Békés Megyei Népújság, 1970. április (25. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-30 / 100. szám
Egy üveg — egy citrom Mint arröl már hirt adtunk, a Békéscsabai Szikviz- és Szeszipari Vállalat nemrégiben megkezdte az eddiginél korszerűbb technológiai eljárással készülő, jobb minőségű és új formájú üvegekbe töltött szénsavval dúsított hűsítő italok gyártását. A vállalatnál már hosszabb idő óta kísérleteznek a technológia finomításával és hosszas munka után sikerült az egyik legnagyobb problémát, a víz kémiai tisztítását szinte tökéletesen megoldaniuk. Ezzel a módszerrel az országban elsőnek itt foglalkoztak és itt vezették be először, < ami még figyelemreméltóbb, a berendezéseket házilag készítették el. A vállalat telepén jelenleg napa 5 ezer üveget töltenek meg citrom-, jaffaszörppel, valamint Colával. Ez a mennyiség fokozatosan növekszik majd és a szezonra eléri a napi 30—35 ezret. Újdonság a közelmúltban megjelent citromízű szörp, amelyben — üvegenként — annyi C- vitamin van, mint amennyi egy citromban. Kétezer kötetes szakkönyvtár Naponta szükség van valamelyik könyvre Hovortca István, a tótik omiósi [ Szövetkezeti Könyvszolgálat eladója kitűnően emlékszik arra, melyik termelőszövetkezet mikor, mennyi könyvet vásárolt, s ebből már nem nehéz arra következtetni, hol szeretik aj könyvet, és hol nem. Március-; ban, a mezőgazdasági könyv-} hónap idején a szakkönyv volt a sláger. — Mer* azzá tettük! — magyarázza. — Jó propaganda kell hozzá, megfelelő ismeretség, meg némi jó szándék. Ha a könyvek jók, a többi már könnyebben megy. A kis boltban — alapterületét ' tekintve a tótkomlási az egyik legkisebb szövetkezeti ! könyvesbolt — rend, tisztaság j A polcokon tarka könyvek százai fogadják a belépőt. Vezet a Viharsarok — Szóval az érdekli, hogy melyik tsz vesz rendszeresen szakkönyvet? A Viharsarok. Pipis János főkönyvelőt keres-; se. Nagy könyvbarát, és a pénzt sem sajnálja, ha a tsz szak- könyvtárát kell gyarapítani. Szakkönyvtár. Jól hangzik, s még nem is mindegyik tsz-ben beszélnék így. Pedig nélküle egyre nehezebben lehet korszerűen gazdálkodni. — Mást én sem mondhatKégi ismerője Biharugrán a különböző gyógynövényeknek Makra Gusztáv. Most arról adott tájékoztatást, hogy a gyors fel- melegedés okaként talán elsőként nyílt ki a biharugrai földeken a kamillavirág, mely egyike a legismertebb gyógynövényeknek. örömmel újságolta, hogy a zsadányi Dózsa, a biharugrai Felszabadult Föld, az oká- nyi Petőfi és Alkotmány tsz-ek leszerződtek vadontermő kamillára, annak átadására. A kamilla a zsadányi és biharugrai- sziken, mintegy 2 ezer holdon vadon te. rém. de várják a termést a 600 holdnyi vetett területről is. A hozzávetőleges számítások szerint a terméskilátások 8—10 vagon kamillavirággal kecsegtetnek. Ez nem kis mennyiség, s atc egyébként hasznosíthatatlan nék — kínál hellyel irodájában Pipis János. — Állandó kapcsolatban vagyunk a könyvesbolttal és minden fontos szakkönyvet megvásárolunk. A kezdetek? Tudja az idők folyamán összegyűlt itt a szövetkezetben egy könyvtár-féle. Szépirodalom, szakirodalom ve. gyesen, összesen vagy két-há- romezer kötet Hat éve került aztán napirendre nálunk a használható szákkönyvtár kérdése, j Első lépésként válogattuk az j anyagot, a szépirodalmat át- j adtuk a községi könyvtárnak, a szakkönyvek közül kiselejteztük az elavultakat Ezután maradt vagy öt-hatszáz kötet. Ehhez kezdtünk aztán rendszeresen, meggondoltan vásárolni. A könyve^ egv részét szétosztottuk az üzemágak között — mindenkinek legyen meg a saját kézikönyvtára. Farkas György, az elnök is könyvbarát. Minden új szak- könyv érdekli. Hibridtyúk — hibridkönyv — A mi problémáink az ipar- szerűen termelő mezőgazdasági üzem problémái. Ezek megöl- i dásához a tudományok nélkü- j lözhetetlenek. Vásárolunk és! olvasunk is tehát szakkönyve- ! két, vezetéssel kapcsolat^ | munkákat és persze állatteföldek végül is ilyen formában szolgálják a népgazdasági érdeket A felvásárlás és szállítás gazdája. Makra Gusztáv, aki már évtizedek óta végzi ezt a nem is könnyű munkát. Érdekességként említette meg, hogy a gyermekláncfű összegyűjtését is megkezdték, s a munkát a sarkadkeresztúri és a zsadányi úttörőcsapat vállalta. Sokan nem is gondolnák, hogy ez a jelentéktelen virág szintén fontos gyógynövény. Amennyiben több úttörőcsapat benevezne ebbe a munkába, lehetőség nyíl. na dijak kiosztására is. Ez két szempontból lenne hasznos: több gyógyfüvet gyűjtenének és az úttörők szép ajándékot kapnának munkájuk elismeréséül. Érdemes tehát megpróbálni. m. m. nyésztéssel, növénytermesztéssel foglalkozó müveket. Most a kukoricatermesztés teljes gépesítése a célunk. Ez belekerül a szállítógépeket leszámítva — vagy két és fél millió forintba. Az idevágó szakikönyveiket mind megvesszük. Továbbá: egyre jobban rátérünk a hibridtyúk- tartásra. A háztájiban is. Jelenleg i9 tagunknál 11 ezer 200 hibridtyúk van kint, ez az állomány naponta 8—9 ezer tojást produkál. A hibridtyúk- tartáshoz azonban nem ért mindenki, meg kell tanulni, meg kell ismerni. Erre pedig mi sem jobb, mint Molnár László könyve, a Hibridtyúk a háztájon. Csak az a baj, hogy nem kaptynlk belőle annyit, amennyi kellene. Ügy tudom, a könyvesbolt már meg is rendelte a hiányzó mennyiséget A tsz szakkönyvállomán ya jelenleg meghaladja az 1500 kötetet. Tavaly 6 ezer forint értékű könyvet szereztek be, 1970-re már tízezer forintot terveztek erre a célra. Jankó Ferenc agronómus mutatja a kis üvegszekrényt, az üzemág önálló könyvtárát. „Naponta szükség van valamelyik könyvre”. Gyenes Zoltán főállattenyésztő véleménye is ugyanez: ..Szakkönyvek és folyóiratok. Már nehezen lennék meg nélkülük. Rendszeresen tanulmányozom a hibridbaromfiról szóló irodalmat, érdekes kísérletek zajlanak világszerte. Ezt itt, a tótkomlósa Viharsarok Termelőszövetkezetben is ismernünk kell, mert másképp nem megyünk semmire”. Ankétokat, vitákat! Az sem lenne rossz, ha néhc ankétokat is rendeznénk, mint annyi más helyen. Azt mondják, tervezik, bár a községi kultrúházban gyakran rendeznek ilyet. Február 16-án például mezőgazdasági szakkönyvkiállítás volt, és szakmai tanácskozás. A Viharsarok szakemberei sem hiányoztak, s általában sem hiányoznak az ilyen alkalmakról. A 10 ezer forint nagy pénz. Ebből több száz jó szakkönyvet vesznek az idén, így nemsokára 2 ezer kötetes lesz a könyvtár, amely mindig jó segítő, és egyre néli'-’"'1«-?'- óetleKinyílt a kamillavirág Ne szóljatok bele Zenés játék a színházban Régi, mondhatnánk évezredes] vitát lehetne folytatni, ha most azzal kezdenénk, hogy „a szórakoztató műfaj újabb terméke, a Ne szóljatok bele hasznos-e vagy nem hasznos; kell-e vagy nincs rá szükség; avult ízlést hordoz-e, vagy egyszerűen el kell fogadni, ahogy a szereplői is mondják: ez van, ezt kell szeretni”. Az igazsághoz valahol ott lehetünk a legközelebb, ha először is azt mondjuk, hogy rossz dolog lenne egyértelműen vagy ide, vagy oda állni, egyértelműen elítélni, vagy egyértelműen kiállni mellette. A közönség számára népszerű műfaj a színpadon is népszerű, és hogy művészet ez is, az sem vitatható, Tény, hogy szórakoztatás ürügyén rengeteg ízlésromboló, giccses terméket etettek már meg a kikapcsolódni, szórakozni vágyó emberrel, az is tény viszont, hogy nemes, szép, művészi alkotások is születtek e műfaj berkeiben. Így jutunk el | az előadás1 utón legerősebben Majláth Júlia néhány. minden korosztály számára kellemes és fülbemászó dallama maract meg, és a csabai előadás után még a kitűnő koreográfia. Somoss Zsuzsa táncai pompásak, elsősorban Felkai Eszter és Széplaky Endre azok, akik méltó színvonalon, tapsos sikerrel hozzák a színpadra. Később aztán az is kiderül, hogy Máté Lajos, az előadás rendezője jó érzékkel talált rá a legjobb megoldásra; nem akart mindenképpen „felejthetetlen színházi pillanatokat” szerezni, hanem úgy rendezte meg ezt az egész dalos, táncos estét, hogy az amúgy is vérszegény, eredetiséggel a legnagyobb igyekezettel sem gyanúsítható librettót nem tuszkolta előtérbe, úgyis tudta mindenki, hogy- a szerelmesek egymáséi lesznek, és hogy az öreg hivatalsegéd az egyetlen „okos fej” ebben a történetben, meg a „legvonalasabb” is, amit már az Kép a második részből: Felkai Eszter, Székely Tamás és Romváry Gizi. legmegfelelőbb nézőponthoz, ahhoz, hogy azt vizsgáljuk, művészet-e és mennyire az, amit kapunk? Azzal badarság lenne vitatkozni, hogy kell-e szórakoztató művészet, létjogosult-e kulturális életünkben a könnyű műfaj, mert az élettől elszakított kinyilatkoztatásokra fütyül az, aki szórakozni akar, és ha tetszik, ha nem — szórakozik. Vagyis társadalmi szükség hozta létre a könnyű műfajt is, és nem most, vagy a közelmúltban, hanem talán azóta, hogy az ember felfedezte azt, hogy önmagát utánozni képes, és azon a társai jój derülnek. Tömegcikk? Az. Lehet értékes és lehet giccs? Igen. És most a nagy kérdés: hová tegyük ezt a zenés darabot, ami inkább a zeneszerző, Majláth Júlia táncdalfesztiválon harsonás sikereket megért dalainak eléggé ötlettelen cselekményszövettel való összecsomagolása, hogy tálalható legyen színházi estén is? Véleményem szerint a helye világos. Amit láttunk, a szórakoztató művészet már rég nem sajátos, lassan sztereotip terméke, megfestve némi életfilozófiával, mondván: a korszerűen gondolkodó fiataloké és a maradiságtól mentes öregeké az élet, az öröm, a boldogság. Hogy nekik van igazuk hogy... sajnos, nincs több hogy, ennyi az egész. Érdekes az is, hogy első bölcs nagyapák és nyugdíjasok irodalmi-színpadi megjelenése óta tudunk, ha nem is ér. tünk egészen. A rendező elképzelése tehát nagyon jó, és öröm látni, hogy ezt a szereplők is megértették, és senki nem akart mást játszani, mint amit kérték tőle. Dal, tánc, ez itt a lényeg, és ezt ez a gárda jól csinálja. A legjobban Felkai Eszter, aki a táncok-dalok tolmácsolásával és derűs közvetlenségével a siker egyik fő részese, vagy Gál- fy László és Széplaky Endre, akik ezúttal is elkerültek minden harsányabb színt, vagy Székely Tamás, a legnehezebb feladat színésze, művészi kvalitásait dicséri, hogy ebből a szubsztanciálisan papíros-figurából is kicsiholt néhány őszinte, emberi szót, megküzdve hasonló, hajszálra ugyanilyen feladatainak hatásával. Aranyos volt Barcza Éva, a litfkezelővé átképzett, valaha csodálatos sikereket megért primadonna szerepében, tetszett Cserényi Béla, mint őszülő hajú, szerelemre lobbanó professzor, Romváry Gizi, a szinte semmi-szerepből szintén a néhány dal hangulatos előadására törekedett elsősorban. A zenekart Holpert János dirigálta, muzsikájuk megnyerő, szórakoztató és ez már dicséret. Érdekes a díszlet, Székely László tervezte, fantáziadúsan. 8ass Ervin
