Békés Megyei Népújság, 1970. április (25. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-25 / 96. szám
Az ország legkorszerűbb és legnagyobb hűtőháza lesz a békéscsabai Kétnapos országos jellegű tanácskozás a megyeszékhelyen Közelről a női egyenjogúság Kétnapos országos jellegű tanácskozást rendeztek Békéscsabán az Ifjúsági Házban, amelyre Budapestről, Miskolcról, Bajáról, Debrecenből és az ország más tájáról érkeztek hűtőipari, élelmiszeripari szakemberek, tervező mérnökök, egyetemi tanárok. A Békéscsabán épülő új, ezervagonos hűtőház tervét vitatták meg. Miután megtekintettek az építkezést, Gulyás Béla, a magyar hűtőipar országos vezérigazgatójának megnyitójával kezdődött a vita. A vezér- igazgató ez alkalommal a következőket mondotta el az MTI munkatársának: — Békéscsabán építjük fel az ország legkorszerűbb és egyben legnagyobb hűtőházát. A Gazdasági Bizottság határozata alapján erre 240 millió forintot költünk. Hogy miért éppen Békéscsabán, ennek több oka van: Itt építettük fel pár évvel ezelőtt az ország első földszintes hűtőházát Már az első évtől kiváló eredményeket produkálnak. Olyan príma termékeket állítanak elő, hogy valamennyit eladhatnánk tőkés exportra, de természetesen a hazai háziasz- szonyokra is gondolunk, mert itt is nagyon megnőtt az igény a vitamindús mélyhűtött kertészeti termékek* iránt. — Ebben a hűtőházban kiváló szakembergárda alakult ki. Bátran rájuk mertük bízni ezt a nagy volumenű beruházást. Az sem utolsó szempont, hogy a Körös-völgyben viszonylag közeli falvakból sok elsőrendű kertészeti terméket kap a feldolgozó ipar. Ma már a modern életformának elengedhetetlen tartozéka a gyorsfagyasztott áru. Ebből egyre többet kell termelnünk. Ráadásul igen magas doL lárszorzóval értékesíhetjiik a gyorsfagyasztott termékeket Egyébként Békés megyében — amely az ország legnagyobb hústermelő tájkörzete — az új hűtőház a baromfi- és húsiparnak szintén sokat segít a tárolásban. — Jelenleg anyaghiány hátráltatja az acélvázas, előregyártott elemekből tető alá kerülő hűtőház építését. De ez MSZMP Békéscsabai Városi Bizottságénak védnökségével épül az új hűtőházi objektum, szocialista együttműködési szerződést kötöttek a különböző szervek, akik részt vesznek az építkezésben. Mi nagyon bízunk abban, hogy az első lépcsőt — a tízezer tonnás hűtőtárolót — év végére átadjuk, az új gyorsfagyasztó üzemet pedig 1971 májusában, amikor befutnak az első friss zöldségszállítmányok. A. R. Viczián Mihály a féleségével együtt fél éve került a Szerszám- és Gépelemgyárak békéscsabai forgácsolószerszám-gyárába. Mindkettőjüket segédmunkásnak vették fel. Teljesen egyforma köszörűgéphez állították őket, ráadásul sikerült egy műszakba is kerülniük, ami nagyon kedvezőnek mutatkozott számukra. Nagy örömmel láttak munkához és hamarosan meg is tanultak a gépen dolgozni. Azt persze kezdetben senki sem tudhatta, hogy kinek lesz eredményesebb a munkája, hiszen a felvételnél nem ismerték őket. Így tehát valószínűleg csak a szokásjog alapján állapítottak meg a férfinek 7, az asz- szonynak pedig 6 forint 50 fillér órabért. Azóta kiderült, hogy mindkét, ten igen szorgalmasak, a teljesítményük rendszeresen meghaladja a követelményt és nem kerül ki selejt a kezük alól. Ennek elismeréseképpen a férj és a feleség egyaránt 50—50 fillér órabéremelóst kapott. A különbség tehát továbbra is 50 fillér maradt. Útven fillér különbség; Amikor megkérdezem az asz- szonyt, hogy igazságosnak tartja-e azt, hogy 50 fillérrel kevesebbet kap, előbb így válaszol: — Van valami eltérő a munkájukban? — érdeklődőm. — Annyi, hogy a követ magam cserélem. Az férfinek való munka. — Hányszor kell cserélni egy műszakban? — Mondjuk háromszor, négyszer. — Meddig tart egy kőcsere? — Legfeljebb tíz percig Az asszony gépén a beállító cseréli a követ. Ám kiderül, hogy az utolsó hónapban az asz- szony 110, a férfi 105 százalékos teljesítményt ért eL A szemnek is tetszetős Olyan példa ritkán akad, ahol az összehasonlítási alap eny- nyire egyező és a méltánytalanság kétségtelenül kitűnik. De nézzünk csak egy másik esetet! A régi gyárban 1965 óta dolgozik Lenovics Istvánná betanított marós. Tavalyelőtt született a második gyermeke, s ezért szülési szabadságon volt. Ezt követően tíz hónapig igénybe vette az anyasági segélyt, tehát nem dolgozott. Előzőleg 6 forint órabért kapott, amit visszatérése után tavaly szeptemberben 8 forint 20 fillérre emeltek. Közben történt ugyanis a 44 órás munkahétre való áttérés, egyúttal pedig az ő keresetét is — mint távollétében másokét — emelték. korongból a gépen mfft varázséi elő a fiatalasszony. Valóban, még a szemnek is tetszetős az a tárcsa, amit sorozatban készít Nem tudná megtanulni ? Az egyik közeli gépen dolgozik Lengyel János, aki ugyancsak betanított marós. Három éve dolgozik az üzemben. Olyan géphez került mint- amilyen a Lenovicsnéé is, fél éve pedig ehhez a más fajtához.’ A munka ugyan itt sem nehezebb, ám Lenovics Istvánná megjegyzi: — Ö többet tud. — Mit? — kérdezem. — Fúrót köszörülnL — Egy asszony azt nem tud- ná megtanulni? — Biztos, hogy nem. Legalábbis azt mondják. — Akkor sem, ha 9 forint 30 fillér órabért kapna, mint Lengyel János? _ •} — öt különb embernek tartja saját magánál? A kérdések láthatóan váraitlar- nul érik a fiatalasszonyt. Talán nem is annyira a közvetlen válaszon gondolkozik, mint inkább azon, hogy ő jól érzi magát annál a gépnél, amely mellett évek óta dolgozik és nem szeretné, ha más helyre osztanák be. Végül is kijelenti: — Nem cserélnék vele. SZ-100-as lánctalpas traktorok „versenye“ Kétsopronyban A Rákóczi Tsz nagy tábláin munkába álltak a traktorosok, hogy a cukorrépa, a rostkender, a takarmányrépa, a sárgarépa és a kukorica vetéséhez előkészítsék a talajt. Szokatlan jelenséget tapasztaltak, ugyanis a megpirkadt föld felszíne alatt kátyus a talaj. A gumikerekes traktor egy része emiatt „elült”, így az Sz—100- asok drótkötél és csörlő segítolyan belvízjárást Kétsopronyban, mint ezen a tavaszon. A községbe vezető mű- út egy szakaszon még mindig víz alatt van. A műút két oldalán elterülő táblákat 25—30 centis víz borítja. Szivattyúkat helyeztek üzembe, hogy a kötöttebb részen felgyülemlett vizet eltávolítsák. — Miért? Ez természetes. A férfiaknak mindenütt többet fizetnek. — No, persze... De csak azért természetes, semmi másért — jegyzem meg Kicsit elgondolkozik. Ilyesmi még nemigen merüli: fel benne. Inkább azt szeretné, ha a férje még többet keresne, mert azzal a családi kassza gyarapodna. Viczián Mihálynak sem szűr szemet az 50 fillér különbség. Azt ugyan jónéven venné, ha a felesége több pénzt vinne haza. Ilyen szempontból tehát semmiféle hátrány nem érte, ami igen dicséretes dolog. Érthető, hogy jóleső érzéssel fogott újra a munkához. Bizonyára ennek a megbecsülésnek is szerepe van abban, hogy rendszeresen 110 százalék körül teljesíti a tervét és gondosan ügyel arra, hogy selejt ne forduljon elő. Kulik Andor üzemvezető dicsérő szavak helyett csak eny- nyit mond: — Olyan a munkája, mint egy szobrászé. Meg is mutatja, hogy egy vasGyorsították a feldolgozást a csabai Barneválnál ségével vontatták ki az „elült” gépeket. Közben azonban az Sz—100-asok is „el-élkapar- ták” magukat. S amelyik géppel még tudtak mozogni, mentek segíteni a bajbajutottaknak. A traktorok vezetői így valóságos erőpróbát, párviadalt tartottak, végül is a gépmentést sikeresen fejezték be, folytathatták a munkát. Petrovszki Mihály tsz-elnok azt is elmondta, hogy évtizedek óta nem tapasztaltak Cukorrípaítvevőnek felvesz adminisztrációban jártas, jiM számoló női és térii munkaerőt szeptemberben kezdődő répaátvételhez. Jelentkezés írásban a SZOLNOKI CUKORGYÁR répaosztálya címére. Nagyteljesítményű, kombinált víziszámyas feldolgozó gépsort helyeztek üzembe a BOV békéscsabai gyárában. — Nagy szükség volt a fejlesztésre nálunk — mondja erről Simándi Béla, a gyár főmérnöke —, mert a meglevő pályák már nem bírták volna a megnövekedett igényeket kielégíteni. Kacsából például nem egészen 800 ezer volt a tavalyi feldolgozás, az idén több mint 1 millió 100 ezer lesz saját körzetünkből, de szeptemberig besegítünk az orosházi gyárnak is, mivel ott most építik a pályákat, illetve korszerűsítési munkálatok folynak. Ezenkívül 400 ezer sovány- és kövérliba kerül még feldolgozásra. — Az új feldolgozó-pályák hossza meghaladja a 428 métert. Ez azt jelenti, hogy igen kellemes környezetben, az élő kacsából vagy libából kettő óra leforgása alatt kész a konyhakész csomag, máris továbbítjuk a hűtőbe. Ez a gyorsfeldolgozás az áru minőségének megőrzésében igen nagy jelentőségű. Óránként pecsenyekacsából mintegy 2500-at, libából pedig 1500-at tudunk feldolgozni. Már az idei tervek is magasak, de az elkövetkező években még sokkal több víziszámyast várhatunk. Egyedül Biharugra 600 ezer halastavi pecsenyekacsát az ad idén, több százezret nevelhetünk a téglagyári gödrökben is. — Az a tervünk, hogy kevesebb mezőgazdasági üzemmel kötünk a közeljövőben szerződést, de egy-egy gazdaság jóval nagyobb volument ad, mint korábban. így még szebb, egyöntetűbb árut várhatunk. Az új feldolgozó-pálya épületében külön öltözőt, mosdót, fertőtlenítőt rendeztünk be. Nagyon ügyeltünk arra, hogy a dolgozók szociális körülménye a gyár fejlesztésével párhuzamosan javuljon. Sokat várunk az új pályától. Ezen a területen legalább 8 százalékos termelékenységnövekedést értünk el. A. R. Nyújtott műszakban vetik a rizst A Szarvasi Állami Gazdasága helyi adottságok kihasználásával az idén mintegy háromezer holdon termel rizst. A kedvezőtlen tavaszi időjárás miatt a tervezettnél később kezdhették a rizsvetést, ezért most a kákái, rózsási és a sárgahegyesi kerületben nyújtott műszakban, hajnaltól estig vetnek a gépek. Naponta legalább 250 hold gondosan előkészített talajba hull a rizsmag. A jó hírű gazdaságban egyébként 95 százalékban a helyi ne- mesítésü, . biztonságosan termeszthető kákái rizsfajtákat és a szarvasi korait vetik. Megkezdték a repülőgépes vegyszeres gyomirtást is, mivel a jó idő beálltával nemcsak a kultúrnövény, de a gyom is rohamosan nő. AZ OROSHÁZI ÜVEGGYÁR 1 fő GYAKORLATTAL RENDELKEZŐ konyhavezetőt KERES FELVÉTELRE. Bérezés megegyezés szerint. Jelentkezni lehet a gyár munkaügyi osztályán. 94784 Már azért sem, mert számára minden műszakot egy teljes újabb követ •rtT O a teremtés koronája Az egyik asszonytól hallom: — Mit képzel, mi történnék, ha otthon ugyanazt csinálnám, amit a férjem...? Sem ebéd, sem vacsora, sem tiszta ruha nem lenne, a lakást ellepné a kosz. Mert ő újságot olvas, tv-t néz, esetleg fabrikál valamit a kamrában. S ha megkéred?, hogy segítsen, csak húzza a vállát. Ö a teremtés koronája. Kulik Andor üzemvezető maga sem helyesli az egyenlőtlenséget. Hogy azonos munkakörben mégis különbség van a férfiak és a nők keresetében, azt — szerinte — a munkaerőkínálat és kereslet okozza. — Női munkaerő inkább van. A nők a kevesebb keresetet is jónak tartják, nem adják fel a munkahelyüket. A férfiak köny- nyen elmennek, mert sokszor másutt több pénzt ígérnek nekik. Talán ott a munka is nehezebb, amit nem lehet nőkre bízná. Végül is talán olyan következtetést vonhatunk le. hogy a női egyenjogúság kérdése összefügg az otthoni körülményekkel, a munkaerőhelyzettel, lényegében pedig a maradi gondolkozással. Az utóbbitól a nők sem mentesek, akik sokszor rendjénvalónak tartják azt, ami ma már egyáltalán nem mondható annak. Pásztor Béla Vegyesboltjainkba JÓ FIZETÉSSEL váltóboltost (fregolit) FELVESZÜNK. Jelentkezés: BÉKÉSCSABA, Szabadság tér 23 sz. ÁFÉSZ KÖZPONT _____________________144616
