Békés Megyei Népújság, 1970. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-19 / 115. szám

I Pravda a maoisták antileninista irányvonaláról Moszkva A Pravda hétfői számában megállapítja: a Kínai Kommu­nista Párt jelenlegi vezetősége népellenes, antileninista politi­kát folytat, aknamunkát végez a szocialista országok közössége ellen, megbontani igyekszik az imperialistaellenes erőik sorait. A kínai vezetők tevékenysége a kommunista és munkáspártok 1969 júniusi nemzetközi tanács­kozása után bizonyítja ' a mar­xista—leninista pártok követ­keztetéseinek megalapozottságát arról, hogy Kina vezetői gyakor­latilag frontot nyitottak a szo­cialista világrendszer, a nemzet­közi kommunista mozgalom, az egész világ forradalmár harcosai ellen — mutat rá az SZKP Köz­ponti Bizottságának lapja mint­egy hatezer szavas szerkesztőségi cikkében. Mindez az éberség fokozására kötelez Peking tevékenysége iránt. Az „ÁlíorradaLmárok álarc nélkül' című cikk rámutat, hogy azokban a napokban, amikor a világ népei ünnepélyesen meg­emlékeznek a Lenin-jubileum­ról, a pekingi vezetők az impe­rializmus rosszindulatúan szov­jet ellenes, kommunizmus elle­nes támadásaival összhangban lépnek fel. Pekingben, Lenin születésének 100. évfordulójához időzítették a Szovjetunió, a szo­cialista közösség országai, a vi­lág kommunista ég munkáspárt­jai iránti ellenségesség és gyű­lölet újabb szakaszát. Mao Ce-tungnak és környeze­tének gyűlöletesek a Szovjet­unió sikerei a szocialista ipar fejlesztésében, a mezőgazdaság, tudomány és technika, a nép­tömegek kulturális és gazdasági színvonalának emelése terén, gyűlöletesek a Szovjetunió sike­rei védelmi képességeinek erő­sítése terén. Az imperializmus propagan­distáinak nyomdokain járva, Pe­king a Szovjetunió „agresszív” jellegéről szóló koholmányokat ismételgeti és azokat, amelyek a szovjet gazdaság állító tagos „válságáról” szólnak, félmelegíti a „szovjet hatalom burzsoá át­alakulásáról” szóló trockista esz- mécskéket, egyenlőségjelet tesz az Egyesült Államok imperializ­musa és a Szovjetunió közé. Mint a Pravda rámutat, Pe­kingben makacsul törekszenek a szocialista közösség országai­nak kapcsolatai alapjául szol­gáló szocialista internacionaliz­mus elveinek diszkreditálására, „érvénytelennek” minősítve azo­kat. A dolog odáig fajult, hogy előrángatták azokat a hitleri zagyvaságokat, amelyek szerint „meg kell menteni” a népeket a „szláv fenyegetéstől” és a fa­siszta birodalom főnökeinek nyo­mában megpróbálják „agyaglá­bú óriásként” ábrázolni a Szov­jetuniót, a szovjet „papírtigris­ről” szóló eszméket hajtogatják. A kommunistákat és minden­kit, akinek drága a béke és ha­ladás ügye, mélységesen aggaszt­ja a kínai vezetőség tevékeny­sége a nemzetközi színtéren, va­lamint a kínai forradalom sorsa, — hangsúlyozza a Pravda. A pekingi vezetők bel- és kül­politikájának egészét nagyhatal­mi hegemónisztikus törekvések diktálják. E törekvések érdeké­ben egész Kínát olyan kalandor - jellegű kísérletezések gyakorló­terévé változtatták, melyek sú­lyát a nép vállaira helyezték. A Kínai Népköztársaság súlyos válságot él át politikai, gazda­sági és szellemi életének min­den területén. A kommunista párt szét van rombolva, csak el­nevezése maradt meg. Mao és társai teljességgel újfajta poli­tikai szervezetet hoznak létre, amelynek rendeltetése, hogy esz­közként szolgáljon az országban bevezetett katoftai-bürokratlkus diktatúra rendszere számára. Kí­nában a hatalom szerveit mili­tarista, a csangkajsekistáktól át­örökített mintára építik ki. Az egész hatalom az úgynevezett forradalmi bizottságokban pa­rancsolgató Maó-védenc katonai vezetők kezében összpontosul... A hadsereg ellenőrzi a gazdasági és kulturális életet. Kaszárnya­szellem és tudatlanság, jogtalan­ság és szolgalel kűség — ez ma a rend, amit Kínában kialakíta­nák. S mindezt rá akarják kény­szeríteni a többi népekre is, „kibontva a földgolyó felett Mao Ce-tung eszméinek zászlaját”. A lap leleplezi a pekingi pro­pagandának a szovjet gazdaság „válságáról” hangoztatott állítá­sait, majd így folytatja: „A pekingi vezetők meggyön- gitették a munkásosztály állásait, aláaknázták szövetségét a pa­rasztsággal, lerombolták Kí­na szocialista felépít­ményét, konfliktusos viszonyt teremtve a társadalom alapve­tő rétegei között”. A „kulturá­lis forradalom” megkezdése óta a kínai társadalmat bomlasztó ellentmondások kiélezettsége nem enyhül, bár úgy tűnik, min­den intézikedést megtettek, hogy elnyomják és kiirtsák az igazi forradalmi internacionalista erő­ket Kínában. A pekingi vezetőség a nem­zetközi feszültség kiéleződésének minden esetében következetesen arra törekedett, hogy „még job. [ ban felszítsa a légkört, a világot ; háborúba taszítsa”, amelyet Mao • elkerülhetetlennek hirdet. „Pekingben az ország egész : militarizálásának kampányát • olyan jelszavak kísérik, hogy j fel kell készülni a háborúra a : Szovjetunió és más szocialista • országok ellen. A kínai vezetők j úgy próbálják eltompitani az j egész országra kiterjedő mélyre- • ható társadalmi, politikai válsá- ! got, hogy elvakult soviniszta : kampányt, a Szovjetunió és más • szocialista országok, valamint ! néhány, Kínával határos, nem : szocialista állam ellen. Pekingben nem az imperializ- * must, hanem a Szovjetuniót, a ! szocialista közösség más orszá- ■ gait sorolják mindenekelőtt a [ „külső ellenség” közé. E politika • igazolására a feudális képzetek | reakciós lomtárában megtalálták | a Kina kivételezettségéről, „az | ég alatt betöltendő", történel­mileg eleve elrendelt” vezető szerepéről szóló indokot. „Kínában az események fej. lődése feltárta a maoizmus va­lódi lényegét. Reakciós utópista, kispolgári koncepció ez, amely elméletileg a legkölünbözóbb né­zetek eklektikus keveréke, ma­gában foglalva a konfucioniz- mus, az anarhizmus, a trockiz- mus, a kispolgári nacionalizmus elemeit" — írja a Pravda. „A maoizmus — antileninista politikai áramlat, amelynek alapja a kínaizált szociál-sovi- nizmus. Ez a kinalzált marxiz­mus, amelyet a Kínai Kommu­nista Párt XX. kongresszusán, a marxizmus—leninizmus teljesen új szakaszának nyilvánítottak azzal az igénnyel, hogy ,Maót „lényegesen Marx és Lenin fölé" helyezzék és tételeinek Mao esz­méi osztály természetüket te­kintve, idegenek és ellentétesek a tudományos kommunizmus el­méletével és gyakorlatával”. „A világforradalmi mozgalom érdekei megkövetelik a maóiz- mus aknamunkájának és szaka- dár mesterkedéseinek az erélyes visszaverését, a teljes összefogást az imperializmus elleni harcban, a marxizmus—leninizmus, a pro­letár internacionalizmus alap­ján”. „Az SZKP. a szovjet kormány — folytatja a lap — megmásít- hatatlanul követi a Kínához fű­ződő baráti kapcsolatok hlyreál- lításának és fejlesztésének irány. vonalát”. „Nem hunyhatunk szemet azonban afölött, hogy Pekingben makacsul szítják a militarista pszichózist, követelve a néptől, hogy készüljön fel az éhségre, készüljön a háborúra”. Ha mindezt azért teszik, hogy nyomást gyakoroljanak a Szov- jtunióra, eleve ki lehet jelen­teni, hogy meddőek az ilyen erőfeszítések. A szovjet népnek erősek az idegei. Népünk rendel­kezik minden szükséges eszköz, zel ahhoz, hogy megvédje hazá­ja érdekeit — hangsúlyozza vé­gezetül a Pravda. Terrorítéletek Mexikóvárosban Mexikóváros A hét végén hirdettek ítéletet Mexikóvárosban azoknak a vád­lottaknak a perében, akik részt vettek a Mexikói Olimpiai Já­tékok előtt kirobbantott nagy­arányú diáktüntetésekben. A perben példátlanul súlyos ítéle­tek -születtek. A csoport egyik tagját 25 évi börtönbüntetéssel sújtották. Egy másik vádlott húszévi börtönt kapott. Ketten 18—18 évi börtönbüntetésben ré­szesültek, másik két embert 17 évre ítélek, két vádlottra szab­tak 15 évi fegyházat. Egyre 13 esztendőt, míg a tizedik vádlott büntetése három év. Mint emlékezetes, a tünteté­sek során, amelyek az 1963-as Olimpiai Játékok megtartását i* veszélyeztették, hivatalos adatok szerint 39 ember vesz­tette életét. A könyörtelen ítéletek — to­vábbi nyugtalanságot idézhet­nek elő, a labdarúgó-világbaj­nokság döntőinek küszöbén. Annál is inkább, mert a tünte­tések vezérei kijelentették: a világbajnokság alatt újra tün­tetni akarnak. Indokínai hadihelyzet Saigon A Vietnamban állomásozó amerikai csapatok és a saigoni rezsim csapatai hétfőn 24 órás tűzszünetet jelentettek be Budd­ha születésnapja, május 19-e al­kalmából. A tűzszünet délben lép életbe, de nem vonatkozik a kambodzsai intervencióban részt vevő amerikai—saigoni egységekre, arra a tízezer főnyi j vietnami hadseregre sem, amely | amerikai légitámogatással va­sárnap reggel tört be Kambod­zsa területére. Az újabb támadást Takeo tartományi főváros közelében hajtották végre. Hétfőn regge­lig a aaigórnak harminc kilo­méteres mélységben hatoltak be Kambodzsát«, ahol több helyen a hazafias erők heves ellenál­lásába ütköznek. Az éjszaka folyamán a felsza. badítási front tüzérségi erői 12 amerikai és dél-vietnami cél­pont ellen intéztek támadáso­kat. Magyar—csehszlovák' kereskedelmi vegyesbizottsági tárgyalások Hétfőn Budapesten megkez­dődtek a Magyar Népköztár­saság és a Csehszlovák Szocia- alista Köztársaság külkereske­delmi minisztériumainak szak­értői között a kereskedelmi ve. gyesbizottsági tárgyalások. A tárgyalások során áttekintik az 1970. évi árucsereforgalom ed­digi alakulását és megvizsgál­ják a szállítások bővítésének le­hetőségeit. Izraeli légitámadás Amman—Tel Aviv Az izraeli légierő hétfőn több hullámban támadott jordániai célpontokat a Jordán-folyó völ­gyének északi részén. Amraani tájékoztatás szerint a támadó gépek különböző mére­tű bombákat és napalmokat szórtak le Irbid, Um-Kueisz és Adaszija községek térségében. Izrael azzal indokolta a nagy­szabású akciót, hogy előzőleg jordániai oldalról ágyúkká] lőt­ték Tel Kauzir, Deganija, Afi- klm, Asdot Jaakov, Hamadija és Kfar Ruppdn félkatonai tele­püléseket (kibucokat). Egy jordániai közlemény be­jelentette, hogy az izraeli gépek egyikét a légvédelem lelőtte, egy másikat pedig találat ért iám Pálly József: Latin-Amerikai útinapló 1. Rendőr lelövi a fiát MÁJUSTÓL LABDARUGÓ SEREGSZEMLE, JÜLIUSBAN ELNÖKVÁLASZTÁS — VÉR, VÉR ÉS VÉR AZ ORSZÁG TÖRTÉNELMÉBEN — BIKAVIADALON A VILÁG LEGNA­GYOBB ARÉNÁJÁBAN Zavargások, letartóztatások, kormányválság Írországban London Belfastban. Észak-Irország fő­városában, hétfőre virradó éj­jel ismét véres összetűzésekre került sor a lakosság nagy cso­portja és a rendőrség, valamint a brit katonaság között. A za­vargások éjfél előtt kezdődtek az egyik katolikus lakónegyed- j beh, miután ismeretlen tettesek | három benzinbombát dobtak egy | épületre. Perceken belül körül- ! belül 200 főnyi tömeg verődött | össze és kövekkel dobálták meg a helyszínre érkező rendőri gép- j kocsit. Dublin A7 ír Köztársaság fővárosá­ban, Dublinban letartóztatták a j törvényen kívül helyezett ír I köztársasági hadsereg ^ (IRA) : úgynevezett vezérkari főnökét, • Cathal (Charles) Gouldingot. A : vád ellene: „autólopás”. Goulding, aki 48 éves, össze- : sen 17 évet töltött angol és ír 5 börtönökben szélsőségesen na- : cionalista beállítottsága miatt. S A hatóságok közölték, hogy a : teherautón, amelyet Goulding és | társa állítólag eltulajdonított, S „nem találtak fegyvereket”. Diblinban egyébként kor- : mányválság van: a kormány ; több minisztere Lynch minisz- ' terelnök mérsékelt politikája j elleni tiltakozásának jeleként : lemondott, két minisztert pedig ; a miniszterelnök vádolt fegy- | vercsempészéssel és távolított e] > a kabinetből. S Nemsokára gyakran fog talál­kozni az újságolvasó Mexikó nevével: május végétől a világ legjobb labdarúgó-válogatottjai ebben a közép-amerikai ország­ban fognak megküzdeni a Ri- met-Kupáért és a világbajnoki címért. De amint ez 1968 őszén, az olimpa előtt történt, talán politikai természetű híreket és tudósításokat is tovaröpítenek a távírók Mexikóból. Az ország­ban — s ezt egyhetes ott-tartóz- kodásom alatt magam is tapasz­talhattam — zsarátnokként izzik az elégedetlenség. Egyes vidé­keken lázonganak a parasztok. A diákság egyetemi autonómiát követel és a másfél esztendővel ezelőtt elesett fiatalokra gon­dol. A munkások a lassú inflá­ció kártételeit érzik. A hatóságok annyival is in­kább idegesek, mert az idei esz­tendő elnökválasztási év: júli­usban az urnákhoz járulnak a mexikóiak, hogy hat évre szóló megbízást adjanak az új elnök­nek. Ha nem jön semmi közbe, a Mexikói Egyesült Államoknak — igen, ez az ország hivatalos neve! —, első embere az lesz. akinek nevét kezdőbetűivel LEA-nak emlegetik. Luis Eche- verria Alvarez a kormánypárt, az Alkotmányos Forradalmi Párt. jelöltje. Belügyminiszter volt az olimpia előtti viharos hetekben, amikor a diákok fel­lázadtak, s amikor a rendőrök kegyetlenül lesújtottak a fiata­lokra. Suttogó beszélgetésekben a hivatalos számadatoknál tíz- szer-százszor nagyobb számokat hallani, hány Ifjút is sebeztek halálra rendőrgolyók az egye­temi városban, meg a Három Kultúra Terén ... > Most is könnyen eldördülnek a rendőrök fegyverei. Ottjár­tamkor megdöbbentő hírt köröl­tek a lapok: Justino Castro Pé­rez rendőr Arénái helységben szóváltséba keveredett egy 15 tagú csoporttal, amelynek tag­jai mind fiatalok voltak. A rendőr nem sokáig vitatkozott, hanem szolgálati fegyverével rálőtt az if jakra. Kettőt közü­lük halálosan eltalált. Az egyik halott — a saját fia volt! Mexikó történelmében tömér­dek a véres-tragikus esemény. A spanyol hódítóknak mintegy négy és fél évszázaddal ezelőtti megjelenése előtt olyan ősi kul­túrák alakultak ki ezen a föl­dön, amelyek ugyan fejlett épí­tészettel, szép városokat és az egyiptomiakhoz hasonló pirami­sokat teremtettek, de a papi uralom rengeteg véráldozatot parancsolt a népre. Ma is elbor­zad az utas. amikor Teotihua­Kigyöfej Teotlhuacanban az áldozati oltárhoz vezető lépcső alján: valamikor a halálba indulókra, ma csak turistákra vi­csorít.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom