Békés Megyei Népújság, 1970. április (25. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-04 / 79. szám
Felszikkadf a föld, munkába indultak a traklarok, a fngatos és a növénytermesztő brigádok 110 ezer gyümölcsfaoltvány szovjet exportra A hét második felére felszik- ] kadt a föld a kondoros] Dől go- «Sk 'Tsz határában. Munkába álltak a traktoros, a f ogatos és a növénytermesztő brigádok. Szerdán délután elkezdték a borsó vetését. Csütörtökön estig 120 holdon eleget tettek a Békéscsabai Konzervgyárral kötött szerződés teljesítéséneik. Gépekkel simítözták a nagy táblákat, de a fogatosokat is ilyen munkára osztották. Szorgalmas munkájuk eredményeiként csütörtökön estig 50 holdon már földbe tették a cukorrépa-magot, a gyűszűvirágot 90 holdon szintén elvetettek. A maghozó cukotrrépa1 dugványt is ültetik. Csütörtökön estig a tervezett 50 holdból tízet készre jelentették. Legnagyobb volt a sürgés-forgás a gyümölcsfa-iskolában. Itt egész héten át százan dolgoztak, a strarfking- és jonatán-facsemetéket termelték ki, készítették elő exportszállításra, összesen 110 ezret csomagolnak be gondosan — fűrészporba, fóliába —, majd vagonba rakják és a Szovjetunióba irányítják. Ladnyik Mihály tsz-elnök arról is tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy hétfőn a növénytermesztő brigádok hozzálátnak 120 holdon a dughagyma ültetéséhez. Harminchét traktoros versenye a legjobbak címéért 30500 forint jutalom A Tanácsköztársaság kikiáltásának 50., hazánk felszabadulásának 25. évfordulója és a Le- nin-centenárium tiszteletére tavaly nyáron munkaversenyre kelt a Dél-Békés megyei Tsz-ek Területi Szövetségének 37 lánctalpas traktorvezetője, hogy 1970. gazdasági évre kiválóan előkészített, felszántott táblákat I adjanak át a növénytermesztőknek. A verseny — amint Horváth Pál, a szövetség titkára említette — hozzájárult ahhoz, hogy Dél-Békés megyében meggyorsult a talajmunka. Ennek eredményeként a korábbi évektől ed tekintve kevesebb szán tattel maradt 1970 tavaszára. A munkaverseny eredményét tegnap, április 3-án a szövetség orosházi székházában házi ünnepségen hirdették ki. Az ünnepségen ott volt Tóth P. Adorján, a párt megyei bizottságának munkatársa és a tsz-szövet- ség vezetői. Az eredményt Petes Gyula, a gerendási Petőfi Tsz elnöke, a tsz-szövetség versenybizottságának határozata alapján hirdette ki. Ezek szerint a lánctalpas traktorok vezetői közül 37-en neveztek be a jubileumi munkaversenybe. A DT—54-es típusú traktorok versenyét Szabó Máté és Annus Gábor 5878 normálhold teljesítménnyel nyerte. Mindketten a kunágotai Bercsényi Tsz tagjai. Második a magyarbánhegyesi Egyetértés Tsz Vacsora István és Tóth Ferenc párosa 4823 normálholddal. Harmadik Lengyel István és Priskin György, a csorvási Kossuth Tsz tagjai, ök 4443 normálholdat teljesítettek. A DT—75-ös mezőnyben első Szeli Antal és Oravecz József 4317 normálhold teljesítménynyel a pusztaföldvári Dózsa Tsz- ben. Második Gellén János és Szombati Pál 3825 normálholddal a csorvási Kossuth Tsz-ből. Harmadik Gyüre Márton és Gera Péter 3761 normálholddal. Ök a kunágotai Bercsényi Tsz tagjai. Az SZ—100-as típusú traktorok vezetői közül első helyen a gerendási Petőfi Ts7 két tagja, Farkas Ferenc és Nikora István 3797 normálholddal. Második Faragó László és Nagy Imre 3559 normálholddal a kaszaperi Lenin Tsz-ből. Harmadik a med gyes bőd zási Egyetértés Tsz- ből Himler István és Moknóczki Antal 3210 normálholddáL A versenyzők közt 30 500 forint pénzjutalmat osztottak ki. Újítási verseny eredményhirdetés, jubileumi kiállítás Békésen Az Erdőgazdasági Pűz-, Nád- és Kosáripari Vállalat békési kosárgyára ez év januárjában Felszabadulási újítási versenyt hirdetett Sínnek keretében a hagyományos termékek továbbfejlesztésére, új gyártási eljárások alkalmazására, a piac követelményeinek megfelelő új gyártmányok bevezetésére és az önköltség-csökkentésre 79 javaslat érkezett be, melyek közül 25 részesült díjazásban. A lagjobbak közé tartozik Kovács Ferenc főmeós, Kovács Sándor kosárfonó és mintakészítő, Ko- csor László mintakészítő. Szűcs Mihály kosárfonó, Papp Irnréné kosárfonó, Orbán Gergely mintakészítő és Körösi Sándor asztalos csoportvezető újítása Április 3-án délután 3 órakor nyílt meg Békésen (Ady Endre utca 15 szám alatt) a kosárgyár múltját, jelenét, jövőjét bemutató 25 éves jubileumi kiállítás. A legsikeresebb újításokért ez alkalommal osztották ki a jutalmakat. A kiállítás április 9-ig tekinthető meg. Első leli a békéscsabai yasűláüoraás MÁV—AKÖV komplex brigádja A MÁV Szegedi Igazgatósága területén tavaly a második félévben a békéscsabai vasútállomás MÁV—AKÖV kocsirakományú és darabárus komplex brigádja érte el az első helyezést. Az eredményt április 2-án Békéscsabán hirdették ki, mely alkalommal Vajda Sándor, a szegedi igazgatóság kereskedelmi osztályának vezetője és Lukovi cs Béla, a 8-as számú AKÖV igazgatóhelyettese adta át a vándor- zászlót, s mintegy 40 dolgozó pedig pénzjutalomban részesült. Ä llharsarok űj kincse: a kőolaj cs a földgáz Nehéz körülmények között, utak nélkül kezdődött el a viharsarki szénhidrogén-kutatás. Az immár harmincévesnek mondható hazai olajipar napjainkban egyre nagyobb eredményeket ér el Békés megyében is. Mint ismeretes, 1960-ban az országos energiamérleg 21 százalékát képezték a szénhidrogének. a harmadik ötéves terv utolsó évében viszont már 39 százalékról beszélünk. A Dunántúlon folytatott geofizikai mérések és kutatófúrása tevékenység jelentős, újabb szénhidrogén-előfordulás felkutatására nem vezettek. Így a kutatás súlypontja az 1950-es évek végén szükségképpen áttó. lódott másik nagy országrészünkre, az Alföldre. E tevékenységnek az utolsó évtizedben elért komoly eredményei különösen jelentős kőolaj- és földgáztelepek megtalálásához és feltárásához vezettek. Az első nagy eredmények Békés megyében születtek. Pusztaföldvár, Battonya és Mezőhegyes térségében. A Nagy-Alföld a szénhidrogén -1 érméi és ben évekig viszonylag kismértékben vett részt, mert hazánkban 1938 és 1966 között kitermelt 24,8 millió tonna kőolajból csak mintegy 1,2 millió tonna olaj származott az alföldi területekről. E termelésben viszont már a legnagyobb! részesedést a demjéni mezőn ki-1 Részlet a kardoskúti vül a pusztaföldvári képviselte. Míg földgáz vonatkozásában ] már az 1960-as évek elején élre tört az Alföld, a kőolajtermelési1 eredmények továbbra is szerények maradtak a készlet adta szűkös lehetőségeknek megfelelően, az algyői mező feltárásáig Az első alföldi bázis a békési szénhidrogénvagyon lett. Az 1965—66-ban feltárás alá vett dél-alföldi szénhidrogén-tárolók végre kőolajkészleteink jelentős nagyságú emelkedését eredményezték. így az Alföld, mint szénhidrogén-bázis, már teljesen képes kompenzálni a dunántúli területek természetes hozamapadását. Sót, a hazai termelési szint kismérvű emelését is lehetővé teszi. Az alföldi sikeres szénhidrogén-kutatás első kiemelkedő eredményei Békés megyében új földgázüzemből. mutatkoztak. Ezek kiaknázására és leművel ósére jött létre az orosházi üzem is. Legnagyobb lelentőségű területe a pusztaföldvári kőolaj- és földgázmező. A szénhidrogén-előfordulás üzembe állítása rendkívül mostoha körülmények között indult meg A kőolajtermelő felszíni berendezéseket lényegében 1967- ig kiépítették, hat olaieyűitő-ál- lomássai és központi főgyűjtővel. A békési földgázvagyon hasznosítására épült meg a szénsavas, a sovány, és dúsgáz-feldolgozásra tervezett kardoskúti földgáz-előkészítő üzem. Ez lehetővé tette a napi több mint egymillió köbméteres földgáz- termelést és szolgáltatást a megépült kardoskút—dunaújvárosi vezetéken a fogyasztók részére. A teljes békési földgázkincs kiaknázására elkészültek a bat- tonyai és mezőhegyesi földgázelőkészítő berendezések is, amelyek üzembe állításával erről a területről megfelelő tartalékkapacitás mellett napi kétmillió köbméter fölé növekedhet a termelés. Több mint tízéves termelési időszak után elkészült az üzemeltetéshez elengedhetetlenül szükséges ipartelep, a gépműhe- lyi és irodaépületekkel és a több évi céltudatos munka hatására ma már mindenütt helyre állt a kívánatos fizikai rend. Az orosházi üzem kisebb kő- olajtermelő mezői közül Batto- nyán új tankállomás építését, Mezőhegyesen tankéi lomás-bő_ vítést, Tótkomlóson provizórikus tankállomás telepítését fejezték be az elmúlt években. Mindhárom mezőben azonban a kőolai termel esnek nagyságban alárendelt szerep jut a földgáz- termeléssel szemben. Az orosházi üzem eddig 1,7 millió tonna kőolajat és több mint 3 milliárd köbméter földgázt adott a népgazdaságnak A Békés megyei szénhidrogén-mezőkből az eddig kitermelt kőolajmennyiség hazánk csaknem egyévi termelésének felel meg. Ma már a még meglévő, több mint 16 milliárd köbméteres békési földgáz és megközelítően 3 millió tonnás kőolajvagyon kiaknázásának technikai feltétele teljesen létrejött Közbe-1 3ékes megyéből is kinevelődő'- «z az olajipari törzsgárda, amely ezt a hatalmas és fontos feladatot képes jó) megoldani Fekete Imre olaj mérnök Korszerű kőolaja új tő-állomás » puszUfőldvari mezőben.
