Békés Megyei Népújság, 1970. április (25. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-04 / 79. szám
Az Erdőgazdasági Fűz-, Nád- ás Kosáripari Vállalat bákási kosárgyárának önálló jubileumi oldalkiadványa A békési IH-as ssmm t«*ep Ami« épülete Békésén a műit században a nincstelen agrárproletárok többsége csak tavasztól őszig talált munkát, ezért a hosszú téli estéken a férfiak csuhéfonással, szalma szakajtókosarak kötésével és a Körösök árterületén talált vadföz feldolgozásával próbáltak keresethez jutni. Az ébredező agrárproletár mozgalom leszerelésének gondolata abban as időben már foglalkoztatta a megye vezetőit Akkor támadt az az ötlet hogy nyugat-európai országokban meghonosodott kosárfonást itt is be kellene vezetni. Az alapanyag megvolt hozzá, az emberek kézügyessége pedig jól kamatoz tathatónak látszott Ilyen előzmények után került sor 1896-ban a békési állami kosárfonó-iskola létrehozására. A szakma fejlődésnek indult és 10 év múlva az iskolát már áj, nagyobb épületbe kellett átköltöztetni. Élelmes, tőkével rendelkező emberek is kerültek, akik a képzett munkaerő foglalkoztatását azonnal megkezdték. A kosárfonók 1919-ben önálló szövetkezetei alapítottak, ami 1926-ig tudta fenntartaná magát Ekkor pénzügyi nehézségek miatt esődbe jutott és az időközben gazdaságilag megerősödött SALIX részvénytársaság, valamint a Hangya Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet foglalkoztatta tovább a kosárfonókat. A dolgozók keresete minimáLagá Mátyás, a Haladás hatszoros szocialista brigád vezetője, kétszeres Kiváló dolgozó és az Erdészet Kiváló dolgozója. fis volt, azt is késedelmesen fizette a cég. Többen példát mutattak Domokos László kosárfonó, aki jelenleg a békési m-ae számú telep vezetője, azokra az időkre igy emlékszik vissza; — Csak egy valami volt biztos a mi életünkben: a mindennapi 12—16 órás robot. A mindennapi kenyér már kevésbé, mert a 30-as évek derekán a hefi bérfizetés legtöbbször elmaradt. Bs mindnyájunk felett ott lebegett a munkanélküliség réme is. Az 1930-as évek végén a háborús konjunktúra ezt az ipart is fellendítette. A képzett kosárfonókon kívül bedolgozók is kezdtek tevékenykedni, akik csak egykét cikk készítését tanulták meg. A felszabadulást követően a kosáriparban is nagy változás történt. Előbb azonban mindenkit meg' kellett győzni arról, hogy a munka már nemcsak a lét alapvető kérdését jelenti. Kötelesség is a kibontakozó új társadalom iránt Dolgozni kell tehát. Többen példát mutattak, köztük Korcsé* János, aki ma a békési I-es számú telep művezetője. ö erről így beszél: Az üzemünk akkor bázishely lett. Elsősorban a szovjet alakulatoknak kellett segítenünk a lőszertáro- lásban és szállításban. Ahogy a front távolodott, úgy csökkent a feladatunk. Azt kezdeményeztük néhá- nyan, hogy hozzuk rendbe az üzemet, szerezzünk tüzelőt és kezdjük meg a termelést Tisztában voltunk azzal, hogy az uraink továbbállhatnak, a mi hazánk azonban ez marad. A léi feltételeit kezünk munkájával itt kell megteremtenünk Öntudatos t munkások lettek Az emberek munkához láttak. Szorgalmasan dolgoztak és néhány nap múlva egészen sok késztermék halmozódott feL Hogyan értékesítsék? Lovasfogatot szereztek, arra pakolták a kosarakat és elindultak a környező községekbe, hogy élelemre cseréljék azokat. Abban az időben bontakozott ki az érdeklődés a közéleti tevékenység iránt. Hidvégi Imre kezdeményezésére hamarosan szervezett munkások lettek a kosárfonók és bekapcsolódtak a község demokratikus életének kialakításába. A Magyar Kommunista Párt forradalmi szava is hamar eljutott az üzembe, mégpedig Kállai László és B. Kovács Imre útján. Először ugyan a kommunista és a szociáldemokrata pártnak egyaránt voltak hívei, de a többség hamarosan rájött arra, hogy a munkások igazi érdekeit a kommunista párt képviseli. A kommunista párt által kezdeményezett államosítás hírét a kosárfonók már mint öntudatos munkások kitörő lelkesedéssel fogadták. A vezetők az ő soraikból kerültek ki. Jártasságuk ugyan még nem volt az új munkakörükben, de a becsületességükhöz, jószándékukhoz, társaik iránti hűségükhöz semmi kétség nem fért. Az első időkben került műszaki vezetői beosztásba az igen tehetséges Donnán András, aki egészen 1969 áprilisáig dolgozott a gyárban és 24 év után vonult nyugdíjba. Korcsok János müvesetó (Jobbról), s gyár alapító tagja. HM- végi István, a Zrínyi szocialista brigád vezetőjével és Tyvkodí István szb-titkárral a brigádnaplót ellenőrzi A legkorszerűbb kosárgyár A kosárgyár fejlődése — bár voltak kisebb-nagyobb zökkenők felfelé ívelt. Termékei rövid idő alatt tért hódítottak a külföldi piacokon. Eljutottak Nyua Gyapjútermelő Tröszthöz tartozott. A változások akadályozták az üzem korszerűsítését és a kedvezőbb szociális körülmények kialakítását. A dévaványai telep ízlésesen berendezett üzemi étkezdéje. gat-Európaba, sőt az Egyesült Államokba és Kanadába is. A fejlődést hátráltatta, hogy a kosáripamak nem akadt végleges gazdája. Volt nemzeti vállalat, tröszti telephely. Egyszer a megyei tanácshoz, másszor A helyzet gyorsabb javulása csak akkor következett be, amikor 1965-ben az Erdészeti Főigazgatóság vette át a gazda szerepét. A gyár fejlesztésére program készült, ami folyamatosan meg is valósult és ma már A békési kosáripar 25 éve A műit században kezdődött a kosárfonás — 1919-ben szövetkezet létesült — A felszabadulás utón mindjárt hozzáfogtak a munkához — Világhírűek a gyár termékei — Megbecsülik a törzsgárda tagjait
