Békés Megyei Népújság, 1970. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-01 / 101. szám
X * /\ * ^ * IC » c7^ — • A * K oc^ mwwwwwwmwvwwwmvtwwvwwwmw iWWVWMVWWMMMWVmVVWWVWWWWWWWVMWVMWMWWWMWWWWVTOtWWW Furcsaságok KIÁLTOZÓ HALAK Az Amazonas’ folyó középső folyásánál és mellékfolyóiban él a jaraqui nevű hal, a vizek egyik legkülönlegesebb élőlénye. Ivaskor a hímek árral szemben, több méternyit elúsznak közvet. lenül a vízfelület alatt és közben olyan hangot bocsátanak ki magukból, amely több száz méter távolságban is hallható. A biológusok véleménye szerint e hang után tájékozódva úsznak a nőstények az ívás helyére. JÉGGYÁRRAL EGYBEKÖTÖTT NAPERŐMŰ A ,, Krzsizsonovszki j ’ ’ energetikai intézet munkatársai különleges naperőművet tervezték, amelyet a közeli években fognák felépíteni az Ararát völgyben, és amely az egyik legnagyobb ilyen létesítmény lesz a világon. Az erőmű turbogenerá- tarában keletkezett fáradt gőz abszorpciós hűtőberendezést fog működtetni, amellyel egy óra alatt 20 tonna jeget lehet majd előállítani, AUTÓJAVÍTÁS — HAJVÁGÁSSAL Fodrászszalont nyitott az a cég amelynek az essexi Woodford Greenben van autójavítóműhelye. A szalon azoknak az ügyfeleknek a rendelkezésére áll, akik a műhelyben autójukat javíttatják. Miközben rövidebb lesz a haj, a várakozási idő is rövidebbnek tűnik — és ráadásra. a szolgáltatás teljesen ingyenes. Csók vásár . Három csinos, fiatal lány nagy zűrzavart okozott a New York-i Kcnncdy-repülőtéren. Kézzel mázolt táblát tartottak a magasba' ezzel a felírással: „Csók — darabonként 1 dollárért”. Nemsokára egész csapat lelkes férfi vette őket körül, akik fel akarták ajánlani az egy dollárt. Azonban a tolongás nem sokáig tartott, mert a repülőtér vezetősége fellépett az árusítás formája ellen... Egy tisztviselő közölte a szőke leányzókkal, hogy cselekményük a „szabályokba és előírásokba ütközik”. Az egyik lány, akinek alig ötperces „munkával” összesen négy dollár volt a bevétele, költségtérítés nélkül akart a hivatalnoknak egy csókot kiutalni, az azonban ezt visz- szautasította. A lányok elmondták, úgy jöttek a csókárusítás gondolatára, hogy pénzt akartak szerezni: „Mert nagyon nagy mosoda- és telefonszámlát kellett kifizetnünk”. Bajor Nagy Ernő: FŐ A TEKINTÉL V I |V| I eszely barátunk jeles fa---------' lusá vezető, amióta csak p ödörhetővé vált a bajusza. Mákszemnyit sem titkolja, erre nem annyira a községbeliek szemelték ki, hanem ő maga-magát. Mondják is: talán még a kútgémre is beszegődne kolonc- nak, csakhogy fölülről nézhesse az embereket. Tudom, mondják ezt róla, de amióta annyi tisztségre kell ember, végül mindig odalöttyentik, valahová elnöknek, máshol, mint vezetőségi tag gunnyaszt az üléseken, s ha egyebütt nincs módja rá, hát az italboltban intézi rekedt hangon a falu fölvirágoztatását. Éppen valami alelnökséggel a vállán lötyögött a kultúrház felé, amikor megneszelte, minisztériumi főember inspiciálja a színjátszókat. Ha saroglyán vitette volna oda magát, Meszely Mihály akkor is odanyomako- dott volna. Nézte a főember a próbát, s mellette oly lélegzetvisszafojtva ácsorgott. Meszely, hogy még a cigarettájának a parázsa is megfagyott acz iUe delemtől. — Ügyesek — hunyorított a pesti vendég Mészölyre. — Gsak túl fiatalok. Elkelne közéjük egy olyan korú ember, mint az elvtárs. Ö, aszaljon meg Szent Péter! — gondolta Mihályunk. De tudván, hogy ilyen szavakkal nem jut egyről a kettőre, nyájasan elmosolyodott: — Ami azt illeti, ott is Meszely Mihály lennék... A fővárosi ember komolyan bólintott, hogy az volna szükséges csakugyan. ...Másnap a színjátszók szak- körvezetője már meg is kapta a parancsolatot Mészölytől, kerítsen egy olyan darabot, amiben a jeles férfiúra illő szerep akad. Akadt. A Ludas Matyi. És tüstént fölajánlotta emberünknek Döbrögi uramnak, a földesúmak a szerepét. Meszely három este nyomorította olvasástól rég elszokott szemét a darab silabizálásával. Negyednap a szakkörvezető elé dobta a szövegkönyvet: — Szép szerepet adna. Mást se csinálnak benne velem, mint elfenekelnek. Engem, Meszely Mihályt, vezetőségi tagját minden tömegszervezetnek, aki al- elnöke voltam a... — és patakzott belőle a megbámtottság mint abból, akinek nem jutott háztáji föld. rj^jpr em telt bele huszonnégy ‘-------1 óra, már új szerepet a jánlott neki a helyi műkedvelők vezére. Bánkot, a Bánk bánból. Meszely oly mértékben belejött a darabolvasásba, hogy már másnap reggel ott volt a színjátszókat kommandírozó tanítónál. — Csudaszép a darab — kezdte kenetesen. — Képzelem, milyen lehet ez a Nemzeti Színházban. De megbocsásson Molnár tanító úr, nekem nemcsak szerep kell, de tekintély is. És lehetne-e tekintélyem a faluban, ha eljátszom, hogy a feleségein meg az a kutya herceg összeszűrte a levet? Tán még olyan gazember is akadna* aki azt mondaná az én Menyhért fiamra, hogy a herceg az apja, tehát osztályidegen... Két nap múltán megszületett az újabb ajánlat: vállalja el Bagót a János vitézben. Darabolvasás, találkozás — ismerjük már a menetrendet. Aztán vöröshagyma-szín ábrázattal visszaadta a nevezetes huszárőrmester szerepét is: — Vesse a jósors a Déli-sarkra azt az őrmestert... Megérti, hogy tiszten alul nem adhatom. * *** jjj j ehúzta maga mögött az----—' ajtót csuda dölyffel és e lporoszkált a kocsma elé. Még aznap kézzel festett plakátok kerültek ki a mozi elé, az útkaparó kerítésére és a mázsaházra. „Bemutatjuk A falu rosszát Aki jó és tekintélyes ember van benne, azt Páger Antal, Pécsi Sándor és Ajtay Andor elfoglaltsága miatt mindet MESZELY MIHÁLY fölszólaló és színművész alakítja Teljes tekintélyével...” ...Hát érdemes önzetlenül besegíteni a színjátszóknak? GONDOLATSZILÄNKOK Törődjünk bele a sorsunkba* de ne a feltétlen kapituláció elve alapján.' Annyira tehetségtelen, hogy amikor az utánzásra adta a fejét, eredetiségéért tüntették ki. Képezzünk ki minél rűbben sok-sok rögtönzőt! *** Amikor megértette, bőgj' a saját megtérése erejét meghaladó feliadatot jelent, a könnyebb végét fogta meg a dolognak: másokat kezdett megtéríteni. *** A „ma” és a „tegnap” harcában nem lehet győztes a „tegnapelőtt”* A VÉGSŐ MEGOLDÁS Humor enciklopédia NEVELÉS A lány így szól az anyjához: — Anya, kérd meg apát, hogy adjon nekem zsebpénzt. — Kérj csak te magad. Nemsokára férjhez mégy, itt az ideje, hogy megszokd az önállóságot. MAGÁNY — Mi az, magad gépelsz? Hiszen volt titkárnőd? Főnök: — Igen, de feleségül vettem. FURFANG A hűsüzletben, a pult mögött hatalmas tükör lóg. Egy vásárló megkérdezi az üzletvezetőtől: — Miért akasztottak ide tükröt? — Azért, hogy a bevásárló- asszonyok ne a mérleget nézzek. JÖ TANÁR A pszichológia professzora a következő szavakkal kezdi előadását: — Eljutottunk a „hazugság” fogalmáig. Ezt a kérdést már kifejtettem. „A hazugságról” című tudományos munkámban. Tartsa fel a kezét, aki olvasta a könyvet. A hallgatók mind egy szálig felemelik a kezüket. — Kitűnő! — folytatta a professzor. — Ez remek példa lesz a mai előadáshoz. Könyvem ugyanis még nem jelent meg... GYORSASÁG Autóbalesetet szenvedett férfi fekszik a kórteremben és izgatottan figyeli az ajtót, várja a feleségét, aki minden pillanatban megérkezhet. Amikor nyílik az ajtó, s belép a vadonatúj bundába öltözött assszony, üdvözlés helyett ez a mondat hagyja él a beteg ajkát: — „Istenkém, hát ilyen hamar fizet a biztosító?” SZERENCSÉTLEN SZÁM — Babonás vagy? — kérdezi fogolytársától az egyik rab, — De még mennyire! — feleli a másik. A 13-*as szám mindig balszerencsét hoz rám. — Hogyan? — 12 esküdt -f- 1 béró. HOLDKÓROS — Asszonyom, a férje éjszakánként még mindig a háztetőkön sétál? — Nem. — Tehát kigyógyult a hoidkörosságból? — Nem. Leesett » tetőről. CÍM NÉLKÜL Angol lady oktatja esküvő előtt álló lányát: — Tudod drágám, hogy nagyon kellemetlen, de tégy úgy, mint én tettem Edwarddal: hunyd be a szemed és gondolj Angliára. iHimiiiiimiiiiiHiiiiMainmnaaHiiiUHiiiiiHiMiniiMin aaaaesiatBaasaaaaaaBaaaaaBaBaai ■aaaaaaana m* Attól tartok John, hogy egy kicsit korán jöttél. Az operatőr egészen közel hozta kamerájával az asztalkát a képernyőn. Az esti szórakoztató ifjúsági műsor elbűvölően csinos ripor- temője elmosolyodott, a televízió nézői pedig így közelről csodálhatták a mellette ülő szemüveges fiatalembert is, aki éppen egy csésze kávéval foglalatoskodott. — Vaszilij Eduárdo- vics — kezdte a riporternő, — meséljen kérem szenvedélyéről, hogy úgy mondjam, a hobbyjáről, ahogy ezt népi nyelven nevezik. Igen, kedves tv-nézők, elnézésüket kérem, de elfelejtettem bemutatni önöknek a mi vendégünket: Vaszilij Eduár- dovicsot. A szemüveges meghajolt és mondta: — Az én hobbym — a könyvek. Nekem több mint kétezer kötetes könyvtáram van. —i És ön ezt mind el is olvasta? — csapta össze a kezét a riporternő. — Igen. Azazhogy nem olvastam, hanem megolvastam. így, ahogy mondom. Megolvastam! Az én szenvedélyem Jurij Richter: HOBBY ugyanis nem mindennapi. Én a szavak mennyiségét számolom össze a könyvekben. — Ez nagyon érdekes! — kiáltott fel őszinte elragadtatással a ripor- temő. — Még valamit! Tudja-e ön, hogy például Szemjon Silcov könyvében, a „Muslicádban 165 274 szó van? — Mennyit mondott? — csodálkozott rá a riporternő. — Pontosan annyi. Mérget vehet rá. De ami még attól is érdekesebb: az, hogy Oleg Dálmatovszkij regényében, a Dongó fullánkjaiban mindössze 180 000 szó van, meg három vesszővel több... — ön a mai irodalom kedi>elője vagy a klasz- szikusokat is szereti? — A klasszikusokat különös örömmel olvasom, a magam módján.. sok hobbyja nagyon időt vesz igénybe? — Igen. Ahhoz, hogy összeszámoljak egy kisregényt, nekem öt-hat nap kell. Lev Nyikolá- jevics Tolsztoj regényén, Háború és béké-n majdnem két hónapig dolgoztam. — És mi ösztönzi önt erre a szenvedélyre — kérdezte tapintatosan a műsor csinos vezetője. — Kezdjük azzal, hogy én vagyok az első ember hazánkban, de határainkon túl is, aki ezzel a rendkívüli és fontos dologgal foglalkozik. Ez szélesíti a látókört és erősíti az ideg- rendszert. Éjjel elég összeszámolni egy-két oldalt, és az ember máris mély álomba szenderült. — Ön csak prózát számol? — Nem. Amikor lírai hangulatban vagyok, akkor különös előszeretettel foglalkozom ver— Természetes, az ön sekkel is. Szeretem szá. molni Lermontovot, Puskint, Blokot. A mai- alc közül Aszádov valamennyi költeményét feldolgoztam. Némely oldalt kétszer is megszámoltam. — Mik as ön alkotói tervei? — Ami azt illeti, tervem az sok van... Szeretném összeszámlálni országunk különböző köztársaságai nyelvén megjelent valamennyi jelentős könyvet. Azután hozzálátnék a föld népei irodalmának sza- vankénti összeszámlálá- sához. Amint ön látja, a különböző nyelvek nem tudása nekem nem akadály. Remélem, hogy hamarosan csatlakozik hozzám sok „könyvszámoló” és így a közeljövőben meg is tarthatjuk a könyv számlálók konferenciáját. — Hálás köszönet, Vaszilij Eduárdovics a feleletekért. Még egy utolsó kérdés: Segíti-e önt ez a hobbyja a tanulásban? — Természetes: matematikusnak készülök. Fordította: Sigér Imre
