Békés Megyei Népújság, 1970. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-12 / 109. szám

A NEB portáján is kellene egy népi ellenőrzés II árom évvel ezelőtt alakult meg a MEZÖBER Békés megyei Kirendeltségle, a Mező­gazdasági Beruházási Iroda. Ez idő alatt szép pályát futott be. Elegendő arra gondolni, hogy megyénkben 1969-ben, 1968-hoz képest, kétszeresénél is többre növekedett a mezőgazdaság épí­tészeti beruházása. Ennék jelen- j tös részét a MEZÖBER megyei kirendeltsége szervezte, koordi­nálta és bonyolította le. Külö­nösen jól szolgálta az országos hústermelői programban élő­irányzott feladatokat, mivel az ország 19 megyéjét és 3 megyei jogú városát figyelembe véve, Békés megyébe összpontosul a szakosított állattenyésztő-tele­pek beruházásának majdnem 11 százaléka! Az országos feladat- tervekből csupán egy megyében ilyen lényeges beruházás meg­valósítása nemcsak gazdasági munka, hanem politikai meg­fontoltság isi A MEZÖBER Békés megyei k (rendeltségének három évre visszamenő munkáját összessé­gében jónak mondhatjuk. Azok a _ közvetlen kirendeltségi célki­tűzések, mélyek a megye gazda­sági lehetőségeinek mind jobb kihasználását szorgalmazták, egybeesnek és támogatják a párt megyei bizottságának és a me­gyei tanács korábban hozott tes­tületi döntéseinek valóra váltá­sát. Tovább növeli a MEZÖBER Békés megyei ki rendeltségének értékét az az elvitathatatlan tény, hogy a mezőgazdaságból, mint építkezési területről, az utóbbi három esztendőben telje­sen kivonult az állami építőipar. Korlátozta munkavállalását más irányú elfoglaltsága miatt a tanácsi építőipar is. A mező­gazdasági beruházások kivitele­zésére teljesen új építőipari kö­zös vállalkozásokat, a nagyobb tsz-ekben pedig önálló építőbri­gádokat kellett létrehozni. Eb­ben a munkában a MEZÖBER Békés megyei kirendeltségének kétségbevonhatatlan érdemei vannak! A zért mondjuk ei ezeket, mert a NEB Békés megyei Bizottságának legutóbbi, május 7-d ülésére előterjesztett jelentés bevezető részében a MEZÖBER Békés megyei kirendeltségének munkája azzal a vizsgálati cél­lal szerepelt, hogy megállapít­sák: „a MfEZÖBER-nek és kiren­deltségeinek részvétele a mező- gazdasági beruházások tervezé­sében, előkészítésében, lebonyo­lításában, átvételében és elszá­molásában milyen hatással van a beruházások korszerűségére, átfutási idejére, költségeinek alakulására és a beruházással A MEZÖBERÉNYI ÁFÉSZ műszaki-üvegboltjában minden mennyiségben kapható 2,3 B»-es import síküveg 160 cm-« hosszúságban, különböző szélességben. Fagyasztód ár megegyezés szerint; x kapcsolatos viták rendezésére”. Sajnos, az előbbieket nem talál­tuk meg a jelentés elemző ré­szében. Húsz népi ellenőr 197 ellen­őrzési munkanap ráfordítása után összegezte tapasztalatait és bocsátotta vitára az előterjesz­tést. A NEB megyei bizottságá­nak tagjai és a meghívottak többségié, elismeréssel szólták a MEZÖBER-kirendeltség műkö­désének gazdasági és politikai eredményéről. Ugyanakkor a vizsgálatban résztvevők, amint azt a jelentés tanúsítja, egészen más oldalról közelítették meg a témát. Nem úgy vizsgálták a MEZÖBER megyei kirendeltsé­gének munkáját, mint a megyei jellegű vállalatokat: össztevé- kenység alapján fejlődésében, hanem nagyrészt a műszaki el­lenőrök személyes működésének területén. Tucatszámra tártak fel a beruházások kivitelezése sarán olyan műszaki megoldá­sokat, melyek jó részét anyag- és technológiai hiányosságok, pénzzavarok miatt voltak kény­telenek a tervtől eltérő módon alkalmazni. Akkor csak így volt l ehetséges, hogy egy-egy beru­házással az üzemek minél ha­marabb elkészüljenek, a terme­lésbe lépést biztosíthassák. Var lahogyan az érződött, hogy ami aimak idején egy-egy beruházás gördülékenységének segítésében erény volt, mert keRefct az enni­való, azt a vizsgálat ma súlyos hibának ítéli. Ezek a létesítmé­nyek ma is funkcionálnak, s te­gyük hozzá: túlnyomó többsége, jól! Persze úgy is fei lebet fogni az ezek létrehozására tett erő­feszítéseket, ahogyan a 88 ol­dalas jelentésben írták. A MEZÖBER Békés megyei kirendeltségének munkáját, ki­ragadott példák alapján, a szub­jektivitás hatása alatt nem lett volna szabad mérlegre tenni. Azért mondjuk ezt, mert a vizs­gálat célja a Központi Népi El­lenőrzési Bizottságtól kapott instrukciók szerint helyes volt. De a jegyzőkönyvben olyan té­nyékért ts a MEZÖBER fele­lős. amihez az égadta világon semmi köze! Ez a szervezet ugyanis a termelőüzemek meg­bízása alapján látja el feteda- tát. S ha valamire nem kap S megbízást, nyilvánvaló, nem esi- ! nálja, nem erőszakolja rá a - megrendelőre azokat a műszaki megoldásokat, melyekre a ter­melés adott üzemében, az ottani műszaki színvonalon még nin­csen szükség. G ami azután tetőzte a négy *“* órán át tartó vitát: a NEB Békés megyei Bizottsága a testületi állásfoglalás előtt a ■ KNEB-nek eljuttatta az anyagot. Ehrt úgy jelentették be. hogy azon Budapesten már dolgoz­nak. Így a téma testület elé ter­jesztése, a vita, a felszólalások­ra fordított energia felesleges volt! Vagy talán a formalitás kedvéért vitték testület élé az ügyet? Lehetséges! Mindeneset­re, akik ott voltak, megismer­hettek olyan vizsgálati koncep­ciókat, szubjektív véleménye­ket, melyek a pártán belül ma­guk is megérdemelnének egy népi ellenőrzést! Dupsi Károly Mindent megoldunk •• On helyett Rendezvények, brigád- és sportvacsaráfk, esküvők, bálák megrendezését vállaljuk a Park Étteremben 400 fős étterem eszpresszó, 600 fős kerthelyiség. Kitűnő konyha. Italok nagy választékban. Speciá­lis ételek (Park-tál). Népi. és tánczenekar. NAGYSZÉNA Sí ÁFÉSZ. III. o. árak, csoport esetén ételárból H) százalék engedmény. x Többen jelentkeztek, mint amennyit felvehettek kereskedelmi és vendéglátóipari szakmunkásnak Kevés a férőhely az iskolában munkástanuló-igényét sem lehet Eredményhirdetés a repülős csillagtára újságíró-versenyén Különdíjas a tv és a rádió riportere Május 9-én, szombaton este Budapesten, a Magyar Sajtó Há­zában tartották meg a 11. Nem­zetközi Felszabadulási Motoros- repülő Csillagtúra újságíró-ver­senyének díjkiosztó ünnepségét. A nyerteseknek Szepesi György, az újságíró-zsűri, elnöke nyúj­totta át a díjakat. Az első he­lyet a Dunaújvárosi Hírlap munkatársa, Miskoiczi Mik!ó6 szerezte meg, második Viktor Zoltánná (Dolgozók Lapja), har­madik pedig Virvcze Jenő (Ma­gyar Hírlap) lett. A zsűri különdíjjai jutalmaz­ta Pásztor Ferencet, a televízió riportén» és Szilágyi János rá­dióriportért. Munkatársunk, aki részt vett a versenyen, a 38 részvevő között — holtverseny­ben a szovjet Albert Oparinnal Az Erőműjavrtó és Karban­tartó Vállalat Békéscsabai ön­tödéjében az ebmftt napokban értékették az 1970 első negyed­évének eredményét. Molnár Zoltán, öntödevezeíő elmondta, hogy 11,7 százalékkal többet termeltek a tervezettnél. Ered­ményük, 317 tonna szürke önt­vény amely a tavalyi év ha­sonló időszakához viszonyítva 96 tonnával, vagyis 31 százalék­kal több. Arról is beszámolt az öníödefvezető, hogy 9 szocialista Három héttel ezelőtt kezdőd­tek meg megyénkben a jövő ke­reskedelmi .és vendéglátóipari szakmunkástanulók felvételi vizsgái. Erről a sokakat érintő témáról beszélgettünk a Békés megyei Tanács Végrehajtó Bi­zottságának kereskedelmi osz­tályán Szabó Károly főelőadó­val. Tájékoztatást kértünk arról, hogy milyen igényekkel jelent­keztek a kereskedelmi és vem- déglátóipaii vállalatok, s a szak­mákra mennyi fiatal jelentke­zett. A főelőadó elmondta, hogy az állami kereskedelmi vállalatok és az általános fogyasztási szö­vetkezetek, valamint a vendég­látóipar az elmúlt évekhez vi­szonyítva, jóval nagyobb tanuló­létszámot kért. illetve szándéko­zott kiképezni a szakmára az 1970—71-es oktatási évben. A fia. talofk' jelentkezésével sem volt hiba, hiszen az 1969. évhez ké­pest mintegy 25 százalékkal többen jelentkeztek és szeretné­nek kereskedők lenni. Arról is beszámolt, hogy a fiatalok ráter­mettségével, iskolai felkészült­ségével sincs hiba. Mindezek el­lenére mégsem kerülhet sor va­lamennyi jelentkező beiskolázá­brigádjuk a kimagasló ered­ményt a műszaki berendezések jobb kihasználásával érte ei. A legutóbbi pórttaggyűlésen az öntöde szakszervezeti bizott­ságának javaslatára elfogadták a brigádok a hazánk felszaba­dulásának 25. évfordulójának és Lenin születésének W0. évfor­dulójának tiszteletéle meghir­detett munkaverseny továbbvi- j telét a párt X. kongresszusának tiszteletére. kielégíteni. Mi ennek az oka? Az egyetlen ók az, hogy a ke­reskedelmi és vendéglátóipari szakmunkásképző-iskola kicsi, az, hogy a növekvő igényekkel nem tartott lépést az iskolafej­lesztés. A megyeközpontban je­lenleg összesen egy három tan­teremből álló oktatási intéz­ményben képezik a jövő keres­kedelmi és vendéglátóipari szak­munkásait. Nem kell matemati­kai zseninek lenni ahhoz, hogy a képletet megoldjuk. Nyilván­való, hogy három — semmikép­pen sem mondható nagy — is­kolateremben nem lehet elhe­lyezni a megye kereskedelmi há­lózatában szükséges több mint ötszáz fiatalt a jelenleg tanuló hétszáz tanulóval együtt. Az is nyilvánvaló, hogy a szakmun­kásképzésnek csak akkor van értelme, akkor éri el célját, ha a fiatalok minden tanulásra szánt időt kihasználhatnak« Az éknult években és még egy-két évig sokszor láttunk és láthatunk Békéscsaba parkjai­ban — persze csak jó időben — padokon ülve, könyveket bön­gésző kereskedő, illetve vendég­látóipari tanulóikat. Az okról már beszéltünk. A három kis tantermet semmiképpen gém le­het úgy beosztani, hogy azokban minden tanuló a szükséges óra­mennyiséget eí töltse. Mi a megoldás? A kérdésre már váteszohti tu­dott a főelőadó. Elmondta, hogy a megyei tanács végrehajtó bi­zottságának illetékesei ás a Bd- kereskedehni Minisztérium már döntött. A negyedik ötéves terv első felében — várhatóan 1ST72- ben — megkezdik egy modem, a® igmy«Det j&geseg&o JoereöKíe- dekná és vendéglátó szakmán - kásfoépző-űsfcote építését Békés­csabán. Ha tehát re. 1970—71. es oktatási évben felvettek még nem is tanulhatnak ideális kö­rülmények között, joggal remél, hető, hogy kiét év mtüva mind a tanulók, mind a kereskedelmi és vendéglátóipar óhaja, kíván­sága teljesül. — a 18. helyen végzett. sara és a vállalatok jogos szak­A műszaki berendezések jefik kihasználásával not! a termelékenység a békéscsabai öntödében «■iniiiiiiniiimiMHnHiRiiH Jaguárkaland 3. rész A „Pirkadat” elnöke baljós gondolatokba merült a korhadt fatörzsön üldögélve. Mát csinál­hat most odahaza, Budapesten a család? Megér zik-e vajon, hogy milyen szörnyű kalando­kon megy ő itt keresztül, milyen kilátástalan a helyzete, milyen gyászos vég vár rá?... És a szövetkezet? Ott sem sejthetik, hogy az elnökük és a részleg- vezetőjük, akik három nappal ezelőtt repülték át az óceánt, exportlekötési célokkal most az őserdőben csücsülnék, tenyér­nyi színes lepkék hancúroznak a fejük körül, és egy akkora csőrű zömök madár tanulmá­nyozza őket, vékony liánszálon hintázva, amekkora csőr nem is létezhet... Madár ... Tulajdon­képpen ő is egy madár, egy pechfógel! Azzal akarta kihúz­ni a szövetkezetét a kátyúból, hogy külföldi piacokat szerez, hát Íme. itt a piac ... Jaguárok, tapirok, anákondák, tessék, ol­csó, ízléses kivitelű, üzembiz­tos villamos hűtőgépeket ajánl Önöknek Krecsmár Jenő... A prospektusok, a műszaki leírá­sok, sajnos, elpusztultak, de ta­lán megelégszenek egy jó szán­dékú szövetkezeti elnök becsü­letszavával ... Vidám kurjantás rezzentette fel keserű töprengéséből. A hang a temérdek camaubapálma te­tejéről érkezett. Krecsmár Jenő arra fordult, tejét hátraszegte, a szája elé tölcsért formált a kezéből. — Mi van, professzor úr? Lát valamit? Mintha az égből érkezett vol­na a válasz. — Igen. Kerékpárversenyt lá­tok. — Micsodát! — Kerékpárversenyt. Női bi­cikli-versenyt! Ehhez, mát szól? Lent, a faóriás tövében a kö­vér, szőke férfi nem szólt eh­hez semmit. Csak felsóhajtott. Puff néki. még csak ez hiány­zott! Hogy ez a langaléta tudós is becsavarodjék! Mert az tör­tént, nem vitás. Hallucinál. Női bicikli-verseny az őserdőben!... Persze, nem is lehet csodálkoz­ni, amit ők ma néhány röpke óra alatt átéltek... Alig pár órával a jaguár-ka­land előtt kicsiny társaság intett búcsút a bogotai repülőtér erké­lyéről a Cartagena nevű gépnek, amint az felemelkedett a kifutó­ról. E csoporttól kissé távolabb szúrós szemű, forradásos arcú, széles vállú mesztic fiatalember állott. Komor mosollyal lenget­te meg zsebkendőjét 9 te. Heg­várta, amíg a karcsú gépmadár eltűnik a felhők között, aztán sarkon fordult Üres sporttáská­ját lábalva, kényelmesen átsé­tált a fedett várócsarnokon, ki­lépett az utcára, a szikrázó nap. fénybe. E3gy oszlopra szerelt te­lefonhoz ballagott, lustán beej­tett egy pénzdarabot az automa­ta nyílásába, tárcsázott Amikor a vonal túlsó végén felemelték a kagylót, csupán ennyit mon­dott: — A papagáj etoepSH-, de gyű­rű van a lábán. Választ sem várva, a helyére akasztotta a hallgatóit. Körülnézett, intett egy tarka­barkára mázolt négykerekű, ütött-kopott valaminek, amin csak a „Taxi” felirat utalt arra, hogy mííajta tákolmány lehet, beszállt egy vendéglő címét dobta oda a sofőrnek. A kocsi megugrott, száguldani kezdett. Ha akad a világon, ami a legtökéletesebben fedi az „írott malaszt” kifejezés lényegét, ak­kor az a közúti közlekedési sza­bályzat Kolumbiában. Különös tekintettel a bogotai taxisokra. A sebesség, és a versengés, a „test elleni játék” megszállotjaí. A jelzéseknek, az előírásoknak fity- tyet hánynak, nincs az a pénz, amiért egy bogotai taxis két kéz. zel fogná meg a kormányt. És miként hajdanán a párbajmániás német egyetemi ifjak a kardvá­gások nyomaira az arcukon, olyan büszke minden bogotai so­főr a masinája száz vad össze­koccanásában, istenkísértő elő­zésben szerzett sebeire. A letört kilincsekre, a behorpadt sárhá- nyókra, a felszakadt motorhá­zakra, minden dicső harc emlé­kére. Mellesleg szólva, a hely-

Next

/
Oldalképek
Tartalom