Békés Megyei Népújság, 1970. április (25. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-26 / 97. szám

Sikerrel zárult a megyei kirakatverseny tammikban korábban rövid hír jelezte; a Belkereskedelmi Minisztérium, a KPVDSZ, a SZÖVOSZ, valamint az OKISZ elnöksége felszabadulásunk 25. évfordulója tiszteletére ünnepi kirakatversenyt hirdetett, ame­lyen megyénk kereskedelmi szervei közel 100 kirakattal vet- ' tek részt. A napokban megtartott ünne­pélyes eredményhirdetésen Rá­kóczi Ferenc, a KPVDSZ me­gyei Bizottságának titkára, Ko- lozst Gyula, a megyei tanács ke­reskedelmi osztályának helyet­tes vezetője, Király Sándor, a MÉSZÖV osztályvezetője jelen­létében ismertették és értékel­ték a díjat nyert kirakatokat. Az igen színvonalas összképből ki­emelkedik többek között a Szűcs Gyula és Medovarszky Pál ter­vezte békéscsabai 5-ös számú méteráru-, a Szenes Gyula és K. Szabó László tervezte 13-as szá­mú szarvasi kötött-divatárubolt, valamint a Nagy Béláné és Kap- lony Éva által tervezett békés­csabai 2-es számú lakástextil- és az 1-es számú ruházati bolt. A különböző kirakat-kategó­riák ismertetésére ezúttal nem térve ki, az ugyancsak színvona­las, a szakmai követelmények­nek messze eleget tevő Juhász Ferenc, Balogh Ferenc, Hra- bovszky András, Gulyás Judit, Balogh Edit, Varga Mihály ter­veit emelnénk ki. A megyei dí­jak mellett az értékelő bizottság javaslata alapján három orszá­gos fődíjat is kiosztottak. A Bel­kereskedelmi Minisztérium fő- díját Gaburek Károly és Varga Gyula a békéscsabai 6-os szá­mú cipőbolt tervezője és rende­zője, a SZÖVOSZ fődíját a me- zőberényi ÁFÉSZ ruházati bolt­ja kirakatának tervezője, Kutzi- án József és Gulyás Jttdit, az OKISZ fődíját pedig a békés­csabai férfi méretes szabóság kirakatának készítője, Szűcs Gyula kapta. Tárgyalóteremből jelentjükt Konyhakéssel az asszony után A Gyulai Járásbíróság Mol­nár Lajos 22 éves segédmun­kást, gyulai lakost, hivatalos személy elleni erőszak és visz- szaesőként elkövetett garázda­ság miatt I évi és 2 hónapi sza­badságvesztésre ítélte, valamint a közügyek gyakorlásától 2 évre eltiltotta. Egyben elrendelte a vádlottal szemben 1967-ben — garázdaság miatt — kiszabott 5 hónapi szabadságvesztés végre­hajtását is. Az ítélet jogerős. Molnár Lajos 1970. február 4-én este, 8 óra tájban erősen szeszes állapotban tért haza la­Autópáiya a magyar határtól Belgrádig A jugoszláviai Vajdaság Au­tonom Tartomány parlamentje több mint kétéves vita után el­határozta : autópályát építenek Horgostól, a jugoszláv—magyar határtól, Szabadkán és Újvidé­ken át Belgrádig. Az elhatározás a Jugoszláviába és Bulgáriába utazó magyar autósok számára is örömhír: a jelenlegi nemzet­ben fábfcuk A döntés A televízió is méltó módon j igyekezett megemlékezni Lenin | születésének 100. évfordulójáról. I Az április 22-i, szerda esti prog- ! ramban a Tiszaszederkényből Len in várossá lett új szocialista városunkkal ismerkedett a néző, a főműsorban pedig Gyurkó László A döntés című tv-orató- riumát láttuk. A szerzőt szenvedélyes Lenin- szakértőnek ismertük meg Le­nin, Október című könyvében. Elz az írása megérdemelten ara­tott közönségsikert újszerűségé, vei, szuggessztív modernségével, deheroizálásában is felemelő tisztaságával, brilliáns anyagfel­dolgozásával. S most vártuk a folytatást. Olyasmi történt itt, mint Mol­dova Miagányos pavilonjával. Moldova eredeti novellája egye­dülállóan szép, utánozhatatlan, ám az ebből a témából született írás, a regény már elnagyolt, ke­vésbé feszes, magyarán: nem hi­bátlan. Mert A döntés orató- rikus formájával nem tudta megvalósítani a szerzők, az író és a rendező elképzeléseit. Nem sikerült az OSZDP Központi Bi­zottságának 1917. október 28-i ülésén készített jegyzőkönyv dramatizálása, elevenné vará­zsolása. Talán a formai elkép­zelés eredeti volt, hogy orató- rikus előadásával — a cselek­mény epikus elbeszélés útján je­lentkezik, dísztelen a színpad, civilbe öltözött színészek, a sző. vég szépségének hangsúlyozása — emeljék ki Lenin egyszerűsé­gét, s a vitában mind sűrűbben résztvevő Lenin igazságát. Ám az egész, ha nem is modoros, ezt a téma nem engedte, sajnos, la­posra sikerült. Se Leninről, se a korról, se a lenini Központi Bi­zottság többi tagjáról nem tud­tunk meg többet, mint eddig. Ez az előadás a lehető legegysze­rűbb megoldást választotta, s ami egyszerű, úgy látszik, nem is lehet mindig nagyszerű. Mert Lenin egyszerűségét szimpla eszközökkel t- ez derült ki —, nem lehet megközelíteni. Hiába a neves „felolvasógárda”, köz­tük Keres Emil. Major Tamás, Mensáros László, Nagy Attila, Avar István Szabó Gyula. Dégi István, s a nem kevésbé ismert rendező, Szinetár Miklós, amit akartak, amit végeztek, kevés sikert hozott. A látott mű tükre akar lenni agy történelmi pillanatnak, ami­kor sűrítetten jelentkezik a ten­ni vagy nem tenni kérdése, hogy kirobbanjon-e a forradalom, vagy halasztgassuk időtlen-idő- kig? Ám ez a felfokozott drá- maiság, erő alig-alig volt jelen a darabban. Elz a téma valóban művészi megoldást igényel. Vagy talán mégis a formával van baj? Lehet, dehát semmi különös nem történt. Az egész világ Lenint ünnepelte, Lenin emléke előtt tisztelgett ezen a napon. A ma­gyar televízió hetek óta sugá­roz szép, sikerült műsorokat Le- nin-centenériumi programjában. Hogy ez az egy nem kap jeles osztályzatot? Arról csak a tele­vízió tehet. S. M. közi autóút Szabadka és Belg- rád, különösen pedig Újvidék és Belgrád közötti szakasza ugyanis Jugoszlávia legforgal­masabb útvonalai közé tartozik, s a Fruska-gorai átkelés — kü­lönösen csúcsidőben — a leg­több magyar turistának is kel­lemetlen félórákat — órákat okoz. Az új autópálya Bácska és Bánát sík szakaszán haladva végig és Zrenjamin felől köze­líti meg Belgrádot — vagyis el­kerüli a Vajdaság egyetlen he­gyét, a Fruska-Gorát. Az első 58 kilométeres szakasz építését Új­vidék és Belgrád között még az idén megkezdik, s a 14 méter széles pályát 1973 végére át kell adni a forgalomnak. Ezt követi az Újvidék és az országhatár közötti rész megépítése Az 1970—73-as építési tervek végrehajtásához a Vajdaság 92,3 millió új dinárt biztosít, részben a forgalmi adók növe­lésével. A Belgrád—Újvidék szakasz megépítésének összkölt­sége több mint 600 millió új dinár lesz, s a világbank ehhez 150 millió dináros hitellel járul hozzá. A költségek azonban gyorsan meg fognak térülni, mivel az új úton — valószínűleg nem túl magas — úthasználati díjat kell majd fizetni. kásába. A késői hazatérést és az ittasságot a felesége nem hagy­ta szó nélkül és egyre hevesebb szóváltás támadt közöttük. Mol­nár apósa is jelen volt a vesze­kedésnél, aki csitítgatnd próbál­ta a két veszekedőt. A vó ezért apósának ugrott és ütlegelni kezdte. Molnár felesége látta, hogy kezd komolyra fordulni a verekedés és kimenekült a la­kásból. Molnár, miután megver­te apósát, az asszony keresésére indult. Első útja a szomszédék- hoz — Borsi Ferencihez veze­tett .gondolván, hogy a felesége ott keresett menedéket. Mivel nem találta, hangoskodni kez­dett Borsival is, majd nekiesett és megütötte. Ezután, mint aki jól végezte dolgát, hazatért, de nem nem azért, hogy kialudja mámorát, hanem magához vett egy nagy konyhakést és a másik szomszédba, Bogár László laká­sára ment keresni tovább fele­ségét. Ott sem találta. Ezután a közeli ház kapuját kezdte zör­getni, ahol Szabó Imre lakott és attól is követelte feleségét. Közben az asszony Borka Jó- zsefékhez menekült, ahonnan telefonon hívta ki a rendőrséget. Addigra Molnár tovább növelte „fegyverzetét” egy kisbabával és ezekkel fenyegette az időköz­ben kiérkező rendőröket is Végre, hosszas dulakodás után sikerült ártalmatlanná tenni a férfit és beszállítani a rendőr­ségre. Csempészórák a pótszékben Csempészés vádjával állt a váci járásbíróság bümtetőtaná- csa előtt Tóth Károly váci órás kisiparos. Tavaly Ausztriából hazajövet személygépkocsijának benzintartályában és a pótkerék mögé elrejtve 209 000 forint ér­tékű árut, karórákat, zsebrádió­kat és ékszerekét akart becsem­pészni az országba A bíróság Tóth Károlyt másfél évi sza­badságvesztésre ítélte, s indít­ványozta a csempészáru, vala­mint a személygépkocsi elkobzá­sát. akarékszövetkezetek és a Békés megyei Népújság rejtvénypályázata A Kevermasi Takarékszövetkezet kezdeményezésére a megye takarékszövetkezetei a Békés megyei Népújság szerkesztőségével közösen ötfordulós rejtvénypályázatot indítanak. Április 28-tól lapunk öt héten keresztül minden kedden közöl egy keresztrejtvényt. A helyes megfejtést beküldők között az alábbi nyereménytárgyak kerülnek kisorsolásra: 1. díj egy 2000 forintos takarékbetétkönyv a Kevermasi Taka­rékszövetkezet ajándéka. További díjak: 1 Guliver táskarádió, a Szarvasi Takarékszövetkezet ajándéka. Ezenkívül sorsolásra kerül 1 Poljot karóra, 1 utazótáska, 10 vásárlási utalvány és más érté­kes nyereménytárgy. Vegyen részt ön is a Takarékszövetkezetek és a Békés megyei Népújság ötfordulós rejtvénypályázatán! Figyelje lapunk április 28-i (keddi) számát! lIBMillllIflilV Mintha csak valamelyik nóg­rádi, szabolcsi községbe toppan­nék hirtelenjébe: Jan Gál Plas- tovcében a televízió mellől áll fel. hogy fogadjon és a második mondatnál már dicséri a Ma­gyar Televízió műsorát. A ma­gyar munkásmozgalomnak em­léket állító filmet nézett a kép­ernyőn. — A Dér Jóska üdvözletét küldi Egerszalókról — kezde­ném, de Gál János, a palásti termelőszövetkezet agronómusa, ez a derékpiros, lelkes — meg­fontolt ember elveszi tőlem a beszéd fonalát... — A libás Jóska? Haragszom rá, nagyon kikaptam miatta. És elmeséli: az idei zárszá­madáson Gál János vezette a delegációt a testvér-szövetkezet­be. Azzal bocsátották útra Plas- toveében, hogy az egerszalóki küldöttséggel tér vissza a Kor- pona vidékére és együtt ünnep­ük a sikeres zárszámadást. „A Jóska nem tudott eljönni, engem pedig alaposan megszidtak a közgyűlésen!” Palástiban komolyan veszik a barátságot a két szövetkezet a két ország között. Négy éve kezdődött az ismerkedés a H- bákkaL Egerszalókról kapták. Plastovcében nevelték. (Ezért i® emlegetik a szalóki elnököt csak „Ubás Jóskának” odaát.) — Ma. nincs Uba nálunk, csak a háztájiban. Nehéz volt az ér­tékesítés, nem találtunk megfe­lelő piacot. Azért nem szakadt meg a kapcsolatunk, látja, hall­ja, úgy megyünk egymáshoz, mintha haza mennénk. Ezer kilométer rpOZAŐ lUJ.ttí L JCaAMUQ. (Szlovákiai útijegyzetek) 1. Libás Jóska A 2360 lakosú községben, amelyet mély völgyével ketté­szel a Litva-patak, elsődleges kenyérkereső forrás a termelő­szövetkezet. Készpénzfizetést vezettek be és havonta száz százalékban kifizetik a tagok ke. resetét. Hegyes-völgyes vidéken gazdálkodnak és ez rányomja bélyegét a vetésforgóra, a vető­mag megválogatására. — A Mironovszkaja igen jól bevált a mi vidékünkön... — És a Bezosztája? — Valahogyan nem sikerült, de nemcsak nálunk, az egész já­rásban panaszkodtak. A Miro- novszkája pedig 38—40 mázsát is adott hektáronként. Termé­szetesen úgy, hogy 300 kiló fe­lett kapott a föld műtrágyát, tiszta hatóanyagban és hektá­ronként. Gál János most a Gyilkos-tó­hoz készül. Vége a síugró-vi­lágbajnokságnak, de nem is a táj szépsége vonzza oda, hanem a szakmája. Minden évben terü­letenként összehívják az agro- nómusokat, a mezőgazdasági szakembereket és a szaktudo­mány legjobbjai adnak tájékoz­tatást: időjárásról, vetőmagok­ról, de még a piacról, értékesí­tési lehetőségről, a világpiaci árakról, a magyarországi termés­alakulásról, a szomszédos kap­csolatokról. — Amikor megjön az ember a 3 napos tanácskozásról, ilyen a feje — és jókora gömböt raj­zol két tenyerével a feje köré. A Korpona vidéke most ma­gyar csirkéket nevel. A Bábolnai Állami Gazdaság szállítja Plas- tovcéba, meleg, fűtött, speciáüs teherkocsikon. „Már megjött az első szállítmány, most várjuk tőlük a másodikat”. Az ember mindig megkockáz­tatja az elcsépelt kérdést: — Mit jelent a plastovcei gazdaságnak a barátság Eger- szalokkal? Jan Gál érti: — Legutóbb — például —, ar­ra voltunk kíváncsiak, hogy mi­ként szervezik a Mátra alján a munkát, hogyan foglalkoztatják a tagokat, az asszonyokat? Mi­lyen a munkafegyelem és ho­gyan érték el azt? Ez eddig csak felsorolás. És a tapasztalat? — Nagyon jó, kedvező, példás. Nálunk az emberek előbb ta­nulták meg a jogaikat, mint a kötelességüket. Előbb követel­tek, mint nyújtottak volna. Most már megértik, hogy fordítva kell, hogy az a helyesebb, ha előbb termelünk, vetünk, segí­tünk a közösnek és csak azután tartjuk a markunkat. Pedig Plastovcében nagyon fontos a munkafegyelem. A ter­melőszövetkezetet vetőmagne­mesítésre, termelésére jelölték ki. Fenn, a Laposon pedig gyö­nyörű major jelenti a vagyont, a gazdagságot 520 tsz tag számá­ra. És milyen érdekes, éppen Jan Gál, egy mezőgazdász em­líti a másik kapcsolatot: tud­ják-e, hogy a közelünkben megy a Barátság-kőolajvezeték? Ki lát a föld alá? —< Pedig így van, már nyolc éve, hogy építették és most ol­vasom az Űj Szóban, hogy az 1221 kilométer hosszú vezetéken 60 millió tonna kőolaj érkezett hozzánk. Ipolyságnál ágazik el délnek és nyugat felé. Az egyik Magyarországra megy, a másik a pozsonyi Slovnaftba.,. A tanácskozást — rövid időre — felfüggesztettük. Gál János felesége elkészült a sajátgyárt­mányú sertéskonzervből mele­gített, magyaros pörkölttel. A konzervgép errefelé általános. A sertést az utolsó porcikájáig feldolgozzák, dobozokba zárják és akár cédulázhatják is ilyen­képpen: Made in Jan Gál! Gotyár Gyula (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom