Békés Megyei Népújság, 1970. április (25. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-21 / 92. szám

Nagygyűlés a Lenin-évfordulón Gyarmati Ifjúság Napja A VI. Békéscsabai Ifjúsági Na­pok keretében ezen a héten több jelentős eseményre kerül sor: Április 22-án, szerdán este 7 ólától az Ifjúsági és Üttörőház- ban nagygyűlés lesz Lenin szüle­tésének 100. évfordulója alkal­mából. A nagygyűlésen ünnepi beszédet mond Petrovszki Ist­ván, az MSZMP Békés megyei bizottságának osztályvezetője. Ezt követően Lenin-emlékmű- sort látnak a jelenlevők a Rózsa Ferenc Gimnázium tanulóinak előadásában. Az emlékműsor rendezője: Mláté Lajos. Április 24-e a Gyarmati Ifjú­ság Napja. A KlSZ-alapszerve- zetek sorra megtartják szolidari­tási gyűléseiket, s a megyeszék­helyen ezen a napon két kiemel­kedő rendezvény lesz: az egyik az új gimnáziumban, ahová ha­zánkban tanuló afrikai fiatalo­kat hívtak meg, a másik pedig az ifjúsági házban, a klubok ren­dezésében. Sárhelyi Jenő szerzői estje Sárhelyi Jenő vezényel. (Fotó: Batmácz) ! Sárhelyi Jenő, a békéscsabai zeneiskola igazgatója április 15_ én tartotta szerzői estjét az ifjú­sági és művelődési házban.. Tudtuk, hogy eddig is sokat tett megyénk és városunk zenei életének fejlesztéséért, zenei kultúránk terjesztéséért. Az ál­tala szervezett Békéscsabai Szimfonikus Zenekar 10 éves ju­bileumát ünnepli. A vidéken fo­lyó ifjúsági koncertek, a TIT- ben tartott előadások révén fá­radhatatlan és felkészült zene- pedagógust ismertünk meg ben­ne. Szerzői estjén eddigi munkás­ságának keresztmetszetét mutat­ta be. Megismertük, mint szö­vegírót, mint zeneszerzőt és mint karmestert. Évekig volt a kórus- mozgalom munkása, zeneszerző, barátai dalszövegeivel segítette. Egy részük iskolai ónektan- könyveinknek is anyaga. Ezek­ből a kórusokból mutatott be a Rózsa Ferenc Gimnázium és a II. sz. általános iskola énekkara. A lágy hangzású Palestrina kar­tétel után naigy tetszést aratott Schubert: Álljon a tánc c. mű­ve. Szólót énekelt Ferdinandy Zsolt 6/a o. tanuló. A kórus Mendelssohn: Éliás c. oratóriu­mának tercettj ével zárta műso­rát. Az egységes hangzás és biz­tos éneklés Sárhelyi Jenőné kó­rusvezető szakértelmét dicséri. Az est második felében — ke­vésbé ismert oldaláról — mint zeneszerző mutatkozott be Sár- helyi Jenő. Meditatio c. művét Dr. Czirják Zoltán klarinétta­nár mutatta be Major György tanár zongorakíséretével. A kom­pozíció dallamvilága a magyar népzenével rokon, felépítésében gregorián organika játszik sze­repet. A zeneiskola tanári kará­nak fúvósötöse szólaltatta meg a Dal és körtánc c. népzenei ih­letésű darabot. Az egyszerű pen- taton dallamot díszes ellenpont fonja körül, s az egyszólamúság forrasztja egységbe a dalformát. Hatásos volt a nagy technikai követelményeket is támasztó Gavotte és Musette előadása. A fúvósötös tagjai, Marton György fuvola, Lajos István oboa, Eh-, s Czirják Zoltán klarinét, Barnácz István kürt és Kerekes Teréz fagot, oldott hangulatú közönsé­get hagytak a következő szerep­lőknek. A Hódmezővásárhelyi Állami Zeneiskola rézfúvós együttese vállalkozott a háromtételes „To­ronyzene” megszólaltatására. Tételek: Intrada Conzcme és Sicilianoa renaisance zenei vi­lág légkörét idézte. Kerekes Pál tanár kiválóan készítette fel a vendégszereplőket. Ezután a ze­neiskola ifjúsági vonószenekara lépett pódiumra. Tóth István ta­nár vezetésével. Fegyelmezett já­ték, telt hangzás jellemezte a kis együttest. A zeneművet — „Téma variációkkal” — mely en­nek a zenekarnak készült, a szerző ismertette, bepillantást engedve a zeneszerzés műhely­titkaiba. Gelegonya Judit, az if­jú koncertmester virággal kö­szönte meg a művet. A hátralevő időt a Városi Szimfonikus Zenekar töltötte ki. Műsorukban a zenekar kitűnő képességű szólistái: Tóth István és Mészáros Erzsébet Vivaldi: „a-moll” hegedű kettősverse­nyében, Mlarton György és Sza­lad Mária Telemann: e-moll, fu­vola kettősversenyének előadá­sával tűntek ki. Közönségünk el- mélyíiilten hallgatta Kabalevszkij hegedűversenyének II. tételét, melyet Tóth István játszott igen szép tónusban. Gárdonyi Zoltán II. ifjúsági szviteje volt a kedves est zárószáma. A műsor végén Babák György, a városi tanács elnökhelyettese és Szemenkár Mátyás, a Megyei Művelődési Központ igazgató- helyettese köszöntötte a szerzőt virággal és ajándékkal. Az est folyamán meggyőződhettünk ar­ról, hogy Sárhelyi Jenő 10 éves békéscsabai munkássága nyo­mán tartós eredmények szület­tek. Kívánjuk, hogy munkatár­saival együtt ezentúl is kapja meg azt a támogatást, melyet a valaha nagy zenei múlttal ren­delkező városunk kultúrájának emelése igényel. Dr. Ferdymandy Kond Újabb városi adlak fel a kambodzsai kormánycsapaiok Az AP egy kambodzsai körzeti parancsnok közlése alapján je­lentette, hogy kambodzsai ellen­állók vasárnap elfoglalták a Phnom Penhtől 30 kilométerrel délre fekvő Saang városát. Ez eddig a fővároshoz legközelebbi lakott helység, amelyet a kor­mánycsapatok feladtak. A helyi lakosság hangulatára egyébként jellemző az a hír, hogy a város elfoglalása után az ellenállók fegyvereket adtak a lakosságnak, hogy azt a Phnom Penh-ü puccsista kormány el­len fordítsák. Azonnali tűzszünet A kairói A1 Ahram közlése szerint El Aini, a Jemeni Arab Köztársaság miniszterelnöke be­jelentette, hogy a Jemeni Arab Köztársaság és Szaúd Arábia megállapodást kötött az azonnali tűzszünetről és a két ország normális diplomáciai kapcsola­tainak helyreállításáról. A jemeni miniszterelnök azt is közölte, hogy a megállapodást a szaúd-aráhiai látogatása alkal­mával Fejszál királlyal folytatott tárgyalásai során kötöttek. Egyiptomi támadás Az egyiptomi légierő vasárnap , felújította szombaton kezdett támadásait a Szuezi-öbölben el­helyezett izraeli rakétakilövő- áRomások ellen. A* EAK harci repülőgéped több hullámban repültek a cél­pontok fölé, és — mint egy j szóvivő elmondotta — közvetle­nül eltalálták a megszállók né­hány létesítményét. Az izraeli légvédelem a táma­dó gépek egyikét lelőtte. Becsben folytatódna!; a szovjet—amerikai tárgyalások Hétfőn az Egyesült Államok bécsi nagykövetségének épületé­ben megkezdődött a stratégiai fegyverkezési verseny korláto­zásáról tartott tárgyalásokon részt vevő szovjet és amerikai küldöttség soron következő ülé­se. A szovjet küldöttséget Vla­gyimir Szemjonov szovjet kül­ügyminiszterhelyettes, az ameri­kait pedig Gerard Smith, az Egyesült Államok Leszerelési és Fegyverzet Ellenőrzési Hivata­lának igazgatója vezeti. A lengyel—nyugatnémet politikai megbeszélések harmadik fordulója előtt Georg Ferdinand Duckwitz külügyi államtitkár vezetésével kedden ismét Varsóba érkezik a Német Szövetségi Köztársaság kormányküldöttsége, hogy a Jo_ zef Winiewicz külügyminiszter- helyettes vezette lengyel delegá­cióval szerdán folytassa a két ország kapcsolatainak rende­zésére vonatkozó politikai meg­beszéléseket. A véleménycsere mostani harmadik fordulója! előtt Varsó álláspontja változat- ; lan és egyértelmű: a két állam | viszonya normalizálásának ki- j induló pontja csak az Odera— J Neisse-határ nyugatnémet rész- ről történő elismerése lehet. 1 Lengyel politikai körökben ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy Brandt kancellár sok szempont­ból nem engedheti meg a megbe­szélések kudarcát, de úgy tűnik, Bonn taktikai, nem pedig lénye­gi megoldást keres, s igyekszik kitérni a nyugati lengyel hatá­rok végleges elismerése elől. Varsód megfigyelők egyébként úgy vélik, hogy a megbeszélések harmadik fordulója is szondázás jellegű lesz. A lengyel tárgyaló­felet azonban nem elégítik ki a taktikai formulák, s Bonn-nak most már igen hamar át kell térnie az érdemi tárgyalásokra. Ez a megoldáshoz vezető egye­düli út. Kínai-japán kereskedelmi egyezmény Peking Az Űj-Kína ügynökség hírül adja, hogy baráti látogatás utam elutazott a kínai fővárosból egy japán kereskedelmi cégek kép­viselőiből álló küldöttség. A repülőtérre Liu Hszi-ven. a kereskedelmi kapcsolatokat elő­mozdító kínai tanács vezető tag­ja kísérte ki a japán vendége­ket. A Reuter szerint Japán és Kí­na — hat hétig tartó félhivata­los politikai és kereskedelmi tárgyalások után — egyéves ke­reskedelmi szerződést és közös közleményt írt alá Pekingben. A hírügynökség a kínai főváros­ban székelő japán tudósítók je­lentéseire hivatkozik. Ezek sze­rint a kereskedelmi szerződ« volumene meghaladja a 67 mil­lió dollárt. Lenin és az agrárforradalom A centenáriumi megemléke­zések, tanulmányok és cikkek sokoldalúan taglalják Lenin alkotó zsenialitásának megnyil­vánulásait. Méltán, ment alko­tásai nem csupán korának teo­retikus reflexei, hanem a tár­sadalmi cselekvésnek — egy egész történelmi időszakra ki­terjedő, a gyakorlatban sokszo­rosan igazolást nyert — vezér­fonala. Ml most az agrárforradalom, a parasztpolitika, a földkérdés tekintetében kialakított nézete­it és társadalmi-gazdasági ta­nításait csoportosítjuk, az oroszországi történelmi fejlő­dést követve. A múlt század vége felé a II. Internacionálé pártjai közül egyedül a bolsevikok dolgoztak ki Oroszország viszonyainak megfelelő forradalmi agrárprog­ramot. Olyat, amely biztos ala­pot nyújtott a munkás—pa­raszt szövetség kialakulásához és megszilárdításához. Ez az ag­rárprogram hosszú folyamat terméke volt. Kiforrását nagy­ban elősegítette a bolsevikok­nak a realitások iránti érzéke és a párt vezetőjének, Lenin­nek alkotó elméleti munkássá­ga. A parasztkérdés fontosságá­nak felismerésében jelentős szerepet játszott az a tény, hogy a marxizmus Oroszországban a narodnyikok elleni harcban erősödött meg. A narodnyikok — az orosz fejlődés sajátossá­gait félretéve és eltúlozva — a paraszti életforma rögzítésében látták a szocializmus zálogát. A fennálló rend konzerválását akarták, elszakadva a változó, fejlődő élettől. Miként Lenin írja: ,,A pa­rasztságnak a jelenlegi társa­dalom ellen irányuló szocialis­ta forradalomra való felsora­koztatását célzó politikai prog­ramból — olyan program lett, amely azit célozta, hogy a je­lenlegi társadalom alapjainak meghagyásával toldozgatni, „javítani” fog a parasztság helyzetén”. Ezért az Oroszországban gyö­keret verő marxista elméletnek szükségképpen előbb kellett a parasztság életviszonyainak vizsgálatával, a narodnyik né­zetek cáfolatával foglalkoznia, mint a munkásosztályt közvet­lenebbül érintő kérdésekkel. Lenin első munkái: Űjalbb gaz­dasági mozgalmak a paraszti életben, Kik azok a „népbará­tok”, és hogyan hadakoznak a szociáldemokraták ellen? A na. rodnyikság gazdasági tartalma és bírálata Sztruve úr könyvé­ben, A kapitalizmus fejlődése Oroszországban stb. is ezt bi­zonyítják. Míg Plahanov a narodnyikok idealista filozófiai nézeteit, Le­nin elsősorban gazdasági-társa­dalmi felfogásukat ostorozta. Lenin egyik korai munkájában azt bizonyította, hogy Oroszor­szág nem hogy elkerülné a ka­pitalista fejlődést — mint ahogy a narodnyikok állítják —, ha­nem már alaposan benne is van a tőkés viszonyokban. A városokban kialakult a gyár­ipar, a nagyüzemi proletariá­tus s a városi értelmiség által egyöntetűnek hitt parasztság is erősen polarizálódott. Lenin és az oroszországi mar­xisták tagadták azt, hogy a parasztság lesz a szocializmus megvalósítója Oroszországban. Kemény harcban küzdöttek le eme narodnyik álláspontot. E harc nemcsak azért volt jelen­tős, mert a szubjektív idealis­ta. kispolgári forradalmár né­zetek visszaszorítását eredmé­nyezte, hanem azért is, mert a kialakuló marxista párt elmé­leti alapjait is kikovácsolta a parasztkérdéstoen. Cáfolták a narodnyikoknak azt a nézetét, hogy Oroszország elkerülheti a kapitalizmust, de ugyanakkor azt is bebizonyí­tották, hogy a kapitalizmust jelző új jelenségek mellett még jelen van Oroszországban a feudalizmus is. Következéskép­pen elsőrendű feladatuknak te­kintették a demokratikus át­alakulást, azon belül pedig az agrárkérdés forradalmi megol­dását. Joggal állapítja meg Lenin, hogy „csak egyféleképpen le­het megszüntetni a fekélyt az orosz nép testén: meg kell szüntetni a földesúri földtulaj­dont, mert ez az esetek túlnyo­mó többségében mind ez ideig feudális tulajdon* a feudális ki­zsákmányolás forrása és táma­sza”. Ilyen körülmények kö­zött Oroszország szükségszerű­en nagyon lemaradt a mező- gazdasági termelésben a fejlett tőkés országok mögött. Érthető tehát, ha az OSzDMP II. kongresszusán elfogadott minimális program szerves ré­szét képezte a jobbágyrendszer és a feudális maradványok fel­számolását célzó agrárprog­ram, amely Lenin javaslatain alapult. Lenin ugyanis már 1899-ben kidolgozta az orosz szociáldemokraták programter­vezetét. A német szociáldemok­raták erfurti programját tekin­tette példának. Rámutatott azonban arra, hogy a program­nak tekintettel kell lenni Oroszország sajátos viszonyai­ra. Ezek közül éppen a pa-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom