában gondoskodjanak az ille­tékes megyei szállítási bizottsá­gok. Délután szakmai bemutatórá krült sor a szegedi pályaudva­ron, ahol az egybegyűlteknek bemutatták az öttonnás konté­nerek kezelését. Petri Ferenc történet öregember, csak erniyit mon­dott: — Sok üzletben jártam már, de azt még nem láttam, hogy valaki ilyen finoman, ilyen raffinált udvariassággal szaba­dítson meg a pénzemtől. Sértés Az Idős hölgy kutyáját sétál­tatja az utcán. A kis, zsemle­színű jószág kényelmesen lép­ked a járdán, s finnyásan húzó­dik el a járókelők elöl. Ha nem négylábú lenne, illene rá a so­kat sejtető megállapítás: volt gyerekszobája ... Az idős hölgy olyan király­női tartással sétáltatja kedven­cét, mintha a póráz végén nem egy kis cicánál nagyobb öleb, hanem egy valódi oroszlán vol­na. — Biztosan díjat nyert vala­melyik kutyakiállításon — hu­nyorog össze két ebszakértő, ám egy rosszcsont kisfiú nyomban lelohasztja az idős hölgy büsz­keségét, ahogy a kutyára mti- tatva, így kiált: — Nézd anyu. mekkora egér! azok az események, amelyek ezekben a napokban végigsöpör­nek az egész Amerikán. Az egyetemi hallgatók általános diáksztrájkra szólítanak, tiltako­zásul a kambodzsai agresszió és Eszak-Vietnam bombázásának felújítása ellen. A keleti partvi­dék 11 legnagyobb oktatási in­tézményének újságai első olda­lukon sztrájkfelhívással jelen­tek meg. Több mint 450 egyete­men és középiskolában folyta­tódnak a tiltakozó gyűlések. A vietnami háború azonnali befe­jezését követelő Űj Mozgósítási Bizottság a Mississipitől keletre levő vidékeket szólította fél, kö­veteljék, hogy a kormány fel­tétel nélkül vonja vissza az ösz- szes csapatokat Délkelet-Ázsiá- ból. Az ohioi Kentbem 4 egyete­mistát megölt a rendőrsortűz, május 4-én a washingtoni rend­őrség 75 tüntetőt letartóztatott. 9-én százezren gyűltek össze a fővárosban, hogy tiltakozzanak az agresszió ellen. Nixon elnök áprilisi tv-nyilat­kozatában arról beszélt, hogy Vietnamban közeledik a béke és 12 hónap alatt 150 ezer katonát rendel haza. Majd váratlanul felújították a VDK bombázását, betörtek Kambodzsába, mégpe­dig ügy, hogy még az amerika- barát Lón Nol rezsimet sem ér­tesítették előre. Beavatkozás amelyről az amerikaiak a sai­gond hadügyminisztérium jelen- • téséből értesülnek. A New Yonk Times szemle- ; írója, James Resten szerint még J Washingtonban is nézeteltérések jj vannak.. A Nixon-adminisztráció ; komoly bel- és külpolitikai vál- ; Ságba jutott azóta, hogy átvette • a hatalmat. ■ A szenátorok egy csoportja ; el akarja érni, hogy az emerikai : kongresszus nyilvánítsa törvény- j telennek a vietnami háború jj folytatását. „Az indokínai had- ■ műveletek váratlan kiterjeszté- j sével Nixon elnök el akarja ■ vonni az ország figyelmét az • inflációról, a munkanélküliség- \ ről és más problémákról, akkor, ■ amikor mindinkább kibontako- ■ zik a kongresszusi választási S hadjárat — írja a New York ■ Times, — lehet, hogy a kor- ■ mány tevékenységének éppen ez ! a titkos rugója, de vajon mire : vezet ez?” „A főváros kettészakadt — : írja James Resten. — Soha nem s volt ilyen nagy a szakadás a né- j hal George McCarty szenátor s óta.” Nem a főváros szakadt ketté, : hanem az ország; azokra, akik j tudatosan vagy kényszerből : igaznak fogadják a hazugságot, jj és azokra, akik nem tudnak, : vagy nem akarnak belenyugod- : ni,, hogy a szavak jelentése el- [ lenkezőjére fordul. j G. B. i A versimádó Egyszer már írtam róla, s már a nevét is elfelejtettem, amikor újra összefutottunk, ötvenéves es üzemgazdász az egyik terme­lőszövetkezetben, de nem is ez a lényeg, hanem az, hogy má­niákusan szereti a verseket. Versimádó. Ez a szó nyilait belém, amikor megállított, s már tudtam, hogy mit fog •mon­dani, Szavalni szeretne, de nincs hol, mert ő már régen kinőtt abból, hogy ünnepségeken ver­set mondjon. De akkor is — öt­venéves fejjel —1 még mindig nem tett le arról, hogy egyszer sötét ruhában, reflektorok fé­nyénél kiálljon a közönség elé és szavaljon. öreg barátom biztatott, néz­zek én is utána, hol szavalhat­na. Hümmögtem és valami olyasfélét mormoltam, hogy már túl vagyunk az évfordulókon, most nem keli a versmondó, mert nincs ünnep. Haragosan nézett fám, de aztán kisimultak szeme körül a ráncok és bizakodva vállonvere­getett. — Nem baj, majd jövőre megpróbálom. Addig megtanu­lok még néhány verset. B. I. murnssi 3 1970. MÁJUS 23. Az árvízkárosultak között Fehér Lajos, a kormány elnökhelyettese, több más vezető sze­mélyiséggel együtt, felkereste az árvízsújtotta területeket, és az árvíz elől kitelepített lakosság szálláshelyeit, ahol elbeszél­getett az árvízkárosult családokkal. Egy a sok közül, a vásárosnaményi iskolában létesített szükség­szállás Reggelit osztanak az árvízkárosultaknak A katasztrófa-sújtotttt területeken fokozottan szükséges a rend­szeres egészségügyi ellenőrzés. Dr. Pataki Bélánc egy Nyíráb­rándról kitelepített kislányt vizsgál. (MTI-fotó)

Next

/
Oldalképek
Tartalom