Békés Megyei Népújság, 1970. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-17 / 114. szám

zeghaloH nagyközség

Egy a tizenegy közül;

A Szarvasi Vasipari Ktsz szeghalmi üzemrésze.

a történelem. Valójában azonban igazi fejlődése a felszabadulással kezdődött, azzal, hogy a sok nincstelen, munkabíró karja önmagának és a közösségnek dolgozott és dolgozik.

Az a statisztika, melyet 1930- ban jegyeztek fel róla, megdöbbentően jelzi a kiszolgáltatottságot. Abban az évben 530 mezőgazdasági, valamint 244 házi cselédet és 971 mezőgazdasági munkást (agrárproletárt) tartottak nyilván az alig több mint # ezer lakosból. Szeghalom földalakulóban Szeghalmon. Ennek az elvnek az alapján fogadták el a Fővárosi Ruhagyár egyik részlegének idetelepítését a régi, községi tanácsháza átalakított épületében. Az üzem 1909. november 3-án 55 nődolgozóval kezdte munkáját. Ma 180-am sajátítják el a varrás mesterségét. Nem tévedés a kifejezés, mert még csak sajátítgatják.

— Igen, a mi lányaink, asszonyaink a mezőgazdasághoz voltak szokva — mondja Faludi Géza. — Nehezen is szoktak beA benépesült

nek az is: helyben tartja a fiatalságot. Eddig már jöttek haza Csabáról és Debrecenből is ide dolgozni. Ami igen lényeges, a közösség szeretető alakul ki bennük. A múlt héten hatvan taggal megalapították a helyi üzemi KISZ-bizottságot. Tervük az üzemi pártszervezet megalakítása. És "tovább sorolták mindazokat a létesítményeket, melyek belesegítenek egy újszerű fejlődés kialakításába. Így a Szarvasi Vas- és Fémipari Ktsz részlegében csaknem 140-en dolgoznak, főként fiatalok. A Herbaria is arra törekszik, hogy egész évben foglalkoztassa dolgozóit. Úgyszintén a Körösladá- nyi Faipari Szövetkezet helyi részlege, de a szolgáltatóház is cipészeknek, fodrászoknak, órásnak és fényképésznek ad helyet. A sárréti tejtársulás tasakos tejét Csabán is szívesen fogyasztják és még sorolhatnánk hogyan kezdi kinőni ruháját Szeghalom.

Öröm volt látni a gyárból hazafelé özönlő, jól öltözött munkásokat. Igen ám, de az emberek lakni is akarnak, meg gyermekeiket bölcsődébe, óvodába járatni. A tanács tervezi is egy óvoda és bölcsőde létesítését, úgy két éven belül. Ehhez azonban pénz kellene. Jól gondolja a tanács — és ilyen tárgyalásokat folytat —, hogy a fedezet biztosítása azoknak az intézményeknek és vállalatoknak is kötelessége, melyek emiatt munkaerőhiánnyal küzdenek. Az ilyen támogatás oldaná meg a szűk tanácsi költségvetés bővítését.

Ami a lakásépítést illeti, tíz év alatt 26 többszintes épület létesült, körülbelül 200 lakással. Most rövidesen sor kerül hat háromemeletes OTP-lakás átadására. A Dózsa György úton 80 lakás épül. További igény az OTP-részéről még 120 lakás építése a negyedik ötéves tervben. Mikor mindezeket felsorolszolgáltatóház.

ták, mintegy kérésként a felsőbb szervek felé, megjegyezték: jó lenne, ha kapnának állami lakásépítési keretet. Sok olyan lakásigénylő van, akik már elhelyezkedtek az új üzemekben, kérésük jogos, de a tanács lakással nem rendelkezik. Ez éppolyan szükséges, mint a község úthálózatainak felújítása, korszerűsítése, annak anyagi támogatása. Nagy gondjuk még a vasúti szállítások lassúsága, a vasútvonal elégtelensége.

A jövő? A városiasodás. Ügy mondják, hogy sok községrendezési tennivaló van még hátra. Erre tervünk is van bőven. És csak úgy sorolják, hogy elöljárójában szükség van gabonatárolóra, malomra és a kenyérgyár megépítésére. Továbhá sporttelepet kívánnak létesíteni, a belterületen megfelelő utat építeni. de kell járda, fürdő, ÁBC_ áruház és nem utolsósorban kul- túrtelep létesítése. Mindezekhez pedig pénz és pénz. Elmondták, hogy a megyei tanács több ízben segítette a nagyközség fejlődését anyagiakkal is. Kooperálnak különböző vállalatokkal, ez is bővíti a költségvetés összegét. Egyszóval olyan tervet készítettek, hogy a volt kisközségből igazi iparosodó, városiasodó nagyközséggé fejlődhessen Szeghalom. Tervükben a legkorszerűbb városépítési elveket érvényesítik az építkezéseken, a közművesítésben, az úthálózatban, stb.

A nagyközség végleges központja is kezd kialakulni. Oda kertes házakat nem terveznek, a lakóegységéken belül jól kiépíthetők a városjellegű intézmények. Elgondolásukkal szépen, ütemesen haladnak. Az volt az érzésem, hogy itt, Szeghalmon az emberi vágynak, igényeknek, az ésszerűség szab határt. Ezért merjük remélni, hogy a Berettyó menti nagyközség nem hiába lépeget a város kapujához . ..

Rocskár János

Ma még kezdő varrók, holnap már mesterek lesznek a ruhagyári lányok, asszonyok.

vacsos. csipkés melltartók eljutottak már a Szovjetunióba is.

A beszélgetés során kialakult olyan egységes vélemény, hogy egyik nagy eredménye az ÜzemGépkocsink Békéstől már jó észak felé járt, amikor a határt jelző táblán olvashattuk: Szeghalom. A nagy kiterjedésű télePapp József, a nagyközség tanácsának elnöke.

pülés járási székhely, ez év január 1-től nagyközség. Határai északon Füzesgyarmat és Kertészsziget, nyugaton Dévaványa és Körösladány. keleten Vésztő és Hajdú-Bihar megye déli határa. Írott emlékeink tanúsága szerint (váradi regesztrum) megyénk legrégebbi községe. 1511- ben, minit mezővárost említi a

munkásait a nagybirtok teremtette földnélküliség és a nyomor mindinkább a szocialista eszmék elfogadása felé vitték. Egymást érték az aratósztrájkok, a cselédek bérkövetelései, hol sűrűbben, hol ritkábban követték egymást a zendülések, egészen 1944. október 6-ig, ami- koris a szovjet Vörös Hadsereg felszabadította a községet. Ekkor rövidesen megalakult a kommunista párt helyi szervezete, melynek segítségével a meghirdetett földreform során igénybe vették a grófi, a miniszteri és az egyházi földeket. 1945 tavaszán 866 család lett tulajdonosa a 8832 katasztrális hold földnek. És korábban cselédsorsban élő falu megkezdte önálló életét.

Ma a 9774 lakost számláló település rangot kapott, szépet és felelősségteljeset; nagyközség lett, mely megnyitotta az utat a városiasodás felé. Hogyan is haladnak előre? Erről beszélgettünk Papp József tanácselnök távollétében Szívós Bajos elnökhelyettessel és Faludi Géza vb- titkárral.

eljártunkkor éppen a nevezetes Sárréti Napok programjának lebonyolításán szorgoskodtak. Ezekben a napokban az ország valamennyi lapja közölte Szeghalom nevét. Büszkék is rá; ismertté váltak, ám még büszkébbek eddigi haladásukra, nagyközségi rangjukra. Persze a szocializmusban sem csupán egy felsőbb szerv határozatával születnek a nagyközségek, a városok, hanem annak feltételeit ott helyben kell biztosítani. Ezt tették a szeghalmiak is. Nem akarjuk felsorolni mindazt, amit a 25 év alatt elvégeztek, mert az eltelt idő, az élet sok mindent módosított. Törekvésük, hogy városiasodjanak, majd pedig várossá nőjjék ki magukat. És amikor megkérdeztem, hogyan akarják ezt elérni, a válasz meggyőző volt.

— Ipart és kultúrát akarunk adni a lakosságnak.

Ennek az elvnek alapján új nép. új munkásosztály van kile az üzemi életbe. Féltünk isi, hogy csak a téli, alkalmi munkára gondoltak, amikor ide jelentkeztek. Kellemesen csalódtunk. Lassan kialakul a törzsgárda is. A gépek megvannak és ha a központi orvosi rendelő megépül 1971—72-ben, ezzel a helyiséggel is bővül az üzem, akkor már kétszázon felül dolgozhatnak itt. Nagyon örülünk annak, hogy a tegnap még kapát fogó lányok, asszonyok közül az 1-es gépteremben vannak olyanok, akik már 130 százalékos teljesítményt értek el. A 3- as gépteremben is már közelít- getik a normát. Azok teszik ezt, akik még villanyvarrógépet eddig nem is igen láttak. Kezük nyomán az ott készült sziAlakul a nagyközség központja.

(Fotó: Demény Gyula)