Békés Megyei Népújság, 1970. április (25. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-22 / 93. szám

1 megyei tanács vh-üléséröl jelentjük:

Ä mezőgazdasági tsz-ek gazdálkodási versenyének

Eltemették Veres Pétert

A megyei tanács végrehajtó bizottsága április 21-én tartatta ülését Békéscsabán, Csatári Bélának, a megyei tanács vb-elnökhelyettesének elnökletével. Az első napirendi pontot, mely a fiatalok neveléséről szóló 1016/1967. számú Korm.-határozat végrehajtásának tapasztalatait tartalmazta, Nagy János vb- elnökhelyettes terjesztette elő. E téma tárgyalásánál jelen volt és felszólalt Mihalik György, a KISZ Megyei Bizottságának első titkára, valamint Kállay Istvánná, az Állandó Bizottság elnöke.

Egyértelműen megállapította a végrehajtó bizottság, hogy az ifjúság'körében végzett munka fejlődött megyénkben. A tanácsok az ifjúsággal kapcsolatos feladataikat a párt és a kormány által meghatározott elvek alapján a helyi sajátosságok figyelembevételével, általában helyesen valósítják meg. A járási, városi tanácsok végrehajtó bizottságainak, igen lelkiismeretes törődése kedvező légkört teremtett a határozat folyamatos megoldásában. Javult az ifjúság szocialista nevelése. Fejlődött az üzemi fiatal műszakiak és közgazdászok tanácsainak munkája is (12 helyen van). A megyében mintegy hétszázra tehető a fiatal műszakiak száma, ennek ellenére a kiváló ifjú mérnök, közgazdász és technikus mozgalomban részt vevők száma, mindösz- sze 15. A KISZ-szervezetak termelést segítő tevékenységében jelentős helyet foglalnak el a különböző államilag finanszírozott központi beruházások feletti védnökségek. Ilyenek: a Kner Nyomda III. rekonstrukciója, valamint az Orosházi Üveggyár bővítése. Ezentúl az üzemi KISZ-alapszervezetek által vállalt helyi védnökségek száma évenként 20—30-ra tehető.

Az ifjúság szocialista nevelésének fontos területét képezi a tömegpolitikai és tömegagitációs munka. Megállapították azt is, hogy a termelési agitáció formái, módszerei alig fejlődték, összességükben nem kellően hatásosak, nem eléggé időszerűek és differenciáltak. Keveset népszerűsítik azokat a fiatalokat, kollektí- vákat, akik a termelésben példamutatóan helytálltak.

A vitából az is kicsendült, hogy a valós eredmények mellett egy sor nevelési vonatkozásban húzódozás van. Nem kielégítő a differenciált, rétegenkénti foglalkozás. Szó esett a parasztfiatalok neveléséről is. Ez igen bonyolult, különösen a tanyavilágban. Elsősorban itt van sok tennivaló.

Volt előrelépés, ám van még mit tenni. A vb hangsúlyozta, hogy a továbbiakban is kapjanak nagyobb teret a tartalmi kérdések. Kiemelten kell foglalkozni

Tanácstagi

fogadóóra

Tanácstagi fogadóórát tart Békéscsabán, április 24-én 16—; 18 óráig a 24-es választókerületben, Jókai u. 68 szám alatt dr. Pétarfy Gábor; 17—19 őrá- : ig a 30-as választókerületben, Bulcs u. 50 szám alatt Gyeb- nár Jánosné; a 31-es választó- kerületben, Péki u. 4 szám alatt Fajó János.

az iskolákban folyó világnézeti neveléssel és a munkára nevelés hatékonyságával, a szülői munkaközösségek tevékenységével. Hiba, hogy kevesebbet foglalkoznak a munkában levő fiatalok helyzetével. Éppen ebből a gyengeségből ered a legtöbb gond. Ezért törekedni kell arra, hogy fiataljaink ne csak megismerjék a fizikai munkát, hanem tanulják megbecsülni is a munkásembert.

Ezt követően a végrehajtó bizottság értékelte a termelőszövetkezetek 1969. évj gazdálkodását, különös tekintettel a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek helyzete. Király József osztályvezető és Szabó László osztályvezetőhelyettes előterjesztése alapján a végrehajtó bizottság "megállapította, hogy a termelőszövetkezetek többsége az elmúlt évben nagyszerű eredményt ért el. Ezért jegyzőkönyvileg dicséretben részesítette megyénk szövetkezeti tagságát és a szövetkezet vezetőit.

Majd a termelőszövetkezetek 1969. évi gazdálkodási versenyének értékelésére tett javaslatot vitatta meg és fogadta el. Erre vonatkozóan az alábbi határozatot hozta:

A megyei tanács végrehajtó bizottsága az 1969. évi országos gazdálkodási verseny értékelése kapcsán a Körösök Vidéke Tsz- ek Területi Szövetsége, valamint a Dél-Békés megyei Tsz-ek Területi Szövetség verseny, és propagandabizottságai által elkészített és a szövetségek elnökségei által felülbírált sorrendi és jutalmazási javaslatot az előterjesztésnek megfelelően jóváhagyja.1 v' ~' Eszerint a Körösök Vidéke Tsz-ek Területi Szövetségéhez tartozó termelőszövetkezetek helyezése az alábbi:

I. kategóriában első helyen végzett a kondorosi Dolgozók Tsz, amely díszoklevél és 15 ezer forint pénzjutalomban részesült. Ezt követi a békéscsabai Lenin Tsz, jutalma: elismerő oklevél és 10 ezer forint. 3. a kondorosi Lenin oklevél, 10 ezer forint. 4. a békéscsabai Szabadság, oklevél, 5 ezer forint.

II. kategória. Első a mezőbe- rényi Petőfi Tsz díszoklevél, 15 ezer forint. Második a gyomai

1969. évi győztesei

Győzelem Tsz, elismerő oklevél. 10 ezer forint. Harmadik a csárdaszállási Petőfi Tsz oklevél, 10 ezer forint. Negyedik a dobozi Petőfi Tsz oklevél, 5 ezer forint.

III. kategória. Első a füzesgyarmati Vörös Csillag, díszoklevél, 15 ezer forint. Második a füzesgyarmati Aranykalász elismerő oklevél, 10 ezer forint. Harmadik a békésszentandrási Zalka Máté Tsz oklevél és 5 ezer forint.

IV. kategória. Első a szeghalmi Petőfi Tsz oklevél 10 ezer forint.

A Dél-Békés megyei Termelő- szövetkezetek Területi Szövetsége területén hatan nyertek helyezést. Első az orosházi Űj Élet Tsz díszoklevél, 20 ezer forint. Második a kunágotai Bercsényi díszoklevél, 15 ezer forint. Harmadik a nagybánhegyesi Zalka Máté, díszoklevél, 10 ezer forint. Negyedik a nagybánhegyesi Kossuth és a tótkomlósi Viharsarok, díszoklevél, 5—5 ezer forint. Ötödik a nagyszénási Lenin Tsz, ötezer forint.

Végezetül a vb jóváhagyta a Békés megyei Kisipari Szövetkezetek Szövetségének alapszabályát. Ülését bejelentésekkel zárta.

Kicsit kifulladva a háromemeletnyi lépcső megmászásától, idős férfi kopogtatott a szerkesztőség ajtaján. Köszönt, majd iratokkal teletömött aktatáskájából egy megsárgult, régi újságot húzott elő.

Kemény László gyulai nyugdíjas azért vonatozott be „lóhalálában” Csabára, hogy egy véletlenül felfedezett Békés megyei újság cikkét megmutasson és közlésre javasoljon. A nevezetes újság Békéscsabán jelent meg, 1918. január 13-án és címe: „Békéscsaba és Vidéke”. Nem elsősorban kora teszi különlegessé az 52 éves lapot. Sokkal inkább A béke apostola című vezércikk. Az írás Leninről szól.

i,.. A háború harmadik évének kezdetén — egy évvel ezGyászolók sokezres tömege kísérte utolsó útjára Veres Pétert, akit kedd délután helyeztek örök nyugalomra a Mező Imre útj (Kerepesi) temetőben. Vörös szemfödéllel borított koporsóját a magyar munkásmozgalom nagy halottainak panteon jánál ravatalozták fel.

A hozzátartozókkal együtt megjelent a gyászszertartáson és díszőrséget állt a koporsónál Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke, Illcu Pál művelődésügyi miniszter, Csémi Károly altábornagy, a honvédelmi miniszter első helyettese, Erdei Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára és Do- bozy Imre, a Magyar írók Szövetségének főtitkára. Ott volt s díszőrséget állt a ravatalnál Veres Péter szülőfaluja, Balmazújváros népes küldöttsége.

Kállai Gyula a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Magyar Népköztársaság országgyűlése és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa nevében búcsúzott az elhunyttól:

— Veres Péter személyében a XX. század magyar irodalmának kimagasló alakja, tevékeny közéleti ember, elvtársunk, barátunk távozott eL Halálával súlyos veszteség érte a magyar irodalmat, egész szellemi és közéletünket. Olyan ember volt, akinek tevékenységében elválaszthatatlanul összeforrott a művészi hitvallás a nép ügyével, aki minden szavával, mondatával azt a nagy ügyet szolgálta, amelyre már gyermekkorában elkötelezte magát: a pa-1

előtt — az emberek kissé hangosabban kezelték beszélni a háború végéről, a mindent megváltó békéről, akkor a tollforgató, komolyabb gondolkodású emberek között az a néze^ vált általánossá, hogy a békét csak egy egészen különleges egyéniségű ember csinálhatja meg.

Ügy látszik, ez az ember valóban megérkezett és úgy tetszik, hogy azok, akik a világtörténelem eddigi példáin okulva, egy ilyen ember megérkezését várták, nem csalódtak.

— Mi Leninben látjuk ezt az új embert. A rettenetes erejű orosz forradalom vetette őt a felszínre, ez az orosz forradalom robbantotta ki a semmiségből, a szibériai bányákból és a hatalmas orosz pusztaságokból azt a

j rasztság és a magyar nép fel- I emelkedését.

— Már túl vöít élete 30. esztendején, amikor első írásai a munkásosztály legális lapjaiban, a Népszavában és a Korunkban megjelentek. Műveiben az elnyomott magyar parasztság kért mind erősebb hangon szót és jelentette be igényét sorsának formálására és beleszólási jogát az ország irányításába. Veres Péter minden paraszti elkötelezettsége mellett világosan felismerte a két nagy dolgozó osztály sorskö- zösségónék, együttes harcának és a munkás—paraszt szövetségnek történelmi jelentőségét.

Kállai Gyula búcsúztatója után Illyés Gyula Kossuth-díjas író mondott gyászbeszédet.

— Lángelmét temertünk. A férfi, a)ki elnémul tan előttünk fekszik, s akit most a fájdalomban az ország annyi rétege vall versengve magáénak: művész volt. „Országban, nemzetben gondolkodni” — ezzel a kifejezéssel ő ajándékozta meg kortársait, még pályája elején. Leomlott bástyák, vesztett küzdelmek után egy nép talpraáUítá- sa, világszintre emelése volt a gondja — mondotta többek között.

Ezután gyászdallamok csendültek fel, s a koporsót a főváros által adományozott díszsírhelyhez, a művészparcellába kísérték: Krúdy Gyula sírja meJJ lett hántolták el. Veres Péter tanítványai, a fiatal frónemzedék képviseletében Czáne Mihály irodalomtörténész mondott

gyászbeszédet (MTB

rótt Lenin személyében.

Nem tudunk Leninről semmi

különöset, de azt látjuk, hogy értékes, egész ember. Ha törekvése ma még nem is vezetett teljesen célhoz, ha még nem terjeszti ki áldó kezét az egész világra a béke, akkor is megindította azt a lavinát, amely lavina, ki tudja, merre fut és ki tudja hói áll meg. Merész kézzel nyúlt bele a diplomáciai szövevénynek darázsfészkébe és a nagy cél, a béke érdekében tudta mellőzni a bevett és megrögzött diplomáciai formákat.’* < Ne felejtsük el! A naptár 1918. január 13-at mutat. Leninről, a béke apostoláról, az új, szocialista állam vezetőjéről így írni ebben az időben nemcsak éleslátást, hanem merészséget is jelent. Hogy ez mennyire így van* bizonyítja az idézett vezércikk harmadik hasábján éktelenkedő í pecsét, „Nagyváradi Kir. Ügyészség. 1918. jan. 27. (?) 01558

szám.” Valószínűnek látszik, hogy a Békéscsaba és Vidéke január 13-i száma periratként szerepelt, s a bűnvádi eljárás — ha volt ilyen — csak a Lenin-cikk miatt lehetett. (Fekete tintával megjegyzés a lapszélen: B. 506/1918.)

Az itt közölt feltételezések bizonyítása történészeinkre, muzeológusainkra vár, annál is inkább, mivel a békéscsabai Munkácsy Múzeum egyik szakértője szerint a kutatók mindeddig nem tudtak erről a Békés megyei lapban megjelent korai Le- nin-publikációról. Az eddigi feltárás szerint a muzeológusok az első Leninről írt. és Békés megyei lapban közölt cikk megjelenését 1918. október elejére1 tették. így tehát — ha szerény mértékben is —, de a lapunk is új vonásokkal gazdagítja a centenáriumi Lenin-portrét.

B. 1.

Napi 2500 tonna bazalt a felfagyott utak javítására

A Középdunántúli Kőbánya Vállalat uzsai telepéről naponta 2500 tonna nemeszúzalékot (aprított bazalt) szállítanak az ország különböző részeibe a felfagyott utak javításához Mindez ügy vált lehetővé, hogy a kőfejtőket 95 százalékban gépesítették, megszüntették a nehéz fizikai munkát igénylő munkahelyeket, s a termelékenység is fokozódott ez által. Képünkön: A rakodást is teljesen gépesítették nagy teljesítményű markolók beállításával. MTI fotó—Jászai Csaba feiv.)

A BÉKE APOSTOLA

Emlékezés egy régi újságcikkre

hatalmas tüzet, amely eggyétfor-