Békés Megyei Népújság, 1970. április (25. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-07 / 80. szám
Megújul és tovább fejlődik a gyulai kertészet Lenin portréja szőnyegen Bensőséges ünnepség keretében emlékeztek meg április 3- án a Csaba Szőnyegszövő dolgozói és vezetői felszabadulásunk 25. évfordulójáról. Az ünnepség keretében hárman kapták meg az üzem dolgozói közű] a Felszabadulási Jubileumi Emlékérmet Erre az alkalomra készítette el társadalmi munkában a Lenin szocialista brigád a világ proletariátusa nagy vezérének portréját ábrázoló, szépen mintázott faliszőnyegét. Ezt a faliszőnyeget ünnepélyesen a békéscsabai városi pártbizottságnak ajándékozta a brigád. Az üzem vezetői pedig zászlót ajándékoztak az üzem KISZ-szervezetének. Haraincan bap'ak Kiváló dolgozó küiiolelést hazánk felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából Hazánk felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat vezetősége, pártbizottsága, szakszervezeti bizottsága és KISZ-szervezete április 3- án, délután 6 órai kezdettel ünnepséget rendezett Békéscsabán, ' az Építők Munkácsy Mihály művelődési otthonában. Az ünnepségen, amelyen megjelent Huszár Mihály, a megyei pártbizottság helyettes osztályvezetője és Kneifel Antal, az Építők Szakszervezete megyei bizottságának titkára, Galovicz György szb-tit- kár üdvözölte a részvevőket, majd Iga István, a vállalat pártbizottságának titkára emlékezett meg ünnepi beszédében hazánk felszabadulásának 25. évfordulójáról. Ezután Drie- nyovszky János igazgató mintegy 30 dolgozónak átadta a Kiváló dolgozó jelvényt és a vele járó jutalmat képest — amikor a növekedés évi üteme mintegy 1,5 százalék volt — a dinamika mintegy három-négyszeres. (A tárgyilagos egybevetés igénye itt azt a megjegyzést veti közbe, hogy a tőkés országok is gyorsabban fejlődtek a második világháború óta, mint a két világháború között.) A Központi Statisztikai Hivatal Gazdaságkutató Intézetének adatai szerint azonban 1950 és 1967 között az egy főre jutó nemzeti jövedelem évi rátája már 5,2 százalék volt hazánkban, s ezen belül: 1950 és 1958 között évi 4,6 — 1959 és 1967 között pedig, erőteljesen felgyorsulva, évi 5,7 százalék. Szűkítsük vizsgálódásunkat az összegező adatokról most már a gazdaság néhány részterületére. Érdekes adat tudósít például a népesség gazdasági és társadalmi átrétegződéséről: arról a népvándorlás méretű foglalkozásváltozási hullámról, amely a mezőgazdaságban és a háztartásban dolgozó százezreket az iparba vezette át Magyarországon, i968. évi adat szerint a keresők mintegy 33 százaléka — összesen 1 700 000 foglalkoztatott — dolgozott az iparban; a megfelelő arány Olaszországban 30, az NSZK- ban 40 százalék. Ami ugyanennek a jelzőszámnak a másik oldalát: a mezőgazdasági foglalkoztatottságot illeti, negyedszázad alatt rendkívül sokat törlesztettünk korábbi elmaraAHOGY a Trabant befordul a salakos útra, kísérőm már kezdd a bemutatást — Jelenleg ez van. Háromszázhúsz négyzetméter hajtatóház. A következő két esztendőben még 12 ugyanilyen épül itt — mondja Péterffy Zoltán, a | gyulai Munkácsy Tsz kertészmérnöke, amint kiszállunk a kocsiból. S mialatt a szegfűt csomagoló asszonyok ügyeskedését nézem, átvillan agyamban, hogy Gyula_ már a török hódoltság alatt is jeleskedett kertészkedésével, vagyis zöldségtermesztésével. Meg is kérdezem Péterffy főkertészt, hogy mit tud erről. — őszintén megmondom, nem merek vállalkozni arra, hogy beszéljek erről az időről, mert ismereteim — ilyen értelemben — hiányosak. Néhány korabeli feljegyzés beszámol arról, hogy a gyulai vár körül már abban az időben is jelentős zöldségtermesztés folyt — Jöjjön csak — invitál a melegágyak között — oda, ahol az emberek dolgoznak. dottságunkból, de természetesen a következő években, ebből a nézőpontból is erőteljesen folytatódik a korszerűsítési irányzat, A felszabadulás előtt, 1941-ben a keresők 50,4 százaléka dolgozott a mezőgazdaságban — 1968-ban ez az arány 30,5 százalék volt. (összehasonlításul: a Közös Piac országaiban az arány 16, az NDK- ban 15, Csehszlovákiában 19 százalék.) Talán célszerű az átrétegződés margójára azt is feljegyezni, hogy miközben a mezőgazdaságban dolgozók száma erőteljesen csökkent, agrártermelésünk értéke 1968-ban a háború előttinél 34 százalékkal volt magasabb. B ár részletadatnak tűnik, valójában egész gazdasági fejlődésünket jellemzi a külkereskedelem adatsora. A két világháború között az egy lakosra jutó külkereskedelmi forgalom értéke 40 dollár volt (hozzávetőleg annyi, mint a századforduló éveiben!), az 1968. évj adat pedig: egy lakosra 350 dollár. Ez az érték nagyjából azonos Olaszországéval. Pontosabbá finomítja a képet, ha csupán egyetlen számsort kiemelünk a külkereskedelmi forgalom összegezett adatai közül. A mezőgazdasági és élelmiszeripari, tehát a viszonylag elmaradottabb áru- szerkezetet jellemző termékek exportaránya így változott: 1920—1929 között: 70; 1930— 1938-ban: 64; 1950—1959-ben: A DÉLNYUGATRÓL fújó március végi széllel szembefordulva megyünk ki az üveg- ágyások közzé, otthagyva a páradús, meleg hajtatóházat. Amerre a szem ellát az Üjkí- gyósi út mentén, a határban mindenütt emberek serénykednek. A hajtatóházakkal szemben már három óriási fóliasátor domborodik, utána pedig hosz- szan sorakoznak az üveggel fedett, hagyományos melegágyak. — A hajtatóházak már február végén háromezer fej salátát adtak, ezeket Gyulán értékesítettük. A kétezer tő paradicsom — mutatja a zöldellő töveket — április második felére már termést ad. Paprikánk is jócskán van. Ismerkedjen meg a két legidősebb tagtársunkkal — mutatja be Schriffert Józsefet és Arató Antalt. — ök sokat tudnak mondani a régi gyulai kertészkedésről. — Igen, már gyermekkoromban is hajtattak zöldségpalántát a bicerel részen — int Schriffert Józsi bácsi északkeleti irányba. — Van annak már 50—60 éve, 28 és végül 1960—1968 között:: 21 százalék. Közben gépekből ! és fogyasztási cikkekből — tehát az iparilag magas feldolgozottsági fokú árukból — 1968-ban hétszer annyit exportáltunk, mint 1950-ben. Mindez részletesebb háttérrajz nélkül is íelzi a gazdaságszerkezet változását, a korszerű irányzatok erősödését. N élhány számot idéztünk csupán— és folytathatnék még a sort; az iparszerkezet árnyalatait szemléltető adatoktól addig a számig, amelyből kitűnik, hogy átlag több orvos jut nálunk 10 000 lakosra, mint Ausztriában, Franciaországban, az NSZK-ban. Tények tömege jelezhetné azokat a mérföldköveket, amelyek nemzetünk mű. velődésének, létbiztonsága alakulásának, társadalmi-szociális ellátottságának negyedszázados útját szegélyezik. Kétségkívül hozzátehetnénk sok olyan tényt is, amelyek gondjainkat, fejlődési gyengéinket jelzik — a termelékenység viszonylag mérsékelt ütemétől az egy lakosra jutó személyautó-állomány nemzetközileg még szerény adataiig. Valóban: sok még a behoznivalónk, sok a gond is, de negyedszázada sokkal-sok- kal több volt! A számok higgadt, tárgyilagos tudósítása ilyen képet közvetít a verseny- pályáról: csökkent az előttünk haladóktól elválasztó távolság, előbbre kerültünk a nemzetek versenyében! T. A. amikor a palántahajtatással foglalkozni kezdtek Ócsaiék és Nyíriék — egészíti ki Arató Antal. A GYULAI hajtató-kertészet; a primőr saláta, a paprika, a paradicsom, az uborka és a többi zöldség már régen országos hírű. A magánkertészet évtizedek óta virágzik — vagy pontosabban mondva, zöldell. A közös gazdaságok, köztük a Munkácsy Termelőszövetkezet is felismerte a zöldségtermesztésben rejlő jó anyagi lehetőségeket. Erről beszél a főkertész, miközben tovább járjuk a hajtatóházakat, melegágyakat, gyönyörködve paprika- és a paradicsomtövekben, amelyeken már itt-ott zöldell a termés. — A hétezer ablakot, amely jelenleg a hagyományos melegágyakat takarja, fokozatosan lecseréljük, áttérünk a fólia alatti termesztésre. Jövőre a telep mellett vezetik el a gázt. Két kazánunkat újabb kettővel pótoljuk és átallunk a gázfűtésre. Beszél terveikről. A jelenlegi 800 négyzetméter fóliateret 1971 végéig 2—3 ezer négyzetméterre növelik. Ebben az évben és jövőre kétmillió forintot fordítanak a kertészet fejlesztésére. Így, ha nem is márciusban, de áprilisban már 10 mázsás tételekben szállíthatnak majd paradicsomot, paprikát a gyulai üzletekbe. — Arra, lenn — mutat Két- egyháza irányába — 13 holdon meggyet, 5 holdon málnát, bal kéz felé pedig 3 holdon faiskolát telepítettünk. A meggyet és a málnát a Békéscsabai Hűtőháznak, szerződésre termesztjük. Amint láthatta, nem kevés a szegfűtövünk. A jelenlegi állományt még ebben az évben lecseréljük. Dániából hozatunk új dugványokat, melyek virága sokkal jobban bírja a melegházi viszonyokat. Termékeink nagy részét közvetlenül értékesítjük, s így olcsóbban juthatnak hozzá a fogyasztók. OTT, ahol két évvel ezelőtt még lucerna termett az Újkígyóst út mentén, a csatorna mellett, csillogó üveg- és fényben csil- lámló fóliaváros alakul ki. A termelőszövetkezet ötven dolgozója markolja keményen az ásót, kapát, féltő gonddal ápolja a zsenge palántákat. Hagyomány Gyula környékén a kertészkedés, de új benne az, hogy a közös gazdaságok is felkarolták a jövedelmező ágazatot. S így újul meg a több száz éves gyulai kertészet. A med gyesegyházi községi kultúrház második részének ünnepélyes átadására április 4-én, hazánk felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából került sor. A technikai átadás már decemberben megtörtént, azóta a kultúrház új részének berendezésével foglalkoztak. A kultúrház bővítése 3 millió forintba került, amit a község helyi erőből biztosított A községi szervek közös fenntartásában működő medgyes- egyházi kultúrház egy sor új teremmel, szakköri szobával gazdagodott Az új részben a vadászklub, az ifjúsági klub, a gyermekklub, egy gyermek és egy felnőtt fotószakkör, a barkácsoló-szakkör kapott helyet. A községi könyvtár is ide költözött; a kapott három új helyiségben megfelelő körülmények között folyhat a könyvtári tevékenység. Jubilált a békéscsabai ruhagyár A Férfifehémeműgyár békéscsabai gyárának dolgosát április 3-án ünnepelték hazánk felszabadulásának negyedszázados és a gyár alapításának 20. évfordulóját. Megjelent az ünnepségen Huszár Mihály, a megyei pártbizottság ipari osztályának helyettes vezetője, Várai Mihály, a városi pártbizottság osztályvezetője és dr. Blahut János, a gyár első igazgatója is. Valastyán Mihályné szb-tiU kár megnyitó szavai után Fe- kécs Margit, a pártvezetőség tagja mondott ünnepi beszédet Megemlékezett a szovjet hadsereg felszabadító hősi harcairól, majd méltatta azoknak az érdemeit, akik kezdettől fogva becsülettel helytálltak a munkában és magatartásukkal is példát mutattak. A jelenlevők közül ez alkalommal 15-en kapták meg a Felszabadulási Jubileumi Emlékérmet Nagy Lajos igazgató a gyár két évtizedes fejlődését ismertette, majd a kitüntetések, jutalmak átadására került sor. Kilencen érdemelték ki a Könnyűipar Kiváló Dolgozója, tizenheten pedig a Kiváló dolgozó kitüntető jelvényt. Az Április 4 és az MHSZ szocialista brigád bronz-, további hat szocialista brigád pedig a bronzplakettet nyerte el. Jutalomban részesültek több évtizedes társadalmi munkáért 37-en, gazdasági munkáért pedig 87-en. A gyár alapító tagjai közül tizenöten oklevelet kaptak. Az igazgató zárszavában elmondotta, hogy már megkezdődött a gyár rekonstrukciója, amely 1972-ben fejeződik be. A csaknem 60 millió forintos beruházással lehetővé válik a termékek korszerűsítése, egyúttal pedig kedvezőbb viszonyok teremtődnek a munkához is. Az április 4-i átadó ünnepséget Nyíri Lajos, a községi tanács végrehajtó bizottságának elnöke nyitotta meg. Tóth Zoltán, a járási tanács művelődési osztályának vezetője ünnepi beszédében a község • életéről, a 25 éves munkáról, a kulturális téren elért eredményekről számolt be. A közönség soraiban helyet foglaltak a község vendégei, a szlovákiai Guta község vezetői, küldöttei is. Az ünnepi beszédet a Balassi népi együttes 2 órás műsora követte. A tanácsok, a zenekar, s a szólisták, Szabó Teréz és Andó Mihály hatalmas sikert arattak. A műsor után két kiállítás is nyílt: Péterfy László erdélyi származású, ma Budapesten élő szobrász-, festőművész tárlata, valamint Babarc! Pál, a békéscsabai fotóklub tagjának fényképkiállítása. Gombócok a futószalagon Megkezdte termelését a múlt évben felavatott Győri Hűtőház tésztaüzeme. Évente mintegy 16 millió darab szilvás gombócot gyártanak. (MTI-fotó) uni MNiaiitiainamauguH«,! B. J. Sárközi Gyula Üj szakköri szobák, klubok a medgyesegyházi kultúrházban
