Békés Megyei Népújság, 1970. április (25. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-16 / 88. szám

vagy vegyesbolt? Kerek Lászlótól érkezett nyílt levél a »apókban, a Szerkesszen velünk rovat címére. Levélírónk azt panaszolja, hogy’ a Felsőnyo­mási Állami Gazdaság kereki kerületében levő 3-as számú ve­gyesbolt inkább „italozó áru­ház”. Ital van bőségesen, de mi­ért nem lehet narancsot, citro­mot, hagymát, burgonyát és hentesárut kapni? Olvasónk másik sérelme az, hogy az üzlet reggel fél nyolc órakor és gyakran délután nyit ki, s ezért sokan kénytelenek I kenyér vagy cigaretta nélkül! menni munkába. Nem lehetne legalább félórá- í val korábban kezdeni a nyitva­tartási? A tortúra véget ért Lapunk március 12-i számá­ban Túra tortúrával címmel jelent meg bucsai olvasónknak az IBUSZ-szal történt kelle­metlenségéről szóló írás. A cikkre az IBUSZ központjától kaptunk választ. „Megállapítottuk, hogy Sze- belley Ferenc bucsai iskola­igazgató a nyertes S. I.-től át­vett nyereményutalvánnyal 1968 decemberében kereste fel békéscsabai irodánkat, aki az előírásoknak megfelelően to­vábbította illetékes helyelosztó csoportunk felé (1968. decem­ber 11.). Ezt követően Szebel- ley Ferenc levéllel kereste fel csoportunkat, kérve, hogy a le­hetőségekhez mérten 1968. de­cember 22—31 között lebonyo­lításra kerülő túrán vehessen Sürg ős intézkedést várunk „Mi, Ihász utcai lakók szép, modem lakásokban élünk, de évek óta várunk arra, hogy há­zaink környéke is méltó le­gyen ehhez. Több mint egy éve már, hogy felépült az utolsó kockaház is és gondoltuk, hogy ha majd ez elkészül, aztán lát­nak a házak közötti parkosí­táshoz. Sajnos, nem így történt. Nekünk csak annyi jutott a parkosításból, amennyit gyer­mekeink csináltak. Ez abból áll, hogy a szomszéd ház előtt egy futballpályát készítettek, amit a szomszédok nem néznek jó szemmel, különösen azok, akiknek pici gyermekeik van­nak, mert egész nap puffog a labda, száll a por és nem tud­ják a kicsiket kitenni az er­kélyre napozni vagy friss leve­gőt szívni. De nekünk se jó ez, mert gyermekeink mindig a poros pályán ugrálnak és ez egészségtelen. Ezért kérjük az illetékeseket arra, hogy parko­sítsanak ezen a részen is, ha csak egy mód van rá, hogy a pici gyermekektől a felnőttekig Mégsem less műemlék Lapunk április 9.-i számában közöltük, hogy Békéscsabán, a Damjanich utcában két beton­oszlop hever évek óta gazdát­lanul. A cikkre rendkívül gyors reagálás történt s ezért dicséret illeti a vállalatot. Ugyanígy reagált levélírónk is, akinek tájékoztatását akkori számunkban közöltük, Nyilvá­nítsuk1 műemlékké? címmel. ~ „Köszönöm panaszlevelünk közreadását — írja — egyben örömmel közlöm, hogy a két vasbetonoszlopot a mai nappal — azaz április 9-én — a kora délutáni órákban egy emelős teherautón elszállították. Elmulasztottuk megltérdzeni, hogy az a vállalat szállította-e el az oszlopokat, amelyik itt­hagyta őket. Utóvégre az új gazdasági mechanizmusban „ki­termelődtek” fürgébb vállala­tok ts, amelyek gyorsabban re­agálnak a „szabadpiaci hírek-; re”. Megjegyzésünk: reméljük, hogy mégis az illetékes válla­lat szállította el. mindenki kellemesen érezze magát az Ihász utcában is.” Az Ihász utcai lakók kérését tolmácsoltuk a békéscsabai vá­rosi tanács építési és közleke­dési osztályán, Borbola László csoportvezető főmérnöknek. El­mondta, hogy tudnak az Ihász utcai állapotokról, de a kör­nyék végleges parkosítása még nem szerepel a közeli tervek­ben, mert ezen a részen tovább folytatódik az építkezés. Azon­ban — lenne egy megoldás, ami ha nem is tekinthető vég­legesnek, valamit enyhítene a gondokon. Ugyanis a Kulich Gyula lakótelep a Kazinczy út 1—3 alatti, de más helyeken lakók társadalmi munkát vál­laltak környékük csinosítása- • ban. A tanács illetékes osztá- * lya szerszámmal, növényekkel * segítette ezeket a törekvése­ket. Az Ihász utcaiaknak is azt tanácsolja, keressék fel a vá­rosi tanács építési és közleke­dési osztályán Cserei Attila I kertmémököt, aki részletes fel- : világosítást ad a parkosítási le- ! hetősógekről. Szerkesztői üzenet N. J. Szeghalom. Helyszíni be­szélgetés során megállapítot­tuk, hogy a filmszínház mült hó 26-án, rajta kívül álló hibából eredően nem tartott előadást. Az előző mozitól nem érkezett meg a műsora. Erről a vállala­tot nem értesítették, mert még az utolsó percben is a MÁV he­lyi főnökségétől olyan felvilá­gosítást kaptak, hogy fél 8-ra megérkezhetik a műsor és így a szokásos kezdési időtől fél órá­val eltérve megtarthatták volna az előadást. Amikor a film aznapi megér­kezésére már reményük sem le­hetett, közölték a jelenlevő, elég nagy számú közönséggel, hogy a ■ megváltott jegyeket másnapra ' vagy harmadnapra érvényesí­tik. A szeghalmi üzemvezető és pénztáros egybehangzó vélemé­nye szerint ez alkalommal is több személynek visszaváltották a jegyét, ínivei a nézőnek a fel­ajánlott előadások nem voltak megfelelőek. Véleményünk sze­rint csak félreértésen múlhatott,. hogy kérését nem teljesítették.; Ezért kérjük, hogy jelentkezzen j a mozi pénztáránál a minden j bizonnyal birtokában levő, már- S cius 26-ra érvényes jeggyel és jj annak árát visszatérítik. részt. Mivel ilyen időpontú utazásunk akkor nem volt, ké­relmét dolgozóink nem tudták teljesíteni, de megállapodás történt, hogy 1969 nyarán használja fel a nyert utalványt. A megegyezés alapján a kérel­met csoportunk előjegyzésbe is vette az 1969. július 27—au­gusztus 3.-a közötti utazásra, melyen Szebelley Ferenc részt is vett. Az utazási időpont 1968 decemberétől 1969 augusztusá­ig történő elhúzódása tehát az utassal közös megegyezés alap­ján történt Dolgozónk azonban valóban mulasztást követett el, amikor az utasnak a különbözeiként őt megillető összeg kifizetését sür­gető levelét válasz nélkül hagyta és csak szóiban, ezt a levelet megelőzően hívta fel utasa figyelmét arra a tényre, hogy mivel másfél éves ügyről van szó, a visszatérítés hosz- szabb időt fog igénybe venni. Dolgozónkat a mulasztásért figyelmeztetésben részesítettük és felhívtuk figyelmét a ha­sonló esetek elkerülésére. Illetékes csoportunk pedig a részvételi díjkülönbözetet és a kifizetetlen költőpénzösszeget, összesen 3358 forintot április 7-én kiutalta Szebelley Ferenc részére. Dolgozónk mulasztásáért és a kifizetés elhúzódásáért Szebel­ley Ferenc szíves elnézését kér­jük. Reméljük, a jövőben na­gyobb megelégedésére leszünk utazási ügyeinek intézésében.” Aláírás: Branovits Károly osz­tályvezető-helyettes és Óvári Antal csoportvezető. OROSHÁZÁN jól sikerült a pedagógus képző- és fotóművészek első kollektív bemutatkozása Lapunkban korábban rövid bír jelezte, hogy Orosházán a városi és a járási tanács műve­lődésügyi osztályai, a Pedagó­gus Szakszervezet járása-városi bizottsága és az orosházi Szántó Kovács János Múzeum szerve­zésében első alkalommal nyílt meg a Pedagógus Képzőművé­szeti és Fotótárlat. Az esemény jelentőségét aligha kell méltat­ni, hiszen mind a kezdeménye­zés, mind pedig (s erről a kiál­lított művek szemrevétele győ­zött meg) a pedagógus-művészek alkotásai önmagukért beszélnek. A Szántó Kovács János Mú­zeum három termét megtöltő képző- és fotóművészeti anyag első “pillantásra is igen hetero­gén: az itt kiállított művek sze­lekciója csak egyféle rendezési elv alapján történhetett. Ami ugyanis a kiállítókat összefogja, az nem valamiféle közös jegyek­kel bíró festőiskola, vagy tema­tikai azonosság, hanem a hiva­tás. Pedagógusok valamennyien. Kiállított műveik tehetséget bi­Gyermekrajz bemoTató, Ék Sándor grafikái Csorváson A csorvási művelődési házban gyermekrajz-kiállítás nyílt. A művelődési ház által meghirde­tett gyermekrajz-pályázatra 133 képet küldtek be a csorvási ál­talános iskolások, szakköri ta­gok. A 27 elfogadott rajzból a zsűri tízet díjazott. A honismereti szakkör „Csor- vás 25” című kiállításán fényké­pekkel és egyéb korabeli doku­mentumokkal illusztrálják a község 25 éves fejlődését. Ápri­lis 20-án Balogh Ferenc fotóki­állítása nyílik meg, fik Sándor pedig politikád grafikáival, mint­egy 40 képpel mutatkozik be a csorvási közönségnek. zonyíianak, mindez pedig a tár­lat létrehozásának jogosultságát igazolja. Jelinek Rozália remeikbe sza­bott akvarelljei közül (megje­gyezzük: sorrendünk véletlen- szerű és nem értékrend) Bada­csony, Balaton és Hegyoldal cí­mű képeit említjük meg: lehe­letfinom technika, a valóság és álom határán lebegő mesebeli tájak, hajók, emberek jellemzik valamennyit. Dr. Magyar Béláné kissé konstruktívnak ható ké­pei közül az eredeti színvilágé Mezőn és a Várakozás tetszett. Nem túlzás, ha kiforrottan ma­gabiztosnak nevezzük Gulyás Jánosné Csendélet korsóval és Pirer Gyula Téli napfény, Ruha­szárítás című képeit; olyan alko­tásoknak, amelyek technikai, stiláris tudatosságról, lényeglá­tásró] tanúskodnak. Gros ka Mi­hály különös, sötét tónusú-han­gulatú Múló világ-ja és Kapá­lok-ja, valamint dr. Horváth Antalné Udvarrészlet című al­kotása nem hiányozhat ebből a felsorolásból; azért nem, mert mindannyian a mostani tárlat színvonalát; garantálják. Más műfaj és még egy recen­zióban is nehezein fér meg kép­ző- és fotóművészeti alkotások együttes ismertetése, minden­esetre a látott, meglehetősen ke­vés kép közül Dávid László Ho­mo 1970 című kiemelkedően jó, Lantos György Jó Andreának, valamint Baranyi János Hócsata című, riportelemeket felhaszná­ló képeit említjük meg összegezésképpen pedig any- nyit: a látott, felsorolt és emlí­tés nélkül hagyott alkotók, mű­vek egy jó kezdeményezés jogo­sultságáról. megvalósulásának sikeréről számolnak be. Arról, hogy helyesen tették a rendezők, amikor folytatást ígérve a Peda­gógus Képzőművészeti és Fotó­tárlat elé odatették a római egyet. Helyesen, mert a tárla­tot egyrészt fórumot biztosító lehetősége, másrészt színvonala miatt, folytatni kell. B. M. GORKIJ 12. Csaknem minden találkozá­sunkkor ennél a témánál kötöt­tünk ki. S jóllehet szavakban az értelmiség iránt bizalmatlan, el­lenséges maradt, valójában min­dig helyesen értékelte a szelle­mi energia jelentőségét a forra­dalom folyamatában, és mintha egyetértett volna azzal, hogy a forradalom tulajdonképpen en­nek az energiának a kirobban- nása. amely energia a túlhala­dott és korlátozó feltételek kö­zött nem találja meg a törvény- szerű fejlődés lehetőségeit. Emlékszem, egyszer a Tudo­mányos Akadémia három tag­jával együtt látogattam meg. Ar­ról beszélgettünk, hogy Pétervár egyik legfőbb tudományos intéz­ményét feltétlenül újjá kell szer­vezni. Lenin, amikor kikísérte a tudósokat, elégedetten mondta: — Ezt megértem. Ezek okos emberek. Nálunk minden olyan egyszerű, mindent szabatosan fogalmaznak, az ember rögtön látja, hogy pontosan tudják, mit akarnak... Valóságos öröm ilyenekkel dolgozni. Különösen tetszett nekem az a ... fis kimondta az orosz tudo­mányos élet együk legnagyobb nevét, másnap periig már tré­fásan kérdezte tőlem telefonon: — Kérdezze meg Sz-től, haj­landó-e velünk dolgozni! S amikor Sz. elfogadta az ajánlatot, Lenin őszintén örült, és kezét dörzsölve tréfálkozott: — Lám csak, mi minden orosz és európai archimédeszt ma­gunk mellé állítunk, egyiket a másik után, s akkor a világ, ha akarja, ha nem. kifordul sarkai­ból! A VIII. pártkongresszuson Buharin többek között «st mondta: — A nemzet: a burzsoázia és a proletáriátus együttesen. Sem­mivel sem egyeztethető össze, hogy elismerjük a megvetésre méltó burzsoázia önrendelkezési jogát. — Nem, bocsánatot kérek — vetette ellene Lenin. — E* meg­egyezik azzal, ami van. Önök a proletáriátusnak a burzsoáziától való elkülönítésére hivatkoznak, de majd meglátják, hogy megy ez végbe. Majd Németország példáján bebizonyította, milyen lassan és nehezen halad előre ez az elkü­lönülési folyamat, és emlékez­tetve rá, hogy „a kommuniz­must nem erőszakos úton veze­tik be”, arról a kérdésről, hogy mi a jelentősége az értelmiség­nek az iparban, a hadseregben és a szövetkezetekben, az aláb­bi módon nyilatkozott. (Szavait az Izvesztyijá-nak a kongresz- szusról közölt beszámolója sze­rint idézem). „Ezt a kérdést a jelenlegi kongresszuson teljesen határo­zottsággal meg kell oldani. A kommunizmust csak akkor épít­hetjük fel, ha a burzsoá tudo­mány és technika eszközei hoz­záférhetőbbé teszik a tömegek számára. Ehhez azonban el kell venni az apparátust a burzsoáziától, be kell vonni a munkába min­den szakembert. Burzsoá szak­emberek nélkül lehetetlen fej­lesztenünk a termelőerőket. Az elvtársias együttműködés légkö­rével, munkásbiztosokkal, kom­munistákká] kell őket körülven­nünk, olyan feltételeket kell te­remtenünk számukra, hogy ne szakadhassanak el tőlünk, de meg kell adni a lehetőséget, hogy jobb viszonyok között dol­gozhassanak, mint a kapitaliz­mus alatt, máskülönben ez a ré­teg, amelyet a burzsoázia nevelt, nem fog dolgozni. Egy egész ré­teget nem lehet bottá] munkára kényszeríteni. A burzsoá szak­emberek hozzászoktak a kultu­rált munkához, ezt a munkát mozdítottak elő a burzsoá rend keretei között, azaz óriási anya­gi vívmányokkal gazdagították a burzsoáziát, a proletariátus szá­mára pedig csak morzsákat jut­tattak belőlük. De mégiscsak előbbre vitték a kultúrát, ez volt a hivatásuk. Ha látni fog-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom