Békés Megyei Népújság, 1970. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-01 / 101. szám

A szűrővizsgálatok jelentősége Ha daganatos mcf?be. tegedesekrői esak szó — legyen as: úgynevezett jóindulatú vaigy történetesen rosszindulatú rá- bo6 elfajulás — a legtöbb em­ber már a gondolatától is két­ségbeesik, hogy igen, talán egyszer majd nála is jelentke­zik, s altkor... Kétségbeesik és megrendül a család, ha törté­netesen a családtagok körében, vagy csak a hozzátartozók, is­merősök között állapítanak meg ilyen betegséget Napjainkban valóban világ­szerte, az egyik legtöbb ember halálát okozó betegség, s a sta­tisztikák szerint minden ötö­dik-hatodik ember hal meg rák­ban. A századforduló adataival összehasonlítva ez jelentős emelkedés, összefügg ez azon­ban részben az átlagos életkor emelkedésével — azzal, hogy idős korban gyakoribb az elő­fordulása — s természetesen az emberek helytelen, egészségte­len életmódjával is. A rákos megbetegedések leküzdésére, kutatására világszerte nagy ősz- szegeket költenek és ha eddig nem is sikerült még megoldani az ezzel kapcsolatos problémá­kat, az eddig gyógyíthatatlan­nak tartott betegség leküzdésé­ben jelentős orvosi eredménye­ket értek el. Nemrégiben ^ ^ zánkban megtartott nemzetközi egészségügyi konferencián — melynek fő témája a rosszindu­latú daganatok elleni védelem volt — az előadók, nemzetközi­leg elismert rákkutatók mind­egyike hangsúlyozta, statisztikai adatokkal igazolta, hogy világ- viszonylatban (és nálunk is) milyen jelentős eredményeket értek el e gyógyíthatatlannak hitt betegség a rosszindulatú daganatok gyógyításában, vagy továbbterjedésének megakadá­lyozásában. Ez a konferencia is Az autóápolás is a család gondja Ma már közel 200 ezer sze­mélygépkocsit üzemeltetnék az országban. Tulajdonosaik bi­zony nem elégedhetnek meg az­zal, hogy időnként lemossák a rárakódott portól, sártól. A gép­kocsi szakszerű ápolást is kíván, amely jórészt a kocsi kényelmét élvező családra hárul. A kor­szerű autóápolást, amelyhez megfelelő anyagok kaphatók az áruházakban, szaküzletekben, sőt a falusi boltokban is, valójá­ban családi alapon is meg lehet Oldani, különösen, ha azt akarjuk, hogy az élettar­tama meghosszabbodjék. Sokan azonban megelégszenek azzal, ha a kocsi motorja jól működik és nem sok gondot for­dítanak az alvázra, a futómű- vekre és a karosszériára sem. Pedig az időnként megismételt karbantartással el tudjuk ke­rülni a kocsi fémrészeinek a rozsdásodását, a nikkélezett és krómozott részek halványodását, korrózóját is, a karosszéria fa­anyagának megkorhadását, a fé­nyezés kopását. Mi kell hozzá? Gondos ápolás. A saját karbantartásnak már- csak azért is szerepe van, amely­hez hozzátartozik a barkácsolás is, mert nem mindenki tudja az esetleg távol levő szervizre gyakran eljuttatni kocsiját, és a szerviz elég drága is, A kocsik legnagyobb ellensége a víz, a por, a sár. Télen pedig a jegesedés. Mégis állandóan mos­ni kell a kocsit, mégpedig úgy, hogy a víz által a szennytől megszabaduljunk, de a víz még­se okozzon károsodást az ápolás folytán. A még tiszta kocsit von­juk be a szaküzletekben kapható védőréteggel, amely vékony filc­ként tapad a lakkra és megaka­dályozza, hogy a hajszálrepedé­seken keresztül és védőréteg hí. ján víz húzódjék a lakkréteg alá. A víz a festék alatt ugyanis megduzzasztja a lakkot, rozsdá­sod ást okoz a fémrészeken, amelyről hamarosan lepattogzik a festék. A por — különösen nagy sebességnél, szinte lecsi­szolja a festékréteget. A benzin és az olaj foltokat idéz elő, ame­lyeket nehéz ugyan eltüntetni, de meg kell tőle tisztítani a fe­lületet. Aszfaltos úton vékony asztfaltréteg tapadhat a kocsi al­katrészeire, amit el kell távolí­tani. Az alvázat zsírtalanítani kell mosás után, s ugyancsak rendesen kell motormosást is vé­gezni. Mindezt házilag megoldhatjuk, mégpedig úgy, hogy az elektromos részeket mű­anyag zsákba bújtatjuk, hogy a víz ne okozzon zárlatot. Megfe­lelő és védő-, karbantartóanya­got minden művelethez lehet kapni, amelyeken pontosan fel- tünteik a használati utasítást is. Ezekkel tehát könnyű a mun­ka. Egy azonban nagyon fontos, hogy a mosásnál ne takarékos­kodjunk a vízzel, különösen ak­kor, ha a karosszériát autósam­ponnal mossuk. A sampon le visz minden szennyet. Ha azonban nincs védőréteg a lakkon, be­nyomul a hajszálrepedésekbe» a fém- vagy műanyagfelületre és ott elbomlik. Három liter 3 szá­zalékos samponanyag lemosásá­ra legalább 150 1 tiszta víz szük­séges. Utána puha kefe, szivacs és szarvasbőr kell a szárításhoz. Tűző napon, de nedves, párás levegőn se fogjunk hozzá a ko­csiápoláshoz. Ne mossuk forró vízzel, sem lúgos, savas vagy olyan anyagokkal, amelyek kar­colnak. E célra a szintetikus mosószerek sem alkalmasak. Ha nem kapunk kimondottan autó­ápolásra készült cikkeket, inkább maradjunk csak a tiszta víznél. Száraz ronggyal se törölgessük a port, amely esetleg karcolhat, csak puha finom tollneprűvel. A krómozott, nikkelezett él aluminium részeket vonjuk be autóbalzsammal, avagy ha éppen nem jutottunk hozzá, savmen­tes, vékony olajréteggel. Ez kü­lönösen fontos akkor, ha hosz- szabb túra előtt állunk. A ko­csi belsejét, a kárpitozott ré­szeket legalább kéthetenként porszívózzuk ki, az ülések alól is szedjük ki a leülepedett pi­szokrétegeket. A gumikhoz ne érjen az olaj, se benzin, mert hamarabb tönk­remegy a pneu. A kéthetenkénti otthoni karbantartás is termé­szetesen, ha gondosan végeztük el, felér egy havonkénti üzemi szervizzel és olcsóbb is. Ne saj­náljuk tehát a kocsiápolásra szánt időt, mert járműveink élet­tartalmát esztendőkre meghosz- szabbítjuk. hangsúlyozta: „Ahhoz azonban, hogy ezek az eredmények na­gyobbak, hatékonyabbak lehes­senek, fel kell ébreszteni az em­berek önmagukkal szembeni fe­lelősségérzetét : vegyék igénybe a szűrővizsgálatokat. Világszer­te óriási összegeket áldoznak a ráikszűrő hálózatok kiépítésére, a felvilágosításra, s ennek elle­nére a statisztikák szerint az emberek, de különösen a nők még mindig vonakodnak igény­bevenni az érdekükben létreho­zott egészségügyi létesítménye­ket.” Hazánkban sem jobb a helyzet. Pedig,egészségügyi főha­tóságaink, a minisztérium, an­nak felvilágiosító központja, in­tézményeink valóban sokat tesznek a felvilágosítás érdeké­ben. Hazánkban is már több mint másfél évtizede külön er­re a célra berendezett onkoló­giai és szűrőállomások állnak ingyenesen és minden megkö­töttség nélkül a nők rendelkezé­sére. Sem orvosi beutaló, sem szűrővizsgálati beutalás nem szükséges ahhoz, ha valaki meg akarja magát vizsgáltatná. Ezek­re a vizsgálatokra minden nőnek — egészsége védelme érdekében — önszántából kell elindulni. Célja világos: egyrészt, hogy megnyu glasssa önmagát, hogy semmi baja nincs, másrészt, hogy idejében felfedezhessék, megelőzhessék az elterjedhető, végzetes kimenetelűvé váló be­tegséget. ugyanis azt hinni, hogy a rosszindulatú da­ganatok nem gyógyíthatók. Gyó­gyíthatók, ha időben felfedezik azt az orvosak, ha megelőzhető a daganatos elfajulás. De miért éppen a nőket hívják elsősorban ezekre a szűrővizsgálatokra, amikor közöttük sem gyakoribb a betegség előfordulása. A nők rákos megbetegedésének — amely a fiatalabb korosztályokat is érints — közel a felét a méh és az emlőrák adja, A nők rák­jainak többsége, mintegy 65 százaléka — felszínesen, orvosi vizsgálat számára könnyen hoz­záférhető helyen fekszik. Szűrő­vizsgálattal könnyen megállapít­ható még a panaszt nem okozó bőr-, ajak-, szájüregi-, mell-, végből- és a női nemiszervék rákos megbetegedése, illetve azok megelőző állapota is, könnyen felismerhető, idejében kezelésbe vehető és szakorvosi kezeléssel végérvényesem gyó­gyítható. Sokszor hallani a nők köré­ben: „minek menjek magam megvizsgáltam, nem fáj nekem semmim”. Ez nem mond ellent annak a tudományos megállapí­tásnak, hogy a rákok kezdeti szakaszukban nem okoznak érezhető panaszt. A szakorvosok, az egészség- ügyi felvilágosítással foglalkozó szakemberek azt ajánlják és ar­ra kérnek minden harminc éven felüli nőt, hogy legalább évente egyszer — kóros tünetek észle­lése nélkül is — keressék fel az onkológiai gondozót, jelentkez­zenek szűrővizsgálatra saját jól felfogott érdekükben, családjuk érdekében is. Vsgül visszatérünk a cik­künk elején említett nemzetkö­zi egészségügyi tanácskozáshoz, amelyről az egyik felszólaló or­vosnőt idézzük: „Érthetetlen szá­momra korunk asszonyainak fé­lelme, szemérme vagy álszemér­messége az onkológiai, nőgyó­gyászati vizsgálatoktól. Különö­sen akkor váli kazzá, ha egyéb­ként minden korszerűt képesek elsajátítatni, ami kellemessé vonzóvá teszi őket. A kozmeti­kai kezelésektől nem riadnak vissza, amelyek néha még kel­lemetlenebbek, fájdalmasak is. Miért félnek hát egészségük vé­delmétől? Toportyán Tódor és az erkölcsi tanulság Melyik mese szép? Amelyik sok valóságelemet tartalmaz, vagy ellenkezőleg; az, amelyik minél kevesebbet? Az, amelyik lírai- ságával, a „szép, mert szép” il­lúziójává] andalít el, vagy az, amelyik erkölcsi tanulságokat hordoz magában? Esopus, Grimm, Andersen, Saint Exu- pery a megmondhatói, az igazi mese az, amelyik konkrét etikai elemeket hordoz magában. Ahogy mondani szokás, az, ame­lyik „örök erkölcsi igazságokat” ismétel, támaszt alá, nyomaté- kosít. örök igazságokat; nem abszolút értelemben persze, mert kétségtelen, az erkölcsi alapelvek az emberi faj létre­jöttével egyidősek, függvényei a gazdasági-társadalmi fejlődés­nek, de vajon ki merné állítani, hogy egy majdani, 2000 évvel ezután következő szuper-társa­dalomban a „Ne lopj”, „Ne csalj” törvény ugyanúgy érvé­nyes lesz, mint ma? A vallás­erkölcs hajdani, a társadalmi együttélést szabályozó normái részben már értelmüket vesztet­ték, mert szó szerinti értelmezés­ben ki venné komolyan a „más marháját ne kívánd” kezdetű tiltást? Értelmét vesztette, ko­runk gazdasági-társadalmi fej­lődése túlhaladta ezt a feudá­lis ihletésű parancsolatot. .. Ugyanilyen értetlenséggel áll majd a jövő földlakója a „Ne lopj”, „Ne csalj” tiltás előtt, mert hát, miért is csalna vagy lopna az anyagi javak maximá­lis, mindenkit egyaránt érintő bősége közepette?! Egyszóval, az igazi mese az. amelyik egyéb műfaji követel­ményem kívül aktuális is. Nem a régi mese szép, hanem csak az a régi mese szép, amely ma is élő. érthető problémákról be­szél. Mert a mese. nem mese; a mesének fele sesn tréfa. Ezek után pedig néhány szót a kedden délután hallott Topor­tyán Tódor a mezei könyvnapon című „modem” mesejátékról. Maga a történet, ahogy egy vér­beli meséhez illik, korunk tár­sadalmi szokásait olyan kör­nyezetbe. az állatvilágba helye­zi, amely eleve alkalmat ad a mulatságra, s a végső erkölcsi tanulság nyomatékosítására. Mert vajon ki nem mosolyodik el azon, amikor a körözött, ka­rámrabló Toportyán Tódor ke­resztrejtvényfejtés közepette jön rá a zseniális ötletre, hogy tud­niillik álruhában jelenik meg a mezei állatok hagyományos könyvnapján. Azon a könyvná- pon, ahol a híres mesék állathő­sei, az öreg néne őzikéje, a gő­gös Gúnár Gedeon és mások, mint művészek jelennek meg, hogy a róluk szóló meseköny­vek újabb kiadósait saját lábú- lag dedikálják. Nos, Toportyá­nunk a ravasz kismalac és a le­forrázott farkas meséjét választ­ja; csupaszra borotvált képpel indul könnyű zsákmányra a véd_ télén mezei állatkák közé. Hogy mi minden történik a ravasz ordas leleplezése érdeké­ben, azt itt hosszadalmas lenne elmesélni, mindenesetre, ahogy a mesék happy end-je kívánja, végül is minden jóra főidül. A mezei könyvnapot megtartják, a mezei állatokat a ravasz Topor­tyán nem eszi meg, mert az igazság időben kiderül. Csalni, lopni nem szabad; így szól a konklúzió a gyerekeknek. A folytatás pedig így; a igazmon­dás mindig elnyeri jutalmát... Valóban el? Hogy az állítás helytálló, vagy sem, más kér­dés ... De ne felejtsük, az igazi mese kívánságokat is magába foglal. Olyan kívánságokat, ame­lyek még nem valósultak meg, de amelyeket óhajtunk. így te­hát megvalósulásukig élő prob­lémák. az óhajtott erkölcsi ta­nulság és az azt kifejező törté­net mindvégig aktuális ... Fésűs Éva remek, a mese és rádió műfaji sajátosságait mesz_ szemenően figyelembe vevő já­téka mindenféle szempontból jól sikerült. Ehhez a kedvező összképhez a közreműködő szí­nészgárdából elsősorban Várady Hédi, Hacser Józsa. Velenczei István. Schubert Éva és Basili- des Zol tán járult hozzá. B. Máté A jövő hét a tv-hen NEMZETKÖZI KÖLTÖTA- LÄLKOZÖ. (Kedd: 22.1») Először 1966-ban rendezték meg Budapesten a nemzetközi költőtalálkozót, az írószövetség szervezésében. Ezúttal május 4—10-e között Balaton türeden találkoznak az Európa minden országából hazánkba érkezett költők, külföldről mintegy nyolcvanon, A tanácskozás té­mája: a költészet a háború utón, egyszóval az elmúlt negyedszá­zad költői művészetéről vitáz­nak a résztvevők. A televízió a hét majd minden napján jelent­kezik a találkozó jegyében egy- egy rövid műsorral. ELSŐKÉNT KEDDEN, a Ma­gyarországon inkább történelmi regényei révén ismert Robert Graves-el közvetítenek interjút, a költővel a fordító, Devecseri Gábor beszélget ars poeticájáról és Sdrikó László tolmácsolásában néhány vers is elhangzik. SZERDÁN 18.15-KOR Gabriel Ce.laya spanyol költővel a spa­nyol irodalom nagy ismerője, András László beszélget, a köl­tő verseit pedig Csernus Mari­ann tolmácsolásában hallhatjuk CSÜTÖRTÖKÖN 22.00-KOE Miodrag Pavlovié jugoszláv köl­tő ül a kamerák elé, hogy Csu­ka Zoltánnal beszélgessen. Ver­seit Gábor Miklós adja elő. PÉNTEKEN 22.50-KOR keiül sor Mihail Kvlividze grúz költő interjújára, amelyet Rab Zsuzsa készít a költővel. Verseit Men- sáros Lászlótól hallhatjuk. A művészek vallomása után, SZOMBATON 17.30-KOR, mintegy a találkozó záróakkord­jaként a Veszprémi Petőfi Szín­házból sugároz műsort a televí­zió, a költőtanácskozás gálaest­jéről. A FEHÉR KÓR (VASÁRNAP 20.20). Carel Capek drámájának tv-változata. Capek 1937-ben, halála előtt egy évvel írta meg ezt a drámát — az utolsó előt­tit —, amely arról tanúskodik, hogy az író már látta a világ akkori fejlődési irányát. Nem sokkal utóbb szállták meg a nácik Csehszlovákiát. A mű így keserű példabeszédnek hat, amit az író a címben is .jelzett fehér kór valóságos és jelképes értel­mezésével is kifejez. Akkor a fasizmusra gondolt Capek, a mai nézőknek ugyanerről — jog­gal — korunk ultra-jobboldali, militarista, agresszív esemé­nyei juthatnak eszébe. 1970, MÁJUS V Zsolnai László R. F. K.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom