Békés Megyei Népújság, 1970. április (25. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-29 / 99. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG E S A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1970. Április 39., szerda Ara 80 fillér XXV. ÉVFOLYAM, 99. SZÁM MA; A MAGAS KITÜNTETÉS (3. oldal) FÉKEZZEN EGY PERCRE (4. oldal) Keresni az újat, korszerűbbet Ha valaki, akia felszabadulás előtt élt és halt meg, feltámadna haló poraiból, bizonyára nem egykönnyen tudna eligazodni ebben az új világban. A legkisebb faluban is meglepő dolgokkal találná magát szemben. Ha más nem. a villany, a sok furcsa masina, autó, kombájn, tv ejtené bámulatba. Talán az is, hogy a parasztok nem süvegelik meg a „nadrágos” embereket és még a „jegyzőhöz” is benyithatnak, ha a „községházán” van dolguk. A városokban nem tudna betelni az új gyárak intézmények, utak, parkok bámulatával, s ha mondjuk egy helikopter Békéscsabára. a Kulich Gyula Lakótelep házai közé ereszkedne vele, törhetné a fejét, hogy hova pottyant az égből. A mai embernek minden megszokott, képzelete — ha élt a fel- szabadulás előtt —, ritkán kalandozik vissza a múltba. A meglevőt természetszerűnek tartja és .még türelmetlenné is válik, ha nem lát maga körűi valamilyen formában fejlődést. Pedig emlékezhetünk — a fel- szabadulás után nem volt köny- :nyű dolga a magyar népnek ebben a lerombolt és kifosztott országban. Sokan teljesen re- ménytvesztetten néztek a jövő elé és hosszú évtizedeket jósoltak arra, hogy kiheverjük a második világháború okozta pusztításokat. Csak a Magyar Kommunista Párt hirdette meggyőződéssel, hogy rövid idő alatt a magunk erejéből felépítjük az országot. Utat is mutatott hozzá, melyet a dolgozók nagy többségié hamarosan elfogadott. És bár a megvalósításban akadtak hibák, a fejlődés töretlenül felfelé ívelt. Egyre kedvezőbbé váltak az életkörülményék, ami hitet öntött azokban is, akik kezdetben kívülállóknak tartották magukat, S ebben a nehéz küzdelemben a munkásosztály vezetésével egységessé kovácsa, lódott a magyar nép, amely így képessé vált a fejlődés ütemének fokozottabb meggyorsítására. S hol tartunk ma? Egy-két szempontból a világ élenjáró országának sorába jutottunk. Gondolok például egyes termelési ágak színvonalára, a társadalmi gondoskodás különböző formáira, a lakosság élelmiszer- ellátottságára. Olykor már tapasztalatszerzésre jönnek hozzánk a legfejlettebb kapitalista országokból is. Megelégedettségre persze semmi okunk nem lehet. Körülöttünk is fejlődik minden, akár keletre, akár nyugatra nézünk. Az állandó gazdasági harciban meg kell állnunk a helyünket, sőt élőbb-utóbb túl kell szárnyalnunk azokat az országokat, amelyek a fejlődésünkben saját társadalmi rendszerük létének veszélyeztetését látják. Adottságaink a Szovjetunió és a többi szocialista ország szoros együttműködésével megvannak hozzá. Elsősort>an is a termelő- eszközöket, a technikát, a termelési eljárásokat szükséges fejlesztenünk, amelyet gazdaságpolitikánk fő célkitűzésiként ír elő. Sokan érthetően arra gondolnak, hogy a technika fejlesztésének nagyobb üteme központi feladat Valóban, hiszen korszerű gyárak, gépsorok beszerzéséhez, liceneek vásárlásához óriási ősz- szegekre van szükség. S azok a sokszáz milliós ipart létesítmények, melyek az elmúlt években az országban szinte gomlba módra nőttek ki a földből, mind elérik a világszínvonalat. Ilyen megyénkben is a konzervgyár, az üveggyár és a hűtőház. És mit tehetnek a régebbi, ma már korszerűnek nem nevezhető gyárak, üzemek? Nyilvánvalóan ott is vannak lehetőségek az elavult berendezésék saját erőből történő kicserélésére, találmányok, újítások alkalmazására. Olyan körülmények megteremtésére, amelyek ésszerűbbé teszik a termelés folyamatát. Az üzemrészekben, műhelyekben, sőt az egyes munkahelyeken is gazdaságosabbá lehet tenni a termelést Van bőven tartalék, melynek felhasználása tíz. és százezer forintokat jelent a vállalat az állam kasszájában. S ezekből a forintokból jut ismét fejlesztésre, korszerűsítésre, amely az életszínvonal további emelkedésének az alapját képért. Társadalmi berendezkedésünk ma már vonzóan hat a nyugati országokban élő dolgozok jelentős részére. Minél magasabb lesz nálunk az életszínvonal, annál több hívet szerzünk magunknak. Olyanokat, akik az ottani körülmények megváltoztatásáért is sík rászállnák, s ezzel lefogják a háborúra spekuláló imperialisták és szekértolóik kezét. Gazdasági fejlődésünk így a világ békéjének az ügyét is szolgálja. Tenni kell tehát, keresni az újat, korszerűbbet. Olykor türelmetlenül is, hogy az a pálya, amelyen haladunk, még inkább felfelé íveljen. Pásztor Béla Jelentés a hamburgi magyar szövetkezeti hét sikeréről Kedden, jelentés érkezett a | május 2-ig tartó hamburgi ma- | gyár szövetkezeti hét sikeréről: j a hamburgi Production Kaufhausban nagy keresletnek örvendenek a magyar szövetkezeti készítmények: a HUNGARO- i COOP exportcikkei közül a hímzett gyermekruhák, népmű- j vészed blúzok, kézimunkák, az ÁRTEX festett cserépedényei, I kovácsoltvas dísztárgyai és kosarai, sokan vásárolják a TAN- NINPEX által exportált bőrpa- ! pucsokat és a kultúra export- cikkéi a hanglemezeket is. Az | áruház élelmiszer-osztályán és az áruházhoz tartózó 29 szuper- [ markelben a MONINPEX borai és szeszes italai, a TERIMPEX húskonzervei és a HUNGARO- FRUCT növényi, konzervei a legkelendőbbek. Helmuth Kern, Hamburg város gazdasági és közlekedési szenátora a magyar hétről adott nyilatkozatában a következőket mondotta: Hasznos, hogy a két ország szövetkezeti mozgalma ily módon is kapcsolatba került. Érdeklődéssel tekintünk a Budapesti Nemzetközi Vásár elé is, amelyen Hamburg város ipara és kikötője ezúttal hatodszor jelenik meg. Zászlók, színes kendők, léggömbök és virágerdők alatt vonulnak Előzetes három üzem május elsejei előkészületeiről Csafe egy kis szemelvényt | kértünk három békéscsabai üzen ben a május elsejei előkészületekről, a felvonulók tömött sorainak várható szin.pompájá- ról. A szíves felvilágosítás mögött éreztük, hogy jóval változatosabb, gazdagabb lesz az idei nagy seregszemle, mint amit I szóval el tudnak mondani, amit | mi le tudunk írni, akár utólag is. A konzervgyárban mintegy ezer dolgozó készül a felvonulásra. I Többségük kezébe jut egy-egy j nemzetiszínű és vörös zászló, s természetesen a munkásmozgalom kiemelkedő harcosadnak, vezetőinek arcképe közül is. A tömött sorokat több helyütt megbontják majd a gyár termelési eredményét hirdető táblák, grafikonok. Gépkocsin gördül egy gondola is, amelyen felsorakoztatják a gyár sokféle színű és ívű konzervkészítmé- nyeit. A tésztaüzem dolgozói egy formás kis házikót készítettek spagettis, csőtésiztás és hosszű- metéltes dobozokból, meg az egyéb tésztafélék csomagoló ta- sakjaiból. A házikó kerítését, [ stílszerűen, több méter hosszú, vékonyra metélt tésztából készítik. A dolgozók úgy döntöttek, hogy inkább a saját, változatos színű, elegáns, ünneplő ruháikban vonulnak fel, mint az egyhangú munkaköpenyeikben. Annál is inkább, mert a felvonu- | lás befejeztével és a gyár által j adott uzsonna elfogyasztása j után mindjárt el akarnák vegyülni a város különböző részén szórakozó, ünneplő dolgozók között. A BOV békéscsabai gyárának dolgozói is készülődnek az idén megrendezésre kerülő, 100 éves a baromfiipar jubileumi évfordulójára. Érthető, hogy egy ilyen felirattal nyitják meg a felvonulók sorát. Mielőtt elindulnak, kis rögtönzött ünnepségen emlékeznek meg május elsejéről, a gyár eredményéről, amellyel hozzájárultak az országos vállalat kitüntetéséhez. Jókedvüket tovább növeld az, hogy a május 2-án megrendezésre kerülő ünnepség és közös vacsora alkalmával többen kitüntetést kapnak közülük. Egyrészt a kötöttárugyár két- ezemyi dolgozója is saját, változatos, minden színben virító ünneplő ruhájával akarja növelni a május elsejei seregszemle színpompáját. Csupán táncAz öt növénytermesztő brigádból 300-an vetik napok óta a burgonyát az eleki Lenin Termelőszövetkezet tábláin. A vetés még kézzel történik, de a sorkihúzást már gépesítették. A szorgalmas eleki növénytermesztők április 27-ig 180 holdon helyezték földbe a gumókat. Ezen a héten befejezik a nagy munkát. A burgonyatermesztésre kijelölt területen változtatniuk kel-j lett a belvíz miatt. Ezért 70 holdon nem tudtak szerves trágyát1 kiszórni. Vegyes műtrágyával viszont a 210 holdat megszór- j ták. Remélik, hogy a holdanként! 4,5 rcáasa műtrágya megteszi hatását, s ha az idő is ügyi csoportjuk öltözik népviseletbe, amely műsort is ad a ligeti szabadtéri színpadon. A felvonulók öltözetének derűs tarkaságát tovább növelik a különböző transzparensek és dekorációk. Többek között az ötágú vörös csillagok, a varrógép-, az orsó-, befűzőtű-, és békegalamb-figurák, a színes léggömbök és a 400 ipari tanuló által lobogtatott színes kendőerdő. A kötöttárugyáriak a felvonulás után kapják meg a szokásos uzsonna- és söradagjukat a ligetben, aztán tetszés szerint válogathatnak a Békéscsabán rendezett sok szórakozási lehetőség között. alakul, akkor a tervezett 80 mázsás holdankéniti hozamot elérik. A kukorica vetésén munkálkodó négy vetőgépük — úgyszólván — éjjel-nappal dolgozik. Tíz nap alatt szeretnék befejezni a vetést. A vetőmagágyat a kukorica alá, már előkészítették. Kétszáz- ! tíz holdon szórtak szerves trá- ■ gyát és az összterületen holdanként 6 mázsa vegyes műtrágyát. A csaknem 1900 hold kukoricaterületből a háztájinak fenntartott 1000 holdba a náluk jól bevált Martonvásári 602-est, a közös művelésű táblákba pedig a Martonvásári 620-ast és az 570-est, valamint 530-ast vetik. Háromszáz növénytermesztő veti a burgonyát az eleki Lenin Tsz-ben Tíz nap alatt 1900 holdon kerül földbe a kukorica Lángoló üvegek A nyári szezonra való felkészülés jegyében az Orosházi Üveggyárban naponta több ezer kon- zervüveg készül az automata gépeken. (Fotó: Demeny Gyula) \
