Békés Megyei Népújság, 1970. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-01 / 101. szám

Divatos modellekkel bővíti a választékot a Gyulai Kőtőipari Vállalat A sokszorosan kitüntetett vállalat önálló oldalkiadványa VáUalatunfe, a Gyulai Kötő- ipari Vállalat 1952-ban Textil- hulladék Feldolgozó Vállalat néven alalcult. Abban az idő­ben a harisnyagyár nem tudta foglalkoztatná valamennyi dol­gozóját és így szánté szükség­megoldásként a tanácsi szes- vék javaslatára létesült az üzem, mert nélküle sokan ma­radtak volna munka nélkül. A tanács az új létesítmény számára felajánlotta a volt „pandúrlaktanyát”, illetve a későbbiek során ott kialakított román kollégium épületét. Az indulásihoz a harisnyagyár ki­selejtezett, de még megjavít­ható harisnyakötő-gépeket, a Békéscsabai Kötöttárugyár pe­dig varró, és kézi síkkötőgépe­ket adott át térítésmentesen A 26 dolgozóból álló lelkes kol­lektíva így kezdte el a terme­lést Kendra Györgyné igazgató irányításával. Kezdetben a harisnyagyár­nak vállaltunk bérmunkát, az ottani hulladékot dolgoztuk fel, később a csabai kötöttárugyár szahászati hulladékából készí­Bel- és külföldön egyaránt kedveitek és keresettek a gyermeksapkák. Munkában a készítő brigád. Répási Katalin síkkötőgéppe! dolgozik. tettünk különböző baby- és gyermekmellényeket, a piac igényeinek megfelelően vállal­tunk szőnyegszövést és sálikö­tést. A tanács, látván a kez­deményezés hasznos voltát, anyagiakkal is segítséget adott a további fejlődéshez. A következő évben, 1954-ben vállalatunk megszüntetve a bérmunkát, önálló tevékenysé­get fejtett ki, főtermékként a patentharisnyát kezdte gyárta­ni. A dolgozók évi keresete ebben az időben 8—9000 forint körül volt. A kezdeti idők nehézsé­ged ellenére is sikerült elér­nünk. hogy 1955-ben első al­kalommal elnyertük az Élüzem címet, amit a későbbiek folya­mán több is követett. Indulásiunktól kezdődően tervszerű munkával fokozato­sam szélesítettük termékeink piacát és ezzel arányosan emel­hettük dolgozólétszámunkat is. 1957-re elértük, hogy körülbe­lül 90 munkást és l3 alkalma­zottat tudtunk foglalkoztatná. Ekkor már főként textilruhá­zati cikkeket gyártottunk. Eb­ben az esztendőben kezdtük el a kesztyűgyártást, ez a termé­künk később a legkeresettebb cikkeink egyike lett. Üzemün­ket ebben az időben kesztyű­gyár néven is ismerték. Kevesen tudták és tudják ta­lán még ma is, hogy milyen sokrétű vállalatunk tevékeny­sége. Megrendelőink szép szám­má] voltak, problémát csupán az jelentett, hogy akadozott az anyagellátásunk és rendkívül sok volt a rossz festés vagy anyag miatt az osztályos áru. Az évek folyamán természe­tesen a fejlődéssel együtt ja­vult a dolgozók átlagkeresete is, 1957-ben már elértük az évi 14 ezer átlagot, éves tervünk pe­dig az 1953-as 400 ezerrel szemibem ötmilliós volt. Az üzemrészekben megalakultak az első brigádok ég dolgoztak a szocialista cím elnyeréséért. Vállalásainkban a termelés emelése, a minőség javítása és az anyaggal való takarékosság szerepelt. Növekedett a beru­házásokra fordított összeg és termékeinket már exportra is gyártottuk. 1958-ban elértük, hogy kesztyűgyár tásunk évi 120 ezer pár volt. A meglevő munkatermek ex- kor már kevésnek bizonyultak, szükségessé vált azok bővítése, új üzemrészeket is hoztunk lét­re. A termeléssel egyenes arányban azonban nem tudtuk biztosítani a dolgozók szociális ellátottságát, nem voltak meg­felelő mosdók, öltözők. Ezt a hiányosságot csak 1968-ra tud­ta felszámolni a vállalat annak ellenére, hogy az SZMT mun­kavédelmi felügyelője 1964- ben ]e akarta állítani az üzem munkáját. Üj épületünk ezt a kérdést megoldotta, enyhített az általános zsúfoltságon is, de a jelenlegi körülmények to­vábbi fejlesztést sürgetnek. Ezt néhány számadattal támasztjuk alá: Termelési értékünk 1957-ben 5 millió volt, 1960-ban 7 mil­lió 800 ezer, 1967-ben, az új mechanizmus előtti utolsó év­ben 13 millió 505 ezer, tavaly pedig már 36 millió 691 ezer. Jól szemlélteti a fejlődést, hogy 1963 óta megnégyszereződött a termelési értékünk, ugyanak­kor elértük, hogy dolgozóink száma 295-re emelkedett, je­lenlegi állományunk pedig már 328. A dolgozók havi átlagkerese­te az elmúlt évben 1532 forint volt. Ugyancsak tavaly új szállí­tási szerződés lépett életbe, en­nék szellemében kötöttünk szerződést a HUNGAROTEX külkereskedelmi vállalattal, megegyezéses, társulásos for­mában. Termelésünk 63 és fél százalékban felsőruházat, lé­nyegesen lecsökkent viszont a kesztyűkészítés. Vállalatunk számára igen gazdaságos a bér­munka, amit azonban a meg­lehetősen kevés síkkötőgép mi­att jelenleg nem tudunk tovább növelni. Az új gazdaságirányítás je­lentős mértékben befolyásolta üzemünk termelését, amit a fentebb ismertetett szárítóik mu­tatnak. Jelentős lépéseket tet­tünk gépparkunk javítása, fel­újítása terén is. Az induláskor kapott, kiselejtezett gépeket üzemünk főmérnöke elgondo­lásai alapján kijavítottuk, át­alakítottuk. ]967 végén két pár, a következő évben pedig 4 pár nagy átmérőjű körkötőgépet ál­lítottunk elő saját konstruk­cióban, illetve alakítottunk át régi harisnyakötő gépekből. En­nek fontosságát mutatja az, hogy míg síkikötőgépen egy mű­szakban megköthető mennyiség 16 darab, addig a körkötőgépen 50—60. Ezeknek a gépeknek a termelésbe állításéval egyrészt bővült a felsőruházati terme­lés, másrészt igen kedvezően alakultak a termelékenységi mutatók. Az üzemünkben elért fejlő­dés a műszaki intézkedéseken túl dolgozóink lelkes, jó mun­kájának is köszönhető. Dolgo­zóink száma, mint már emlí­tettük, jelenleg 328, kilencven %- ban nő. Hatvan bedolgozót fog­lalkoztatunk rendszeresen. Vál­lalatunk megfiatalodott, a dol­gozóknak csaknem a fele fia­tal. Tizenegy brigádunk van, hat már elnyerte a szocialista címet, a kiváló dolgozóink szá­ma 17. Ez is hozzájárult ah­hoz, hogy tavaly az egy mun­kásra eső termelési értek 176 ezer forint volt. És az is, hogy dolgozóink szeretik az üzemet. Ezzel magyarázható, hogy van olyan négytagú család, amely­ből három itt dolgozik, a ne­gyedik még iskolába jár. Férj— A vállalat jó munkájához, az eredményekhez hozzájárulnak a varroda dolgozói is. Nagy figyelmet igénye! ez a munka is. tés érdekében vásároltuk meg a vízgépészeti vállalat mellet­tünk levő épületét, ahol mun­katermeket helyezünk majd el a megfelelő átalakítások után. Szükség van erre, mert termé­keinket nemcsak Helsinkiben, Torontóban, Kölnben, Sydney­ben, Oslóban, Trondheimben, Koppenhágában vagy éppen Ukrajnában szeretik és kere­sik, hanem szívesen árusítják a hazai üzletekben is az itt ké_ szított bakfis- és kamaszruhá­kat, a gyermeksapkákat, ami­ből az ifién exportra is gyárr tunk 90 ezer darabot. Ezért rendeltünk a jövő év elejére az NDK-bó] egy 600 000 forintos gépet és négy olcsóbb síkkötőgépet, azonkívül már az idén is hat újabb gépet ter­vezünk üzembe állítani, hogy bővíteni tudjuk a választékot. A műszaki gárda mindent el­követ azért, hogy divatos mo­dellekkel bővíthesse a vállalat jelenlegi termékeit és a kereske­delem igényeit a legmesszebb­menőkig kielégíthessük. Örven­detes, hogy minőségi reklamá­ció alig fordult elő s törekvé­sünk, hogy á jövőben mégany- nyi se legyen. A következő 5 éves tervidőszakban pedig, az új üzemrész elkészülte után, 420 dolgozó foglalkoztatását tervezzük. feleség dolgozónk nem is egy akad. Gyulaiakon kívül dol­goznak nálunk sarkadiak, méh­kerékiek, gyulaváriak, elold ek, ifi. Vállalatunk nagy gondot for­dít a fiatalokra. Jó a KISZ- munka is, mozgalmas az éle­tük. Támogatjuk kulturális igé­nyeik kielégítését, kirándulá­saikat az ország különböző tá­jaira. Most erdélyi körút kö­vetkezik. Letéti könyvtárunk­nak száz körüli az állandó ol­vasója, a HVDSZ által szerve­zett brigádvetélkedőn második helyezést értek el. Harminc rendszeres véradónk van, köz­tük egy aranykitüntetóses. Dol­gozóink szívesen vesznek részt politikai oktatásokon, a TIT- előadásokon. Mindez jellemző­je az üzem életének és részese, kiinduló pontja eredményeink­nek. Üzemünk az új épülettel együtt máris szűk. A fejlesz­19 j. MÁJUS U

Next

/
Oldalképek
Tartalom