Békés Megyei Népújság, 1970. április (25. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-24 / 95. szám
Kongresszusi zászlók Sóik feladat maradt a tavalyi rekordtermés után erre a tavaszra. Hatvanezer hold szán- tatlan, nagy részén rajta a kukoricaszál', de akadt néhány , ezer hold kukorica is, melyet tél végén, kora tavasszal törtek le. A sok elfoglaltság miatt több helyen elmulasztották a tavaszi belvízvédelem őszi előkészítését. Búzatábláinkon a telelés jó volt, kitűnőnek mondható a növények fejlettsége. Helyenként azonban jelentkeznek a víznyomásos foltok Nem is kevés van belőlük! Azután a tavasz sem úgy indult, mint általában szokott. Megkésett. Most szinte egyik napról a másikra nyakunkba szakadt a nyárias tavasz. Ilyen előzmények és körülmények után milyen esztendő előtt állunk? Az üzemtervekbe nagyobb részt a tavalyi terméseredményeket vették bázisnak s ennek túlteljesítését tervezték néhány százalékkal. Vajon meglesz-e a tervezett hozam, gazdálkodási eredmény? Ez attól függ, hogy állami gazdaságainkban és termelőszövetkezeteinkben meg tudnak-e bü'kózni gyorsan és következetesen a rájuk váró feladatokkal. Ez napjaink nagy kérdése. Az utóbbi napokban — a megye határát járva —, mindenhol tavaszi szorgalom volt látható. Szombaton késő délutánig, sőt nagyon sok traktoros brigád ké_ ső éjszakáig dolgozott. A mező- gazdaságban vasárnap is teljes műszakot tartottak. Az igen kedvezőre fordult időjárást mindenhol nagy felelősséggel fordították közösségük javára. A Le- nin-oentenárium tiszteletére több helyen kommunista szombatot és vasárnapot tartották. Munkával ünnepeltek^ Amikor egy-egy üzemben megszületett a határozat az önkéntes ünnepi műszakra, lényegében még sehol sem tudták, hogy a Lenin-centenáriumhoz kötődik pártunk Központi Bizottságának legutóbbi ülésén hozott határozata, amely a X. kongresszus tiszteletére kialakult munkaverseny legjobb helyzeti, jeinek erkölcsi elismeréséről szól. A kongresszusi versenyzászlók alapításáról és odaítéléséről született határozat olyan időben fogant, amikor igen nagy szükség van a földeken is a gyors és hatékony munkára. Megyénk állami gazdaságaiban és termelőszövetkezeteiben szép hagyományai vannak a munkaverseny-mozgalommak. A pártkongresszusok előkészítésének időszakában olyan nemes küzdelmek alakultak ki, melyek Békésire irányították az ország figyelmét. Versenyzászlók, oklevelek és a paraszti jövedelmek alakulása a falvak, községek életében végbement változás egész sora tanúsítja, fejezi ki legméltóbban életünk eredményes alakulását. S az, amiben élünk, amit naponta látunk, tapintunk, gyarapítuhk, hozzánk nőtt, a miénk lett gondjával, mind több örömével. És most, amikor a párt X. kongresszusa tiszteletére újult erővel, a késői kikelet nyitásakor hangzott el a munkaversenyre hívó szó, akkor mindez azért történt, hogy szocialista mezőgazdaságunk dolgozói a megkésett tavasz ellenére is kedvező időben ,jó minőségben, a maguk hasznára, jövedelmük gyarapítására jobban törekedjenek, mint más esz. tendőkben. A munkaverseny nyertesei, győztesei egyedül csak ők lehetnek, hiszen a termelésből származó bevételek saját kasszájukba futnak, belőle az eddiginél több juthat gazdaságuk fejlesztésére és személyes jövedelmükre. D. K, Világ proletárjai, egyesüljetek! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1970. ÁPRILIS 24. PÉNTEK Ara: 80 fillér XXV. ÉVFOLYAM, 95. SZÁM Tegnap ülést tartott az MSZMP Belvízvédelmi őrjáraton: Tavaszi küzdelem a földeken megyei bizottsága Az MSZMP megyei bizottsága 1970. április 23-án kibővített ülést tartott, amelyen Frank Ferenc elvtárs, az MSZMP megyei Bizottságának első titkára beszámolt a Központi Bizottság és a Magyar Forradalmi Munkás— Paraszt Kormány 1970. április 16-i üléséről. Frank Ferenc elvtárs részletesen ismertette a KB és a Minisztertanács együttes ülésének határozatát a tanácsok eddigi tevékenységéről, munkájuk további fejlesztéséről szóló irányelveket. Majd a jelenlegi választási rendszerünkkel összefüggő álláspontot taglalta, s kijelentette: választási rendszerünk alapelvei megfelelnek társadalmi-politikai viszonyainknak, mégis néhány vonatkozásban indokolt továbbfejlesztése, ezért az MSZMP KB és a Kormány együttes ülése úgy foglalt állást, hogy javaslatot kell be' nyújtani az országgyűlésnek a választójogi törvény módosítására. Ezt kővetően Frank Fe renc elvtárs a Központi Bizottságnak és a Minisztertanácsnak a lakásépítéssel, az elosztással és a fenntartással összefüggő állásfoglalását ismertette. A megyei pártbizottság a be számolót tudomásul vette, majd Frank Ferenc elvtárs az ülést berekesztette. Minden esztendőben általában ősszel járják be vízügyi szak-.l embereink megyénk vezetőivel, j a járási és községi tanácsok j képviselőivel folyóink töltéseit, j hogy megbizonyosodjanak milyen az állapotuk, hogyan mennek a télbe, milyenek a belvízvédekezés műszaki előkészületei. Az őszi bejárás tavaly is megvolt. Utána sok hasznos intézkedés született, hogy ez év tavaszán ne pusztíthassa belvíz termelőszövetkezeteink, állami, gazadságaink termőföldjeit. Néhány héttel ezelőtt Szegeden jártunk s Algyő környékén valóságos tengert láttunk. Pedig Algyő magasabban fekszik az Adriai-tenger szintje felett, mint a Körösök vidéke, hiszen itt a tengerszint feletti magasság 82—92 méter között ingadozik nagyobbrészt. A belvíz mégsem okozott olyan katasztrofális pusztítást, mint ott. Vajon miért? Erinek megismerésére indultunk el április 22-én a reggeli órákban határjárásra. Úti- társaink, Pálinkás Lajos, a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság vízrendezési osztályvezető főmérnöke, Kádár Imre, a vízügyi igazgatóság műszaki titkára és Réti Mihály, a műszaki biztonsági osztály vezető főmérnöke. Az árvíztől sanyargatott deltában Három évvel ezelőtt, amikor a Fehér-Körös jobb parti töltése Körös-Kisjenőnél átszakadt, iszonyatos mennyiségű víz zúdult a Fehér és a Fekete-Körös deltájába. Helyenként másfél méter magas vizoszlop terült el hónapokon át Azóta megépült a határmenti lokalizációs töltés, amely egyszer s mindenkorra biztonságos védelmet nyújt a Körösök felső vízgyűjtő területéről ide rohanó vizek éllen. Amikor a töltés elkészült, sőtj már azt megelőzően is felvető- j dött az a gondolat, hogy az| előbb említett 87 négyzetkilométer terület belvízrendezését is napirendre kell tűzni! Ez a munka folyamatban van. A Tanácsköztársaság 50. évfordulójának tiszteletére a vízügyi igazgatóság építőbrigádja és a földmunkagépek kezelői új szivattyútelepet építettek s- ennek főcsatornája majdnem olyan vízbefogadóképességü, minit a Fehér-Körös Gyulánál. Másfél kilométer hosszúságban tart a Fekete-Körös irányába, sok-sok mellékcsatornával. Pálinkás Lajos említette, hogy a terület bélvízrendezése országosan egyike a legjobbaknak. Egy négyzetkilométer területről másodpercenként 45—75 liter vizet tudnak leszippantani az itt felállított korszerű szivattyúk. Az országban 8—14 liter négyzetkilométerenkénti teljesítmény az átlagos. Tehát ez az országosnak háromszorosa, négyszerese. Most már biztonságosan gazdálkodhatnak az itt működő üzemek: a gyulavári Lenin Tsz és a gyulai Köröstáj Tsz. A Gyulai Állami Erdőgazdaság értékes vadállományát sem fenyegeti az öldöklő víz. Tilosban gépkocsival A Kettős-Körös bal oldali töltéséhez simuló út a gyulai Köröstáj Tsz és a dobozi bejáró között a gépjárművek elől le van zárva. Mi mégis behajtottunk, mert kíváncsiak voltunk, hogy a töltés és az út. miután elvonult az ár, hogyan viselkedik. A szivárgó víz csak foltokban, de már eltűnőben van az út bal oldalához tartozó búzatáblán. Kényelmes az utazás, huppanok nincsenek, meg kellene fontolni a tilalom feloldását A dobozi hídnál felpakaszkod- tunk a Kettős-Körös jobb oldali Asztalosmühely épül Sarkadon töltésére. Azon mentünk egészen Békésig ,ahol ismét a bal oldalra tértünk, mert ott több volt a látnivaló. Békéstől néhány kilométerre kanyarog a nagyzugi holtág. Akik sokat jártak a Békést és Mezőberényt összekötő műúton, láthatták, hogy itt évek óta rendszeresen ismétlődik a koratavaszi belvízjárás. A negyedik ötéves tervben rendezik ezt a területet is. Az előkészületek megtörténtek. Ott, ahol a nagyzugi holtág a Kettős-Körös bal oldali töltéséhez torkollik, négy nagyteljesítményű szivattyút helyeztek el. A provizórium felállítására az őszi bejáráskor hoztak határozatot. Jó volt felállítani ezeket a gépeket — mondotta Réti Mihály —, mert a környékben működő termelő- szövetkezetek földjeit sikeresen mentesítették a belvíztől. A nagy táblákon láttuk a bontakozó életet. A megfakult búzák színe egyre jobban vált haragos zöldre, a szántások pedig szépen pirkadtak. A távolban emberek szórták a műtrágyáit, traktor vontatta a simítót, szóval itt is tavasz van. S ha nem állították volna fel a vízátemelő gépeket, 8—10 centiméter vastag vízréteg borítaná a két község határát. A megfiatalodott Büngösd Néhány évvél ezelőtt nyersolaj motorok pöfögték a büngösd i szivattyútelepen. Ma már nyomuk sem látszik. Korszerűsítették a telepet: elektrifikálták. Gyaraki Antal elektromos gépész felidézte a három és fél évvel ezelőtti próbaüzemet. Alighogy beszerelték a villanymotorokat Okány térségéből elindult a víz és a Büngösd csordultig telt. Próbaüzemet kellett volna tartani, hogy a gépek műszaki állapotáról megbizonyosodjanak. Próbaüzem helyett teljes műszak volt három hétig szakadatlanul. Jól vizsgáztak a gépek, jól vizsgáztak azok az emberek, akik mint Gyaraki Antal is, ősz fejjel, nyugdíj előtt vállalkoztak arra, hogy elektromos gépkezelői vizsgát tegyenek. A kemyei szivattyútelep már Szeghalom térségében van. Ezt is az utóbbi években korszerűsítették. Füzasgyarmat, Töviskes térségéből olyan vízbefogadóképességű csatorna vezeti ide a vizet, mint amelyik Békéscsabát is átszeli. Ez a szivattyútelep ebben az idényben 55 millió köbméter vizet továbbított a Berettyóba. Kiss Kálmán vezetőgépésznek és munkatársainak nagy része van abban, hogy a mélyfekvésű Szeghalom környékén is megindulhatott a tavaszi mezőgazdasági munka. Befejezés előtt áll a Sarkadi Építőipari Ktsz asztalosműhelyének építése, amelyet a jövő hónapban adnak át rendeltetésének. (Fotó: Béla Ottó) A vízügyi szolgálat dolgozói a Körösök vidékén kiválóan vizsgáztak belvízvédekezésből. Műszaki berendezéseikkel december óta napajainkig majdnem 300 millió köbméter vizet szivaty. tyúztak le a mezőgazdasági üzemek nagy tábláiról. Mennyi ez a vízhozam? Csak a Dunához tudjuk mérni. Oupsi Károly
