Békés Megyei Népújság, 1970. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-01 / 101. szám

A termelésszervezéstől a kereskedelmi társulásig Növekvő bolti forgalom — Minden igényt kielégítő kiszolgálás — Úttörő kezdeményezések A Mezőberényi Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet önálló oldalkiadványa Mezöberényben sok évtizedes hagyománya van a szövetkezeti mozgalomnak. A község terüle­tén már a felszabadulás előtt működtek a Hangya egységei és három szövetkezeti szeszfőzde. Ezek a szövetkezetek azonban — bármilyen jó szolgálatot tettek annak idején a köznek is — a régi kapitalista tartalmú szövet­kezetek voltak. A felszabadulás után, mint minden, a szövetke­zetek szervezését és irányítását is a nép vette kezébe. így ala­kult meg máir 1945-ben Mezőbe­A földművesszövetkezet alaku­lása után először csak a felvásár­lási tevékenységre korlátozódott a kereskedelem. A termény-, aprómag-, baromfi-, tojás1- és ál­latfelvásárlás alkotta a fő pro­filját. Csak 1946 március elejé­től kezdte meg működését első kiskereskedelmi egységük azzal a fő céllal, hogy a tagságot és a községet a legfontosabb élelmi­szerekkel ellássa. A bolt első havi forgalma 16 ezer forint volt. Ahogyan javult az áruellá­tás, úgy bővült a bolt havi for­Szollár János igazgatósági tag, a szövetkezet egyik veteránja társa­dalmi munkára felajánlást tesz az épülő új áruház átadásának kö­zelebb hozására fényben egy fogyasztási és érté­kesítő szövetkezet, Földmíves- »zövetkezet néven, továbbá a Eöldhöz nem jutott agrárprole- Lárok soraiból egy Földbérlő Szövetkezet. Ezek fő célja az ak­kori körülmények között a me­zőgazdasági termelés szervezése volt. Ehhe7. segítséget is nyúj­tottak. A Vécsed-féle uradalom­ban elhagyott traktor, valamint a Budapesti MÁVAG-gyártól a kommunista párt közbenjárására kapott traktor üzemeltetésével az fmsz helyi szervezete hozzá­járult a mezőgazdasági termelés megindításához. Az alapító ta­gok — akik 1945 tavaszán mint­egy 40-en a szövetkezeti gondo­lat úttörőd és első gyakorlati megvalósítói voltak a községben — fáradhatatlanul szervezték az újgazdákat, a szerződéses terme­lésre, ajánlották ehhez az fmsz gépeit, hogy biztosítsák a lakos­ság legfontosabb közszükségleti cikkekkel való ellátását. A szövetkezet tagjainak a szántást tízszázalékos kedvez­ménnyel vállalták és felárral vá­sárolták fel a baromfikat, serté­seket, valamint a szerződéses termeltetés termékeit. Ez a kol­lektív munka, ha akkor még szegényesen is, de mutogatta jó oldalait, és legfőbb agitátora lett a szövetkezés magasabb típusai szervezésének. Már 1948 tava­szán ilyen módon sikerült meg­alapítani Mezöberényben a Vö­rös Csillag nevű, közösen terme­lő tábláscsoportot, majd egy év­vei később a Dózsát. Ebből a magból fejlődött ki a későbbi évek során szocialistává Mező- berény egész mezőgazdasága. A máról ugorjunk vissza egy pillanatra a felszabadulás utáni éveikre és nézzük meg, hogyan fejlődött évről évre a kezdetben csak másod, sőt ötödlegesen ke­zelt kereskedelmi vonal. galma is, amely egyévi működés után elérte a 300 ezer forintot. 1949-ben a földművesszövetkezet vette át a község három vegyes­boltjának irányítását és ebben az évben a szövetkezeti bolthá­lózat mér egymillió 400 ezer fo­rintnyi forgalommal dicseked­hetett. Jelentős növekedés azon­ban csak 1953-ban következett be, amikor újabb két egységet vett át a földművesszövetkezet. Ezekkel együtt — hiszen már áruházzal is rendelkeztek — túl­haladta a 16 millió forintot az éves forgalom. Öt év vei később pedig a 22 egységgel rendelkező mezőberényi földművesszövet­kezet csaknem 30 milliós for­galmat bonyolított le. Ez az eredmény elsősorban a szaküz­letek megjelenésének köszönhe­tő. Űjább jelentős állomáshoz 1961-ben érkezett a földműves­szövetkezet, amikor is átvette az addig kiskereskedelmi válla­lait tulajdonában levő ruházati, vasműszaki és élelmiszerboltot. A bővülés gazdasági eredmé­nyét az évi 45 millió forintos forgalomnövekedés érzékelteti leginkább. Ezt követően még né­hány szaküzletet, cápőboltot, műszaki, háztartási, vas-, és kö­töttáru-boltot alakítottak ki, melyek összességükben — most már lehet mondani — minden igényt kielégítően ellátják a la­kosságot a szükséges árufélesé­gekkel. (Ne gondoljunk most a hiánycikklistára, hiszen ez kü­lönben sem a földművesszövet­kezeti egység számlájára írha­tó). Mezőberény lakossága javuló életének bizonysága, de nem utolsósorban a kifogástalan, szol­gálatkész, udvarias kiszolgálás­nak köszönhető 'amely által megszerettették magukat a köz­ségben az fmsz __gozói), hogy e bben az évben m millió forint fölé emelkedik ; bolti forgalom. A kereskedelmi munkához ha­sonló fejlődést mutat a vendég­látóipar. Az első italboltot 1951- ben nyitották a Luther utcában. Azóta három melegkonyhás ét­terem, vendéglő, hét italbolt, cukrászüzem, és szálloda fejti ki tevékenységét a földműves­szövetkezet körzetében. A ven­déglátóipar forgalma ma már el­éri a tízmillió forintot. E mellé még hozzátehetjük, hogy a bolt­hálózat belső berendezései, kor­szerű kiszolgálási formája sem­mi kívánnivalót nem hagy ma­ga után, csakúgy, mint a ven- déglátódpari egységek külleme, higiéniája és hangulata sem. A szövetkezet gazdálkodása az első években, éppen a termelte­tés főprofilja miatt, nem mutat olyan képet, mint ma. Az általános fejlődés azonban tisztázta földművesszövetkezeti vonalon is a feladatokat; a ter­melésszervezést levette az fmsz válláról és a legtesthezállóbb munkára, a kereskedelemre kon­centrálta a földművesszövetke­zet erőit. Ez újabb feladatokat jelentett a vezetőknek és a tag­ságnak egyaránt. Mindenekelőtt olyan tennivalót, hogy szélesít­se a bolthálózatát. Mint ahogy fentebb elmondottuk, ezt jól meg is oldja a vezetőség. Körze­tében 28 egység működik. „Leg­fiatalabb” üzemegysége, a csár­daszállási, nemrég nyílt meg. Más oldalról olyan feladatok tornyosultak a vezetők elé, hogy ezt az állandóan fejlődő bolthá­lózatot természetesen el is kell látni árucikkekkel. Ez nem kis gondot jelent a vezetőségnek, mert a különböző szaküzletek igénye még évi bontásban sem A több mint egymilliós költséggel kialakított csárdaszállási új egység nagy volumenű. A nagykereske­delmi vállalat, vagy akár a ter­melőüzem nem szívesen áll szóba a kis partnerekkel, hiszen számukra nem kifizetődő a ter­melés. A mezőberényiek érdeme, hogy ma már nem tekintik „kis partnernek” a mezőberényi és környéki szövetkezeteket. En­nek oka, hogy az elmúlt hetek­ben a megyénkben elsőnek az ő kezdeményezésükre és tervük­re alakult meg nyolc földműves­szövetkezet képviselőiből egy kereskedelmi társulás, amely már egyenlő partnerként tárgyal a termelőüzemekkel, s a nagy­kereskedelmi vállalatokkal is. Ennek a nyolc fmsz-nék évi áruigénye mintegy egymilliárd forint, tehát érdemes is tárgyal­ni velük. Az alapító és a vezetőségi ta­gok tehetségét és rátermettségét igazolja a Mezőberényi Általá­nos Fogyasztása és Értékesítő Szövetkezet 25 esztendős fejlő­dése. ök voltak azok a tagság­gal egyetemben, akik a kezdeti sikertelenségek közepette is szilárd alapokra helyezték a szö­vetkezetét. Nem keserítette őket el az első esztendők eredmény­telensége, nem hagyták ott szö­vetkezetüket akkor sem, amikor az nem tudott nyereséget fizet­ni. 1949-ben is még csak 54 ezer forint volt az éves nyereség. Öt évvei később azonban már fél­millió forint, a legutóbbi évben pedig meghaladta a IfóikunmHíív ót. A st~~Gcezet állóeszközei­nek értéke is évről évre növeke­dett. 1950-ben 89 ezer forint 22 A tízmillió forintos költséggel épülő áruház, mely új színfoltja lesz a szépülő Mezőberénynek volt, 1963-ban pedig 2 452 000 forintra nőtt. Mindez az előrelá­tás, okos gazdálkodás következ­ménye. A fejlődési a következő évek­ben sem áll meg. 1969 negyedik negyedében OTP-vel közösen, egy vegyes iparcikkáruház épí­tését kezdték meg. A földszin­ten mintegy 1553 négyzetméter alapterületen foglal majd helyet az üzletház, fölötte három eme­let magasságban lakások lesz­nek. A beruházás költségei meg­haladják a tízmillió forintot. Az áruház várható forgalma pedig 45 millió forintra tehető évente. Az új áruházát, amely a község egyik legimpozánsabb épülete lesz, a tervek szerint a jövő nyáron, pontosabban 1971. _ IX. 31-én adját át rendeltetésé­nek. Ennek az építkezésnek a befejezése után a mostani vas­bolt helyén ABC-áruházat, a műszaki bolt helyén élelmiszer­csemege üzletet építenek, ezen­kívül könyvüzletet adnak át a mostam kötöttáru, és cipőbolt helyén. A nagyszabású építkezé­sek miatt a jelenlegi méterkon- fekcdós boltot is lebontják. E modern áruházak és üzletek ré­vén egy-két éven belül fővárosi színvonalra emelik a nagyköz­ség bolthálózatát. Az eredmények láttán nem csodá hát, hogy a földművesszö­vetkezet tömegpolitikai befolyá­sa évről évre szélesedik Mező­berényben. Ezt a fokozatosan emelkedő taglétszámuk igazolja. A 25 esztendeje, mindössze 40 fővel alakult földművesszövet­kezet 1948-ban 595 tagúvá vált, 1952-ben 2180 tagja lett, 1960- ban 3799, 1963-ban pedig 4350 részjeggyel rendelkező taggal bírt. A 22 éve mindössze 2848 forint értékű részjegy ma meg közelíti a félmilliót. Rendezvényeiken minden al kálómmal részt vesz a tagság jelentős1 része és ha a helyzet úgy kívánja, társadalmi munká val is segíti szövetkezetét. A község KlSZ-fiataljai így aján­lottak fel háromezer óra társa­dalmi munkát az épülő áruház létesítésére, a felnőttek hasonló vállalásai után. Ugyanilyen oda. adással vesznek részt a tagok a termelők között végzett propa­gandamunkában is, hiszen mindannyian tudják, hogy a hús­termelés fokozásában, a zöld­ség- és burgonya-, a baromfi- és tojástermelés szélesítésében nemcsak földművesszövetkezetü­ket erősítik, hanem hozzájárul­nak községük és közvetve az egész ország jobb áruellátásá­hoz. (X) 1978. MÁJUS 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom