Békés Megyei Népújság, 1970. április (25. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-22 / 93. szám

1 megyei tanács vh-üléséröl jelentjük: Ä mezőgazdasági tsz-ek gazdálkodási versenyének Eltemették Veres Pétert A megyei tanács végrehajtó bizottsága április 21-én tartatta ülését Békéscsabán, Csatári Bé­lának, a megyei tanács vb-elnök­helyettesének elnökletével. Az első napirendi pontot, mely a fiatalok neveléséről szóló 1016/1967. számú Korm.-határo­zat végrehajtásának tapasztala­tait tartalmazta, Nagy János vb- elnökhelyettes terjesztette elő. E téma tárgyalásánál jelen volt és felszólalt Mihalik György, a KISZ Megyei Bizottságának első titkára, valamint Kállay István­ná, az Állandó Bizottság elnöke. Egyértelműen megállapította a végrehajtó bizottság, hogy az ifjúság'körében végzett munka fejlődött megyénkben. A taná­csok az ifjúsággal kapcsolatos feladataikat a párt és a kormány által meghatározott elvek alap­ján a helyi sajátosságok figye­lembevételével, általában helye­sen valósítják meg. A járási, városi tanácsok végrehajtó bi­zottságainak, igen lelkiismeretes törődése kedvező légkört terem­tett a határozat folyamatos meg­oldásában. Javult az ifjúság szo­cialista nevelése. Fejlődött az üzemi fiatal műszakiak és köz­gazdászok tanácsainak munkája is (12 helyen van). A megyében mintegy hétszázra tehető a fia­tal műszakiak száma, ennek el­lenére a kiváló ifjú mérnök, köz­gazdász és technikus mozgalom­ban részt vevők száma, mindösz- sze 15. A KISZ-szervezetak ter­melést segítő tevékenységében jelentős helyet foglalnak el a kü­lönböző államilag finanszírozott központi beruházások feletti védnökségek. Ilyenek: a Kner Nyomda III. rekonstrukciója, va­lamint az Orosházi Üveggyár bővítése. Ezentúl az üzemi KISZ-alapszervezetek által vál­lalt helyi védnökségek száma évenként 20—30-ra tehető. Az ifjúság szocialista nevelé­sének fontos területét képezi a tömegpolitikai és tömegagitációs munka. Megállapították azt is, hogy a termelési agitáció formái, módszerei alig fejlődték, összes­ségükben nem kellően hatásosak, nem eléggé időszerűek és diffe­renciáltak. Keveset népszerűsí­tik azokat a fiatalokat, kollektí- vákat, akik a termelésben példa­mutatóan helytálltak. A vitából az is kicsendült, hogy a valós eredmények mellett egy sor nevelési vonatkozásban húzódozás van. Nem kielégítő a differenciált, rétegenkénti fog­lalkozás. Szó esett a parasztfia­talok neveléséről is. Ez igen bo­nyolult, különösen a tanyavilág­ban. Elsősorban itt van sok ten­nivaló. Volt előrelépés, ám van még mit tenni. A vb hangsúlyozta, hogy a továbbiakban is kapjanak nagyobb teret a tartalmi kérdé­sek. Kiemelten kell foglalkozni Tanácstagi fogadóóra Tanácstagi fogadóórát tart Békéscsabán, április 24-én 16—; 18 óráig a 24-es választókerü­letben, Jókai u. 68 szám alatt dr. Pétarfy Gábor; 17—19 őrá- : ig a 30-as választókerületben, Bulcs u. 50 szám alatt Gyeb- nár Jánosné; a 31-es választó- kerületben, Péki u. 4 szám alatt Fajó János. az iskolákban folyó világnézeti neveléssel és a munkára nevelés hatékonyságával, a szülői mun­kaközösségek tevékenységével. Hiba, hogy kevesebbet foglalkoz­nak a munkában levő fiatalok helyzetével. Éppen ebből a gyengeségből ered a legtöbb gond. Ezért törekedni kell arra, hogy fiataljaink ne csak meg­ismerjék a fizikai munkát, ha­nem tanulják megbecsülni is a munkásembert. Ezt követően a végrehajtó bi­zottság értékelte a termelőszö­vetkezetek 1969. évj gazdálkodá­sát, különös tekintettel a kedve­zőtlen adottságú termelőszövet­kezetek helyzete. Király Jó­zsef osztályvezető és Szabó Lász­ló osztályvezetőhelyettes előter­jesztése alapján a végrehajtó bi­zottság "megállapította, hogy a termelőszövetkezetek többsége az elmúlt évben nagyszerű ered­ményt ért el. Ezért jegyzőköny­vileg dicséretben részesítette megyénk szövetkezeti tagságát és a szövetkezet vezetőit. Majd a termelőszövetkezetek 1969. évi gazdálkodási versenyé­nek értékelésére tett javaslatot vitatta meg és fogadta el. Erre vonatkozóan az alábbi határo­zatot hozta: A megyei tanács végrehajtó bizottsága az 1969. évi országos gazdálkodási verseny értékelése kapcsán a Körösök Vidéke Tsz- ek Területi Szövetsége, valamint a Dél-Békés megyei Tsz-ek Te­rületi Szövetség verseny, és propagandabizottságai által el­készített és a szövetségek elnök­ségei által felülbírált sorrendi és jutalmazási javaslatot az előter­jesztésnek megfelelően jóvá­hagyja.1 v' ~' ­Eszerint a Körösök Vidéke Tsz-ek Területi Szövetségéhez tartozó termelőszövetkezetek he­lyezése az alábbi: I. kategóriában első helyen végzett a kondorosi Dolgozók Tsz, amely díszoklevél és 15 ezer forint pénzjutalomban ré­szesült. Ezt követi a békéscsa­bai Lenin Tsz, jutalma: elisme­rő oklevél és 10 ezer forint. 3. a kondorosi Lenin oklevél, 10 ezer forint. 4. a békéscsabai Sza­badság, oklevél, 5 ezer forint. II. kategória. Első a mezőbe- rényi Petőfi Tsz díszoklevél, 15 ezer forint. Második a gyomai 1969. évi győztesei Győzelem Tsz, elismerő oklevél. 10 ezer forint. Harmadik a csár­daszállási Petőfi Tsz oklevél, 10 ezer forint. Negyedik a dobozi Petőfi Tsz oklevél, 5 ezer forint. III. kategória. Első a füzes­gyarmati Vörös Csillag, díszok­levél, 15 ezer forint. Második a füzesgyarmati Aranykalász elis­merő oklevél, 10 ezer forint. Harmadik a békésszentandrási Zalka Máté Tsz oklevél és 5 ezer forint. IV. kategória. Első a szeghal­mi Petőfi Tsz oklevél 10 ezer forint. A Dél-Békés megyei Termelő- szövetkezetek Területi Szövetsé­ge területén hatan nyertek he­lyezést. Első az orosházi Űj Élet Tsz díszoklevél, 20 ezer forint. Második a kunágotai Bercsényi díszoklevél, 15 ezer forint. Har­madik a nagybánhegyesi Zalka Máté, díszoklevél, 10 ezer fo­rint. Negyedik a nagybánhegye­si Kossuth és a tótkomlósi Vi­harsarok, díszoklevél, 5—5 ezer forint. Ötödik a nagyszénási Le­nin Tsz, ötezer forint. Végezetül a vb jóváhagyta a Békés megyei Kisipari Szövet­kezetek Szövetségének alapsza­bályát. Ülését bejelentésekkel zárta. Kicsit kifulladva a három­emeletnyi lépcső megmászásától, idős férfi kopogtatott a szer­kesztőség ajtaján. Köszönt, majd iratokkal teletömött aktatáská­jából egy megsárgult, régi új­ságot húzott elő. Kemény László gyulai nyugdí­jas azért vonatozott be „lóhalá­lában” Csabára, hogy egy vélet­lenül felfedezett Békés megyei újság cikkét megmutasson és közlésre javasoljon. A nevezetes újság Békéscsabán jelent meg, 1918. január 13-án és címe: „Bé­késcsaba és Vidéke”. Nem első­sorban kora teszi különlegessé az 52 éves lapot. Sokkal inkább A béke apostola című vezércikk. Az írás Leninről szól. i,.. A háború harmadik évé­nek kezdetén — egy évvel ez­Gyászolók sokezres tömege kísérte utolsó útjára Veres Pé­tert, akit kedd délután helyeztek örök nyugalomra a Mező Imre útj (Kerepesi) temetőben. Vörös szemfödéllel borított koporsóját a magyar munkásmozgalom nagy halottainak panteon jánál ravatalozták fel. A hozzátartozókkal együtt megjelent a gyászszertartáson és díszőrséget állt a koporsónál Fe­hér Lajos, a Minisztertanács el­nökhelyettese, Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke, Illcu Pál művelődésügyi miniszter, Csémi Károly altábornagy, a honvédel­mi miniszter első helyettese, Er­dei Ferenc, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia főtitkára és Do- bozy Imre, a Magyar írók Szö­vetségének főtitkára. Ott volt s díszőrséget állt a ravatalnál Ve­res Péter szülőfaluja, Balmazúj­város népes küldöttsége. Kállai Gyula a Magyar Szo­cialista Munkáspárt, a Magyar Népköztársaság országgyűlése és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa nevében búcsúzott az elhunyttól: — Veres Péter személyében a XX. század magyar irodalmának kimagasló alakja, tevékeny köz­életi ember, elvtársunk, bará­tunk távozott eL Halálával sú­lyos veszteség érte a magyar iro­dalmat, egész szellemi és köz­életünket. Olyan ember volt, akinek tevékenységében elvá­laszthatatlanul összeforrott a művészi hitvallás a nép ügyé­vel, aki minden szavával, mon­datával azt a nagy ügyet szol­gálta, amelyre már gyermekko­rában elkötelezte magát: a pa-1 előtt — az emberek kissé han­gosabban kezelték beszélni a há­ború végéről, a mindent meg­váltó békéről, akkor a tollfor­gató, komolyabb gondolkodású emberek között az a néze^ vált általánossá, hogy a békét csak egy egészen különleges egyéni­ségű ember csinálhatja meg. Ügy látszik, ez az ember va­lóban megérkezett és úgy tet­szik, hogy azok, akik a világtör­ténelem eddigi példáin okulva, egy ilyen ember megérkezését várták, nem csalódtak. — Mi Leninben látjuk ezt az új embert. A rettenetes erejű orosz forradalom vetette őt a felszínre, ez az orosz forradalom robbantotta ki a semmiségből, a szibériai bányákból és a hatal­mas orosz pusztaságokból azt a j rasztság és a magyar nép fel- I emelkedését. — Már túl vöít élete 30. esz­tendején, amikor első írásai a munkásosztály legális lapjaiban, a Népszavában és a Korunkban megjelentek. Műveiben az el­nyomott magyar parasztság kért mind erősebb hangon szót és je­lentette be igényét sorsának for­málására és beleszólási jogát az ország irányításába. Veres Péter minden paraszti elkötelezettsé­ge mellett világosan felismerte a két nagy dolgozó osztály sorskö- zösségónék, együttes harcának és a munkás—paraszt szövetségnek történelmi jelentőségét. Kállai Gyula búcsúztatója után Illyés Gyula Kossuth-díjas író mondott gyászbeszédet. — Lángelmét temertünk. A férfi, a)ki elnémul tan előttünk fekszik, s akit most a fájdalom­ban az ország annyi rétege vall versengve magáénak: művész volt. „Országban, nemzetben gondolkodni” — ezzel a kifeje­zéssel ő ajándékozta meg kor­társait, még pályája elején. Le­omlott bástyák, vesztett küzdel­mek után egy nép talpraáUítá- sa, világszintre emelése volt a gondja — mondotta többek kö­zött. Ezután gyászdallamok csen­dültek fel, s a koporsót a fővá­ros által adományozott díszsír­helyhez, a művészparcellába kí­sérték: Krúdy Gyula sírja meJJ lett hántolták el. Veres Péter tanítványai, a fiatal frónemzedék képviseletében Czáne Mihály irodalomtörténész mondott gyászbeszédet (MTB rótt Lenin személyében. Nem tudunk Leninről semmi különöset, de azt látjuk, hogy értékes, egész ember. Ha törek­vése ma még nem is vezetett tel­jesen célhoz, ha még nem ter­jeszti ki áldó kezét az egész vi­lágra a béke, akkor is megindí­totta azt a lavinát, amely lavi­na, ki tudja, merre fut és ki tud­ja hói áll meg. Merész kézzel nyúlt bele a diplomáciai szöve­vénynek darázsfészkébe és a nagy cél, a béke érdekében tud­ta mellőzni a bevett és megrög­zött diplomáciai formákat.’* < Ne felejtsük el! A naptár 1918. január 13-at mutat. Leninről, a béke apostoláról, az új, szocia­lista állam vezetőjéről így írni ebben az időben nemcsak éles­látást, hanem merészséget is je­lent. Hogy ez mennyire így van* bizonyítja az idézett vezércikk harmadik hasábján éktelenkedő í pecsét, „Nagyváradi Kir. Ügyész­ség. 1918. jan. 27. (?) 01558 szám.” Valószínűnek látszik, hogy a Békéscsaba és Vidéke ja­nuár 13-i száma periratként sze­repelt, s a bűnvádi eljárás — ha volt ilyen — csak a Lenin-cikk miatt lehetett. (Fekete tintával megjegyzés a lapszélen: B. 506/1918.) Az itt közölt feltételezések bi­zonyítása történészeinkre, mu­zeológusainkra vár, annál is in­kább, mivel a békéscsabai Mun­kácsy Múzeum egyik szakértője szerint a kutatók mindeddig nem tudtak erről a Békés me­gyei lapban megjelent korai Le- nin-publikációról. Az eddigi fel­tárás szerint a muzeológusok az első Leninről írt. és Békés me­gyei lapban közölt cikk megje­lenését 1918. október elejére1 tet­ték. így tehát — ha szerény mértékben is —, de a lapunk is új vonásokkal gazdagítja a cen­tenáriumi Lenin-portrét. B. 1. Napi 2500 tonna bazalt a felfagyott utak javítására A Középdunántúli Kőbánya Vállalat uzsai telepéről naponta 2500 tonna nemeszúzalékot (aprított bazalt) szállítanak az ország különböző részeibe a felfagyott utak javításához Mindez ügy vált lehetővé, hogy a kőfejtőket 95 százalékban gépesítették, megszüntették a nehéz fizikai munkát igénylő munkahelyeket, s a termelékenység is fokozódott ez által. Képünkön: A rakodást is teljesen gépesítették nagy teljesítményű mar­kolók beállításával. MTI fotó—Jászai Csaba feiv.) A BÉKE APOSTOLA Emlékezés egy régi újságcikkre hatalmas tüzet, amely eggyétfor-

Next

/
Oldalképek
Tartalom