Békés Megyei Népújság, 1970. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-16 / 113. szám

A lakásügy - társadalmi ügy Régészeii. néprajzi kiállítás Szeghalmon Az állam és Az világos, hogy több lakás [ csak akkor lesz, ha több épül. Nem mindegy azonban, hogyan, | hol, milyen forrásokból, s a j lakosság milyen arányú aktív | részvételével. A lakásépítés és elosztás mai rendszerének leg­főbb problémája, hogy a nö­vekvő építés ellenére Is „újra­termelődik” a lakáshiány, s ez fékezi egyes rétegek szociális helyzetének javulását, nehezíti a fiatalok családalapítását, hát. rányos a népszaporulat alaku­lására is. A gyorsabb, érezhe­tőbb javulás érdekében lényeg­bevágó változtatások indokol­tak a lakásépítés, -elosztás és lakbérfizetés egész eddigi, egy­mással összefüggő komplex rendszerében. Az intézkedések bevezetése és végrehajtása az életszínvo­nal emelésének további folya­matában, a társadalmi egyen­lőség és igazságosság haté­konyabb érvényesítésével való­sul meg. Ez egyrészt magába foglalja azt is, hogy a munka szerinti elosztás szocialista él­veinek megfelelően minden ál­lampolgár igényei mértékében és lehetőségei szerint járuljon hozzá a lakásépítés és fenn­tartás költségeihez. Másrészt azonban: a különböző kedvez­ményékben jobban kell érvé­nyesíteni a szociálpolitikai szempontokat. A kedvezmények alapja elsősorban a család nagysága* a keresők és eltar­tottak aránya; a családalapító fiatalok, továbbá a nyugdíja­sok és a csökkent munkaké­pességűek támogatása lakás­gondjaik megoldásában. Mindenekelőtt: a párt- és kormányhatározat J_975-ig min­den eddiginél nagyobb arányú, legalább 400 ezer új lakás fel- -építését tűzte ki oélüL Ez a befejező időszaka lesz a 15 éves lakásépítési tervnek: az egy­millió lakás felépítése, amely 1960-ban kezdődött, 1975-re va­lósággá válik. Az összes laká­sok mintegy kétharmadát a városokban és a kiemelt tele­püléséken építik, s a budapesti program olyan, hogy a lakás- helyzet itt az országos átlagot meghaladó arányban. javul majd Az utóbbi években átlagosan 63 ezer új lakás épült, a követ­kező öt évben évi 80 ezer fel­építése a cél. Ennek anyagi­műszaki, tervezési, építő- és építőanyagipari, valamint kom. munális feltételeit biztosítani állami, tanácsi feladat, az ed­digieknél nagyobb arányú nép- gazdasági beruházásokkal. Az öt év alatt központi költségve­tésből, a tanácsok lakásépítést szolgáló bevételeiből, továbbá a vállalatok, intézmények erre fordítható pénzforrásaiból ösz- szesen mintegy 180—200 ezer új (bér. és szolgálati, valamint értékesítésre szövetkezeti) lakás épül; ez a teljes 400 ezres prog­ramnak mintegy a fele. Koráb­ban olyan alapokból csak az új lakások mintegy egyharmada épült, a többi tisztán magán­erőből és zömmel állami hitel­lel segített magánerőből ké­szült. Az összlakásépítésnek lega­lább 55—60 százalékát kor­szerű építési technológiával ké. szí tik; az állami lakások átla­gos nagysága két szobát kell hogy elérjen; a lakások és há­zak technikai felszereltségénél, átlagos emeletmagasságánál tartani kell a már kialakult ní­vót. Emellett azonban — a kü­lönböző igényekre, anyaglehe­tőségekre figyelemmel — egy­szerűbb kivitelű, olcsóbb laká­sok is készülnek. S külön rész­feladat: elősegíteni, hogy a fi­ától házasok, a nyugdíjasok, az a lakosság együttes erejével egyedülállók növekvő része megszabadulhasson a drága al­bérlettől, s kulturált szállás­hoz, olcsóbb lakószobához jus­son. Az állami központi források mellett a lakásépítés területén is bővül a tanácsok önállósága: a lakásépítést szolgáló tanácsi pénzügyi alapok felhasználásá­ról maguk dönthetnek majd s joguk lesz a különböző építési formák (állami, szövetkezeti, vállalati, társas, magán) ará­nyainak helyi kialakítására is; a kidolgozásra kerülő jogszabá­lyok alapján maguk alakítják majd ki a helyi lakásgazdál­kodást. Amint látható: a lehetősé­gekhez képest maximálás álla­mi lakásépítésről van szó, de emellett ugyanilyen fontos: a lehető legnagyobb mértekben növekedjék a lakosság részvé­tele, anyagi hozzájárulása is a lakásproblémák megoldásában. Ennek megfelelő döntő vál­tozás: 1971. július 1-től senki sem kaphat ingyen lakást. Ma j ugyanis az, hogy melyik csa­lád hogyan jut lakáshoz — ki­utalás vásárlás vagy építés útján — nagymértékű és indo­kolatlan differenciákat okoz a családok életszínvonalában; Két azonos nagyságú, összetételű és jövedelmű család közül ma az, amelyik ingyen jut bérlakás­kiutaláshoz, általában egyhar- maddal magasabb nívón élhet, mint az a család* amelyig a gondjain csak vásárlás vagy építés útján enyhíthet. Az arányosabb, igazságosabb teherviselés érdekében is kerül bevezetésre az új bér. és szol­gálati lakások kiutalásánál az egyszerű építési hozzájárulás fizetése; régi lakás kiutalása esetén pedig „az építési hozzá­járulással arányos — lakás- használati díj. Ezek összege 10—40 ezer forint lehet a la­kás nagysága, minősége szerint. Hogyan és kik javára érvé­nyesülnek majd a kedvezmé­nyek, s melyék lesznek azok? A részletezés teljessége nélkül: háromféle kedvezmény lehetsé­ges. Az egyik; árengedmény a lakásépítési költségből. Ennek formája a szövetkezeti lakások építésénél, illetve vásárlásánál állami árengedmény az építési költségből, illetve dotáció az építési költséghez, összege kto. húszezer forint. Emellet az ál­lam kedvezményt és enged­ményt ad a városi és kiemelt településű társasházak, szövet­kezed lakások építésénél, illet­ve vásárlásánál: gyermekenként és eltartottak után személyen­ként 20—30 ezer forintot. Az összes kedvezmény felső ható­ra az építési költség 40—45 szá­zaléka lehet. Fiatal házasok la­kásépítésénél a gyerekek után járó kedvezményt — két gyer­mekig — megelőlegezhetik. Vagyis a fészekrakó házaspárt már eleve kétgyermekesnek számítják, feltételezve termé­szetesen, hogy bizonyos idő — mondjuk pl. öt év — múltán valóban meg is születnek a gyerekek. Ha nem, az előlege­zett kedvezmény természetesen — utólag — érvényét veszti. A másik kedvezmény: a gye­rek és eltartottak után szemé­lyenként 20—25 százalékkal, de legfeljebb 80 százalékig csök­kenthető a kiutalt bérlakások­nál az építési hozzájárulás, il­letve a lakás-használatbavételi díj. A fiatalok az esetben is megkapják az imént már em­lített „előleget”, sőt a befize­tendő összeg egy részére rész­letfizetési kedvezményt is kap­hatnak. A kedvezmények harmadik csoportja a különböző formák­ban építkezőknek nyújtott? pénzügyi támogatás. Ezek ér­vényesülhetnék az előtakaré- kosság beszámításával, a ka­matnál, a hitelösszeg, a törlesz­tési idő megállapításánál stb. Itt is elősorbam a gyermekes családok s a fiatal fészekrakők kaphatnak nagyobb előnyöket. A társasházak, szövetkezeti és öröklakások építői, vásárlói eddig is kaptak állami dotáci­ót, 1968-as árakon számolva az említett sorrendből mintegy 30, 54, illetve 60 ezer forintot. Vagyis az államnak ennyivel kevesebb térül vissza az épí­tési költségekből. Ez a dotáció azonban burkolt, s élvezői szá­mára ismeretlen volt, így nem is méltányolhattak. Most az ár­engedmények, dotációk, ked­vezmények nyílttá válnak, a tudomására hozzák azoknak, akik kapják, s ami a legfőbb: a nagycsaládosok, a családalapítók, elsősorban szo­ciálpolitikád szempontokból, s az eddigieknél kiegyenlítetteb­ben, arányosabban, igazságo­sabban élvezhetik majd. Mint ismeretes, a különböző ellentmondások feloldása érde­kében 1970. július 1-i kezdettel egységes elvek alapján a lak­bérék újjárendezésére is sor ikerül. Szenes Sándor (Folytatjuk) A Sárréti Napok alkalmából nyitották meg Szeghalmon a Sár­réti régészet és a Kenderfeldolgozás a Sárréten című kiállítást. Felvételünk a kiállítás egyik részletét mutatja be. Május 12-én, a megyei honismereti bizottság szeghalmi ülésének résztvevői is nagy elismeréssel nyilatkoztak az összegyűjtött anyagról Fotó: Demény A lakosság kérésére Kötegyánban és Méhkeréken is lesz takarékszövetkezeti kirendeltség Az Okányi Takarékszövetke­zet múlt év decemberében meg­tartott rendkívüli küldöttgyűlé­se határozatot hozott a pénzin­tézet működési körzetének ki- terjesztésére. A szövetkezet igazgatósága ebben az ügyben megkereste a Pénzügyminiszté­rium Taikarékpénztárd Főigaz­gatóságát. A minisztériumtól a közelmúltban az Okányi Tar karékszövetkezetek tevékenysége most már nemcsak Zsadány, hanem Kötegyám és Méhkerék községekre is kiterjed. A taka­rékszövetkezet felmérést és gaz­dasági számítást végez, annak megismeréséért, hogy milyen le­hetősége van a pénzintézetnek betétgyűjtő pénztár vagy kiren­deltség létesítésére. Azonban amíg a szövetkezet ebben a döntésig éljut, Kötegyán és Méhkerék lakossága már felke­resheti az Okányi Takarékszö­vetkezetet úgy betételhelyezés, mint kölcsönfolyósítás vagy ép­pen biztosítási ügylet kötése, illetve lottónyeremény-kifizetés ügyben. Ugyanakkor a takarék­szövetkezet kölcsönt folyósít az említett két község lakosságá­nak építési, termelési, áruvásár­lási és egyéb célra. B. I. Cidade de ouró 7. A légikisasszony bizsu-irány­tűje segítségével toronyiránt vágtak néki a rengetegnek, amerre a professzor mutatta, így aztán majdnem öt óra alatt tették meg a ,két kilométeres utat a településig. Kúsztak, másztak, a ruha cafatokban lógott róluk, bőrüket ág karcol­ta, tüske tépte, néhányan, Cam- pomanes úr, Juanita és Izabella Bspla erőik végéhez értek, mire bejutottak a Cidade de ouro, röviden Ciduro, azaz az Arany- város központjába. Ha nem a dzsungelén törnek át, hanem a folyó partján mennek felfelé, vi­szonylag kényelmes, negyedórás séta után, az első kanyarulatot követően szemükbe ötlik a me­derbe vert cölöpökből és néhány pallóból álló kikötő, ahonnan már széles csapás vezetett a vá­rosba. Városba? Városnak nevezhető egy olyan apró település, ahol alig ötve- nen laknak? Az ellenvetés látszólag jogos. De csak akkor, ha a város­fogalmat helytől, időtök elvo­natkoztatva értelmezzük. Ugyanis bármily kicsi, bár­milyen gyéren lakott is Ciduro, ezért jó ötszáz kilométeres su­garú körben mégiscsak a leg­nagyobb állandó jellegű emberi település. Egy törpe agregátor esténként árammal látja él a Floresta Szálloda nevű szeli ős 'faépítmény nagytermét, villany- körte ég senhor Dias Nagyáru­háznak titulált szatócsboltjában, továbbá a különleges megbízott, az encarregador especial házá­ban is. Ebből a felsorolásból mellékesen az is kiderült, hogy az Aranyváros vendéglátóipara és kereskedelmi üzemegységgel, sőt még közhivatallal, közhiva­talnokkal is rendelkezik. Em­lítést érdemel, hogy Ciduro bel­ső közlekedése néhány hete ug­rásszerű fejlődésen ment át. Ko­rábban a városka egyetlen jár­műve az az ormótlan, kétkerekű lajtkocsi volt, amellyel az öreg Doido és búskomor öszvére, a fiatal Doido vizet hordott a fo­lyóról és egyéb teherfuvarozást is vállalt, ha kedve volt hozzá. Nem az öreg Doidonak, nanem az öszvérnek. Ez volt a helyzet a legutóbbi időkig. Aztán meg­érkezett a két vadonatúj kerék­pár, amelyet Madame Duval, a Floresta Szálloda tulajdoncsnő- je hozatott unatkozó lányainak, s ily módon a korábban egyol­dalú, csak teherszállításon ala­puló belső forgalom, személy- szállító járművekkel egészült ki. Mindemellett hangsúlyozottan ked szólnunk Ciduro külkapcso- latairól is. Ezt részben az „llha” („Sziget”) nevű gőzbárka biz­tosította, havonta általában két­szer vergődött oda-vissza az Aranyváras és Amazonas állam fővárosa, Mianaus között. Még szorosabb összeköttetést terem­tett a nagyvilággal az encarre­gador especial rövidhullámú rádióadó-vevője, ha éppen meg­felelőek voltak a légköri viszo­nyok, ha éppen üzemképes álla. pótban volt a készülék, ha ép­pen üzemképes állapotban volt a különleges megbízott.., Végezetül pedig két döntő érv Cidade de ouro város mel­lett. Először is az a körülmény, hogy lakosainak túlnyomó több­sége iparral foglalkozott, ara­nyat ásott, aranyat mosott. Nap­estig tartó, gyötreünes, idegölő munkával — nagyon kevés ara­nyat. Másodszor pedig: az itte­niek tíz esztendeje, már az ala­pítástól kezdve Cidyronak neve­zik szűkebb hazájukat, nem ’'•en­nék jó néven, ha ezt bárki is kétségbe vonná. És minthogy errefelé az enyhe rosszallást is többnyire ököllel, késsel, re­volverrel juttatják kifejezésre, részünkről is a legokosabb, ha nem bonyolódunk bele ebbe a vitába, hanem tudomásul vesz- szük a helyzetet. Ami mármost a városka fek­vését, alakját illeti, felülről olyan képet mutat, mint egy sündisznó oldalnézetben. Ami­kor nincs összegömbölyödve. A sün orra az a széles csapás, amely a folyóhoz, a rozzant gőzbárka rozzant kikötőjéhez vezet. Törzse az a tojásdad ala­kú tisztás, amelyet Főtérnek hívnak, ami némiképp túlzásnak tűnik, részint mert semmftven

Next

/
Oldalképek
Tartalom