Békés Megyei Népújság, 1970. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-19 / 115. szám
A Sárréti Napok programja Körösladányban Az április 30-a óta tartó Sárréti Napok rendezvénysorozatának utolsó programját május 17-én Körösladányban tartották meg. Az egész napos műsort a járás népművelői és a megye többi járásának művelődésügyi vezetői számára rendezte a szeghalmi járási tanács művelődés- ügyi osztálya. A járási népművelési napon j elsőnek Bodnár István, a Nép- j művelési Intézet oktatási osztá-j lya vezetőjének előadását hallgatták meg, aki A népművelés időszerű kérdései címmel az országos közművelődési konferen-1 cia tapasztalatairól számolt be. | A hozzászólók a tanácskozás! konkrét hatásáról, várható | eredményeiről érdeklődtek. Délután a vendégek két szakkör foglalkozásán vettek részt. A szeghalmi honismereti kör munkáját MiMya Jenő ismertette, s a foglalkozáson^ a szakkör fiatal tagjai felmérésük alapján összehasonlították a szeghalmi j és a körösladányi lakodalmas szokásokat. A körösladányi honismereti szakkört Végh Mihály mutatta be. Tagjai munkásmozgalmi veteránok: a szovjet vörös hadsereg egykori katonájától a második világháború partizánjáig a miagyar és a helyi munkásmozgalom sok harcosával ismerkedhettek meg a megye és a járás népművelői. Foglalkozásukon felidézték a kedves barát, harcostárs Veres Péter emlékét, majd pedig Garibaldi Ladányból elszármazott katonáiról, közöttük Tüköry Lajosról emlékeztek meg egy 110 évvel ezelőtti csata évfordulója alkalmából. A két szakkör tagjai és a vendégek ezután megkoszorúzták Garibaldi és Tüköry emlékműveit. Este tovább folytatódott az ünnepi műsor. Az Éz történt 25 év alatt című járási jubileumi vetélkedőn hat csapat versengett Gazsi Endre játékmester vezényletével. Sor került a járási honismereti pályázat eredményhirdetésére is. A legjobb pályamunkát Kincses Sándor készítette Az okányá szociális otthon története címmel. Második lett MiMya Jenő a SzeghaTanácskozik az SZMT elnöksége A Szakszervezetek Békés megyei Tanácsának Elnöksége május 22-én, pénteken délelőtt 9 órakor tartja e havi ülését. Békéscsabán, a MEDOSZ-szék- házban. Az elnökségi ülésen először a termelékenység alakulásának tapasztalatairól, a munkaidő-csökkentés bevezető, sénék és az anyagi ösztönzők alkalmazásának eredményeiről készített jelentést vitatják meg. Cukorrépaálvevönek felveszünk adminisztrációban jártas, jó írású, jöl számoló női és férfi munkaerőt 18 és 50 év között a szeptemberben kezdődő répaátvételhez. Erkölcsi bizonyítvány szükséges. Jelentkezés írásban, a Mezőhegyesi Cukorgyár répaosztálya címére. lom a szabadság hajnalán és a Pákászok világából a modem kereskedelembe című írásaival. A harmadik díjat megosztva nyerte két pályázó: Végh Mihály a Körösladány művelődésének történetéből és A legelmaradottabb népróteg, a cigányság helyzetének alakulása a felszabadulás óta a szeghalmi járásban című pályamunkáival, Szentesi Károly pedig A füzesgyarmati művelődési ház története című dolgozatával. Megkértük Major János elvtársat. a járási tanács vb müve- velődésügyi osztályának vezetőjét, mondja el az idei Sárréti Napok tanulságait, tapasztalatait. — Értékesnek tartjuk, hogy minden meghirdetett programot megtartottunk, s hogy sikeresek, jók voltak ezek a műsorok. Egyetlen problémát az jelentett, hogy az egyébként szépszámú közönség a legtöbb esetben szakemberekből állt. Nagyon hasznosnak érezzük a két szomszéd-járással — a püspökladányi és a berettyóújfalui — történt kapcsolatfelvételt, — a hő- vetkező Sárréti Napokat, két év múlva, a három járás már együtt rendezi meg. Kórushangverseny A békéscsabai 2-gs számú általános iskola zenei tagozatának két kórusa, a Rózsa Ferenc Gimnázium kamarakórusa és a csabai zeneiskola kamaraegyüttese május 19- én, kedden este 6 órakor, az Ifjúsági és Úttörőház dísztermében hangversenyez. A 2-es számú általános iskola zenei tagozatának V—VIII. osztályos tanulókból álló nagy kórusát és a gimnázium ka- marakórusát Sárhelyi Jenő- né, a zenei tagozat IV. osztályos tanulóinak énekkarát pedig Marton György vezényli. A hangverseny elsődleges célja, hogy nevelje a kórusokat; a játékos, könnyed, szívesen énekelt számok- mellett klasszikus kórusműveket, többek között Palestrina-, Monteverdi-, Mendelssohn- darabokaf is előadnak. Statisztikai könyvszemle A magyar ipar 25 éve Az ipar jubileumi kiadványa rövid áttekintést ad népgazdaságunk egyik legjelentősebb ágának fejlődéséről. Az egész iparnak és azon belül a fontosabb ágazatoknak a felszabadulás óta elért fontosabb eredményeit 23 oldal szöveges értékelés ismerteti. Többek között bemutatja az ipar jelentőségét a népgazdaságban, számat ad a termelés, a létszám és a termelékenység alakulásáról, az ipari beruházások, a foglalkoztatott nők, Budapest-vidék arányáról, a fontosabb termékek termeléséről és külkereskedelmi forgalmáról stb. Az esetek többségében az 1949—1969 évek közötti időszak ipari tevékenységéről számol be, de néhány mutatón keresztül összehasonlítást ad a háború előtti 1938. évi adatokra történő visszatekintéssel is. A sízöveges oldalak tükörképeként színes grafikonok — kartogramok — szemléltetik az iparcsoportok főbb mutatóinak alakulását. * A Központi Statisztikai Hivatal szerkesztésében és a Statisztikai Kiadó Vállalat gondozásában jelent meg az első olyan nyilvános adatgyűjtemény, mely az ország idegenforgalmi célú szálláshelyeinek adatait teljes- körúen és sokoldalúan tartalmazza. A kiadvány célja kettős: egyrészt számot ad az egyes szállástípusok kapacitásának és felszereltségének fejlődéséről, másrészt a gyakorlati felhasználást teszi lehetővé azáltal, hogy a fontosabb adatokról egységenként is tájékoztatást nyújt. Az adatgyűjtemény szerkezetileg három önálló fejezetre oszlik. Az „összefoglaló adatok” című rész valamennyi szállástípusokra az 1937, 1957, 1963 és 1969. év összehasonlítható legfontosabb mutatóit tartalmazza. A „Részletező adatok” címszó alatt az 1963. és 1969. évi kapacitásadatokkal együtt bemutatásra kerül a szálláshelyek kulturáltságát jelző technikai felszereltség (fűtés, világítás, vízellátás, telefon, tv, rádió, lift, közös helyiségek stb.), a vendéglátás és kereskedelmi ellátás, valamint a szálláshelyekhez közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó szolgáltatás. Színesfém vagy műanyag? A második világháborút követően, a műanyagok megjelenésével és elterjedésével az a hiedelem lett úrrá, hogy a színesfémek — réz, ólom, cink, ón sitb. —iránti kereslet rohamosan csökkenni fog. Nem így történt, sőt az igények azóta is egyre fokozódnak. Jóllehet néhány iparágban valóban Mtűnő helyetteseivé váltak a műanyagok a színesfémeknek (főleg az épületgépészeiben), a technika legtöbb ága azonban még ma sem tudja nélkülözni őket. Köztudomású, hogy a világ gépkocsiipara óriási fejlődést éri el az elmúlt 25 óv alatt, márpedig minden elkészülő autóba 15—20 kg színesfémet építenek be! Egyedül ez a példa is igazothart1970. MÁJUS 19. • • • KÜkTI-/IN PRÄ / • • • • J 11_> KI/RCCENY Cidade de ouro 9. rész — Értem. Önök — ökölvívók. Nos, edzési lehetőségük itt is akad majd bőségesen. Öt éve élek Ciduróban, de nem emlékszem olyan vasárnapra, olyan ünnepnapra, amikor e falak között — intett körbe —, esetleg Mnt a Főtéren ne lett volna tömegverekedés. Hosszan tartó esőzések idején még hétköznap is belátogatnák ide a mineirók, mert olyankor a telkükön nem dolgozhatnak. Vagy mert nem bírják már a magányt. A program rendszerint három részből áll. úgymint: ivás, utána kártya, más szerencsejáték, illetőleg — bocsánatkérő mosollyal nézett Claudette-re és Ninette- re, nem fejezte be a mondatot. — Aztán következik az utolsó szám,a verekedés, a tombolás. Nem ítélem el őket ezért, elkeseredett emberek és mostanában különösen sok okuk van rá, hogy reménytelennek lássák a jövőjüket. — Mindez lehetséges — jelentette ki méltóságteljesen Anna asszony —, csak az az egy nem lehetséges, hogy mi négyen részt vegyünk ilyen civil hancúrozásokon. Mi profik vagyunk, sportemberek, hivatásos ökölvívók, nekünk a verekedés nem szórakozás, nem ki- kapcsolódás, nem csatorna a felgyülemlett indulatok levezetésére. Mi öMözésből élünk. Semmi közünk az amatőrök kocsmai civódásaihoz. Leütötte a hamut a szivarjáról, hátradőlt, a témát lezárta. Ezt mindenki tudomásul vette, aminthogy rövid, de szinte ünnepélyes nyilatkozata közben az sem lepett meg senkit, hogy többes szám első személyben beszélt, magát is a professzionista ökölvívók közé sorolta. — Az eddigiekből tehát nyilvánvaló — foglalta össze rövid csend után a tényállást Ewans professzor —, hogy sem elutazni, sem rádión üzenni nem tudunk. De nem ákad-e más megoldás? Futárra gondolok például, aki elvinné leveleinket. Megfelelő díjazásért, természetesen. A kérdésre Plombái atya válaszolt. Kérdésekkel. — Tudja, professzor úr, hogy Ciduro és Manaus között mekkora a távolság? Légvonalban is több, mint ezer kilométer. Apró lélekvesztőjén mennyi idő alatt jutna el oda egy halász? És eljutna-e egyál tálán? Az Amazonas nem csónakázópark! ná a fokozódó szükségleteket, de nem szabad elfelejtkezni a fejlett elektromos és elektronikus iparról, valamint az erőteljesen „izmosodó” vegyipar egyre növekvő alapanyagszükségleteiről sem. A világ .színesfém-készletei szűkösek, még szerencse, hogy a kohók e begyűjtött használt színesfém-alkatrészek bizonyos fokú visszaáramlásával is számolhatnak. A Szovjetunió a színesfémek vonatkozásában „önellátónak” számít, sőt a baráti országokat is ellátja e lét- fontosságú fémekkel. Ehhez korszerű bánya- és kohóipart épített ki magának. Képünkön: Az Uezty-Kame- nogorszki Színesfémkombinát ol- vaszbómühelyében. Vagy egy vadász gyalogosan Porto Velhóba? Pedig az csak fele távolság! Csak épp az őserdőn keresztül! Két hónap? Három? Lássák be, kérem, hogy más megoldás nincsen, meg kell várniuk az Ilha visszatérését. A pap szavára rábólintott a szatócs is, az öreg Doido is. — Rendiben van — jelentette ki Himenez, a másodpilóta —, maradunk, hisz mást egyszerűen nem tehetünk. De mit fogunk itt csinálni az elkövetkezendő hetek során? Gyengélkedők, fiatal nők, idősebb emberek is vannak velünk és egyáltalán. .. — A legfontosabb — kezdte a választ némi töprengés után a padre —, a helyes alapállás. Meg kell érteniük, hogy sokféle Brazília van. Amelyet önök ismernek, az az Óceán portján terül el, nagyvárosaival, fejlett i porával, idegenforgalmával, autópályáival és így tovább. Az és a mi őserdei Brazíliánk — két külön világ. A mi Amazonas államunknak, amely csak egy az Estados Unidos do Brasilia dzsungelországai közül, akkora a területe, hogy Madame Duval régi hazája, Franciaország vagy háromszor elférne rajta. Mégis egész Amazonas államban annyi ember sem él, mint póldáui egyedül Marseille- ben. Alig több, mint félmillió. — Erről már hallattpmk — morogta a fogai között Bobo. — Sőt, valaki azt is megpróbálta bemesélni nekünk, hogy itt harminc centiméter magas, tíztizenöt kilós emberkék laknak! Ehhez mit szól, atyám? — Gsacsiság. De nem is ez a
