Békés Megyei Népújság, 1970. április (25. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-11 / 84. szám

Tudomány — Technika A legmodernebb szeizmikus technikával Ä hazai kőolajkészleteink változatlanul korlátozottak, mert az algyői mező termelés- beállitásávai csupán a nagy- lengyelí hozamcsökkenést lehet kompenzálni. A kutatók nagy erőfeszítéseket tesznek továb­bi újabb olajmezők feltárásá­ra. Ezért a Hódmezővásárhely és Makó között húzódó geoló­giai mélyvonulaton 1966—68 között újabb reflexiós mérése­ket végeztek, amelyekhez már francia gyártmányú, mágneses jelrögzítésű műszereket hasz­náltak. A mérések megbízha­tóságának fokozására többszö­rös fedést is alkalmaztak és a szelvényeket időszelvény for­májában értékelték ki. Ezek összessége azt jelenti, hogy a végrehajtott szeizmikus méré­sek a hazánkban jelenleg al­kalmazott legmodernebb tech­nika felhasználásával történ­tek. A mérések Hódmezővásár­helytől délkeletre öt jellegze­tes és jól kivehető szintben mu­tattak ki olyan geológiai szer­kezetet, amelyek általában szénhidra gén-felhalmozódásra alkalmasak lehetnek. Ezeiket A-tól D2-ig jelölték egyelőre. Mélységük pedig a felszín alatt 2300 és 5900 méter közötti. Pontosításukat a Makó—1 szá­mú fúrásban felvett tényleges elektromos mérések alapján végezték el. Áz első eredmény A Makó—I számú fúrás 5 egyébként a regionális süllye­désiben mutatkozó kisebb geo­lógiai maximumra települt. Ér­dekessége az, hogy a tervezett mélységekben nem a várt ré­tegeket találták. Sőt, 4000 mé­ter alatt gázosodás is bekövet­kezett. A lezárt kút felszíni nyomásai 400 atmoszféra fölé emelkedtek és a 4000 méter körül mért hőmérséklet 173 Celsius fok volt. A rétegnyo­más ebben a mélységben meg­közelítette a 900 atmoszférát, ami a hazai viszonyok mellett már példátlanul nagy nyomás­nak számít. A rétegvizsgálatnál 0.76 faj­súlyú, parafinbazisú olajat és 15 ezer kalória fűtőértókű kí- sérőgázt kaptak. Ez a gáz len­ne a hazai földgázaink közül a legnagyobb fűtőértékű, mert az eddigi rekordot jelentő ül- lési földgáz is csak 12 ezerka- lóriás. Sajnos, a próbatermelés mennyiségi adatai bizonytala­nok, mert a kis mennyiségek a rétegomlással is összefügg­Sírjt — megmondom mi bajod Finn kutatók háromszáz cse­csemőnek és kisgyermeknek magnetofonnal rögzítették a síró hangját, majd hamgspektmográ- fiai vizsgálatnak, kiértékelésnek vetették alá. A felvételeket olyankor készítették, amikor kétségtelenül tudták, hogy mi az oka a sírásnak: fájdalom, nedves pelenka, éhség, bélbán- talmak stb. Az egyes állapotok­nak megfelelő sírástípusok spek- trogramjai minden csecsemőnél annyira jellemzőnek bizonyul­tak, hogy a jövőben — megfe­lelő technikai berendezés birto­kában — kétségtelenül meg le­het majd „érteni”, hogy mi a sí­rást kiváltó ok. Az édesanyák és a tapasztalt csecsemőgondo- zó-nők a gyermeksírás jellegéből gyakran következtetni tudnak ugyan a sírás okára, ám ők té­vedhetnek, de a műszerek nem. hettek. A szénhidrogén-előfor­dulás tisztázására tűzték ki a Makó—2 számú mélyfúrást másfél kilométerre az elsőtől. Túl a 3000 méteren A geofizikai mérésekkel fel­derített és a geológusok által „makói-ároknak” nevezett föld­tani szerkezet pontos tisztázá­sára tűztek ki még 1968 szep­temberében a Hód—I jelű, 6000 méterre tervezett, nagy • mélységű fúrást is. A lyuk mé­lyítése különféle problémák miatt a kitűzés után egy év múlva kezdődött csak meg, hi­szen az előkészítés is különle­ges feladatokat jelentett. Ez a fúrás tényleges adatokat szol­gáltathat a szerkezeti, réteg- tani és kőolajföldtani viszo­nyokra. valamint azok értel­mezéséhez. A fúrás már túljutott a ter­vezett 6000 méter felén és a fúrószerszám 3200 méter alatt haladt. E mélység eléréséig 13 magfúrás alkalmával hoztak felszínre kőzetmintákat, ame­lyekből két ízben sikerült ki­mutatni ' szénhidrogén-nyomo­kat. Ezeket azonban csak ké­miai úton vizsgálták, a szoká­sos hozamvizsgálatra nem ke­rült sor. A fúrólyuk elektro­mos szelvényezése alapján az első 3000 méterben művelésre alkalmas szénhidrogén-tároló réteg nem mutatható ki. Űj koncepció a további kutatásban A Hőd—I jelű nagy mélységű fúrás azonban a továbbfúrás szempontjából mégis hozott kedvező eredményeket. A lyuk­hőmérséklet lényegesen kisebb a várt értéknél, mert 3000 mé­ter körül is csak i07 Celsius fokot mértek a leengedett maximum hőmérők adatai. Ez lehetővé teszi, a lyuk lefúrását 4000 méterig különösebb öblítő-, iszap-probléma nélkül. El lehet végezni a fúrólyuk elektromos szelvényezését a meglevő hazai műszerparkkal is, mert a vár­ható maximális talphőmérsék­let itt csak 130 Celsius fok lesz. A Makó—1 számú fúrásnál mutatkozó olaj. és gázelőfor­dulás gyorsabb kivizsgálására az Országos Kőolaj- és Gázipa­ri Tröszt úgy döntött, hogy ha a 6000 méterre tervezett Hód—1 számú fúrásban 4000 méter körül szintén szénhidro­géntelepek kerülnek átfúrásra, a fúrást nem mélyítik tovább. A tároló rétegek kivizsgálása után, az új helyzetnek megfe­lelően, további felderítő-kutató fúrásokat tűznek ki. Ha a fú­rás 4000 méter alatt is meddő lesz, akkor legalább 5300 mé­terig tovább mélyítik. Az ipar készen áll arra is, hogy külföldi céggel végeztes­se a föld alatti méréseket, ha a hazai műszerek a nagy hő­mérsékletet már nem bírnák. A várható öblítőiszap-problé­mák kiküszöbölésére is készen áll egy nyugatnémet cég, amely megfelelő anyagot szállít, ha azt az alföldi szakemberek szükségesnek látják. A fúrás továbbmélyítésének jelenleg azonban semmiféle technikai akadálya nincs. F. L Az Ukrán SZSZK egyik bá­nyájának föld feletti irányító központjában „UM—1” típusú elektronikus számítógép ügyéi a termelés folyamatosságára és a tárnákban tartózkodó bányászok biztonságára. A korszerű beren­dezés nyilvántartja és folyama­tosan figyelemmel kíséri, hogy mennyien szálltak le a bányába, melyik munkafronton hányán tartózkodnak és milyen munka­folyamaitokat végeznek. Jelzi a működésben levő bányagépek számát és azok esetleges üzem­zavarait. Ha baleset történik, a számítógép azonnal választ ad rá, hogy melyik az a legrövi­debb út, amelyen a munkások elhagyhatják a veszélyeztetett területet A bányászok számára biztonságérzetet nyújt az a tu­dat, hogy nehéz munkájuk min­den mozzanatát állandó figye­lemmel kíséri az irányító köz­pont és szükség esetén a mene­külésükhöz is segítséget nyújt. Kigyök ' ' ... N agy riadalom támadt a mel- bournei főposta csomageloeztó termében, ahol 500 ember dol­gozik. Amikor az egyik dolgo­zó egy sérült csomagot a szo­kásnak megfelelően át akart csomagolni, hirtelen égnek me­redt minden hajszála: tizenegy eleven tigriskígyó tekergőzött benne. A postaigazgatóság sür­gősen sajtóértekezletet hívott össze, hogy az újságok útján felkérje a lakosságot: postán ne Gépesített árokásás Az egyre sokasodó közmű-és távvezeték-építési feladatok telje­sítése elképzelhetetlen modern nagy teljesítményű gépek nél­kül. Ezek sorába tartozik az „ER—7—AM” típusú új szov­jet árokvájó gép. mely óránként 500 m-* (!) föld kitermelésére alkalmas. Ez azt jelenti, hogy egy óra leforgása alatt mintegy 200 méter hosszban készít 2 méter mély és 1,2 méter széles ár­kot. Üzem közben a láncputtonj os járókereket lesüllyesztik a kivánt mélységbe, s az oldalra kinyúló szállítószalagok egyen­letesen felhalmozzák a kiemelt földet az árok mindkét olda­lára. Az árokásó gép a 80 cm mélyen megfagyott föld ellenál­lását is legyőzi, de a laza. ingoványos talajon is biztonsággal halad a 108 lóerős hajtóművű, széles lánctalpú vontató. szállítsanak kígyót. A kérés alá­támasztásául hozzátették azt is, hogy a poéta alkalmazottainak többsége bevándorolt, aki nincs úgy hozzászokva a kígyókhoz, mint az ausztráliaiak. Az ausztráliaiak számára ugyanis a kígyó egyáltalában nem valami ijesztő állat: konti­nensükön annyi csúszómászó él, hogy megszokták ezt az együtt­élést Sokan még háziállatként is tartanak kígyót. Ausztrália a világ országai közül számszerűen a második —* veszélyességben az első — a kí­gyók gyakoriságában. Az Auszt­ráliában található 150 kígyófaj közüj 20 veszélyes az emberre. Évente 300 kígyómarás történik, a halálozási arány átlagosan évi hét, ami nem is sok, ha figye­lembe vesszük, hogy a világon évente 30 ezer ember hal meg kígyómarás következtében, de sok, ha azt nézzük, milyen ki­csiny Ausztrália lakossága. Csatornák a Marson? A csillagászrác és geodéták ér­dekes, új adatokat, közöltek a Marsról. A Mars felszíne esze­rint simább, mint a Földé. A marsbeli síkságokon sok a krá­ter, de szélük szabálytalan, for­mátlan, elmosódott és eltérő a Hold-kráterektől. A Mars „he­gyei” jóval alacsonyabbak a földi és a holdbéli hegyeknél. A kozmikus állomások által közvetlen közelből készített fel­vételek legalább két hatalmas Mars-csatornát mutatnak, ame­lyeket természeti jelenség idéz­hetett elő. A Mars légköre rendkívül ritka. Szénsavas gázo­kat és atomos oxigént fedeztek fel benne. A Mars sarkköri ré­szeit fehér lepedék, valószínűleg szénsav-kristály borítja. A Mars légkörében időről időre fehér és kékes felhő jele­nik meg. A szovjet csillagászok többször is megfigyelték ezt a felhőt. A Mars közelében repülő kozmikus állomások műszerei kétszer is átszeltek két kisebb felhőt. amelyek valószínűleg jégkristályokból álltak. Város — kerekeken Amerikában 1968-ban 1,2 mil­lió családi házat építettek s eb­ből 480 ezer volt a lakókocsi, illetve: a mozgó lakás. Az an­golban kétféle szó van erre: az a lakókocsi, amelyet az autó visz üdülés céljából például kempingekbe, az a „trailer”. Az pedig, amelynek vannak ugyan kerekei, de ezek leszerelhetek s csak szükség esetén kerülnek használatra: „mobile home”, vagyis mozgó ház. Ezek a csa­ládi házak abban különböznek a hagyományostól, hogy nem a helyszínen húzzák fel őket tég­lából, kőből, hanem gyári futó­szalagokon acélból, alumínium­ból és műanyagból gyártott ré­szekből szerelik össze. Szükség esetén kerekekre szerelik és egy nagy teljesítményű traktor el tudja szállítani a házat. A 480 ezer lakókocsiból 318 volt az ilyen gördülő otthon, amelynek népszerűsége rohamo­san növekszik, s ezt az ipái- ki is használja. S kihasználják a telektulajdonosok is, különösen a kedvező klímájú államokban, Kaliforniában, Arizonában, Flo­ridában. Ezekben az államokban már egész városok jöttek létre ilyen mozgó házakból, aminek fő oka, hogy egy ilyen ház még a felébe sem kerift egy hasonló típusú „állandó” háznak. Nem mintha e házak lakód kóbor vándomépek lennének: ellenke­zőleg, kétharmaduk nyugdíjas, de található közöttük minden társadalmi rétegből. Egy alföldi nj szénhidrogén-mezőn 13675140

Next

/
Oldalképek
Tartalom