Békés Megyei Népújság, 1970. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-22 / 118. szám

Munkásőrik és szocialista brigádok példája Ä Sarkad! Cukorgyár Vörös­kereszt-szervezete mér több mint tíz éve rendszeresen segíti a véradást. 1960. augusztusától az aktív szervezés következté­ben rohamosan nőtt azoknak a száma, akik az üzem dolgozói közül rendszeresen térítés men­tesen adnak vért, segítik ezáltal a bajba jutottakat. A vöröske­reszt vezetősége dr. Pintér Mar­git üzemorvossal 1963-ban elha­tározta, hogy önálló véradóna­pot szervez az üzemben. Ez si­került is, már az első alkalom­mal 130-an járultak hozzá em­bertársaik gyógyulásához, meg­mentéséhez. Ezt követően min­den évben megrendezik az ön­álló véradónapot, s 1968-ban már 161-en jelentkeztek. Ezen­kívül 1968-ban és 69-ben is a véradó állomás kérésére rendkí­vüli véradást szerveztek. Az el­ső alkalommal 46-an, másodszor pedig 97-en utaztak be Békés­csabára. hogy a szükséges segít­séget megadják. Az idén május 15-én rendezték térítés nélküli véradást az üzemben, melyen 150-ep vettek részt. Különösen példát mutattak a7 üzem mutt- kásőrei. Valamint a szocialista brigádok tagjai A véradók megbecsülését tük­rözi. hogy a Vöröskereszt-szer­vezet. az üzem gazdasági és pávt- vezetőivel együttesen közös ebé­den látta vendégül a részvevő­ket, ahol rövid ünnepség kere­tében dr. Rucz László, a megyei vérellátó állomás igazgató fő­orvosa mondott köszönetét a dolgozók áldozatkészségéért. Burás István Színjátsxó-moxgalom a sárréti kö Visszanyúlni a népi színjátszás hagyományaihoz Május 17-én, a több mint két­hetes gazdag eseménysorozat után, sikerrel zárult a Sárréti Napok. A látványos programok egész láncolata nem egyszerűen remek szórakozást ígért, és ho­zott, hanem jó néhány olyan . tanulság levonását tette lehető­vé, amely végeredményben köz- művelődésünk hatékonyságát, módszertanának gazdagodását és eredményességét szolgálja. Ilyen volt a Sárréti Napok egyik legizgalmasabb programja, a füzesgyarmati színjátszó-talál­kozó. A május 9-én 19 órakor kez­dődő bemutatón a kisteleki gyer­mekszínpad, a püspökladányi népi együttes, a körösladányl diák-színjátszók és a füzesgyar- mati színjátszó csoport mutat­kozott be. Másnap, vasárnap 10 órai kezdettel a Népművelési Intézet kiküldött munkatársai: Bicskei Tibor, Csornák Ervin és Rencz Antal szakmai megbeszé­lést vezettek le. A szakmai meg­beszélésen elemzésre került a sárréti színjátszó-mozgalom je­lenlegi helyzete, a műkedvelő színjátszás általános, országos helyzetképe. A szakemberek egyértelműen megállapíthatták, hogy Békés megyében sajnos, ma még nincsenek kiemelkedő, országosan számon tartott szín­játszó együtteseink Nincsenek olyan báziscsoportjaink sem, amelyek megszabnák a korsze­rű színjátszás további kibonta­kozásának útját, a modern szín. padi törekvések érvényesülését. Szó esett arról a „magyar átokról” Is, amely ellen hiába harcolunk, nemcsak a színját­szó-mozgalomban. hanem a hi* Akiket három család vár Az utóbbi években méltó he­lyére került a „Sárréti” AFÉS2- nél a munka verseny. Tavaly hét kollektíva kelt versenyre, hogy kiérdemelje a szocialista brigád címet. A szigorú mércével azon­ban csak a 2-es számú önkiszol­gáló bolt Zója brigádjának tag­jai tudtak „megbirkózni”. E kol­lektíva 68,5 pontot ért él, amely­ikei kiérdemelte a „Kiváló bolt” a brigád vezetőjétől, hogy ma­gára maradt idŐ6 asszonyt pat­ronálnak már hosszú idő óta. Beveteményezik kis kertjét, ki­takarítják lakását. Az Idős néni — aki egyébként a szövetkezét régi tagja — azonban csak egy a három közül. Hosszú ideje ott vannak segítőkészségükkel egy többgyermekes asszony mellett is. A harmadik helyen egy tér­vatásos színházi életben is, Ez pedig nem más, mint a natura­lizmus. Ezen nevelkedtünk, ezt várja a közönség is, pedig im­már 40 éve kifutotta magát. Ha végigtekintjük a modern művé­szetek fejlődési útján, akkor egyértelműen absztrakciós tö­rekvéseket veszünk észre. Az emberi világkép rendkívüli mó­don kitágult — s ebben a brech- ti színháznak úttörő szerepe van — hogy a színpadon megjelenő figurákat általános emberi gon­dolatok jegyében szólaltassák meg, s csak a leglényegesebb funkciókra koncentráljunk. Akárcsak a képzőművészet, a színjátszás feladata is az, hogy mindig a „legtermékenyebb pil­lanatot” ragadja meg. A kiste­leki gyermekszínpad legnagyobb erénye is éppen az volt. hogy ezt az általános törekvést szolgál­ta. A gyerekeket nem gyerme­teg módon szólaltatta meg, ha­nem felnőtt módon játszottak, anélkül, hogy gyermeki őszin­teségüket, a játék örömét, spon­taneitásét egy percre is megha­misították volna. A rendező, Szilágyi János tudatosan foglal­kozik a gyermek-színjátszás esz­tétikájával, s vallja, hogy nem­csak azt kell adni. amit a kö­zönség vár. hanem azt is. amit várniuk kellene. A füzesgyar- matiak Robert Melle: Sziszifusz és a Halál című modern mesé­jét állították színpadra. Ez a bemutató is t gazolta azt a meg­állapítást, hogy hogyan lehet a naturalizmus szemüvegén nézve elsikkasztani a tulajdonképpeni drámai mondanivalót. A rende­zői átgondolatlanság míiatt. az elvonatkoztatás, a törvénysze­rűségek megfogalmazása sem a figurákban, sem az alapszituá- cíókban nem valósulhatott meg. Az eddig elmondottak surge-» tőén követelik annak meghatá­rozásét és tisztázását, hogy „ho­gyan tovább” a műkedvelő szín­játszásban? Milyen darabokat játsszunk. Mi az, ami becsalo­gatja a közönséget? Nyilvánva­ló, hogy csak olyan darabokat szabad játszani, amj közönség­hatás szzempontjából is maxi­málisan megfelel a célnak. Hi­szen csak akkor van színjátszó­és ezzel együtt a szocialista bri­gád címet is. Jó volt hallani Szebelédi Já­nosáétól, a bolt és egyben $ | -r sín íj- SS Bstoí- >-*• -- v'S .WÍI sadalmilag veszélyeztetett gye­rek várja a bolt dolgozóinak se­gítőkészségét. B. I. A GYULAI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT azonnali belépéssel alkalmaz viz-, fűtés- és villanyszerelő szakmunkásokat. Jelentkezés a . vállalat munkaügyi csoportjánál. Bérezés teljesítmény-rendszerben. kultúra falun is, ha a közönség megértéssel fogadja a produk, dókat Tisztázásra vár, hogy mi a falusi közönség körében kialakult ízlés-struktúra, milyen az alapvető ízlésvilág? Meggyő­ződésünk, hogy még 1970-ben is létezik sajátos népi színházi kultúra, s ennek mélyen gyöke rező hagyományai vannak. Fel­adatként jelölhetjük meg, hogy ezt a népi kultúrát felszínre hozzuk, s tudatossá tegyük a lé­tezését. Ahogy megtette ezt a „Röpülj páva” a népzene és a népdalkultúra ápolásával, Ugyanúgy kell visszonyúlnunk a népi színjátszás legősibb forrá­saihoz. S ebben az a legérdeke sebb, hogy a modern színház alapvető törekvései funkciójuk­ban és kifejezesd formájukban megegyeznek a népi színjátszók­kal. s ennek óriási, felmérhe­tetlen közösségteremtő ereje van. Mindezeken túlmenően, ez az igyekezet találkozik a hely- történeti mozgalom legszebb, legpozitívabb szándékaival. Fontos témánk tehát: a tör­ténelem! A színjátszás is nagyon sokat tehet a nemzeti önfelis­merésben, nemzeti önmegisme­résben. Modern íróinkat is meg lehet, meg kell nyerni Ügyünk­nek. Somogyjád példája arra ösztönöz, hogy helyi legenda és monda-gyűjteményünk népsze­rűsítése céljából élvonalbeli íróinkat és költőinket kérjük fel ezek megírására. Jó alka­lomnak kínálkozik a „csökmői sórkányhúzés”, amely még ma is élénken él tájegységünk em­bereinek gondolatvilágában és tudatalakító szerepe Van. Re­méljük. hogy az 1972-es Sárréti Napokon már találkozhatunk „Csuha Ferkével”, valamely művészileg megfogalmazott né­pi színjátékban Vagy bohózat­ban. A szakmai bemutatón és ta­nácskozáson részt vett színját­szó-rendezők és aktív színját­szók számára nagyon tanulsá­gos volt a füzesgvarmatt szín­játszó-szemle. Indítást és ins­pirációt adott. Valamit, amit úgy hisszük, nemcsak a Sárrét, de az országos művelődésügy is nyereségként könyvelhet el. Daru Mária népművelési felügyelő • • •# KWRTI-ANDK/V/ •••• WV7T. (‘ICi I V KI/RCCCNV A pirkolit 12. Gyorsabban illeszkedett be az új környezetbe a Cartagena volt utasainak többsége, mint­sem az várható lett volna. Egy részüket a kényszerűség vitte rá, másokat a természetük, á hajlamaik. Megkönnyítette az átmenetet a régi életformából a mostaniba, hogy a Főtérre bevetődő mineirók nem tanú­sítottak különösebb érdeklő­dést irántuk, nemigen faggat­ták őket sem eddigi élményeik, sem további szándékaik felől. Ennek több oka volt. Először is az Aranyvárosban íratlan törvény tiltotta, hogy bárki is firtassa — a különleges meg­bízott kivételével, indokolt esetben — az új jövevények ideérkezéséneik előzményeit, ofkát. Tekintetbe kell vermünk továbbá, hogy az itt élők kö­zül jó néhányan oly fantaszti­kusam kalandos életű tat jártak be .amely mellett minden más történet, így hőseink története is, érdektelen epizódnak tűn­hetett. És végül: az embereket egyéni gondjaik, bajaik foglal­koztatták elsősorban. Ha van szakma, foglalkozás, amely mór jellegéből következőleg sem na. gyón fejleszti a közösségi ér­zést, amely zárkózottá és gya­nakvóvá nevel, hát az aligha­nem az aranyásás. Anna asszony szakszerű út­mutatásai nyomán a három mulatt fiú már a második na­pon edzőpályát létesített a rak­tárhelyiség mögött. Valami szo­rítófélét, sőt, cölöpökre állított, viharvert benzineshordóbóí még zuhanyozót is összeeszká- báltak maguknak. Lajtos kocsi­jával az öreg Doido fuvarozta a vizet. Bobóók kesztyűs edzé­seket természetesen nem tart­hattak, inkább ruganyosság! és erőfejleztő gyakorlatokat. Ko­ra reggel és délutánonként, amikor nem sütött erősen a nap, két-két órát dolgoztak keményen. A nehéz, nyomott, páradús levegőben ez legalább annyira Igénybe vette szerve­zetüket, mint napi öt—hat órás edzés légkondicionált tornate­remben, vagy kedvező éghajla­ti viszonyok között szabadté­ren. Az arra táró, kiváncsinak éppen nem mondható arany­ásók is megálltak néhány perc­re a rögtönzött edzőpálya mel­lett, Nem annyira a verejték­Majdnem gyilkosság történt Mohácsi János zsadányi la­kos nem a legjobb hírnévnek örvend községében, de régi is­merőse már a bíróságoknak is. Eddig vagyon elleni bűntett mi­att ötször, hivatalos személy el­len elkövetett erőszak miatt és súlyos testi sértésért volt elítél­ve. Ezeket most újabbal tetézte és a Gyulai Megyei Bíróság má­jus 28—29-én vonja felelősség­re „több ember ellen elkövetett emberölés kísérlete” miatt. A vádirat szerint Békésen ez év március 18-án délután Schaffer Mihály és Kiss Gyula munkatársaikkal névnapot ün­nepeltek. Ezután a baráti társa­ság — mintegy húszán — el­mentek a közeli italboltba, ahol este 9 óráig folytatták az ünnep­lést. Zéróra után Schaffer és Kiss az autóbuszmegállóhoz in­dultak. Útközben szembe talál­koztak Mohácsi Jánossal, akit két társa kísért és ha nem ts névnapi ünnepségről jöttek, bennük is „dolgozott” a szesz. Miközben a két társaság egymás mellett elhaladt, Mohácsi szid­ni kezdte Schaffen és Kiset, majd utánuk eredt és verekedést provokált. A két megtámadott sem volt rest, s pillanatok alatt ütötték-verték egymást. Mohá­csi egyszeresek hirtelen elő­kapta zsebkését és megszúrta Schaffen, majd a segítségére siető Kovács Lászlót is. Amint azt az orvosi vizsgálat megálla­pította, Schaffemek a tüdejét érte a szúrás és csak az azon­nali műtéti beavatkozás men­tette meg az életét. Kovács — szerencséjére — vastagon volt öltözve, így az őt ért szúrás se­be 8 napon belül gyógyult. B. O. ben úszó, hajlongó, szökdécselő, súlyokat emelő fiúkat bámul­ták meg, hanem a Mamára ve­tettek tiszteletteljes pillantáso­kat, aki két viasapólma közé feszi tett függőágyból, az el­maradhatatlan szivarral a szá­ja szögletében, halk, szigorú félszavaikkal dirigálta a három bajnokot. Barilla kapitánynak szépen gyógyult a vállsérülése, ő hasz­nos hobbyjának hódolt, hor­gászni járt a folyóra. Többnyi­re Himenez is vele tartott, mindig gazdag zsákmánnyal tértek haza alkonyattéjt. A légikisasszony, Izabella Espla viszont egyszerűen nem vette tudomásul a szolgálati viszonyában bekövetkezett tö­rést, pontosabban robbanást, éppúgy gondoskodott „utasai­ról”, mint korábban a levegő­ben. Illetve még olyan felada­tokat is magára vállalt, ame­lyek a Cartagena fedélzetén nem tartoztak volna a munka­körébe. Mosott, varrt, rájuk, stoppolta, foltozta ruháikat, tisztán tartotta, csinosította a barakot és környékét, ö be­szélte meg Madame Duvailal, a társaság étkeztetési problé­máit, terített, tálalt, mosoga­tott. Bár még bicegett egy kis­sé, napjában százszor is meg­tette az utat a Floresta és a raktárhelyiség között. Közben azt is számon tartotta, hogy ki hol tartózkodik éppen, riadót rendelt el, futárokat mozgósí­tott, ha valaki a sétájáról, ki­rándulásáról nem érkezett visz-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom