Békés Megyei Népújság, 1970. április (25. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-29 / 99. szám
Autós-sarok II gépkocsi gazdaságos üzemeltetésének feltételei... A gépkocsi gazdaságos üzemel- , tóben általában a fordulatszám tetése szempontjából vizsgáljuk | teljes tartományának háromnemeg, milyen tényezők befolyásolják a motor fogyasztását? Mielőtt a gépkocsin bármiféle rendellenesség után kutatnánk, í győződjünk meg arról, hogy gazdaságosain vezetünk-e? Ez nemcsak attól függ, hogy a gázpedált j hogyan használjuk, hanem az egész vezetési technikánktól. Számtalan kísérlet bizonyítja, hogy a túlfogyasztást nem a porlasztó helytelen beállítása, hanem a vezetési módszer okozza. Az indítás után a hideg motor „megzavarása” nemcsak a motor szerkezeti részeiben okozhat hibákat, hanem túlfogyasztást is eredményez. Amíg a motor hideg, addig sok gázfröccsöt kell adni, esetleg a szivatőt is huzamosabb ideig kell használni. Ez viszont hátrányos, mert a benzindús keverék lecsapódik a hideg hengerfalon, lemossa arról a kenőolajat, s gyors kopást idéz elő. A hideg motort tehát ajánlatos — inkább az üresjárati for_ dulatszámot kismértékben emelve —, bemelegíteni. Az indulás után az egyes sebességi fokozatokban a gépkocsit jól „huzassuk” ki, mert a sebességváltás utáni fokozatban a motor fordulatszáma később éri el az optimális fogyasztási mezőhöz szükséges fordulatszámot. Ez a gépkocsimotorok eseA postás nem gyedrésze körül jelentkezik. Ennél kisebb, illetve nagyobb fordulatszámnál a fogyasztás nő. Tehát a gazdaságos fogyasztás szempontjából nem közömbös, hogy különböző sebességi fokozatokban vagy országúti menetben az egyes gépkocsitípusokra jellemző milyen menetsebességgel (motorfordulatszámmal) vezetünk. A motor gazdaságos üzemeltetése megkívánja a motor üzemi hőmérsékletét. Általában 80—90 Celsius fok az a hűtővízhőmérséklet amelyen a motor a legjobban működik. A gazdaságos üzemelést az is befolyásolja többek között, hogy az erőátviteli szerkezetekben (sebességváltóban differenciálműben) az olaj a hideg környezeti hőmérséklet hatására megdermed, sűrűbbé válik és a motort nagyobb ellenállás legyőzésére készteti. Ügyelni kell tehát arra, hogy a sebességváltóban és a differenciálműben az olajai meghatározott időközönként lecseréljük, mert a „fáradt” elhasználódott olaj szennyezettsége megnöveli a súrlódást, ennek következtében a motortól többletenergiát, illetve nagyobb üzemanyag-befektetést igényel. Zentai György nézett körül... Javult a sarkadkeresztúri tanács munkája — Nagyközség lesz-e Elek és Újkígyós? Jegyzet a gyulai járási tanácsülésről A Gyulai Járási Tanács április 28-án tartotta ülését Gyulán. A tanácskozás alapját négy napirend képezte, melyekből elsőként a Sarkadkeresztúri Községi Tanács munkájáról szóló jelentést ragadjuk ki. Sarkadkeresz- túr község a járás északi területén helyezkedik el. A járási székhelytől való távolsága 22, Sarkadtól — mint kiemelt alsófokú központtól — pedig 7 kilométer. A község belterületének és egész környezetének földrajzi viszonyai kedvezőtlenek. Az utóbbi 10 évben a járás községei közül csaknem innen vándoroltak el a legtöbben. Azelőtt még 3000-en felüli népességet számláló község ma alig 2700 lakosú. A községi tanács munkáját a járási tanács végrehajtó bizottsága csaknem 4 évvel korábban közvetlen a járás területi átszervezését követően értékelte. A mostani vizsgálat a tanács és bizottságai működéséről megállapította, hogy a testület és a választókerületi munka tervszerű. Évről évre fokozottabb gondot fordítanák a tervek összeállítására. Ehhez a járási tanács vb részéről megfelelő segítséget kapnak. A járási javaslatokat figyelembe veszik. Nem sikerült viszont megfelelően a tanács alá nem rendelt szervezeteknek javaslatait érvényesíteni éppen az ilyen javaslatok hiányában. Kitűnt. hogy a testületi üléseken szereplő napirendi pontok időszerűek, jól megválasztottak, alkalmasak arra, hogy a tanács meghatározó szerepe érvényesüljön. Az eredmény azonban nem teljesen e szerint alakult. Ennek alapvető okát a testületi ülések hiányos előkészítésében látja a járási tanács. Kommunális, egészségügyi és művelődésügyi kérdésekben jó előterjesztések kerülnek ugyan a tanács vagy a végrehajtó bizottság elé, de általában hiba hogy a beszámolók I többsége inkább leíró-jellegű, kevésbé elemző, előremutató. Olyan megállapítás is született, hogy a tanácstagok aktivitása igen jó. A legutóbbi értékelés óta sokat javult a megjelenés aránya (80—85 százalék). A hozzászólók számaránya1 is megfelelő. Nem rosszabb a választókerületi tanácstagi munka sem. A tanácstagok tervszerűen tartják évi beszámolóikat. A 35 tagú tanács 33 tagja rendszere- , sen eleget tesz e kötelezettségé- j nek. Egy-egy beszámolón 20—25 j választó vesz részt. Sok közérde- 1 t . kű javaslat hangzik el, melyek- | nek lehetőség szerint megvalósí- ! tása sikerrel jár. Hasolónak mondható a jelölőgyűléseken el- j hahgzott javaslatok sorsa is. A I tanácstagok aktivitásának mutatója az aránylag sok interpellá- j ciós felszólalás a tanácsüléseken. ; Sajnos, még mindig sok jogos igény megvalósítását akadályozzák az anyagi nehézségek. A megfelelő határozathozatal után két község: Elek és Újkígyós nagyközséggé való szerve, zésének lehetőségéről folyt a vi- j ta. Mint ismeretes, a megyei ta- j nács 1969. december 23-i ülésén elfogadta a járási tanács korábbi) javaslatát. Az elfogadott program szerin 1970. július 1 napjától A bírósági jegyzőköny vben az adatok szűkszavúak. Madarász András, mogyorópörkölő kisiparos, havi keresete: 1000—1200 forint. Szegény kisiparos — gondolhatná, aki gyanútlanul csak ennyit olvas el a bírósági per- iratokbcl Hogy tud kijönni abból a rongyos 1000—1200 forintból, két gyermekével, feleségével együtt? De aztán, ha tovább lapozgatjuk az iratokat, érdekes dolgok kerülnek elő. Kiderül, hogy 1937-ben 3 hónapi szabadságvesztésre ítélte üzérkedés miatt a Békéscsabai Városi Bíróság. Igaz, ezt a büntetést 3 évre felfüggesztették. Most a vádirat hatrendbeli adócsalással vádolja Madarászt. És nem is kis összegről van szó. De nézzük sorba az eseményeket. Madarász 1965 óta gazdálkodik, mint egyéni paraszt négy kataszteri hold földjén. Ügy látszik, ez nem volt kifizetődő, mert két év múlva, 1967-ben jövedelmezőbb foglalkozás után néz. Kiváltja a mogyorópörkölő iparengedélyt, majd árusításra szóló igazolványt is kér, amit meg is kap. Közben, 1968. július 24-ig rendszeresen és nagy- mennyiségben szállítja áruját a Debrecen és Vidéke FMSZ- nek, a Szövetkezetek Szolnok megyei Értékesítő Központjának lehetséges Elek és Újkígyós nagyközséggé szervezése, ameny- nyiben a két község tanácsa a lakosság véleményének figyelembevételével a nagyközséggé szervezést kéri a megyei tanácstól. Mindezekre tekintettel olyan megoldás született hogy Elek és Újkígyós község 1970. július 1 napjától nagyközséggé szervezhető. Jóváhagyásra a megyei tanácsülésre terjesztik. Napirenden szerepelt még a tanácsok 1969. évi zárszámadása, valamint az ideiglenes bizottság jelentése a tanács és a végrehajtó bizottság határozatainak végrehajtásáról. és a Budapesti Nagyvásártelep- nek. Az iratokból kiderül az is, hogy 1965. július 1-től 1967. június 30-ig 28 ezer 448 kilogramm pörkölt mogyorót értékesített, amelynek értéke majdnem elérte az egymillió forintot. Ezért 213 ezer forint adót kellett volna fizetnie. Ezt „elfelejtette” Madarász. 1967 második félévében újabb 27 ezer 440 kilogramm mogyorót értékesített 229 ezer forint értékben. Természetesen anélkül, hogy fizette volna a törvényesen kiszabott forgalmi adót. 1968. első félévében, bár valamelyest csökkent a pörköltmogyoró-szállít- mány mennyisége, „mindössze” 30 mázsát ad át a megrendelőknek. Alig néhány év leforgása alatt összesen több mint 2 millió 200 ezer forintot vett fel ami után 453 ezer forint forgalmi adót kellett volna fizetni. A tárgyaláson Madarász azzal védekezett, hogy nem tudta ezeket a rendeleteket és azt sem, hogy adóbevallást kellett volna tenni és forgalmi adót fizetni az értékesített mogyoró után. A bíróság természetesen nem fogadta el ezt a „védekezést” és 6 rendbeli adócsalás miatt Madarász Antalt 1 évi és 4 hónapi börtönbüntetésre ítélte. Tárgyalóteremből jelentjük... Az adócsaló ...úgy hajtott ki kerékpárjával a foútra. Íme, az eredmény. Központi nyilvántartás a „közlekedési bűnözök” részére Ezer kilométer JJoziöitijiél DCai iáig (Szlovákiai útijegyzetek) 3. A kétoreú város A Német Szövetségi Köztársaság központi rendőrségi regisztere 1969. szeptember végén 3 millió 062 ezer 116 „közlekedési bűnözőt” tartott nyilván. Ez a szám az előző év kilenc hónapjához képest, 4,4 százalékos emelkedést jelent; 3—6 esetben 273 ezer 463 személyt ítéltek el, hétnél többször pedig 17 ezer 550-et. Tehát az összlétszám 9,5 százaléka visszaeső volt. A csúcsot egy hölgy tartotta, aki harmincnyolcszor szerepelt a nyilvántartásban (harminchatszor rossz helyen parkolt, egyszer átlépte a megengedett sebességhatárt egyszer nem adott elsőbbséget), de sokszorosan súlyosabb kihágásokkal követi ót egy szállítási vállalkozó 37 bejegyzéssel. ■ A világ legnagyobb garázsa Chicagóban megkezdték egy 9250 | gépkocsit befogadó garázs építését, j A (élkór alakú, hatszintes garázs az í O’Hara nemzetközi repülőtéren épül. J A gépkocsik négy úton juthatnak i be a garázsba. A garázs belső tor- ] galmát elektronikus berendezések segítségével szabályozzák. Fotócellák számolják a behajtó gépkocsikat és egyúttal kimutatják a szabad helyeket. A garázs, amely 1972-ben készül el, 35 millió dolláros költséggel épül. Besztercebányára a legtalálóbb az elnevezés: a kétarcú város. így jellemezhetjük napjainkban a regényes belvárost, a modern negyedeket, amelyeket a négy égtáj szerint neveztek el a város tervezői. Valóságos kis konzílium jött ö.sz- sze a besztercebányai városi tanácson. Jan Rendek, a városi építészeti bizottság elnökének szobájában. — Az utóbbi húsz esztendő alatt hasonló, nagyarányú fejlődés csak Kassán és a cseh Pribram városában tapasztalható. Igen gyorsan épül, fejlődik a város, mely Közép- Szlovákia ipari és gazdasági központja. Ennek megfelelően állítottuk össze a távlati programot is. Általában a lakosság száma alapján terveznek. Szlovákiának 6.1 millió lakosa van. Ebből kétmilliót Pozsonyból, ugyanennyit Kassáról irányítanak. Zsolna és Besztercebánya egy- egymillió lakos politikai és gazdasági irányításának központja. — Azt szeretnénk — kapcsolódik bele a beszélgetésbe Ferenc Belha mérnök, a főépítész helyettese —, ha Zólyom és Besztercebánya összeépülne. Máris tapasztalható ilyen törekvés, most ezt tervesítjük. A két városnak, mint centrumnak összesen 63 ezer lakosa lesz, akiknek nagy része a helyi iparban dolgozik. A tízéves lakásépítési program szerint évi átlagban 500— 600 lakást kell átadni a lakóknak. Az 1970—1975-ös minimális programban 3670 lakás szerepel. A várost negyedekre bontották az égtájak szerint. Így a nyugati rész az iskolákat és a sportlétesítményeket fogadja magába. A déli és a keleti az ipari centrumot, míg az északi az úgynevezett „bevezető” városnegyed. Innen érkezik a látogató Besztercebányára. Épül a 4000 munkást foglalkoztató Tesla Gyár, mely 1972-ben kezdi meg a termelését. Csak itt 700 tanulót képeznek ki. Büszkék az új kórházukra, melyet fél- milliárd koronáért építenek fel és 1066 ággyal szolgálja a betegellátást. Az orvosok és az egészségügyi káderek kiválasztása és felkészítése a gyógyítómegelőző munkára máris megkezdődött, pedig csak i974-ben avatják ünnepélyesen. Az előkészítés 1800 „kádert” érint. A kétarcú várost különösen akkor érzékeli az ember, ha felmegy a jubileum évében átadott LUX Szálló 14. emeletére. Innen belátni az újvárost és az ó-negyedet, a belvárost is. Előttünk a modern házsorok és a Szlovák Nemzeti Felkelés monumentális múzeuma. Az emlékmű hanggal, képekkel, tárgyi emlékekkel adózik a hősöknek, akik a szabadságért áldozták a legdrágábbat. És ott látható a Mikszáth regényében oly sokszor emlegetett belváros. A műemlék ■